Nógrád Megyei Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-17 / 114. szám

2007. MÁJUS 17., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG 5 Kevesebb lett az oltóhely, ám a háziorvos is segíthet A tiszti főorvosi hivatal a házi­orvosok segítségét kéri az uta­zási betegségek megelőzésében. Ócsay Lajos, az Országos Epide­miológiai Központ (OEK) jár­ványügyi főosztályának vezetője egy tegnapi sajtótájékoztatón el­mondta: az Állami Népegészség­ügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÄNTSZ) regionális átszervezé­sekor csökkent a nemzetközi oltóhelyek száma. Hozzátette: ezzel az átalaku­lással az utazásra készülődőktől jóval távolabb kerültek az infor­mációt és oltásokat nyújtó szolgáltatóhelyek, ezért fordult az Országos Tisztifőorvosi Hiva­tal (OTH) egy pályázat útján a családorvosokhoz. Elhangzott: nem is kell túl eg­zotikusnak lennie egy külföldi utazásnak ahhoz, hogy a hepati­tis A- és B-vírussal megfertőződ­jünk, a legkedveltebb családi nyaralóhelyek, a mediterrán or­szágok kiváló terepet kínálnak ehhez. Az OTH ezért azt kéri a háziorvosoktól, hívják fel a pra­xisukhoz tartozók figyelmét a védőoltással megelőzhető utazá­si betegségekre. ■ Z. M. Döntés a fagy miatti károk enyhítéséről A fagykárok miatt a kormány úgy módosítaná az agrárkár­enyhítésről szóló törvényt, hogy a költségvetés terhére többletfor­rást tudjon biztosítani a gazdák­nak - jelentette be Gál J. Zoltán a szerdai kormányszóvivői tájé­koztatón. A Miniszterelnöki Hivatal államtitkára elmondta: a törvénymódosításhoz az Euró­pai Bizottság jóváhagyása szük­séges. A kasszához utólag is csatla­kozhatnak termelők, illetve a károk egy részét előlegként fize­tik ki. Mivel a fagykárok mérté­ke még nem ismert, Gál J. nem tudta megmondani, a büdzséből mekkora összeget tesznek a kár­enyhítési kasszába. A kabinet kidolgozott egy ked­vezményes hitelkonstrukciót, ez a támogatási program a kis- és középvállalkozások aszály-, bel­víz- és fagykárára vonatkozik - mondta az államtitkár. Magyaros ízek előnyben. A hagyományos, fűszeres ételek kerülnek leggyakrabban az asztalra, és egyre bőségesebb a vacsoránk a felmérés szerint. Ebéd helyett vacsorázunk étkezési szokások Többen nassolnak, kevesebben reggeliznek A magyarok harmada be­vallottan rendszertelenül eszik, s egyre többen tartják a fő étkezésnek az ebéd helyett a vacsorát. Ez is kiderült a GfK Hun­gária szerdán napvilágra hozott tanulmányából. Takács Zoltán A magyarok jövedelmük legna­gyobb hányadát élelmiszer-vásár­lásra fordítják: 2005-ben ez az arány az egy főre jutó kiadás 22,8 százalékát tette ki. Ezzel in­dokolta az étkezési szokásokról szóló éves kutatás fontosságát Dörnyei Otília, a GfK munkatár­sa. A felmérésből kiderül: a több­ség ugyan naponta háromszor étkezik, de a négyszer vagy an­nál gyakrabban étkezők aránya folyamatosan növekszik. Ez a táplálkozáskutató szerint egy­értelműen azt jelzi, hogy egyre többen nassolnak. A főétkezések közül továbbra is az ebéd az, amelyet a többség nem hagy ki, bár ennek jelentő­sége 2005-höz képest jelentősen csökkent. Míg két éve a megkér­dezettek 72 százaléka ebédelt és 28 százaléka tartotta a vacsorát a fő étkezésnek, ez az arány 2007-ben 64, illetve 36 száza­lékra változott. Rá­adásul egyre többen vannak olyanok, akik soha nem reggeliznek. Dörnyei Otília elárulta: a tíz legszívesebben és leggyakrab­ban fogyasztott élelmiszer rang­sorában is történt változás. A ha­gyományos főzött levesek 2005- höz képest ked­veltebbek csakúgy, mint a sajtok, tész­tafélék és a szalámi vagy a kolbász. A kedveltségi tízes listán az előző mérési időszak­hoz képest lejjebb csúsztak a szárnyasok, a burgonya, a gyü­mölcsök és a zöldségek. Ugyan­akkor gyümölcsöt, ásványvizet az előzőekhez képest gyakrab­ban, teát, tejet és zöldségeket vi­szont ritkábban fogyaszt a la­kosság. A leggyakrabban fo­gyasztott élelmiszerek első há­rom helyezettje változatlanul a fehér kenyér, a kávé és a hagyo­mányos főzött levesek. Fekete Krisztina táplálkozás- tudományi szakértő szerint a fel­mérés eredményei azt igazolják, hogy az elmúlt években az egészségtudatos táplálkozás nem fejlődött számottevően az országban. Elmondta: más fel­mérések alapján feltételezhető, hogy a következő generációk jobban figyelnek arra, hogy hányszor és mit esznek. A fiata­labbak közül például sokan reg­geliznek, és előnyben részesítik a barna kenyeret a fehérrel