Nógrád Megyei Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-25 / 121. szám
2 PÁSZTÓI NAPLÓ 2007. MÁJUS 25., PENTEK Környezetünk és jövőnk Kerekes Pásztó. A konferencia viszonylag hosszú előkészítést követően, igen jó színvonalon került megrendezésre az Észak-magyarországi Regionális Környezetvédelmi Központ Salgótarján, a Szövetségben Nógrád Megye Környezet és Természetvédelméért Közhasznú Egyesület, valamint az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. kapcsolat projektjének keretében. A rendezvény helyszíne a Teleki László Könyvtár tanácskozója volt, a házigazdák dr. Kecskeméti Sándor és Mészáros Sándor voltak. A „Hulladékgazdálkodás helyzete a pásztói kistérségben' című értekezlet témái igen időszerűek, mivel a pásztói kistérség települései közül ló nem rendelkezik szennyvízhálózattal, több. településen működő kommunális hulladék elhelyezésére szolgáló telepek engedélye már lejárt, vagy hamarosan le fog járni, valamint a szelektív hulladékgyűjtés a térségben csak egykét településen megoldott. A szép számmal megjelent érdeklődők igen magas színvonalú előadásokat hallhattak a regionális, megyei és országos szervezetek képviselőitől. Sisák Imre polgármester előadásában elmondta, hogy a pásztói kommunális hulladék- kezelést a lehető leggazdaságosabb módon kell majd megvalósítani, említést téve a még kialakulatlan beszállítási lehetőségekről. Még mindig megoldatlan a város határában lévő bezárt szeméttelep rekultivációja. Dicséretesnek tartotta a térségben három településen megvalósuló alternatív szennyvíz- tisztítási projektet. Szólt a pásztói-szurdokpüspöki és a sziráki mikrotérségek szennyvízprogramjairól és azok jelentőségéről. Kecskeméti Sándor megdöbbentő adatokat említett a szinte már kezelhetetlen mértékű környezeti szennyezésekről, a keletkezett hulladékokról és azok természetre gyakorolt hatásairól. Említette, ha és amennyiben azonnal meg tudnánk állítani a környezet szennyezését, akkor a világon a természet körülbelül 150 év múlva állna vissza eredeti állapotára. Nógrád megyét illető hulladékgazdálkodási helyzetet és lehetőségeket Siposné Kovács Ildikó igen részletesen mutatta be. A megjelentek nagy érdeklődéssel várták és fogadták a Gyöngyösön angol forrásból építendő hulladékhasznosító erőmű tervezett megvalósításának bemutatását. Az angol szakértő igen részletesen és meggyőzően mutatta be a világ számos pontján már jól működő technológiát és az önkormányzatok beszállítási kapcsolódási lehetőségét. A hulladék-munkaszövetség heves megyei vezetője nem mindenben értett egyet az erőmű technológiájával kapcsolatosan és hangsúlyozta a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát. A program rendkívül hasznosnak mondható, mivel a társadalom minden szegmenséből jelenlévő szakemberek és érdeklődők egyetértettek abban, hogy a város, kistérség hulladékgazdálkodási gondjait kezeim kell, melyet nemcsak az illegális szeméttelepek megszüntetésével, hanem a környezettudatos neveléssel meg lehet célozni. Jövőt megalapozó döntések Izgalmas napok következnek a helyi önkormányzatok életében, hiszen hamarosan döntés születik a magyarországi régiókban a hazai fejlesztési források elosztásáról. Ugyancsak most zajlik az európai uniós források odaítélésének alapját szolgáló kétéves akciótervek társadalmi vitája, s az ehhez szükséges kistérségi döntések meghozatala. A pásztói kistérség terveiről kérdeztük Sisák Imrét, a pásztói többcélú társulás elnökét, aki egyben a hat Nógrád megyei kistérség megválasztott képviselője az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácsban. esla Pásztó. - Az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácsnak a pályázati kiírások értelmében 2007. május 31-ig kell döntést hozni a 2007. évi decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési források felosztásáról. Sajnos a rendelkezésre álló elosztható pályázati összegek messze alatta maradnak a támogatási igényeknek. A települési önkormányzati szilárdburkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatására rendelkezésére álló szabad keret 2007. évben 313 millió 377 ezer forint, miközben az önkormányzatoktól beérkezett igény 669 millió 325 ezer forint A céljellegű decentralizált előirányzat pályázataira 462 millió 842 ezer forint áll rendelkezésre, s a három megyéből beérkezett pályázati támogatási kérelem 1 milliárd 776 millió 812 ezer forint A területi kiegyenlítő keretből 401 millió 463 ezer forint osztható fel, míg a régióba befutott igény 3 milliárd 220 millió 619 ezer forint. Ugyanakkor a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatására 1 milliárd 