Nógrád Megyei Hírlap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-30 / 100. szám

4 NÓGRÁD MEGYE 2007. ÁPRILIS 30., HÉTFŐ Salgótarján-Salgóbánya. Néhány napja az egész napos magyar-szlovák természetismereti vetélke­dőnek adott otthont a salgóbányai Erdészház, május 1-jén, kedden pedig az Ipoly Erdő Zrt. dol­gozóit, nyugdíjasait, illetve a kívülálló érdeklődőket is szeretettel várják 9 órától igény szerint, de legalább 15 óráig. A programot - elsősorban a gyermekekre számítva - bütykölde és sétako­csikázás is színesíti, de az Erdészház kiállításai is várják a nagyérdemű közönséget. MAJÁLIS AZ ERDESZHAZBAN Ma: fesztiválstart a jazz-pincében (Folytatás az 1. oldalról) között jegyeket sorsolnak ki az Alapi Band és a The Hoochie-Coochie Gals május 4-ei blues-estjé- re a Kohász Művelődési Központba, valamint a május 11-ei dixieland-gálára a József Attila Műve­lődési és Konferencia-központba. A fentiek is jelzik, hogy az idén az átlagosnál hosszabb és változatosabb lesz a fesztivál: április 30-ától május 13-áig tart. Mint április 14-ei lapszá­munkban már szóltunk róla, rendeznek úgyneve­zett gastro-jazzesteket (május 5-én 19 óra­kor Galcsik fogadóban dr. Ferkó Attila és ze­nész barátai lépnek fel, május 9-én 19 óra­kor a La Fiesta étteremben PethőAttila rag- time-zongorista muzsikál New Orleans-i dallamokat), a finn Jukka and Hanski gi­tárduó május 10-én 20 órakor a Cafe Frei- ben lép fel, május 11 én 16 órától pedig a távolsági buszpályaudvaron szórakoztatja a közönséget. Május 10én 17.30 órakor nyílik a „Dixieland képekben” című kiál­lítás a Salgótarjáni Fotógalériában. A fesz­tivál csúcspontját jelentő két gálaestet má­jus llén és 12én 19 órakor tartják a mű­külföldi együttesek, szólisták részvételével. A szin­tén hagyományos gospel-koncerten május 13-án 11 órakor az Acélgyári úti Szent József-plébánia- templomban a váci Hortus Musicus Singers lép fel. Az előzetes információktól eltérően lesznek szabadtéri műsorok is a Fő téren: május llén és 12én ló órától a mai jazz-találkozó legjobbjai kon­certeznek, 13-án 15 órakor pedig Közép-Európa egyetlen női bigbandje, a nagy létszámú Swing Ladies Hungary koncertje zárja a fesztivált. velődési központ színháztermében a ma- Az Alapi Band május 4-én a Kohász Művelődési Központ gyár élvonal képviselőinek (közük az öt- ban blues-esten lép fel: balról az első a névadó, a salgótarjáni venéves Benkó Dixieland Band) és rangos gyökerű Alapi István Teremtő emberek - Innovációs séta Nógrádban A fejlesztő, innovatív ember egy különleges embertípus. Tu­lajdonképpen egy kellemetlen embertípus - mondja dr. Simonyi Sándor annak a filmnek első megszólalójaként, amelyet a múlt héten mutattak Ire Salgótarjánban, a Frei Cafe-ban. Az interjúkból álló alkotás egy innovációs sétára invitálja a nézőt és hallgatót Nógrád megyébe, hogy bemu­tassa a Teremtő embereket, hiszen ez a film címe. A külön­leges mozi megálmodója a Dargon Fejlesztő és Támogató Egyesület, azaz Sándor Ildikó és Brunda Gusztáv volt A fel­vételeket és utómunkálatokat Kovács Bodor Sándor készí­tette. Létrejöttét a Baross Gábor Program tette lehetővé.- Valljuk meg, ma a kommuni­káció középpontjában nem az in­novatív, teremtő emberek állnak, sokkal inkább sztárok a sekélyes tudású, magamutogató emberek. Az innovatív embereknek nem jut médiafelület, noha ők azok, akik a jövőt építik, akik az újat alkotják, akik megteremtik a holnapot. Ezért gondoltuk, hogy rendhagyó sú ember, aki ezt fel akarja forgat­ni, egy kicsit idegen abban a mik­roklímában, ahol működik - vá­zolta dr. Simonyi Sándor, a Trigon Electronica Kft. ügyvezető igazga­tója, a regionális innovációs tanács alelnöke.- A gazdasági érték mindig az új érték előállításán múlik - mondja Kreicsl László, a módon felkutatjuk őket, rögzítjük gondolataikat az utókor számára, tanulságul - mondta a filmpremi­er bevezetőjeként Brunda Gusz­táv, a film szerkesztője. Sorozatunk mostani írásában a Teremtő emberek című filmben megszólaló emberek legértéke­sebb gondolatait válogattuk cso­korba.