Nógrád Megyei Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-15 / 112. szám
4 2007. MÁJUS 15., KEDD NÓGRÁD MEGYE „Számít(hat)unk-e rátok?” Fiatalok a helyi társadalomban Sz. A. Balassagyarmat. Szakmai tanácskozást rendezett a Nógrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet március végén Balassagyarmaton a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. A rendezvény célja az volt, hogy szakmai segítséget nyújtson mindazoknak, akik a településeken élő fiatalokat szeretnék bevonni a helyi közösségi életbe, a közös cselekvésbe. A résztvevőket Csemniczky Zoltán, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ igazgatója, valamint B. Szolnoki Ildikó, az NMPKI-intézményegység munkatársa, a program szervezője köszöntette. Velenczei Norbert, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének ifjúsági és civil ügyek tanácsnoka a Nógrád megyei fiatalok helyzetéről adott áttekintést egy két évvel ezelőtti kutatás eredményeire alapozva és beszélt a Nógrád Megyei Ifjúsági Tanács , illetve a megyei ifjúsági cselekvési programmal kapcsolatos elképzelésekről. Kovács Rózsa pszichológus a serdülő- és ifjúkor közösségi életének sajátosságairól beszélt. Hangsúlyozta az olyan közösségek, csoportok fontosságát, melyekben egy település fiataljai fizikailag és lelkileg is biztonságban vannak. Nagyon fontos, hogy ezeket a csoportokat olyan közös cél tartsa össze, amely a fiatalok épülését szolgálja, s olyan vezetőjük legyen, aki megfelelő önismerettel, hiteles személyiséggel rendelkezik - szögezte le a szakember. Dr. Huszáráé Kraft Valéria, Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala vezető főtanácsosa bemutatta a pedagógiai társaság nógrádi tagozatának, valamint a megyei civil szolgáltató központnak a tevékenységét. Hasznos példákat sorolt a civilek és az önkormányzati intézmények együttműködéséről, a közös programokról. Godó Anna mentálhigiénikus, a Salgótarjáni Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda vezetője az ifjúsági segítő munka elveiről, céljairól beszélt. Elemezte azokat a társadalmi hatásokat és problémákat, amelyek a fiatalokat érik, és bemutatta azokat a legfontosabb szolgáltatásokat, segítő formákat, amelyeket e korosztály számára biztosítanak. Holtai Gábor ifjúságsegítő „Alternatív szabadidős programok az ifjúság körében" című előadásában olyan módszereket mutatott be, amelyek az ifjúsági segítő munka előszobájának nevezhetők és az utcán élő fiataloknak adnak lehetőséget és esélyt. Ezen belül az éjszakai pingpongklubok tevékenységéről, az ebben rejlő lehetőségekről szólt. Nemes Zsuzsanna, a bátonyterenyei művelődési központ és könyvtár művelődés- szervezője az általa szervezett ifjúsági klub életét mutatta be, megosztva a hallgatósággal átélt kétségeit, kudarcait, sikereit. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy bár hivatalosan nem létezik „ifjúságsegítő” szakma, foglalkozás, azért minden településen szükség van olyan emberre, emberekre, akik felelőséggel, szeretettel és értő odafigyeléssel segítik a fiatalokat. „A szív nem ráncosodik" Nyugdíjas versmondók régiós válogatója Salgótarjánban Szendrődi György, a nógrádi nyugdíjas szövetség elnöke köszöntőjét mondja Szép élményekben volt részük azoknak, akik május 9-én Salgótarjánban beültek a József Attila Művelődési és Konferencia-központ „nézőterére.” Ugyanis 25 szépkorú, amatőr versmondó adott egymásnak találkozót és mondtak Arany-, József Attila- és Petőfi-, Váci Mihály-, Kosztolányi- és Heltai-verseket - hogy csak néhányat soroljunk a költők közül - önmaguk és mások örömére. A keretet ehhez az észak-magyarországi régió nyugdíjas versmondóinak válogatója adta, amelyet a Sréter Ferenc Népfőiskolái Egyesület, a Nyugdíjasok Nógrád Megyei Szövetsége és a József Attila Művelődési és Konferencia-központ szervezett. A régiós válogatót Borsod, Heves és Nógrád megyében helyi válogatók előzték