Nógrád Megyei Hírlap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-02 / 77. szám
4 NÓGRÁD MEGYE 2007. ÁPRILIS 2., HÉTFŐ Befektetni a jövőbe érdemes Interjú. Dr. Nagy Andor azok közé a politikusok közé tartozik, akiknek nevét nem harsány vitákból vagy a bulvárhírekből ismerhetjük. A szécsényi választó- körzet országgyűlési képviselője mostanában egészen új feladatot vállalt, többek között annak reményében, hogy ezzel a térségnek, esetleg Nógrád megyének is segíthet. Csörgő Balázs- A választások után sokan csodálkoztak, hogy „ősfideszes” létére a KDNP-frakciót választotta a parlamentben...- Ez így van, pedig a magyarázat egyszerűbb mint azt sokan gondolják. A szécsényi választókörzetben a kezdetektől fogva igen erős volt a KDNP, hiszen a korábbi képviselők, Juhász Péter és dr. Surján László is kereszténydemokrata-támogatással nyerte meg a körzetben a választásokat. Ezért éreztem úgy, hogy az itt élő emberek erős keresztény kötődése miatt ebben a frakcióban tudom igazán jól képviselni az érdekeiket. Ez azt jelenti, hogy Szécsényben KDNP, Budapesten Fidesz-tag vagyok, a parlamentben pedig a KDNP-frakcióban dolgozom.- Úgy tudom, új feladatokkal foglalkozik, új célokat tűzött ki maga elé.- így van, három új terület foglalkoztat. A mostani ciklusban a környezetvédelmi bizottság alelnöki feladatait látom el a parlamentben. Ezzel együtt a Fidesz, valamint a KDNP környezetvédelmi kabinetjét vezetem, valamint a KDNP külügyeivel is foglalkozom.- Az új feladatok hogyan férnek össze a választókerület ügyei által támasztott munkával?- A környezetvédelem ügye az ami leginkább lehetőségeket, segítséget is kínálhat a körzetben élőknek. Konkrétan a megújuló energiák (víz, szél, nap, biomassza, geotermikus energia stb.) ügyére gondolok. Fokozott figyelmet kell ugyanis ezekre fordítani, mert ezek jelenthetik a jövőt és befektetni a jövőbe érdemes. A XIX. század ipari és a XX. század információs forradalma után a XXI. század a környezetvédelmi ipari forradalom évszázada lehet. A globális fölmelegedés miatt és a fenntartható fejlődés érdekében szükség lesz a fokozott figyelemre. Már most ismerek olyat a megyében, aki napelemeket, napkollektorokat szerelt a házára, vagy épp a geotermikus energiát hasznosítja. Mégis azt kell, hogy mondjuk: ez még nagyon gyerekcipőben jár Magyarországon, így Nógrádban is. Erre való tekintettel javasoltam a frakcióvezetőnknek, hogy hozzunk létre egy megújulóenergia-munkacsoportot, amely a vezetésemmel három kérdésre keresi majd a választ.- Melyek ezek a kérdések?- Az egyik az unió új energia- stratégiájához igazodva, az előbb említett megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban keresi arra a válaszokat, hogy Magyarország képes-e és érdekünkben áll-e, hogy az uniós előírásoknak megfeleljünk. Az EU szerint ugyanis a megújuló energiaforrásoknak 20 százalékos részesedést kell 2020-ig elérniük az össz-energiafelhasz- nálás tekintetében. A másik a szén-dioxid-kibocsá- tással kapcsolatos. Itt szintén az 1990-es szinthez képest 20 százalékos csökkentésről van szó hasonlóan 2020-ig bezárólag. ¥ A harmadik kérdés pedig a bioüzemanyagok (biodízel, bioetanol) felhasználásának minél szélesebb körű, de az össz- üzemanyagfelhasználáshoz képest legalább 10 százalékos arányáról van szó, szintén 2020-ra vonatkoztatva. Előzetesen úgy gondolom, hogy az Európán belül végbemenő változások miatt ez érdeke az országnak, annál is inkább mert minél több energiát állítunk elő belföldön, annál kevésbé leszünk kiszolgáltatva a külföld szeszélyeinek - gondoljunk csak a tavaly téli orosz-ukrán gázvitára.- Hogyan kapcsolódik mindez a megyéhez, a választókörzethez?- A kormány még idén - uniós pénzek segítségével - indít egy agrárenergetikai programot. Ez azt jelenti, hogy azok a gazdák, akik gabonatáblák helyett energetikai ültetvényeket létesítenének, jelentős támogatásokat igényelhetnének. Itt energianádra, erdőkre kell gondolni és ezek azt a célt szolgálják, hogy biomassza-erőművekben eltüzelve energiát nyerjünk belőlük, hogy ne az erdőket irtsák ki. Információim szerint Salgótarján mellett egy cég éppen ilyen biomassza-erőművet készül építeni. Ez biztosíthatná a gazdáknak, hogy el tudják adni az ilyen jellegű termésüket. Úgy tudom a megyében többen szélerőműben is gondolkodnak. Meg kell vizsgálni a szél- csatornákat, van e realitása a hatékony szélenergia-felhasználásnak. Mindezek mellett már hallhattuk, hogy Rétságon egy napelemeket gyártó cég települ le a közeljövőben, ami hosszú távon igen előnyös lehet a megyének.