Nógrád Megyei Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-03 / 102. szám
FOTÓ: C.YURIÁN TIBOR 4 2007. MÁJUS 3., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Jótékonysági koncert Salgótarjánban Költészet napja Cereden A VILÁG ÉLVONALÁBAN A kitartó, következetes és szorgalmas munka megérdemelt jutalmának felemelő pillanatai. Képe Tibor Carlos Goshn, a Renault cég vezérigazgatójának társaságában az elismeréssel. „A nyelvhasználat a jellem tükre" Március 31-én emlékezetes, szép napja volt a BEBESÉ-nek: jótékonysági húsvéti hangverseny kedvezményezettjei voltunk. Az „Éjféli Gospel Kórus” évek óta hazánk különböző helységeiben tart jótékonysági hangversenyeket. Abban, hogy ezúttal miránk esett a választásuk, nagy szerepe volt Ócsai Tamás hetednapi adventista lelkész úrnak. Ő az idei tél folyamán előadóként járt egyesületünknél, s talán akkor szerzett ismeretei és kedvező benyomásai alapján méltónak ítélte a BEBESÉ-t arra, hogy a mostani koncertet kezdeményezze, megszervezze. . Izgatottan vártuk ezt a szombati délutánt: sikerül-e megtöltenünk a termet, milyen élményt nyújtanak a szereplők, hogyan fogadja a műsort a hallgatóság? A rendezvény minden kérdésre kedvező választ adott, minden házigazdái feszültséget feloldott. A kórus Árvái Dániel vezényletével csodálatosan szólt, a hitbéli és esztétikai élmények forró A Szerencsejáték Zrt. immár évek óta egyik legjelentősebb mecénása a kultúrának, ennek jegyében, lehetőségeihez mérten, örömmel és szívesen vállalja a kisközösségi kulturális tevér hangulatot varázsoltak a zsúfolt terembe! Dr. Szabó Irén és Tótok Csilla verse, a hegedű-, a zongora- és hárfamuzsika, az Ócsai lelkész úr által kifejtett gondolatok, a Salgótarjáni Advent Kamarakórus - s mindezek értő összeszer- kesztése magas színvonalú rendezvénnyé vált! A szereplőknek sikerült utat találni a hallgatóság szívéhez-lelkéhez, húsvét előtti ünnepi érzéseihez: ezt bizonyította a sokszori vastaps, a sokak szemében tükröződő meg- érintettség, meghatottság. A nagyszerű találkozást, a jótékonysági gesztust megköszönő egyesületi elnök - hálánk kifejezése mellett - arról biztosította vendégeinket: az adományforintokat, közel százezret az egészséges életmód propagandáját szolgáló rendezvényeink költségeinek fedezésére fordítjuk. Köszönet a szervezőknek, köszönet a szereplőknek, köszönet a támogatóknak, köszönet az adományozóknak! ■ Dr. Újlaky István kenységek, programok és a hagyományőrzés támogatását. A Nógrád táncegyüttes több mint harminc éve ápolja, tartja életben a népművészeti hagyományokat a néptánc magas szintű Azt hiszem, mindenki nevében elmondhatom, hogy Cereden, az Id. Szabó István Általános Iskola nem mindennapi eseményeknek adott otthont az elmúlt napokban. A költészet napja alkalmából került megrendezésre egy három részből álló programsorozat. Április 12-én a 8. osztályosoktól hallhattunk egy gyönyörű összeállítást versekből, amit mindenki nagy figyelemmel kísért végig. Többen kicsit meg is hatódtak a szebbnél szebb versek hallatán. Ezután vendégül láttuk Pál Józsefet, a ceredi származású írót, művészi nevén Laczkó Pált. Nagyon érdekes és különleges dolgokról mesélt nekünk, főleg megyénkről, a palóc földről, így joggal mondhatom, hogy mindenki nagyon élvezte Józsi bácsi társaságát. Talán azért is, mert mindenkit megajándékozott egy aprósággal, illetve aki jól válaszolt művelésével, az újabb és újabb táncos generációk nevelésével. Számtalan fellépésük során öregbítették a magyar népi kultúra hírnevét itthon és külföldön egyaránt. A közönség tapsán kívül nem egy szakmai díj is bizonyítja, hogy amatőr státuszuk ellenére e műfaj magas szintű művelői. Egyebek között - csak pél- dálózásul felsorolva - birtokosai a „Kiváló együttes” címnek (Művelődési Minisztérium, 1984), Salgótarján „Pro Űrbe" díjasai (1996), a Zakopanéi nemzetközi kérdéseire, szintén kapott egy meglepetést. Utolsó programunk egy versmondóverseny volt, amelyen felső tagozatos diákok vehettek részt. Mindegyikük különböző témájú verset választott és osztott meg velünk. Ám, mivel ez egy versmondóverseny volt, legfőbb volt a versengés, és csak 3 ember léphetett a dobogóra. Az első helyen egy 5. osztályos lány, Gál Cintia, második helyen jómagam, azaz Buruncz Zsófia, 8. osztályos, harmadik helyen a szintén 8.-os Kalas Pamela végzett. Biztosra veszem, hogy minden résztvevő nagyon jól érezte magát, és nagyon remélem, hogy ennek reményében évről évre nagyobb érdeklődéssel fordulnak a költészet iránt, és a költészet napja nem fog feledésbe merülni. ■ Buruncz Zsófia 8. osztályos tanuló fesztiválon „Arany fokos” díjjal (1998) ismerték el művészetüket, látványos előadásukat. Az együttes működtetése természetesen jelentős költségeket emészt fel, melyek sorában komoly tételt képvisel a népviseleti ruhák és lábbelik beszerzése. A Szerencsejáték Zrt. - méltányolva a táncegyüttes évtizedeket felölelő nívós munkásságát - a fellépésekhez nélkülözhetetlen cipők, csizmák és bakancsok megvásárlásához járult hozzá adományával. Március nemcsak az újjáéledő természet időszaka, hanem a nyelv tavaszi ünnepe is. Nyelvészek és a magyar nyelvünket óvó, féltő társulatok, sőt magánszemélyek 1967 óta szerveznek anyanyelvűnk védelmében előadásokat, versenyeket, különféle kulturális rendezvényeket (helyi, megyei, országos szinten). Éppen 40. alkalommal volt az országos megnyitó Kecskemé- tep. Témája: Zenei anyanyelvűnk és Kodály Zoltán szellemi öröksége. Mindannyian tudjuk, naponként halljuk, hogy beszédünk dallomossága visszaszorulóban van (monotonság, éneklő beszéd). Pedig nyelvünknek az ún. sajátos hangzása, hangszíne, tempója, ritmusa, egyszóval zenéje - Kodály szerint olyan, „mint a virág illata, a bor zama- ta, a zománc, az opál tüze.” Büszkék lehetünk arra, hogy idegen ajkú tudósok, nyelvészek elismerően vallottak nyelvi szépségeinkről, zeneiségének finomságairól.- Wilhelm Schott 1840-ben írja: „A magánhangzót tisztábban ejti, mint a német, csengő rímei, zengő hangalakjai alkalmasak a költészet minden műfajához.”- Mezzofanti, aki a legnagyobb nyelvzseni, 108 nyelv a sajátja, így nyilatkozik: „a magyar az olasz, a görög után leginkább dallamos, fejlődésre képes. A magánhangzók, a mássalhangzók szép aránya, a hangok finom árnyalása, a magánhangzó-illeszkedés harmóniája pompássá, férfiassá teszi a nyelvet.” Nyelvünk különösen szép hangzásáról, szépségéről, kifejezőerejének gazdagságáról sok írónk, költőnk, zeneszerzőink is vallottak, de talán Kosztolányi Dezső megállapítása a legtalálóbb. „A magyar nyelvnek varázsa van, mágikus ereje, erkölcsi ha/Illyés Gyula/ tása, amelyben az emberek a legősibb időktől hittek (imák, ráolvasások, áldások, átkok stb...).” Az „egy nyelvet beszélünk” szólásunk is jól fejezi ki azt az összetartó erőt, amit a közös nyelv jelent. Éppen ezért fontos, hogyan beszélünk akkor, amikor naponta halljuk, hogy általánossá vált a durvaság, sőt a trágárság... Ha csak ún. divatjelenség lenne, ez sem megengedhető, hiszen a goromba szavakat