meg, amelyen mintegy 300 nyugdíjas „mérette meg” magát. Mindhárom megyéből a legjobb 8 jutott el a régiós vetélkedőre. Szendrődi György, a nyugdíjasszövetség megyei elnöke a résztvevők között köszöntötte a Borsod megyei nyugdíjas érdekvédelmi szervezet vezető képviselőit Pasztercsák Istvánnét és Prosek Gyulánét, valamint Bujdosó Sándomét, a Nyugdíjasok Heves Megyei Szövetségének elnökét. Kriston Péter, a Nógrád Megyei Közgyűlés alelnöke megnyitójában többek között a versek, a költők szerepéről beszélt, mert „segítségükkel” megismerhetjük, átváltoztathatjuk szebbé tehetjük a világot. Majd az idősek helyzetéről, szerepéről szólt a társadalomban, s arról, hogy a nyugdíjas szövetséggel együttműködve törekszenek jobbítani sorsukon. Ezt követően egymás után léptek színpadra a „versenyzők” 60,70 évesek és olyan is, aki 90. évében jár. Az öttagú zsűrinek, amelyben a „hazai” szakértőket Borsod és Heves megyeiek is „erősítették”, valóban nehéz dolga volt, hiszen gazdag lírai anyagból válogathattak és a régióból mindössze 8 versmondót „küldhették” Szolnokra, a szeptemberi országos versmondóversenyre. A legjobbaknak a következők bizonyultak: Kiss Gyuláné (Borsod), Simon Lajosné (Nógrád), Horváth Sándor (Borsod), továbbá Bernáth Illésné (Heves), Fekete Istvánná (Heves), Simon Jánosné (Borsod), Papp András (Borsod) és Papp Gyula (Borsod). Dr. Csongrády Béla közíró, a zsűri elnöke értékelőjében Márai Sándort idézte, aki szerint szépség, művészet, hit és kincs kell az élethez. S az idős emberek sok-sok kinccsel gazdagították egymást a válogatón, hiszen azokat az érzelmeket, amelyeket a szép vers keltett bennük önzetlenül osztották meg másokkal. Elismeréssel szólt a szépkorúak fel- készültségéről, érdeklődéséről a költészet szeretetéről amely bennük él, mert ahogy korábban a megyei válogatón is elhangzott, a szív nem ráncosodik. Arra buzdította a versmondókat keressék, olvassák, mondják a mai költők szép, élményt adó verseit is. Tarlós István: Budapest mindenkié! Schveiczer K. Te is más vagy, te sem H. B. Salgótarján. Budapest részben a budapestieké, de több is ennél: a nemzet, minden magyar fővárosa hangsúlyozta salgótarjáni látogatása során Tarlós István, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője, szövetségi elnöke. Felkérésére, a nógrádi megyeszékhely polgármestere, Székyné dr. Sztrémi Melinda is csatlakozott a Főváros Mindenkié Egyesület munkájához. Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester Tarlós István látogatása kapcsán elmondta: a két város kapcsolatáról, helyzetéről és a további közös gondolkodás lehetőségéről folytattak eszmecserét. A helyi szinten meghirdetett együttműködésnek a városok között is meg kell valósulnia, hiszen „tanulhatunk egymástól, segíthetjük egymást”. Salgótarján számára meghatározó Budapest közelsége, a fokozatos négysá- vúsítás pedig időben még tovább csökkentheti a távolságot.- Budapest részben a budapestieké, de több is ennél: a nemzet, minden magyar fővárosa. Mindenkinek köze van ahhoz, hogy mi történik Budapesten. A vidéknek elsősorban a megyei jogú városokon keresztül van lehetősége beleszólni abba, milyen irányba fejlődjön a főváros. Ha egyszer főpolgármesterré választanak, konzultációs testületet állítok fel a megye- székhelyek polgármestereivel - fogalmazott Tarlós István. Mint mondta, Budapest és a vidék között lehetetlen, indokolhatatlan ellentét feszül, s az eltelt években a főváros vezetése ezt csak tovább mélyítette. E különbség csökkentése, megszüntetése érdekében hívta életre Tarlós István a Főváros Mindenkié Egyesületet, amelyhez neves közéleti személyiségek és városvezetők - mások mellett Szita Károly és Kása Lajos, Kaposvár és Debrecen első emberei - is csatlakoztak, Salgótarjánban Székyné dr. Sztrémi Melindát kérte fel, sikerrel. Salgótarján. A közelmúltban Telek Ervin addiktológus meghívására részt vehettünk egy tréningen az egészségügyi