- Mit gondol képviselő úr, marad elég ideje a választópolgárokra is?- Kétféle politikus létezik, szerintem. Az egyik, aki az eredményekre koncentrál, vagyis ha valamit elvállal, akkor le is tesz valamit az asztalra a ciklus végére. A másik fajta politikus azt mondja, hogy az embereknek nem feltétlenül csak az eredmény a fontos, hanem sokkal inkább a törődés. Én a kettő ötvözését tartom szerencsésnek. Fontos törődni ugyanis azokkal az emberekkel, akik bíztak bennem és rám adták a szavazataikat, ugyanakkor nem egyszerű a feladat megoldása, hisz 49 település van a választókörzetemben. Természetesen, amikor hívnak és tehetem, elmegyek. A közelmúltban Salgótarjánban a gyümölcsoltó Mária-ünnep kapcsán egy focitornán vettem részt a KDNP színeiben, és nyertünk is. A mostani hét végén (az interjú 2007. 3. hó 28- án készült - a szerk.) pedig Ilinybe készülök egy mesemondóversenyre. Beszélgetésünk után éppen Nógrádsi- pekre indulok egy lakossági fórumra. A sipekieket például nagyon érdekli a hozzájuk vezető bekötőút felújítása. Nekik most tudok információkat is „vinni” a mai fórumra, mert utána néztem annak, hogy 2007-2013 közötti időszakban az úgynevezett harmadik ütemben szerepel ennek a be- kötőútnak a felújítása.- Most már mondhatjuk, hogy évek óta képviseli a körzetet, a megyét. Tud-e már azonosulni az itteni emberek gondjaival, tudja- e „helyi szemmel” látni a dolgokat?- Úgy érzem, igen. Mondanék erre néhány konkrét esetet is. A közelmúltban például termőföld-tulajdonosok kerestek meg felháborodottan azzal, hogy komoly bírságról szóló leveleket kaptak a balassagyarmati földhivataltól, mert elmulasztották bejelenteni, hogy ki műveli a földjeiket és mit termel rajta. Sokan nem is tudtak erről a kötelezettségükről, ezért felszólaltam a parlamentben, és az agrártárca államtitkára elismerte, hogy kíméletesebbek lehettek volna. A büntetéseket ugyan elkerülni nem lehetett, de a módszeren változtattak és ezzel a gazdák is kicsit „levegőhöz juthattak”. Szintén jó példa a Nógrádsi- peki záportározó terve, melyre szükség lenne, hogy megvédje a falut az esőzésektől, de évek óta nem sikerül a településnek bekerülnie ezzel az ún. kiemelt programok közé. A közeljövőben a polgármester úrral karöltve a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság segítségével azon fogunk dolgozni, hogy a falu tudjon pályázni a regionális operatív programból.- Kényes a kérdés, de mennyire sikerül együtt dolgozni a körzetért a többi képviselővel, például Borenszki Ervinnel?- A kapcsolatunkat korrektnek minősíteném Borenszki Ervinnel. Igyekszem úgy politizálni, hogy ne bántsam sem őt, sem más kormánypárti képviselőt, mert ennek nem látom értelmét. Egyébként is olyan embernek tartom, akivel a körzetért lehet együtt dolgozni. Erre példát is tudok mondani, hiszen a már említett földhivatali ügyben is mindketten interpelláltunk. Persze neki megvan az az „előnye”, hogy a kormány jelenleg az MSZP és az SZDSZ minisztereiből áll... Összességében elmondhatom, hogy valahol riválisok vagyunk és persze a kampányban voltak nézeteltéréseink, de ennek ellenére, a választások után normalizálódott a helyzet és úgy gondolom ha együtt kell valamiért fellépnünk, akkor a térség számíthat az együttműködésünkre. Lényegesnek tartom, hogy ne csak a választókörzetek képviselői, hanem akár az összes megyei képviselő alkosson egyfajta „szövetséget”, ha a Nógrádban élő emberek hatékony képviseletéről van szó. Ez ugyanis döntő lehet majd pl. a regionális pénzek elosztásánál. Pro Urbe-díjasok Rútság. A nyugat-nógrádi kisvárosban hagyományosan a szabadságharc ünnepén kerülnek átadásra a város érdekében tett kiemelkedő érdemek elismerését célzó kitüntetések. Az idei alkalommal három díj átadásáról döntött a képviselő-testület. Mocsári Gergely 12 évig volt önkormányzat képviselője, és nyolc évig alpolgármestere. Nevéhez fűződik a rétsági közgazdasági és informatikai középiskola beindításában való aktív és példamutató munka. Tapasztalt iskolaigazgatóként, szakmai hozzáértése nélkül nem valósulhatott volna meg a várost és a térséget szolgáló intézmény létrehozása. Tömösvári Sándor több éve szabad idejében kitartóan foglalkozik a rétsági gyermekek