875 millió 200 ezer forint áll rendelkezésre, amelyre Nógrád megyéből a salgótarjáni, a szécsényi és a bátonyterenyei kistérségek települései nyújthattak be pályázatot A regionális fejlesztési tanács tagjaként nyugodtan mondhatom, nem leszünk könnyű helyzetben a döntés meghozatalakor, hiszen az előzőekben már láthatóvá vált, hogy az igények messze meghaladják a ténylegesen elosztható támogatási kereteket. Ráadásul kőkemény harc folyik a tanácsban, hiszen a borsodi, hevesi és nógrádi képviselők a saját önkormányzataik érdekében próbálnak megfelelő lobbitevékenységet kifejteni. A támogatások odaítélése alapvetően az egyes megyék lakosságszámának arányában kerülhet elosztásra. Az előző években Nógrád megye viszonylagosan jól járt, hiszen a 17 százalékos lakossági arányt túllépve kaphattak támogatást önkormányzataink. Meggyőződésem, hogy a tanácsban helyet foglaló Nógrád megyét képviselő tagoknak pártállástól függetlenül össze kell fogni, mert csak így érvényesíthetjük igazán a saját önkormányzataink érdekeit, elősegítve ezzel fejlesztési elképzeléseik megvalósítását. Természetesen a döntésnek lesznek majd nyertesei és vesztesei is minden kistérségben, mert a források minden pályázat kielégítésére nem elegendőek. Én személy szerint arra törekszem, hogy a szakmailag jól előkészített és pénzügyileg megalapozott pályázatok nyerjék el az igényelt támogatást. Itt azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy a megye mind a hat kistérsége megfelelő nagyságrendű forrásokat tudhasson magáénak. A leghátrányosabb helyzetű térségek - Bátonyterenye, Salgótarján, Szécsény - viszonylagosan jobb helyzetben vannak, hiszen a részükre biztosított leki-s forrás több mint másfélszerese az ebből a körből kizárt kistérségek részére rendelkezésre álló lehetőségnek. Átadás előtt a leendő kistérségi iroda Bízom benne, hogy a regionális fejlesztési Tanácsban helyet foglaló képviselők megtudnak állapodni Nógrád megye ön- kormányzatai érdekében a lehető legmagasabb támogatási összeg elnyerésében. Természetesen számomra fontos az is, hogy a pásztói kistérség települései Bujáktól - Szurdokpüspökiig, Kozárdtól Alsótoldig, vagy éppen Pásztó - Mátraszőlős és Ecseg pályázatait is figyelembe véve minél nagyobb számban legyenek nyertesek az egyes pályázati keretekből.- Hogy állnak az uniós pályázati kiírások? Az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács április 19-én bocsátotta társadalmi vitára az önkormányzati intézmények utólagos akadálymentesítésére vonatkozó pályázatot, valamint a meglévő ipari parkok fejlesztésére szolgáló pályázati lehetőséget. Nyilván az önkormányzatok többsége számára az akadály- mentesítési pályázat az igazán érdekes. Jelenlegi információim szerint a társadalmi vita lezárult, a pályázat megjelent és május 29-től az utólagos akadálymentesítési támogatási igények a NORDA-hoz be- nyújthatóvá vállnak. Itt rendkívül fontos, hogy jogerős építési engedéllyel rendelkezzenek a pályázók és a pályázat mellékleteként szereplő - a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány kiadásában megjelent - „Segédlet a komplex akadálymentesítés megvalósításához” című dokumentum követelményeinek is megfeleljen az adott projekt. Tudjuk, hogy országos szinten az ön- kormányzati intézmények százait nem tudják megközelíteni a fogyatékkal élő emberek, hiszen az elmúlt időszakban kevés pályázati forrás állt rendelkezésre e célok megvalósítására, illetve nagyon sok hibalehetőség volt a kiírt pályázatokban. Úgy gondolom, hogy most komoly eredményeket lehet elérni, hiszen mindösszesen 10 százalékos önkormányzati önrészt ír elő a pályázat, de a feltételek most még szigorúbbak és csak komplex akadálymentesítést kezelő projektek támogathatók. Bízom benne, hogy a pályázat elbírálását követően megvalósuló fejlesztések komoly segítséget nyújtanak a közintézmények megközelíthetőségében a fogyatékkal élő embertársaink számára.- A következő két évre akciótervet kell elfogadni a regionális fejlesztési tanácsoknak. Milyen fejlesztési célok támogathatók európai uniós forrásokból és milyen feltételekkel lehet bekerülni a kétéves akciótervbe?