és szociális központban. A gyakorlaton a tréner különböző színű háromszögeket rajzolt a résztvevők homlokára, egyvalakire pedig egy zöld négyzetet rakott. Telek Ervin felszólította a jelenlévőket: „csoportosuljunk”. A felszólítás után látható volt, amint az azonos színűek rendeződnek egy csoportba. így kialakultak a pirosak, a kékek, a zöldek és a sárgák. A zöld négyzetet azonban senki nem fogadta be. A „játékosok” büszkén várták, hogy Telek Ervin megköszöni a részvételt és vége a gyakorlatnak, ez azonban nem történt meg. Fél óra várakozás után, a zöld háromszögek bevették maguk közé a zöld négyzetet. A tréning azonban így sem ért véget. A résztvevők csak alapos végiggondolás után értették meg a jelszót: csoportosuljunk, azaz alkossunk egy csoportot, egy kört, melynek mindenki a része. Számomra érdekes volt látni, hogy hogyan használjuk a belénk kódolt jelszavakat, hogyan választjuk el magunkat másoktól, ha csak egy játék idejéig is. Telek Ervin a társadalom különböző rétegeivel foglalkozva, számtalanszor találkozik a kirekesztés különböző formáival. Véleménye szerint a kirekesztés alapja a másság, azaz „nem olyan, mint én”, „nem olyan vagyok, mint ő”.- Valamennyi társadalomnak szüksége van bűnbakra, fekete bárányra és meg is találja azt a népcsoportot, akivel elviteti a balhét - hangsúlyozta a szakember. Majd hozzátette: történelmi tény, hogy minden társadalom megteremtette a saját bűnbakjait. Még a 21. században is kirekesztjük a fogyatékkal élőket, a pszichiátriai, a szenvedélybetegeket, a homoszexuálisokat és a romákat. Jellemzően sztereotípiákban gondolkodunk, képesek vagyunk általánosítani, kategorizálni - emelte ki beszélgetésünk során Telek Ervin. A szakember szerint a mai társadalom legfőbb bűnbakjai a romák. Velük szemben a mai Tarlós István Székyné dr. Sztrémi Melinda „Ki a mester két keréken?” Régiónk diákjai vetélkednek a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Onga község általános iskolájában május 12-én, szombaton 10 órától a „Ki a mester két keréken?” című, felmenő rendszerű kerékpáros közlekedés- biztonsági versenyen. Onga. A Nemzetközi Automobil Szövetség 1986 óta minden évben rendszeresen megrendezi a gyermekek kerékpáros közlekedésbiztonsági vetélkedőjét. Felismerve a gyerekek ilyen jellegű, széles körű képzésének jelentőségét, a Magyar Autóklub már a kezdetetek kezdetén csatlakozott a kezdeményezéshez. A verseny célja, hogy fejlődjön a diákok kerékpározási tudása, közlekedési kultúrája és KRESZ- ismerete. Az ongai általános iskolában Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj- Zemplén megyék húsznál is több, 10 és 12 év közötti tanulója mérheti össze tudását, egyéni kategóriában, gyakorlati és elméleti feladatokban. A legjobb eredményt elérő három-három fiú, illetve lány részt vehet az országos döntőn, amelynek június elején Budapest ad otthont. ki Szerkesztőségünk számítógépeit a NOD32 antivirus system antivirus védi. vagy más napig létezik egy ki nem mondott, meg nem fogalmazott ellenállás. Neveltetésünk során nem vagyunk képesek elfogadni azt, ha valaki más. Évszázadok során kialakultak bennünk különböző sémák, kifejezések, amelyeket szívesen alkalmazunk, ahelyett, hogy megismernénk az egyént, az embert. Egy ember viselkedéséből egy egész népcsoportot jellemzőnk. Nagyon sokszor sok esetben hallhatjuk azt a mondatot, hogy „semmi bajom nincs a romákkal, de...” és ezt többféleképpen folytatódik: DE!: ne kerüljön a családomba, mert kitagadom a gyerekem, ne legyen a szomszédom, a gyermek padtársa, a munkatársam, a beosztottam, a főnököm, a betegtársam. Valahol mélyen problémánk van a mai napig azzal, ha valaki más. Nem tudjuk, nem akarjuk elfogadni, megérteni a különbségeket és ezen kellene változtatnia az egész társadalomnak. A lényeg az elfogadás, mert minden elutasításban, kirekesztésben benne van a saját másságunk, önmagunk elfogadásának a hiánya is.