- Az innovatív embernek egé­szen más az észjárása a hétközna­pi emberekéhez képest, s ez igazá­ból azt jelenti, hogy nincs bevett környezete. Mássága tehát a kör­nyezetéhez képesti össze nem illő­séget jelenti. A kutató, spekulatív elme mindig valami mást akar csi­nálni. Másképp akarja a problé­mákat megoldani. A régi beideg­ződésekhez mindenki ragaszko­dik. S ennek a megtartásáért egy­fajta küzdelmet folytat. Az a ti'pu­Nordtechnik Kft ügyvezető igaz­gatója. - Ezeknek a szintje, színvo­nala mutatja meg, hogy valójában milyen gazdag egy ország. Úgy érezem, hogy Magyarországon rengeteg kiművelt fő van, aki még mindig nagyon sokra képes, hogy­ha több lehetőséget kap. Azért az állhatatosság is kell hozzá...- Komplett problémákkalkeres meg a vevő, tehát valamüyen ter­méket kell neki nagyobb sorozat­ban, jobb minőségben előállítani, mint eddig, sőt pontosabban, pre­cízebben, mint eddig - nyilatkoz­ta a kamera előtt Csillik Zoltán, a balassagyarmati Delta-Tech Mér­nöki Iroda ügyvezetője, a regioná­lis innovációs tanács tagja. - A mi­nőség valahol ott indul, hogy jó öt­letek kellenek, s már az elején csak abban gondolkodhatunk, hogy egy nagyon megbízható ter­méket állíthatunk össze. Ehhez az emberek gondolkodásában is rendnek kell lennie. Tisztább gon­dolatokból megbízhatóbb, precí­zebb gépek születnek. Ennek ér­dekében cégünk rendszeresen szervez képzéseket dolgozóink­nak.- Azt tapasztalom, hogy a mik­ro, kis és középvállalkozások for­rásfelvevő képessége azért ala­csony megyénkben, mert a cégve­zetők tejesen hétköznapi dolgok­kal foglalkoznak - ezt már Sándor Ildikó, a Dargon egyesület elnöke nyüatkozta. - Ezek a cégvezetők szaladgálnak a bankba, ügyintéznek, s nincs idejük arra, hogy jövőképet alkossanak a cég stratégiájával, a növekedéssel, a versenyképesség javításával kap­csolatban. Sok esetben javaslom, hogy keressenek már egy diplo­más pályakezdőt, kérjenek rá tá­mogatást és bízzák meg ezekkel a feladatokkal!- Délkelet-ázsiai tapasztalata­inkra alapozva elkezdtünk egy olyan farm fejlesztést, amelyben nem privatizáltunk, nem örököl­tünk, hanem az alapkövek leraká­sával kezdtünk el építkezni, 40-50 hektáron. Közben én ENSZ-diplo- mataként dolgoztam. Első lépése­ink egyikeként létrehoztunk egy víztározót, s ennek 2-3 küométe- res környezetében gyümölcsöst lé­tesítettünk. Később mangalicafar­mot hoztunk létre, amely törzste­nyészet is lett egyben. A gyümölcs sokkal értékesebb lesz, ha feldol­gozzuk, azaz például tudjuk hűte­ni, dzsúszt, lekvárt és szárítmányt, illetve pálinkát tudunk belőle ké­szíteni - nyilatkozta dr Hajas Pál, a kozárdi Primagro Kft. ügyveze­tője, aki immár 67 sikeres pályá­zatról, nemzetközi együttműkö­désről, illetve fesztiváljaikról is be­számolt a nézők számára.- Ahogy fejlődött a gazdasá­gunk, éreztem, hogy ezzel együtt a falunak is fejlődnie keli - ezt már dr. Hajasné Banos Márta, Kozárd polgármestere tette hozzá. - Az itt élő emberekkel foglalkozni kell. Egyrészt, hogy munkahelyeket te­remtsünk, és hogy megújítsuk azt a kevés kis örökségünket, ami megmaradt a faluból. Megtervez­tük, hogyan lehetne élhetőbbé ten­ni a falut. Ma már évente négy-öt nagy rendezvényen keresztül adunk hírt magunkról a világnak. A turizmus fejlesztésében nagy le­hetőségekkel rendelkezünk, bí­zom benne, hogy ezeket nyertes pályázatainkon keresztül meg is tudjuk valósítani.- Talán a legfontosabb az egyén innovációja - fejtegeti a következő riportalany, Paróczai Péter, a salgó­tarjáni pénzügyi főiskola docense. - Ehhez tudásra van szükség. Itt akkor lesz innovatív társadalom, ha az egyén erre érett. A gazdaság innovációjába öt alapvetés nélkü­lözhetetlen: szükség van a beszer­zés, az eladás innoválására, a ter­mékfejlesztésre, a gyártástechno­lógiára és végül egy korszerű szer­vezetre, amelynek keretében mindez megvalósul. Az igazi tőke nem oda megy, ahol alacsony a munkabér, hanem oda, ahol tudás van, ahol magas a munkabér. Ezt mi összetévesztjük!