felkészítésével a szellemi diákolimpiára. Szorgos munkával felkészített csapat az elmúlt években kétszer is elhozta Rétságra az országos első helyezést, öregbítve ezzel a város jó hírnevét. A helyi fejlesztésekben aktív, segítő tevékenységet fejtett ki a csatornaközbeszerzési bizottság tagjaként, az iskola bejáratának rekonstrukciója irányítójaként, valamint a római katolikus templom felújításának műszaki vezetőjeként. Várszegi István 1976-tól, mintegy 21 éven át volt az általános iskola igazgatója. Munkája során a kor követelményrendszerét meghaladó számos újítást vezetett be. Szaktantermi rendszert valósított meg, művészeti galériát alapított. Külön gyógytorna- és logopédiaszobát hozott létre, kiszélesítette a nyelvoktatás területét. Ötleteivel segítséget nyújtott a gyakorlati oktatás minőségi és elismert megvalósításához, valamint a szabad idő hasznos eltöltéséhez. Nagy hangsúlyt fektetett az iskola környezetének tisztántartására, rendezésére. Alapítóként létrehozta a Rétsági Általános Iskola Gyermekeiért Alapítványt. A római katolikus egyháztestület elnöknek választotta meg, s hatodik éve a gobelinkor vezetője. A kitüntetetteknek a Pro Urbe- elismerést Mezőfl Zoltán, Rétság város polgármestere adta át. ■ V.J. A kővé vált pénzek (Folytatás az 1. oldalról) gyöngyszemek egyedi vonásairól is. Azt, hogy a legutóbbi alkalomra Szent László életét, s a hozzá fűződő legendakört tűzték ki célul, két helyi vonatkozás is indokolta: a térség egyik legszebb ősi temploma Tereskén látható, melynek büszkesége a Szent László-legendát ábrázoló freskósor. A másik, hogy több - a térséghez tartozó - település első írásos említését onnan ismerjük, hogy az onnan származó, egymással perben álló feleket gyakorta küldték Nagyváradra, Szent László sírjához istenítéletre. Ez abból állott, hogy a perben állóknak egy tüzes vasat kellett kézben tartva elvinnie egy szakaszon, és a sebük gyógyulásából következtettek a vétkességükre. A gyakorlatban persze a per legtöbbször úgy oldódott meg, hogy a haragosok inkább kibékültek, mintsem vállalják a hosszú utazást, s a kínokkal járó próbát. Ä sorozat előadói minden esetben az egyes témák legkiválóbb értői voltak. Szent László legendáiról, Kővé vált pénzek címmel dr. Hála József néprajz- kutató, az ELTE Néprajzi Tanszékének adjunktusa mesélt az érdeklődőknek. ■ véef „Palócország-Meseország” Pillanatkép a rendezvényről lliny. A mesemondóverseny elindításával, 1996-ban mind a magyarországi, mind a szlovákiai régiókban elindult egy folyamat, amely hozzájárul ahhoz, hogy a palóc nyelv, a népviseletek és a mesemondás kultúrája újra virágzásnak induljon a Palócföldön - fogalmazott Jakus Julianna, a verseny főszervezője. A népmesére koncentráló, de a népi kultúrát teljességében bemutató találkozót idén immár hatodik alkalommal hirdették meg - országhatártól függetlenül - a magyar tannyelvű óvodák és általános iskolák növendékei, a középiskolák diákjai részére. A palócság fesztiválja - lakus luliannát idézve - nemcsak ismereteket nyújt a fiataloknak, hanem világképükben, értékrendjükben is megerősíti őket, tudatos kapcsolatépítés a hagyományőrzők és a mesemondók, illetve az anyaország és a határainkon túl élő magyarság között. A felvidékiekkel ugyanis már több mint egy évtizede megtalálták a kapcsolatot, amit tavaly a vajdasági palócokkal is kiépítettek - ezzel sikerült helyreállítani a palóc lelkiség egységét. A Magyarországon rendezett két elődöntőben 38 településről összesen 109 versenyző indult. Szombaton öt korcsoportban vetélkedtek a versenyzők. íme, a továbbjutók névsora: Bagyin Melinda (Balassagyarmat), Bohács Margaréta (Bárna), Bíró Veronika (Zabar), Bíró Zoltán (Zabar), Cserni Zsuzsanna (Terény), Eszes Benjamin (lliny), Gordos Zoltán (Egyházasgerge), Hegedűs Renáta (Nógrádszakál), Híves Klaudia (Lukanénje), Horváth Evelin (lliny), Kovács Diána (Dejtár), Lengyel Zsófia (Mátranovák), Matesán Veronika (Nemti), Odor Vivien (Mohora), Sándor Gergő (Kazár), Simon Réka (Cered), Szlávik Barbara (Szécsény), Tóth Bálint (lliny), Tóth Bernadett (lliny), Tóth Laura (Balassagyarmat) és Velki Zsófia (Magyargéc). A továbbjutók jogot szereztek arra, hogy Nógrád megyét képviselhessék a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központban, április 14-15-én megrendezendő nagy találkozón, a Palócország-Meseország mesemondóverseny fináléján. FOTÓ GÓCS ÉVA