nem lehet mosolyogva mondani. Sokkal nagyobb a baj, mert a durva mondatok, szavak megkérgesedett egyéniségünkbólfakadnak.. Emberi méltóságunkból következik, hogy soha ne veszítsük el annyira önmagunkat, önuralmunkat, hogy trágárul, durván beszéljünk! A XXI. sz. egységesülő világában az angol nyelv térhódításával szemben kel mégőrizni nyelvünket! Próbáljúnk meg művelt európai polgárként viselkedni, aki nem hódol be az útszéli modor terjedő szokásainak, hanem pontosan, árnyaltan, a megfelelő hatást keltve, udvariasan, de önérzetesen nyilatkozik meg. A nyelvi kulturáltság ugyanis minősít bennünket, sőt a nemzetet is... „A nyelvet lényegünk, lelkünk, gondolataink köntöseként viseljük.” (Szepes Mária) Vigyázzunk tehát a tisztaságára! így válhat Illyés Gyula figyelmeztetése időszerűvé: „... a nyelvnek megvesztegetésével - megvesztegetődik az erkölcs is.” „A nyelv fontosabb az alkotmánynál is; új alkotmányt csinálhat a nemzet, de nyelvet nem, mert akkor megszűnik magyarnak lenni.” (Felsőbüki Nagy Pál) Többek között e mondatok értelmezésén is érdemes elgondolkodnunk, és nemcsak az anyanyelv hetén... ■ Tóth Norbertné nyugdíjas magyartanár Uj festőüzem a tűzhelygyárban A cégvezetők megtekintették a korszerű festőüzemet Wamsler néven kezdődik meg hamarosan az új brand építése, erről is döntött a közgyűlés - mondta el érdeklődésünkre Pintér Zoltán. Emellett arról is határoztak, hogy a cég - elsőként hazánkban - Európai Részvénytársaságként (SE) működik tovább, mihelyst az átalakulást a jogi procedúra lehetővé teszi. A febelnök szerint erre legalább fél évet várni kell még. Ugyancsak döntött a közgyűlés egy 2 és fél milliárd forint értékű beruházás megindításáról, amelynek célja egy korszerű elektromos öntöde megvalósítása, a hozzá tartozó berendezésekkel együtt. A munkahelyteremtéssel párosuló fejlesztéshez 500 millió forint vissza nem térítendő támogatást remélnek, pályázat útján. Mindez a technológia korszerűsítését szolgálja, s lehetővé teszi a társaság számára a piaci helyzethez való rugalmas alkalmazkodást - ezt már Antali Károly, a cég elnök-vezérigazgatója tette hozzá. A tulajdonosi grémium emellett döntött egymilliárd forint osztalék kifizetéséről, továbbá az alaptőke tízmillió euróra való emeléséről. Ezt követően megtekintették a próbaüzem alatt álló új festőüzemet, amely 60 millió forintba került és jelentősen javítja e téren a cégcsoport kapacitását, s persze a bevonatok minőségét. A Kematechnik-Innomontage koprodukcióban készült berendezésben 2 percenként készül el egy festett kandalló, a korábbihoz képest magasabb hőfokon. Az új eljárás karcállóbb és esztétikusabb felületet eredményez. így már valamennyi gyárban megteremtődött a kandallógyártás teljes feltételrendszere - mondta el lapunknak Gressai Gábor vezérigazgató-helyettes. A cégcsoport már túl van a nyári leálláson is. A három hét alatt szinte valamennyi gyárban felújították a legnagyobb igénybevételnek kitett gépi berendezéseket, így a központi gyár kupolóját is. A munkálatok értéke elérte a 150 millió forintot. ■ TNL Vers és muzsika. Szép pillanatok a koncerten. Lábbelik a táncos lábakra Április 21-én a Nógrád táncegyüttes Táncházában adta át Székely Gábor, az SzZrt. vezérigazgatója és Veres István miskolci területi igazgató dr. Rozgonyi Józsefnek, a Salgótarjáni Néptáncművészet Közalapítvány kuratóriumi elnökének azokat a cipőket, csizmákat és bakancsokat, amelyeket a társaság 500 ezer forintos adományából vásároltak az együttes részére.