szemben. Igaz, mindezt a folya­matot ellensúlyozza a minden korosztályra egyformán ható, csalóka életörömöt sugárzó édesség- és chipsreklámok özö­ne, amelyek nassolásra csábíta­nak - tette hozzá a táplálkozás- tudományi szakértő. Milyen gyakran fogyaszt meleg vacsorát? (százalék) 2005 2007 százalék mindennap alkalomszerűen ■ Még mindig sok fehér kenyeret eszünk, és sokat kávézunk. MNB: tovább csökken a deficit az utolsó két Év legalacso­nyabb GDP-arányos állam- háztartási hiánya lett a 2007 első negyedévi: a defi­cit a bruttó hazai termék 6,8 százalékát érte el - kö­zölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán. A ne­gyedéves adat jelentős csök­kenést mutat az előző ne­gyedévhez képest, akkor a hiány GDP 9,9 százaléka volt. A háztartások pénz­ügyi megtakarítása a GDP 1,1 százalékát tette ki, szá­mottevően csökkent az elő­ző negyedévhez viszonyítva, akkor 2,3 százalék volt. 400 milliárd felett a Suzuki bevétele az elmúlt évek dinamikus növekedése után a Magyar Suzuki Zrt. ismét kiváló üz­leti eredményekkel zárta a 2006-os pénzügyi évet, hi­szen bevételei meghaladták a 400 milliárd forintot. A vállalat tavaly 163 963 gépjárművet gyártott, szem­ben a 2005-ös 136 341 da­rabbal, ami 20 százalékos növekedést jelent a tavalyi évhez képest, s a társaság ezt 37,8 százalékkal kívánja továbbnövelni 2007-ben. Málta és Ciprus is bevezetheti az eurót csatlakozhat jövőre az eurót saját pénzként használó or­szágok övezetéhez Málta és Ciprus az Európai Bizottság szerdán Brüsszelben kiadott értékelése szerint. Ebben Joaquin Almunia pénzügyi biztos kiemelte, hogy a két ország teljesíti azokat a fel­tételeket, amelyek szüksé­gesek ahhoz, hogy a jelen­leg 13 országból álló zóna tagja lehessen. Almunia pozitívan értékelt Fodor Gábor Bécsben tárgyalt a Rábáról szennyezés Az osztrák alkancellár védelmébe vette a felelős üzemeket Koalíciós bizottsági igen a kormánynegyed tervére Tegnap, lapzártánk után talál­kozott egymással a magyar és az osztrák környezetvédelmi mi­niszter Bécsben, hogy egy nem hivatalos találkozón megbeszél­jék a két ország viszonyát immár hat éve beárnyékoló Rá- ba-szennyezés ügyét. Josef Proli tárcavezető és két magyar part­nere, Fodor Gábor környezet- védelmi és vízügyi, illetve Gráf József földművelésügyi és vi­dékfejlesztési miniszter közötti társ/aiás időpontját hetekkel ezelői.rggZjtették. Ehhezvgpest Daniel Kapp szó- wő az ősapák hírügynökség­iek tegnap cstoán annyit nyilat­kozott, hogy „nun egyszerűen megoldható helyzetről van szó”. Közben tegnap védelmébe vet­te Wilhelm Molterer osztrák al­kancellár, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke azokat az osztrák bőrgyárakat, amelyek a magyar álláspont szerint a Rába és a Lapincs folyó szennyezését okoz­zák. „Ezek az üzemek valameny- nyien rendelkeznek érvényes engedéllyel, amelyet az oszt­rák-magyar határvizi bizottság hagyott jóvá az előírásoknak megfelelően. Minden határérté­ket betartunk” - szögezte le. Kedden Sólyom László köztár­sasági elnök cinikusnak és tűr­hetetlennek nevezte az osztrák hatóságok viselkedését a környe­zetszennyezés ügyében. ■ Vég Márton A Rába évek óta tartó habzása miatt Sólyom László államfő is tiltakozott Általános vitára alkalmasnak ta­lálták a kormányzati negyeddel kapcsolatos indítványt az Or­szággyűlés érintett bizottságai. A projekt közbeszerzési eljárá­sának megindításához szüksé­ges előterjesztést a parlament költség- vetési bizottsága, valamint a gazdasá­gi és informatikai bizottsága tárgyalta: mindkét testületen a kormánypárti kép­viselők támogató és az ellenzéki politikusok elutasító szavazatai­val ment át a terv. A kulcsszó a koalíciós politi­kusok részéről ezúttal is a meg­takarítás, míg ellenzői körében a beruházással kapcsolatos infor­mációhiány és tervezetlenség volt. így Kékesi Tibor (MSZP) a költségvetési bizottságot arra emlékeztette, hogy az új negyed­ben az üzemeltetési költségeken éves szinten mintegy 10 milliárd forintos megtakarí­tás érhető el. Szath- máry Kristóf (Fi­desz) pedig azt kö­zölte: a projekt is vé­gül drágább lesz, mint amivel a kormány előre kalkulál. Markó Andrea, a Pénzügy­minisztérium szakállamtitkára elmondta, hogy az épületegyüt­tes megépítése 42 milliárd fo­rintba kerül az állam és a ma­gánszféra együttműködésén ala­puló PPP-konstrukcióban. ■ ■ Az ellenzék szerint pazarlás a beruházás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom