Nógrád Megyei Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-74. szám)
2007-03-09 / 58. szám
2007. MÁRCIUS 9., PÉNTEK 3 BÁTONYTERENYEI NAPLÓ Nem csatlakozhattak a hálózathoz Bátonyterenye. Mint arról lapunkban már beszámoltunk a kisterenyei Bajcsy-Zsilinszky út lakói nem szerepelnek a szennyvízhálózati térképen. A napokban megkeresett minket Szabó Józsefné, aki elmondta, évek óta fizetik az úgynevezett lakás- előtakarékossági díjat, mégsem csatlakozhattak rá a mai napig a hálózatra. Szabó Józsefné félelme az utóbbi hónapokban beigazolódott, hiába fizették be a pénzt, a munkások gépeikkel levonultak a környékről, anélkül, hogy a Bajcsy úton található három ház közül, akár csak egyet is rákötöttek volna a szennyvízhálózatra. Az idős hölgy már minden követ megmozgatott annak érdekében, hogy ő és szomszédjai is megkapják azt, amiért évek óta fizetnek. Mindeddig hiába. Most leginkább attól tartanak, hogy mivel - önhibájukon kívül - nem csatlakoztak a szennyvíz- hálózathoz, talajterhelési díjat kell fizetniük. Megkerestük a problémával a bátonyterenyei polgármesteri hivatalt, ahol Szeberényi Endre műszaki osztályvezető elmondta az önkormányzat jelenleg is azon dolgozik, hogy megoldja ezt a problémát. Egy evangélikus gyülekezet tervei Először a gyülekezet egyre ritkábban tapasztalható jelenléte tűnt fel Kisterenyén, a Zrínyi úti sorompó szomszédságában. Majd az évtizedek során emlékezetessé vált, orgona- és bukszusbokrok közé bújt papiak épületének pusztulása, ezzel együtt lakóinak, sajátosjóságos hangulatának hiánya. Bátonyterenye. a Gartai család, a sokak által szeretett és tisztelt Pista bácsi, aki utóbb már csoszogó lépteivel, de mindig kedves, optimista derűjével, őszinte érdeklődésével beszélgetett mindenkivel. Aki lelkészi munkája, hivatása mellett sok-sok gyermekkel megismertette, megszeretette a német, angol, latin nyelvet (görögül is tudott). A szellem, a kultúra, a műveltség, az igaz emberség, emberi értékek követe, közvetítője volt. Ezért is szemlélték fájó szívvel mindazok, akik hitükkel, érzelmükkel kötődtek e helyhez: csak nem az enyészeté lesz ez is? Ma, amikor már visszafordíthatatlan kényszerűségből, szakem- berek által megállapított, érthető szükségszerűségből lebontásra került a kis templomot körülvevő épületegyüttes, a kerítések, s eltűntek az elburjánzott zöldek is, a kis gyülekezet és lelkésze, Klenóczky Sándomé a hely szellemének, szép hagyomány' nak továbbvitelével é életét, készül a jövő szol gálatára. Gyülekezeti, közösségi ház, vagy nevezhetjük így is: oktató- központ építését tervezik, játszótérrel, s természetesen megszépített, virágos-parkos környezettel. Pályáztak, folyamatosan keresik annak módját, hogy az állami szektorból is igénybe vehető lehetőségekkel tudjanak élni. Addig is a Bátonyterenye környéki, szú- pataki, s a többi településről idejáró gyülekezeti tagok változatlanul szeretettel várják a régebbi hívőket, s örülnek az újaknak. Igyekeznek mind színesebbé és gazdagabbá tenni életüket. Egyre több a gyermek, s nemrég például Budapesten a Marcibányi téri művelődési házban mutatkoztak be egy bábjátékkal. A hónap második és negyedik vasárnapján a 9 órától 10 óráig tartandó istentisztelet után külön a gyermekek foglalkozása zajlik. Az elmúlt években átlagosan kilenc keresztelőt tartottak évente, s az idén februárig is volt már kettő. Tervezik a szúpataki templom orgonájának felújítását. A gyülekezet és lelkésze szeretné tudatni: élnek, dolgoznak, szeretettel várják mindazokat, akik közös, valamint saját életüket tartalmasabbá szeretnék tenni. Várják mindazokat, akik hitük gyakorlására betérnek a régi, szép tradíciókat, tiszta emberséget, szeretetet őrző Zrínyi úti evangélikus templomba, ahol közösen varázsolhatják vissza az elmúlt időszak hagyományt és értéket teremtő hangulatát. Terveik, elhatározásuk megvalósulásához hívják-várják mindazokat, akik osztoznak szándékukban, örömteli, nemes tevékenységükben. Ideiglenesen szünetel a „mi vasutunk”? Bátonyterenye. Bár úgy tűnik a Magyar Államvasutak Zrt. végleg leállította a személyszállítást a Kisterenye-Kál-Kápolna vasútvonalon, de a Kisterenyei Körfűtőházért Egyesület komolyan veszi a hirdetmény megszövegezését: „a személyszállítás ideiglenesen szünetel” határozatot... - Talán fel sem tűnt a naponta utazóknak, hogy Európa (ha nem a világ) egyik legszebb vasútvonalán utaznak. Több érdekesség között például Mátraballán található Magyar- ország legmagasabban fekvő vasútállomása. Ha mi - vasútbarátok, nógrádiak és hevesiek - nem teszünk érte semmit, ez is végképp a múltba vész. Azonnali megoldást kínálunk, ehhez viszont lelkes helyi összefogásra, a helybeliek segítő hozzáállására van szükség! - fogalmazott Ackermann Balázs egyesületi elnök. Mint mondta, a vaspálya széthordását, rongálását megelőzendő, már tavasszal hajtá- nyok fogják járni a vonalat, később a menetrend szerinti személyszállítás is megindítható- vá válhat. Az eredményhez kell a közös akarat, az elszántság és a „Mi vasutunk” iránt a valós igény! Az egyesület minden helyi lakost felkér arra, hogy vesse vigyázó szemét közös értékünkre az elhagyott vasútvonalra és épületeire.- Amint a körfűtőház ismét gépet, mozdonyt fogadhat be, megindul a vaspálya turisztikai hasznosítása. Hinnünk kell, hogy közös erővel ismét életre tudjuk kelteni ezt a Mátrát átölelő, gyönyörű vasútvonalat. Ehhez nem elég egy lelkes civil szervezet szándéka! Most valóban mindannyiunk akaratára, közreműködésére és figyelmére nagy szükség van! - zárta szavait Ackermann Balázs. Biztonság, bizalom, korrektség A Bátonyterenyei Vállalkozói Egyesület egyik alapító tagja, rendezvényeinek, akcióinak, egész tevékenysé- gének-életének egyik aktív résztvevője Sulyok Zoltán, a Korrekt Security Vagyonvédelmi és Szolgáltató Kft. egyik alapítója, illetve tulajdonosa. Óné Bátonyterenye. a születésétől a nagybátonyi városrészben élő, derűs-mosolygós tekintetű, inkább valami abszolút szellemi foglakozásra emlékeztető külsővel rendelkező „őrző-védő” szakember élete tulajdonképpen soha sem szakadt el időközben várossá lett, mindig, máig is nagyon szeretett mátraaljai falujától, a szülői háztól, a gyermekkor színhelyétől. Ez bizonyos értelemben meg is határozta a későbbi életutat. Az édesapa is a bánya adta megélhetést választotta, az ezzel járó példás életvitelt, helytállást, a többszöri kitüntetés-elismerés bizonyítja is mindezt, míg édesanyja a falusi orvosi rendelőt tartotta rendben. Bátyja, Tibor napjainkban ugyancsak vállalkozóként tevékenykedik a városban, aktív szerepet vállalva a politikai és a közéletben is. Zoltán életében a szorospataki általános iskola meghitt, családias világa, pedagógusai (Kovács tanár úrék) nemcsak felejthetetlenek, de egy életre meghatározták a tisztességgel helytállás mikéntjét is. Mint ahogyan a későbbiek során a szakmunkásképzőben az esztergályos szakma elsajátítását, kicsit később az ugyanebben az intézményben megszerzett érettségit „segítők” is. Itt nem csak megtanították a szakmát, de meg is szeretették velük, a gépüzemben, majd a Fűtőbernél töltött évek így nem robotnak tűnnek számára, mindig is nagyon szerette az esztergályos munkát. Pedig a gmk-s évek lehetősége - a maga megduplázott munkaidejével, s még jó jövedelmezősége ellenére is - annak tűnhetett volna. Aztán a kilencvenes évek elején felszínre került a jövő változását előre vetítő, egyben bizonytalanságot, bizonyos értelemben félelmet kiváltó időszaka is. 1994-ben az akkor még egyetlenként működő vagyonvédelmi céghez került biztonsági őrnek. Ez időben még különösen a pénzforgás hogyanja miatt (akkor még nem voltak bankautomaták) egyre nagyobb jelentőséggel bírt a biztonság kérdése. Majd a magántulajdon kiszélesedésével szinte létszükségletté vált a vagyonvédelmi cégek létrehozása. Sulyok Zoltán 1995. februárjától kezdte szolgálatát a Security Kft.