- Az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács 2007. május 4-én tárgyalta a regionális operatív programját, valamint az észak-magyarországi régió 2007-2008. évi akciótervét. Az operatív program forrástervében öt prioritást jelölt meg a 2007-2013-as időszakra vetítve. A tanács által elfogadott határozati javaslatban az öt prioritás a következő formában jelent meg: • versenyképes helyi gazdaság megteremtése, • turisztikai potenciál erősítése • településfejlesztés • humán közösségi infrastruktúra fejlesztése • térségi közlekedés fejlesztése. Ezen célok megvalósítására, s a prioritások megvalósításához szükséges technikai segítségnyújtásra összesen mintegy 250 milliárd forint áll rendelkezésre. A tanács az elfogadott akciótervet egyúttal társadalmi vitára bocsátotta, amelynek a tapasztalatait hasznosítani kell és a véglegesített akciótervet ezt követően fogadja el az ÉM RFT. Ezzel összefüggésben az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium kétéves kistérségi cselekvési program kidolgozását kérte a többcélú kistérségi társulásoktól.- Hogy áll ennek térségi előkészítése és mik a további feladatok?- A kistérségi cselekvési terv elkészítését az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium szakmai módszertannal, az önkormányzati és térségi koordinátorok munkájával segíti, melyhez a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, valamint az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársai is kapcsolódnak - kapom a választ a terv elkészítését koordináló Mészáros Sándortól a társulás térségfejlesztési szakemberétől. Az Új Magyarország fejlesztési terv és az Új Magyarország vidékfejlesztési stratégiai terv, valamint az ágazati operatív programok és a régiók önálló operatív programjai megfelelő kereteket adnak a helyi kistérségi kezdeményezések, megalapozott fejlesztési igények megtervezéséhez és megvalósításához. A kistérségi cselekvési tervet elkészítése során szerkezetében és minőségében a regionális akciótervhez, a regionális programokhoz és az ágazati programokhoz kell igazítani. A kistérségi cselekvési terv célja: • a kistérség stratégiájának, fejlesztési irányainak meghatározása legalább 2015-ig, • a kistérség gazdasági-társadalmi szereplői, önkormányzatai által kezdeményezett, az EU-forrásokból támogatható, 2007-2013 között kivitelezhetőnek tartott, kellően megalapozott projektjavaslatok kidolgozása és prioritási sorrendbe való rendezése, • a 2009-2010 időszakra vonatkozó fejlesztések részletes kifejtése, • egységes módszertan alapján elkészült, megfelelő szerkezetű és minőségű szakmai anyag biztosítása. Az elkészítésért felelős szervezet a Pásztói Kistérség Többcélú Társulása. Ennek megfelelően a társulás elnöke és a munkaszervezet vezetője meghatározta a munkacsoportban részt vevő személyek összetételét és az ehhez kapcsolódó feladatokat. így a kistérség különböző hálózati és a helyi többcélú kistérségi társulás szakemberei a sikeres munkavégzés érdekében 7-8 fős munkacsoportot alkotnak. Megállapítható, hogy a forráshiányos önkormányzatok, kis- és középvállalkozások nem rendelkeznek kellően kimunkált, jelentős számú, 2007-2008- ban megvalósítható projekttervekkel. Mindamellett a tervben a többéves problémák kezelésére irányuló előkészítő munka eredményeként, több olyan kistérségi kihatással bíró nagyprojekt is nevesítésre került, amelyek megvalósítása nem csak az itt lakók életkörülményeinek javítását, hanem a betelepülni szándékozó vállalkozások lehetőségeit, a munkahelyteremtést is javítják. Kiemelt projektként kezeljük a pásztói kistérség teljes vízrendezését, Szirák mikrotérség szennyvízcsatorna-hálózat létesítését, Pásztó kistérségi központjának városképfejlesztését, Pásztó-Szur- dokpüspöki mikrotérség szennyvízelvezetését, valamint Buják-Ecseg összekötő út építését és a pásztói kommunális hulladék kezelését. Emellett jelentős számban találhatók kisebb-nagyobb ön- kormányzati és vállalkozói fejlesztési tervek is, melyet a társulás rangsorolva elfogadott. A program elkészítését széles társadalmi alapokra szeretnénk építeni, ezért a munkavégzésbe, a javaslattevésbe és a szakmai anyag (kcst) véleményezésébe is be kívánjuk vonni a kistérség önkormányzatait, vállalkozóit, a dekoncentrált és civil szervezetek képviselőit. Határidőre elkészítettük a kistérségi cselekvési terv 2007-2008-ra vonatkozó projektgyűjteményét, valamint a kistérség vázlatos fejlesztési stratégiáját és céljait. Az elkövetkezendő időszakban is korrekt együttműködésre törekszünk a fent jelzett szervezetek vezetőivel annak érdekében, hogy a 2009-2010-es időszakra részletesen, 2015-ig pedig vázlatosan be tudjuk mutatni a pásztói kistérség komplex fejlesztési tervét. E munkát segíti elő az a tény, hogy a Pásztói Kistérség Többcélú Társulása pályázati és saját forrásból felújíttatta a Teleki László Könyvtár földszintjének egy részét, ahová a munkaszervezet szakemberei rövid időn belül átköltöznek. Ezáltal egységes területen, korszerű technikai feltételek fognak rendelkezésre állni a kistérségi szakemberek széles körű koordinációs tevékenységéhez.
