Nógrád Megyei Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-21 / 117. szám
2007. MÁJUS 21., HÉTFŐ MBSBH mmmmmammmmmm GAZDASAG 5 A kereskedők lesik a búzát gabonapiac Az idei kalászosok csak fél termést ígérnek Ahol elég csapadékot kapott a gabona, és a vegyszerezéssel is törődtek a gazdák, szép termésre és nagy bevételre számíthatnak Ellentmondó lehet a mézek vizsgálatának eredménye Elképzelhető, hogy a hivatalos magyar hatóságok más eredményre jutnak a közelmúltban kipattant mézbotrány kapcsán, mint az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME). A magyar termékszabványokat ugyanis 2001-ben, a vizsgálati szabványokat azonban sokkal régebben, 1989-ben fektették le, a hazai laboratóriumok pedig nem alkalmazzák a Brémában használt vizsgálati módszereket. n A méhészeti egyesület lezártnak tekinti az ügyet. Ha a magyar élelmiszer-biztonsági hatóság magyar laborban végezteti a vizsgálatot, nem kizárt, hogy nem talál hamis mézet. Ezért Bross Péter, az OMME elnöke a hét végén adott sajtónyilatkozatai szerint arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ügyet a maguk részéről lezártnak tekintik, és a fogyasztókra bízzák, hogy kiktől veszik a mézet. Saját vizsgálatuk eredménye a www.omme.hu honlapon olvasható. ■ Lényegében változatlan az állatállomány A Központi Statisztikai Hivatal közzétette legfrissebb adatait a magyarországi állatállományról. Ezek szerint 2006 decembere és 2007 áprilisa között lényegében stagnált a haszonállatok száma, csupán a tyúkféléknél figyelhető meg a szezo- nalitásnak megfelelő állomány- növekedés. Az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva a sertések számában figyelhető meg számottevő növekedés, az anyakocák száma viszont csökkent. Juhokból szintén kevesebbet találunk. ■ Állatállomány áprilisban (ezer db) Szarvasmarha 710 Sertés 4100 Anyakoca 284 Juh ■Hl 1350 Ló 60 Tyúkfélék 35100 Liba 2400 Kacsa 2700 FORRÁS: KSH A gabonakereskedők már április óta kötnék az üzletet a gazdákkal. Korai érdeklődésük azt jelzi, hogy már szinte konganak a magtárak. Az idei kalászosok viszont csak fél termést ígérnek. Miklay Jenő Törpe száron, jó hónappal korábban kalászoltak a szárazságban az ősziek. A május eleji csapadék már csak a sarj- kalászokat hajtja, ám azok magva nem érik be aratásig. Ezért szinte biztos, hogy a szárítás költsége is növeli majd a gazdaságok veszteségét.- A hozamok jelentős elmaradásával számolhatnak a gabonatermesztők a jó talajú és jó vízgazdálkodású tiszántúli, dunántúli területeken is. Akik korán kijuttatták a fejtrágyát, most szerencsésebbek. Ahol ezt a tápanyagot a február végi csapadékkal felvette a növényállomány, jobban átvészelte a száraz időszakot. Azonban a Duna-Tisza közén mindenhol tragikus a gabona állapota. A fő szár kalászai megértek, a sarjkalászok még zöldek, így az átlagos hozamokhoz képest 50-70 százalékos veszteség is lehetséges a homokhátsági földeken - összegezte tapasztalatait Szabó Balázs agrármérnök, a nagykőrösi Terraker Kft. vezetője. A bajt tetézi, hogy az őrlésre váró tavalyi kenyérgabona hamarabb elfogy. Lakatos Zoltán, a gabonaszövetség elnöke nemrég egy nyilatkozatában előrebocsátotta: a hazai kenyérellátás ugyan nincs veszélyben, de lehet, hogy a kisebb, szerény készletekkel rendelkező malmok kénytelenek lesznek szüneteltetni az őrlést. Az európai gabonatermés tavaly kevesebb volt az átlagosnál, ezért most az exportőrök is importra szorulnak. A búza ára 35-40 ezer forint körül mozog tonnánként. A kereskedők már kötnék a szerződéseket az új termésre. Általában 10-15 százalékkal ígérnek többet érte, mint a múlt évi aratáskor. A Duna-Tisza közén a biobúzáért most tonnánként 50-55 ezer forintban szeretnének megegyezni. Mivel a finomliszt árát az utóbbi időben többször is emelték, a piaci szakértők nem gondolják, hogy a liszt ismét drágulna. Az ipari liszt kilója 50 forintról 58-62-re emelkedett, de még így is a legolcsóbb Európában. Feltűnő kereslet mutatkozik külföldről az árpa, a takarmánybúza és a tritikálé iránt is. Német, olasz felvásárlók keresik sorra a közvetlen kapcsolatot a termesztőkkel. Kevesen tudják, hogy az a jobb, ha elfogadják a kereskedők ajánlatát, vagy az, ha még várnak vele. A tiszántúli és a dunántúli gazdák könnyebben döntenek ebben, mint a Duna-Tisza köziek. Az utóbbi tájon idén már akkor vágni kell az őszi árpát, amikor még semmi sem látszik tisztán a gabonapiacból. Minőségi marketingre elfogyott a pénz avop Az Agrár- és Vidék- fejlesztési Operatív Program (AVOP) irányító hatósága a források kimerülése miatt felfüggesztette a minőségi mezőgazdasági termékek marketingjére beadható pályázatok fogadását. A május 16-án és később postára adott pályázatokat már nem veszik figyelembe. Hátrányt éreznek a helyi termelők PRÁGA A cseh agrárminiszter azt ígéri, hogy kormánya hamarosan előáll egy tervvel az áruházláncok és a helyi beszállítók közötti helyzet rendezésére. A csehországi mezőgazdasági kamara ugyanis országos tiltakozó akcióra készül júniusban, mert - állítása szerint - a nagy élelmiszer- láncok nem hajlandóak hazai termékeket árusítani. A pályázat beadásával nem kell rohanni emva A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egységes Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapra május 16. és június. 15. között beadható pályázatokat csak az időszak lezárultát követően kezdik elbírálni, tehát nem számít az érkezési sorrend (ellentétben a SAPARD és AVOP rossz tapasztalatokat is hozó gyakorlatával). Minden kistérségben működhet az iroda fvm Eredményesen lezárult a helyi vidékfejlesztési iroda cím használatára kiírt pályázat 27 kistérséget érintő második fordulója, így az első forduló 140 nyerteséhez adódva kialakult a HVI- hálózat végleges összetétele. Szövetséggé alakult az energiafórum Gödöllő A közelmúltban a városban szövetséggé alakult a Magyar Megújuló Energia Fórum. A tagok kinyilvánították, hogy a szövetség nyüt, ahhoz bárki csatlakozhat. A cél a megújuló energiák részarányának növelése. Az állattenyésztők nem örülnek az áraknak az étkezési búza itthon is kell, de a takarmánygabona értékesítésére jóformán csak külföldön van esély, mert az állat- állomány folyamatosan csökken. A jelenlegi takarmányárak mellett aligha lehet ellensúlyozni a húsimportot. A fél sertés - euróról átszámítva - körülbelül 250forintért érkezik most az uniós országokból. Ilyen ár mögött olyan többlettámogatás feltételezhető, amilyet az EU-jogszabályok nem ismernek. Az állattenyésztők szándékos piacrontást vélnek, és kivizsgálást szorgalmaznak. n Kenyérből a hazai ellátás nincs veszélyben. Keveslik az állami pénzt a hegybírók hegyközség A tagi hozzájárulás a tízszeresére nőtt tizenkét év alatt Válságban a magyar fűszerpaprika-ágazat Az állam a hegyközségi feladatok számát növeli, a forintokét csökkenti, ami kedvezőtlenül befolyásolja a hegybírók közérzetét az ország minden borvidékén.- 1995-ben, a megalakulás évében mintegy 800 ezer forint állami támogatást kaptunk működési célra - mondta Selb László, a Kiskunfélegyházi Hegyközség hegybírója. - Idén körülbelül 240 ezret kapunk. 1995- től a hegybíró főbb feladatai voltak: a meglévő, de nem ismert ültetvények felkutatása, regisztrálása, a fajta- és eredet- védelmi adatok nyilvántartása, a szőlő és bor származási bizonyítványai, a kivágási és telepítési engedélyek kiadása. Rövidesen bővült a sor az erdőtelepítés engedélyezésével (a szőlőkataszterben szereplő területre csak hegyközségi engedéllyel telepíthető erdő), a kivágott és az EU-s támogatással kivágott vagy telepített ültetvények szemléjével, az adható-vehető újratelepítési jog regisztrálásával, a hatóságoknak történő adatszolgáltatásokkal.- Az állami támogatáson kívül a tagi hozzájárulással gazdálkodhat a hegyközség - folytatta Selb László -, ami 1995-ben 5 forint volt aranykoronánként, jelenleg 50. A szőlőfelvásárlók kilónként 20 fillért fizettek, ez most 1 forint. Mivel az állami támogatás csökken, a működőképesség érdekében kénytelenek vagyunk emelni a hozzájárulásokat. A Kunsági borvidék vezetői - az ország szőlőterületének egy- harmada itt van - úgy vélik: legalább 500 hektárnyi szőlőterület kell ahhoz, hogy egy hegyközség el tudjon tartani egy hegybírót - bérelt irodával, telefonnal és egy adminisztrátorral. Selb László a saját vállalkozása irodáját, eszközeit használja, térítés nélkül. A megszavazott havi 20 ezer forint fizetést se veszi fel, csak a szemlék után járó kilométerpénzt. Segítője havi 10 ezerért adminisztrál. ■ A. Tóth Sándor A fűszerpaprika-terméktanács az elmúlt héten pénteken a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézetben (KÉKI) tartott fórumot az ágazat magyarországi helyzetéről. Jaksa Lajos, a terméktanács elnöke arról számolt be, hogy a 2004-es paprikabotrány következtében a fogyasztás jelentősen visszaesett, ami a vetésterület jelentős csökkenéséhez is vezetett. Különösen a nagyüzemi termelők sínylik meg a válságot, mivel a fogyasztók bennük nem bíznak, inkább a „szürkegazdaságban” gyártott kistermelői paprikát vásárolják. Jaksa Lajos szerint a termő- terület a korábbi 10-14 ezer hektárról 3-4 ezer hektárra csökkent, a feldolgozott mennyiség pedig a korábbi 6 ezer tonnával szemben mindössze 2 ezer tonna körül van évente. Hogy az ipari termelés alapanyaga biztosított legyen, a feldolgozók Szerbiából, a Vajdaság bácskai területeiről hoznak be a magyarral csaknem teljesen megegyező paprikát. A jelenlegi helyzeten a magyar termékbe vetett bizalom helyreállítását szolgáló marketingkampánnyal lehetne segíteni 20-30 millió forint éves költséggel. ■ n A Kunsági borvidék 106 településén 64 hegyközségbe szerveződtek a szőlő- és bortermelők. n Házilag ugyanannyit őrölnek, mint az ipari feldolgozók.