-nél, (főleg OTP- fiókok őrzésével), majd a megyei kirendeltségvezető mellett szakszolgálat-vezető lett, egy tulajdonosváltást követően megyei kirendeltségvezető, mígnem Szűcs Sándorral együtt 1999-ben bejegyeztették önálló cégüket, a Korrekt Security Bt.-t. Bővítették tevékenységi területüket, takarítás-szolgáltatást is vállalva. Első munkájuk a városi sport- csarnok volt. (Egyébként ma már napi, pipere- és nagytakarítást is vállalnak). Az első év sikeresnek bizonyult, majd bővült a tulajdonosi kör, s sor került tőkeemelésre is. Bibók Péter és König Ferenc személyében most már négy főre bővültek, 2001-ben kft.-vé alakultak. A helyi, megyeszékhelybeli működés most már Budapestre, Heves megyére is kiterjed. Olyan, köz- beszerzési pályázaton elnyert munkák, megbízatások tanúsítják ezt, mint például a Pénzügyi és Számviteli Főiskola, a megyei kórház, az APEH, különféle bankok, a Strabag Építő Kft., nyugdíj- biztosító intézetek, számos termelőüzem, Bátonyterenye alapfokú oktatási intézményei, a Volán, s Budapesten például az ŐRT őrzése-védése és takarítása. A 2005 elejétől a salgótarjáni Bajcsy-Zsilinszky úton működő cég távfelügyeleti szolgálatot is vállal, diszpécserszolgálatuk kiváló technikai felszereltséggel rendelkezik. Mindehhez párosul a jól képzett, megbízható 160 fős alkalmazotti gárda (közülük 60 fő biztonsági őr, 90 fő a takarító) minőségi munkája biztosítja a cég jó hírnevét, egyben megbízatásaik rendszerességét, állandóságát. Bár a bátonyterenyei vállalkozó szerint a szakmában újabban tapasztalható „aláígérge- tés” egy-egy munka megszerzésénél maga után vonja a fi- zetések-bérek csökkentését is, ezért szerinte nagy szerepe van a Vagyonvédelmi Kamarának, mintegy megakadályozni a méltatlan „leértékelődést”, vagy az indokolatlan, esetleg megalázóan kicsi bérek, s egyéb visszaélésekre is alkalmat adó esetek előfordulását. Szerinte a szolgáltatást megrendelő-végeztető cégek, intézmények kitartása, a kevés fluktuáció, az évek óta alapvetően stabil alkalmazotti gárda, munkatársai a legjobb bizonyítékai a tevékenységük nevükben is fémjelzett korrektségnek, következetesen megvalósított (megvalósítandó) szándékuknak. Ezt nagyon fontosnak tarja, hiszen miközben a fentebb említett jelenségek kíséretében egyre szaporodnak a hasonló szolgáltatást végző cégek, az egyre kedvezőtlenebb, rosszabb közbiztonsági, vagyonvédelmi helyzet, vagy éppen igazi bizalmi helyzetet igénylő tevékenységek mellett mind inkább létfontosságúvá válik a tisztességes, jó minőségűszínvonalú munka létjogosultsága. S talán ez alapozhatja meg a további terveket, fejlesztéseket is, újabb, másabb tevékenységi körrel való ki- szélesítést. Sulyok Zoltán és társai vállalkozása, munkájuk jellege a fegyelem, a veszély, illetve a szorgalmas, kitartó, gyors és kemény munka szférájába tartozik, mégpedig a rend szó szoros értelmében vett, felelősségteljes megteremtése okán. Természetesnek veszi, hogy ebben az egészben a politikamentesség evidencia. Nagyon büszke két lányára: Csilla a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, Éva a Miskolci Egyetem gazdasági karán tanul - nem akármilyen eredménnyel. Beszélt titkos hobbyjá- ról, ha úgy tetszik, álmáról is: imád énekelni, zenei kísérettel szerepelni. Már beszerezte mindazokat a technikai felszereléseket, amelyek lehetővé teszik a szükséges zenei kíséretet. Inkább a lírai, régebbi, nosztalgikus szép dalokat szereti, s egy, akár önálló összeállítással szívesen fellépne, megajándékozná az arra igényt tartó közönséget, ismerőseit-barátait-sorstársait, vagy például az idősek összejövetelét, közösségeit. Tehát nem csak önmaga örömére teszi (tenné) ezt, de szívesen osztozna ebben, mindazokkal, akik meghallgatnák, s talán meg is szépítené mindennapjaikat.