- Nemcsak a haszonnal kell fog­lalkoznunk, amikor sikeres céget akarunk létrehozni - mondta el Daniel Birkett, a Kisterenye Kft. ügyvezetője. - Az új termék, az új gyártástechnológia nagyon fontos, de nem elég. A szükség az új ötlet szülőanyja - mondja egy angol közmondás. Ha megvan az igény, már csak a megoldást kell megta­lálni. Ez az igazi innováció. Ma­gyarországon meg a legtöbb em­ber arra hivatkozik, mit, hogyan, miért nem lehet megcsinálni. Hi­bázni nem baj. De a hibából tanul­ni kell. Az innováció kulcsa a ru­galmasság!- Mintegy 80 százalékban mul­tinacionális cégeknek szállítunk. Ehhez komplex vállalatirányítási rendszert vásároltunk, s tőlünk nagyobb cégek is ide járnak a rendszer tanulmányozására. Új­fajta mondás járja mifelénk: nem a nagy halak az igazán eredmé­nyesek, hanem a gyors halak. S mi szeretnénk valóban gyorsan re­agálni a piac kihívásaira. Sikerter­mékeink hosszan eltarthatok, rá­adásul úgy, hogy ezt nem vegysze­rekkel érjük el, hanem kizárólag természetes eljárással - mondta el a kamera előtt Tatár Csaba, a Palócbrot Sütőipari Zrt. termelési igazgatója, ma a Salgó Vagyon Kft. ügyvezető igazgatója.- A mai gazdaságban egyre ki­sebb szerep juta természeti erőfor­rásoknak, s egyre nagyobb szere­pe van a szellemi hozzáadott ér­téknek - hangsúlyozta Szántó Zol­tán, a Nógrád Megyei Területfej­lesztési Ügynökség Kht. igazgatóhelyettese. - A hagyomá­nyokhoz való kötődés miatt itt a megyében ezt egy kicsit nehéz végrehajtani. Innovációs stratégi­ánk négy fő prioritáson alapszik. Elsőként szerepel a kisvállalkozá­sok működési feltételeinek a javí­tása. A másik a termék- és techno­lógiafejlesztés. A következő az in­novációs kultúra színvonalának az emelése és fontos az innováci­ós infrastruktúra fejlesztése.- Egy budai barátom házának a problémái vezettek egy új termék kifejlesztéséhez. A hőszigetelést kerámialapokkal oldottuk meg. Aztán egy újabb lökést adott, hogy Európában megkezdődött a kerá­mialapos épületburkolás, ezért pá­lyáztunk a burkolólap kifejleszté­sére. Ma már ott tartunk, hogy megkezdődhetett a sorozatgyár­tás. Élettartama hosszú, könnyen szerelhető, ráadásul esztétikus is. Mi korábban mindig csak követ­tük az európai csempegyártás vo­natát Most eljött a lehetőség, hogy felszálljupk a kocsijára is - ezt már Balogh Gyula, a romhányi Korall Csempe Kft ügyvezető igazgatója mondta el.- Mindig első számú szempon volt a munkámban, hogy kreath emberekkel vegyem körbe ma gam. Akik keresik az újat, a má: megoldást, az ésszerűbbet, az ol csóbbat. Német partnerünktől, < Wamslertől vettük át a „van egy öt letem” mozgalmat. Vállaltam hogy két napon belül értékeljük beadványt, s ha olyan, kifizetjül az érte járó díjat. Hibának tartom hogy a gyárak életében sem a egyetem, sem a tudományos inti zetek nem keresik a kontaktus nem dolgoznak össze, nincsene közös munkák - mondta el Ta Miklós nyugalmazott cégvezető, gyáriparosok szervezetének mi gyei elnöke.- Korábbi munkahelyemé mindig arról álmodoztunk falumbeli kolléganőkkel, hogy m lyen lehet egy ideális települő ahol jól érzik magukat az emb rek, s nem szeretnének onnan e költözni. Magam sem gondoltai hogy ezt meg fogjuk tudni valós tani. Mikor '90-ben megválasztó tak polgármesternek, első gond latom volt, hogy gazdaság nélki nem lehetünk meg. A hűtőház a ban segített, hogy a málnát akki tudtuk eladni, amikor a legjot volt az ára, a víztározó pedig a te melés biztonságát adta. Később i tértünk a biotermesztésre, így portékánk még többet ért. Megt remtettük a turizmus alapjait, s í tói sem ijedtünk meg, hogy szomszédságban egy új lakópai nőtt ki a földből - nyilatkozta v gül Schmidt Józsefné, Berken; polgármestere, a faluszövetkez elnöke. ■ PR-Tf CÍM: 3100 SALGÓTARJÁN, MEZEI U. 49. DARGON TEL.: 30/415-9182, 30/968-2705 FAX: 32/420-395 FEJLESZTŐ ÉS TÁMOGATÓ EGYESÜLET

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom