Nógrád Megyei Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-74. szám)

2007-03-09 / 58. szám

2007. MÁRCIUS 9., PÉNTEK 3 BÁTONYTERENYEI NAPLÓ Nem csatlakozhattak a hálózathoz Bátonyterenye. Mint arról la­punkban már beszámoltunk a kisterenyei Bajcsy-Zsilinszky út lakói nem szerepelnek a szenny­vízhálózati térképen. A napok­ban megkeresett minket Szabó Józsefné, aki elmondta, évek óta fizetik az úgynevezett lakás- előtakarékossági díjat, mégsem csatlakozhattak rá a mai napig a hálózatra. Szabó Józsefné félelme az utóbbi hónapokban beigazoló­dott, hiába fizették be a pénzt, a munkások gépeikkel levonultak a környékről, anélkül, hogy a Bajcsy úton található három ház közül, akár csak egyet is rákötöt­tek volna a szennyvízhálózatra. Az idős hölgy már minden követ megmozgatott annak érdeké­ben, hogy ő és szomszédjai is megkapják azt, amiért évek óta fizetnek. Mindeddig hiába. Most leginkább attól tartanak, hogy mivel - önhibájukon kívül - nem csatlakoztak a szennyvíz- hálózathoz, talajterhelési díjat kell fizetniük. Megkerestük a problémával a bátonyterenyei polgármesteri hivatalt, ahol Szeberényi Endre műszaki osztályvezető elmond­ta az önkormányzat jelenleg is azon dolgozik, hogy megoldja ezt a problémát. Egy evangélikus gyülekezet tervei Először a gyülekezet egyre ritkábban tapasztalható je­lenléte tűnt fel Kisterenyén, a Zrínyi úti sorompó szomszédságában. Majd az évtizedek során emlékeze­tessé vált, orgona- és bukszusbokrok közé bújt papiak épületének pusztulása, ezzel együtt lakóinak, sajátos­jóságos hangulatának hiánya. Bátonyterenye. a Gartai család, a sokak által szeretett és tisztelt Pista bácsi, aki utóbb már cso­szogó lépteivel, de mindig ked­ves, optimista derűjével, őszinte érdeklődésével beszélgetett min­denkivel. Aki lelkészi munkája, hivatása mellett sok-sok gyer­mekkel megismertette, megsze­retette a német, angol, latin nyel­vet (görögül is tudott). A szellem, a kultúra, a műveltség, az igaz emberség, emberi értékek köve­te, közvetítője volt. Ezért is szem­lélték fájó szívvel mindazok, akik hitükkel, érzelmükkel kö­tődtek e helyhez: csak nem az enyészeté lesz ez is? Ma, amikor már vissza­fordíthatatlan kényszerűség­ből, szakem- berek által megállapított, érthető szük­ségszerűségből lebontásra került a kis templomot körülvevő épü­letegyüttes, a kerítések, s eltűntek az elburjánzott zöldek is, a kis gyülekezet és lelkésze, Klenóczky Sándomé a hely szellemé­nek, szép hagyomány' nak továbbvitelével é életét, készül a jövő szol gálatára. Gyülekezeti, közös­ségi ház, vagy nevez­hetjük így is: oktató- központ építését ter­vezik, játszótérrel, s természetesen meg­szépített, virágos-par­kos környezettel. Pá­lyáztak, folyamatosan keresik annak módját, hogy az állami szektorból is igénybe vehető lehetőségek­kel tudjanak élni. Addig is a Bátonyte­renye környéki, szú- pataki, s a többi tele­pülésről idejáró gyülekezeti tagok változatlanul sze­retettel várják a régebbi hívő­ket, s örülnek az újaknak. Igyekeznek mind színesebbé és gazdagabbá tenni életüket. Egy­re több a gyermek, s nemrég pél­dául Budapesten a Marcibányi té­ri művelődési házban mutatkoz­tak be egy bábjátékkal. A hónap második és negyedik vasárnap­ján a 9 órától 10 óráig tartandó is­tentisztelet után külön a gyerme­kek foglalkozása zajlik. Az elmúlt években átlagosan kilenc keresz­telőt tartottak évente, s az idén februárig is volt már kettő. Terve­zik a szúpataki templom orgoná­jának felújítását. A gyülekezet és lelkésze szeretné tudatni: élnek, dolgoznak, szeretettel várják mindazokat, akik közös, vala­mint saját életüket tartalmasabbá szeretnék tenni. Várják mindazo­kat, akik hitük gyakorlására be­térnek a régi, szép tradíciókat, tiszta emberséget, szeretetet őrző Zrínyi úti evangélikus templom­ba, ahol közösen varázsolhatják vissza az elmúlt időszak hagyo­mányt és értéket teremtő hangu­latát. Terveik, elhatározásuk megvalósulásához hívják-várják mindazokat, akik osztoznak szándékukban, örömteli, nemes tevékenysé­gükben. Ideiglenesen szünetel a „mi vasutunk”? Bátonyterenye. Bár úgy tűnik a Magyar Államvasutak Zrt. vég­leg leállította a személyszállí­tást a Kisterenye-Kál-Kápolna vasútvonalon, de a Kisterenyei Körfűtőházért Egyesület komo­lyan veszi a hirdetmény meg­szövegezését: „a személyszállí­tás ideiglenesen szünetel” hatá­rozatot... - Talán fel sem tűnt a naponta utazóknak, hogy Euró­pa (ha nem a világ) egyik leg­szebb vasútvonalán utaznak. Több érdekesség között például Mátraballán található Magyar- ország legmagasabban fekvő vasútállomása. Ha mi - vasút­barátok, nógrádiak és hevesiek - nem teszünk érte semmit, ez is végképp a múltba vész. Azon­nali megoldást kínálunk, ehhez viszont lelkes helyi összefogás­ra, a helybeliek segítő hozzáál­lására van szükség! - fogalma­zott Ackermann Balázs egyesü­leti elnök. Mint mondta, a vaspálya széthordását, rongálását meg­előzendő, már tavasszal hajtá- nyok fogják járni a vonalat, ké­sőbb a menetrend szerinti sze­mélyszállítás is megindítható- vá válhat. Az eredményhez kell a közös akarat, az elszántság és a „Mi vasutunk” iránt a va­lós igény! Az egyesület minden helyi lakost felkér arra, hogy vesse vigyázó szemét közös ér­tékünkre az elhagyott vasútvo­nalra és épületeire.- Amint a körfűtőház ismét gépet, mozdonyt fogadhat be, megindul a vaspálya turiszti­kai hasznosítása. Hinnünk kell, hogy közös erővel ismét életre tudjuk kelteni ezt a Mát­rát átölelő, gyönyörű vasútvo­nalat. Ehhez nem elég egy lel­kes civil szervezet szándéka! Most valóban mindannyiunk akaratára, közreműködésére és figyelmére nagy szükség van! - zárta szavait Acker­mann Balázs. Biztonság, bizalom, korrektség A Bátonyterenyei Vállalkozói Egyesület egyik alapító tagja, rendezvényeinek, akcióinak, egész tevékenysé- gének-életének egyik aktív résztvevője Sulyok Zoltán, a Korrekt Security Vagyonvédelmi és Szolgáltató Kft. egyik alapítója, illetve tulajdonosa. Óné Bátonyterenye. a születésétől a nagybátonyi városrészben élő, derűs-mosolygós tekinte­tű, inkább valami abszolút szellemi foglakozásra emlé­keztető külsővel rendelkező „őrző-védő” szakember élete tulajdonképpen soha sem szakadt el időközben várossá lett, mindig, máig is nagyon szeretett mátraaljai falujától, a szülői háztól, a gyermekkor színhelyétől. Ez bizonyos ér­telemben meg is határozta a későbbi életutat. Az édesapa is a bánya adta megélhetést választotta, az ezzel járó pél­dás életvitelt, helytállást, a többszöri kitüntetés-elisme­rés bizonyítja is mindezt, míg édesanyja a falusi orvosi ren­delőt tartotta rendben. Báty­ja, Tibor napjainkban ugyan­csak vállalkozóként tevékeny­kedik a városban, aktív szere­pet vállalva a politikai és a közéletben is. Zoltán életében a szorospataki általános isko­la meghitt, családias világa, pedagógusai (Kovács tanár úrék) nemcsak felejthetetle­nek, de egy életre meghatá­rozták a tisztességgel helytál­lás mikéntjét is. Mint aho­gyan a későbbiek során a szakmunkásképzőben az esz­tergályos szakma elsajátítá­sát, kicsit később az ugyan­ebben az intézményben meg­szerzett érettségit „segítők” is. Itt nem csak megtanítot­ták a szakmát, de meg is sze­retették velük, a gépüzem­ben, majd a Fűtőbernél töltött évek így nem robotnak tűn­nek számára, mindig is na­gyon szerette az esztergályos munkát. Pedig a gmk-s évek lehetősége - a maga megdup­lázott munkaidejével, s még jó jövedelmezősége ellenére is - annak tűnhetett volna. Aztán a kilencvenes évek ele­jén felszínre került a jövő vál­tozását előre vetítő, egyben bizonytalanságot, bizonyos értelemben félelmet kiváltó időszaka is. 1994-ben az akkor még egyetlenként működő va­gyonvédelmi céghez került biztonsági őr­nek. Ez időben még különösen a pénzforgás ho­gyanja miatt (akkor még nem voltak bankau­tomaták) egyre nagyobb je­lentőséggel bírt a biztonság kérdése. Majd a magántulaj­don kiszélesedésével szinte létszükségletté vált a vagyon­védelmi cégek létrehozása. Sulyok Zoltán 1995. február­jától kezdte szolgálatát a Security Kft.-nél, (főleg OTP- fiókok őrzésével), majd a me­gyei kirendeltségvezető mel­lett szakszolgálat-vezető lett, egy tulajdonosváltást követő­en megyei kirendeltségveze­tő, mígnem Szűcs Sándorral együtt 1999-ben bejegyeztet­ték önálló cégüket, a Korrekt Security Bt.-t. Bővítették tevé­kenységi területüket, takarí­tás-szolgáltatást is vállalva. Első munkájuk a városi sport- csarnok volt. (Egyébként ma már napi, pipere- és nagyta­karítást is vállalnak). Az első év sikeresnek bizonyult, majd bővült a tulajdonosi kör, s sor került tőkeemelésre is. Bibók Péter és König Ferenc szemé­lyében most már négy főre bővültek, 2001-ben kft.-vé alakultak. A helyi, megye­székhelybeli működés most már Budapestre, Heves me­gyére is kiterjed. Olyan, köz- beszerzési pályázaton elnyert munkák, megbízatások tanú­sítják ezt, mint például a Pénzügyi és Számviteli Főis­kola, a megyei kórház, az APEH, különféle bankok, a Strabag Építő Kft., nyugdíj- biztosító intézetek, számos termelőüzem, Bátonyterenye alapfokú oktatási intézmé­nyei, a Volán, s Budapesten például az ŐRT őrzése-védése és takarítása. A 2005 elejétől a salgótar­jáni Bajcsy-Zsilinszky úton működő cég távfelügyeleti szolgálatot is vállal, diszpé­cserszolgálatuk kiváló tech­nikai felszereltséggel rendel­kezik. Mindehhez párosul a jól képzett, megbízható 160 fős alkalmazotti gárda (közü­lük 60 fő biztonsági őr, 90 fő a takarító) minőségi munkája biztosítja a cég jó hírnevét, egyben megbízatásaik rend­szerességét, állandóságát. Bár a bátonyterenyei vállalko­zó szerint a szakmában újab­ban tapasztalható „aláígérge- tés” egy-egy munka megszer­zésénél maga után vonja a fi- zetések-bérek csökkentését is, ezért szerinte nagy szere­pe van a Vagyonvédelmi Ka­marának, mintegy megakadá­lyozni a méltatlan „leértéke­lődést”, vagy az indokolatlan, esetleg megalázóan kicsi bé­rek, s egyéb visszaélésekre is alkalmat adó esetek előfordu­lását. Szerinte a szolgáltatást megrendelő-végeztető cégek, intézmények kitartása, a ke­vés fluktuáció, az évek óta alapvetően stabil alkalmazot­ti gárda, munkatársai a leg­jobb bizonyítékai a tevékeny­ségük nevükben is fémjelzett korrektségnek, következete­sen megvalósított (megvalósí­tandó) szándékuknak. Ezt na­gyon fontosnak tarja, hiszen miközben a fentebb említett jelenségek kíséretében egyre szaporodnak a hasonló szol­gáltatást végző cégek, az egy­re kedvezőtlenebb, rosszabb közbiztonsági, vagyonvédel­mi helyzet, vagy éppen igazi bizalmi helyzetet igénylő te­vékenységek mellett mind in­kább létfontosságúvá válik a tisztességes, jó minőségű­színvonalú munka létjogo­sultsága. S talán ez alapozhat­ja meg a további terveket, fej­lesztéseket is, újabb, másabb tevékenységi körrel való ki- szélesítést. Sulyok Zoltán és társai vállal­kozása, munkájuk jellege a fe­gyelem, a veszély, illetve a szor­galmas, kitartó, gyors és ke­mény munka szférájába tarto­zik, mégpedig a rend szó szoros értelmében vett, felelősségteljes megteremtése okán. Természe­tesnek veszi, hogy ebben az egészben a politikamentesség evidencia. Nagyon büszke két lá­nyára: Csilla a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, Éva a Mis­kolci Egyetem gazdasági karán tanul - nem akármilyen ered­ménnyel. Beszélt titkos hobbyjá- ról, ha úgy tetszik, álmáról is: imád énekelni, zenei kísérettel szerepelni. Már beszerezte mindazokat a technikai felsze­reléseket, amelyek lehetővé te­szik a szükséges zenei kíséretet. Inkább a lírai, régebbi, nosztal­gikus szép dalokat szereti, s egy, akár önálló összeállítással szíve­sen fellépne, megajándékozná az arra igényt tartó közönséget, ismerőseit-barátait-sorstársait, vagy például az idősek összejö­vetelét, közösségeit. Tehát nem csak önmaga örömére teszi (ten­né) ezt, de szívesen osztozna eb­ben, mindazokkal, akik meg­hallgatnák, s talán meg is szépí­tené mindennapjaikat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom