Nógrád Megyei Hírlap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-28 / 99. szám
4 2006. ÁPRILIS 28., SZOMBAT KULTÚRA „...egyek vagyunk a határtalannal...” „Bódi Tóth Elemér (Vasszilvágy, 1940. október 6.) költő, író..., 1963-ban lett a Nógrád munkatársa...” - írja az Új Magyar Irodalmi Lexikon, amely a legnagyobb talentumú, a legsikeresebb toliforgatókat tartja számon. Az egykoron tekintélyes Szép Versek című antológia egymás után három évben - 1988-ban, ’89-ben és ’90-ben - is közölt tőle verseket, a kortárs líra olyan reprezentánsaival egy kötetben mint Ágh István, Baranyi Ferenc, Bella István, Csoóri Sándor, Juhász Ferenc, Kányádi Sándor, Parti Nagy Lajos, Szécsi Margit, Weöres Sándor és mások. Saját köteteivel is megerősített szakmai rangja vitathatatlan, szinte törvény- szerű volt, hogy ő tarthatott elsőként szerzői estet a minap megnyílt salgótarjáni Cafe Frei irodalmi kávéházban. Ezt az avató szerepet hangsúlyozta bevezetésként Pál Józsefis, aki beszélgetőpartnerként volt jelen a kávéház pódiumán. Mint Bódi Tóth Elemér költészetének jó ismerője a vidéki létben kiteljesedett életművekkel, személyiségekkel - Buda Ferenccel, Csorba Győzővel, Ratkó Józseffel, Serfőző Simonnal - vont párhuzamot és először a vasi forrásvidék kérdéskörét pendítette meg. A kérdezett megemlített életrajzi tényeket, szülőföldjén megismert, számára fontos embereket - Palkó Istvánt, Káldi Jánost, s a felsorolt költők közül Csorba Győzőt érezte közel magához de elsősorban azt a hangulatot igyekezett felidézni, amely gyermek- és ifjúkora éveit jellemezte Vasszilvágyon és Szombathelyen. Beszélt ükapja, Tóth György házáról, amelyben ő is született, és amelynek mestergerendájára az 1846-os évszámot jegyezték fel annak idején, megemlítette a kert alatti kazlakat és elmesélte, hogy ha a falu nyelvén „Tikszer”-nek nevezett mai Petőfi utca „füstölt”, akkor bizony cudarul hordta a havat. Bár felnőttként főiskolát végzett, őszintén elmondta azt is, hogy tizenévesként nem volt jó diák, a matematika különösen távol állt tőle, ennélfogva „kis világjáróként” Vas megye csaknem minden gimnáziumában megfordult, amíg végül is leérettségizett. Olvasni azonban szeretett, a versírás szenvedélye is korán magával ragadta s legfiata- labbként lett tagja a nyugat-dunántúli írócsoportnak. A beszélgetés menete kikerülhetetlenül, szinte törvényszerűen jutott el olyan fajsúlyos témákig, mint a költőiség, a költészet mibenléte, problémaköre. - A költő szembesíti magával a vüágot és a másik embert önmagával - mondta Bódi Tóth Elemér, de - váratlanul, sokakat meglepve - azt is hozzátette: - Engem már régen nem érdekel az irodalom. A magyarázat azonban érvként szolgált: - Az élet érdekel. Innen már nem volt nehéz eljutni az utazás kérdésköréig, tekintve, hogy Bódi Tóth Elemér bejárta a fél világot, sokoldalú ismereteit, széles körű műveltségét a könyveken kívül nem kis részben éppen a gyakori útonlevés során szerezte. Ebben az összefüggésben került szóba a múlt század eleji osztrák költő, Rainer Maria Rilke is, akinél az utazás ugyancsak az egyik fő ihletforrást jelentette. Pál József rámutatott, hogy Bódi Tóth Elemért érzékelhetően érdekli a kisebbségek helyzete, a mindenkori üldözöttek sorsa, Izraelben és Örményországban, a beláthataüanul nagy és egyszersmind szűk vüágban szerzett megfigyelései, élményei, megélt tapasztalatai átvitt értelemben sokszor visszaköszönnek verseinek érzelem- és gondolatvilágában. Miután Bódi Tóth Elemér 1963 decembere óta él Salgótarjánban és nyugállományba vonulásáig egyvégtében egyeüen munkahelyen, a megyei lapnál dolgozott, óhataüanul felvetődtek a Nógrád szépirodalmat is közlő hétvégi kulturális mellékletei - amelyeket évtizedeken át szerkesztett empátiával, hozzáértéssel -, s nem maradhatott említés nélkül a Palócföld című folyóirat - amelyben Csukly László szerkesztése óta sok-sok verset publikált - és a lap által kiadott „Ébresztő idő” című antológia sem, amelynek már akkor is, 1979-ben az egyik legrangosabb szereplője volt Bódi Tóth Elemér öt versével, köztük az „Európai teá”- val, amely egy későbbi kötetének címadója is lett. A szerzői est keretében Alföldy Jenő 1986-ban, a „Tűzből mentett fóliáns” címmel írt kritikája is elhangzott. A dolgozatban igazolódik a szerző lényegi mondandója: „e költőnek van mire szerénynek lenni ” E megállapítás igazságát erősítették az irodalmi est olyan ihletett pillanatai is, amikor Bódi Tóth Elemér - bámulatos memóriáról és kifejezetten jó előadókészségről tanúságot téve - néhány saját versét is elmondta, amikor a Karancs Szálló egykori pincérjéről, az irodalombarát kontó István főúrról megemlékezett, vagy amikor filozofikus mélységgel elemezte az ember és a világ viszonyát, az emberiség perspektíváit, mondván: - A világ - bár a mindenkori kezdők, az örökös ne- kigyürkőzők ezt nem hiszik, nem A közönség nagy élvezettel hallgatta mókát látják be - mindmáig meg- válthataüannak bizonyult, a vüágot békében kellene hagyni. E koncepciója persze nem függeüen műveinek szellemiségétől, például az „Ó-új” című versétől, amely hallható is volt az „ülusztrációk” sorában: „Ritka a belső csönd, / amikora világmindenséggel/azonos az ember, / mert önmagával azonos, / hiszen valódi lényegünkben / egyek vagyunk a határtalannal, ...Tornyosodik / vagy elomlik a szél, / nem tudni / eszköz-e, cél-e az ember, / miközben valami/folyton keletkezik, /elgondolja magát ” A Madách- és Pro Arte-díjas Bódi Tóth Elemér önálló estjének színvonalát Tóth Tibor zeneiskolai tanár hegedűjátéka emelte, mások mellett Mascagni Paganini Vivaldi számainak megszólaltatásával. Köszönet jár a Verfielt Színpad és a Pódium Stúdió tagjainak - Sándor Zoltán előadóművésznek, Jánosi Adrienn, Kovácsné Falati Hedvig és Sándor az eszmecserét a verseket a zeneszáZsombor versmondónak is - a közreműködésért is. A moderátor szerepét Patakiné Kemer Edit töltötte be, személyes emlékeivel is gazdagítva a költőbarát személyéről, munkásságáról kialakult képet. A közönség soraiból Sóvári László középiskolai tanár tett fel kérdéseket, nyilvánított véleményt Az irodalmi, zenei műsort T. Pataki László rendezte. •k k ie A Cafe Frei irodalmi kávéház szerdánkénti programjában - amelyet a „Palóc Parnasszus" szerkesztősége állít össze - e héten Bácskái Balázs nagy sikerű harmonikaestjére került sor, a szóvivő Sándor Zoltán volt. Közreműködött Hrúz Dénes, Fodor Sándor, Szabó István zeneiskolai tanár, a Pódium Stúdió, a Vertich Színpad, felléptek zenésztársak, barátok. Legközelebb május 2-án 17 órától a „Városlakó” című folyóiratot látják vendégül az irodalmi kávéházban. A belépés ezúttal is díjtalan. ■ Csongrády Béla A Cafe Frei irodalmi kávéházban Bódi Tóth Elemér (jobbra) és beszélgetőpartnere Pál József, a háttérben Kassák-szövegekkel Keringő gyertyafényben E címből sejthető, hogy az alábbiakban a „Gyertyafénykeringő” című kellemes melódiáról lesz szó, pontosabban arról is szó lesz. Azt azonban csak kevesen tudják, hogy e dal egyszersmind egy színpadi művet is jelöl, hiszen nem tartozik a leggyakrabban játszott, legismertebb zenés vígjátékok közé. Pedig a Siegfried Geyer és Kätscher Rudolf darabjából 1933-ban már film készült, a színházi bemutató pedig éppen hetven esztendeje - 1937. április 30-án - a Deutschen Volkstheater Wien-ben volt. A kassai Thália Színház - amelynek társulata gyakori vendég Salgótarjánban is - jó egy évvel ezelőtt - 2006 februárjában - vitte színre székvárosában a „Gyertyafénykeringő”-t s a közelmúltban a József Attila Művelődési és Konferencia Központ mindkét bérletsorozatában bemutatta. A történet bárók, nagyságos asszonyok, inasok, szobalányok közegében játszódik valamikor az 1920-as években, de akár még későbbre is datálható lenne. Jószerivel minden időre, amelyben ilyen arisztokraták és ilyen szolgálók éltek és élnek, mint a darab hősei. Akiknek csak annyi a dolguk, hogy estélyekre - manapság is inkább partikat mondunk - járjanak és a pénz mellett a meghódítottak számában mérjék értéküket. A sztori, mondhatni, szellemes, mert a vígjátékban kötelező legalább csavar helyett kettőt alkalmaz. Az inkognito, a más bőrében való szereplés itt ugyanis nemcsak a nagy nőcsábász báró szerepében tetszelgő inasra, Gastonra, hanem a magát Tölgyfalussy Tölgyesy Titusz (nőmén est omen) feleségének kiadó, a kalandot, szerelmet, körülrajongást úrnőjétől elirigylő és igénylő szobalányra, Máriára is vonatkozik. Ők ketten nem tudják egymásról az igazat és bőszen csapják egymásnak a szelet, miközben az igazi báró - akit inasnak néz és inasként kezel a legalábbis átmenetileg nagyasz- szonnyá avanzsált Mária - kénytelen-kelletlen elváüalja és remekül eljátssza az inas szerepét. Mondani sem kell, hogy mennyi félreértés, kacagtató jelenet következik ebből a furcsa szituációsorozatból. Mint ahogyan azt sem nagyon kell bizonygatni, hogy a darab végére minden kiderül, mindenkiről lehull, ha nem is a lepel, de a más emberként viselt megannyi idegen ruhadarab. És, hogy a „Gyertya- fénykeringő”-nek mi köze mindehhez? Nem kevés, ugyanis a báró ötlete és parancsa szerint Gaston e fülbemászó dallamra kapcsolja ki az áramot és hozza be a szerelmi légyotthoz untig elég, sőt hangulatos viasz világítótesteket. Ennélfogva a darab csúcspontjának számít az a jelenet, amikor az inasnak - éppen a szerepcsere folytán - a báró teszi ugyanezt a szolgálatot. A közönség kellemes szórakozásához Moravetz Levente friss szemléletű rendezése éppúgy hozzájárul, mint a színészek - élükön a bárót megszemélyesítő Petiik Szilárddal és a Gastont játszó Dudás Péterrel - komédiázá- sa és nem különben a Dévényi Ildikó koreografálta ötletes tánclépések sora. ■ Cs. B. A báró (Petiik Szilárd) és az inas, Gaston (Dudás Péter) fordított szerepben JTES, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Nem fogjátok elhinni! Saját két kezemmel szereltem össze ezt a bútort.” Szerencsés nyertesünk: Bognár István, Tar, Kossuth út 15. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését május 3-ig juttassák el szerkesztőségünkbe (St., Alkotmány út 9.), az 1000 Ft-os vásárlási utalvány szintén itt vehető át! A POÉN zRÓMAI 50 FEJ, KOPONYA HALOGAT, FÉLRETESZ HANYAGSÁG, LEZSERSÉG HAZAI ZENEKAR ZENESZERZŐ VOLT (FERENC) t n t u é t rA f\) Ú L A AFRIKAI ORSZÁG 0 o í Sá l SKAT I I.TA ÜGYES KEZDÉS 1 ►Cl RITKA NŐI NÉV OROSZ CIRKÁLÓ-A 1 /A L n~y? rTrT OTTHON. HAJLÉK A U t A V Y A 5 J UTALOM KEZDETE! < X Ve LAKATOL n A FOGOLY. FEGYENC VONATKOZÓ NÉVMÁS TOROK. OUATS FOGÁGY ~fr IGEN. ANGOLUL SZERVÁL SAVANYKÁS ARCFESTÉK TALÁL RÓMA LAKÓJA Hy r KRISZTUSTÖVIS / A L A (i t o rv Á A ÁZSIAI ORSZÁG DOMOKOS. BECÉZVE-ä \ o ■V HORPAD z A r 1/va C L V e oö KOV A] YOL SZILVÁS ... : ÉTEL e ■r \ Ki (? SZÖVETSÉG A <r A ÉTELÍZESÍTŐ y { Ci FÖLDBE HATOL ÜTEMESEN KATTOG FÖLDET ÉR A REPÜLŐ A w Q> l BEKÖVETKEZIK c RUHÁT VÍZBEN MOZGAT c IGLU KÖZEPE! HATÁROZOTT NÉVELŐ-A TÁVOZIK. ELSÉTÁL ■K \ A e b Y NYUGATI MEGYÉNK Y h l a RITKA NŐI NÉV HELYEZ. TESZ FÉL JEGY ! k SZALONNÁT KÖVESZT A Is A c BEJÁRAT, PORTÁL V PULÓVERT KÉSZÍT o X ÜTÖS SPORT TARKEBLI. CSÖRppE KÉPES, BÍR Y U. Y JÓSLAT RÉSZE! s KOTORÁSZIK Ac ft A A ABBAN AZ IDŐBEN MEGFELELŐ FULLASZT BERN A FŐVÁROSA ►S V A t A c SZÁNTALPÚ SZÉK T A w A Y 1 ELŐTAG: TŰZ RATAL ÖKÖR-=T AJ ZENEI MŰFAJ A Á KIKÖTŐI MEDENCE K k GÖMBÖLYDED SZAKÍTÁS HEVES MEGYEI KÖZSÉG-e t K KÜLFÖLDRE KERÜL A \--\ t TA SZÍT ‘ L O V. AZ NSZK FŐVÁROSA VOLT SZÍNÉSZ (ANDRÁS) pl L A VETEMÉNYES ► t Y e Y 1 FÉLIG ÉBER ! 6 % LÁSD OTT, RÖV. % r ... MARS !; LÓDULJ ! ANGOL LÉTIGE FARMERMÁRKA DUPLÁN: 11 AI AND/.SA ELŐTAG: LÉGI ►¥ A e * 0 CSÓKOL. RÉGIESEN 1 <é> t RENDKÍVÜLI, RÖV. X KÉRDŐSZÓ SZEMÉLYEM TÖRÖK AUTÓ JEL EL AZ ÚTBÓL! TTI b L 4 e EDZŐ AZ ELEKTRON JELE Y 'K c I e> esi e A L_J El dr r\i t o N Ve l Á S J\1 6 K A
