Nógrád Megyei Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-74. szám)
2007-03-08 / 57. szám
2007. MÁRCIUS 8., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG 5 Revizorok a kalózok ellen Vattabetegekről és a kórházlistáról vitáztak tegnap a parlamentben Horváth fiktív betegekről beszélt szoftverrendőrség Többmilliárdos adóbevételt remél az APEH Együttes erővel veszi fel a küzdelmet az illegális szoftverhasználat ellen az APEH és a szoftverrendőrség. Az adóhatóság harmincmilliárdos bevételt remél a megállapodástól. Németh Márk Együttműködik az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a szoftvergyártók érdekeit képviselő nemzetközi jogvédő szervezet, a Business Software Alliance (BSA), így a jövőben fokozottabban figyelnek az adó- ellenőrzések során az illegális szofverhasználatra utaló jelekre a revizozok. Az erről szóló megállapodást szerdán írta alá Szikora János, az APEH elnöke és George Herrnleben, a BSA ke- let-közép-európai igazgatója. A BSA szakemberei kiképzik az adóhatóság revizorait, ők pedig cserébe jobban odafigyelnek egy-egy revízió során, hogy használ-e feketén számítógépes programokat az ellenőrzött vállalkozás. A törvény adta lehetőségek között így tüzetesebben vizsgálják majd az egyes tárgyi eszközök elszámolásához szükséges szoftverek licenceit. „Kizárólag a szoftverek jogtisztaságának ellenőrzésére célvizsgálatok nem indulnak, azt egyéb vizsgálatok keretében ellenőrzik” - ígérte meg Szikora János. Az illegális szoftverhasználat visszaszorítását azért tartja fontosnak az adóhatóság, mert az ebből származó évi több milliárd forintos eltitkolt jövedelem után a feketegazdaság szereplői természetesen nem adóznak. így a kalózprogramok nemcsak a szoftveriparnak, hanem az egész nemzetgazdaságnak jelentős veszteségeket okoznak. Az adó- és járulékbevételek kiesése mellett a feketekereskedelem miatt ellenőrizhetetlenné vált pénzmozgások és kifizetések is problémát okoznak. Az APEH és a BSA az együttes fellépéstől az illegális szoftver- használat csökkenését, ezzel egyidejűleg a jogtiszta szoftverek alkalmazásának elterjedését és az államháztartási bevételek növekedését várják. A felek célja, hogy a következő esztendőkben a magyarországi illegális szoftverhasználat a jelenlegi 42 Oroszországban a számítógépprogramok többsége törvénytelen, ezekre a nyomozás után megsemmisítés vár Kalózprogramok aránya (százalékban) százalékról a jelenleg 35 százalékos európai uniós átlagszintre csökkenjen. Egyes becslések szerint hazánkban a kalózszoftverek arányának tízszázalékos csökkenése mintegy harminc- milliárd forinttal növelné a magyar állam adóbevételeit. Egyben körülbelül 2500 magasan képzett, jól fizetett munkahely létrejöttét is eredményezné a hazai informatikai szektorban. A BSA tovább folytatja hazai cégek körében végzett felvilágosító kampányát is. George Herrnleben elmondta: a BSA a programjai révén folyamatosan tájékoztatja a vállalkozások tulajdonosait és vezetőit arról, hogy milyen pénzügyi és jogi kockázatot vállal az, aki a vállalkozás eszközei között illegális szoftvert használ. Miközben a szoftverek nyilvántartásával kapcsolatos oktatás és tájékoztatás a BSA tevékenységének továbbra is elsődleges területe, a szervezet az érvényes jogszabályok betartatásával is támogatni kívánja a szellemi tulajdon és a szerzői jogok védelmének ügyét. ■■■■■■■ 2005 2003 j Ukrajna 85 91 Oroszország 83 87 Románia 72 73 Lengyelország 58 58 Horvátország 57 59 Szlovákia 47 50 Franciaország 47 45 Magyarország 42 42 Csehország 40 40 EU-átlag 36 37 Ausztria 26 27 Németország 27 30 Egyesült Államok 21 21 Értesüléseink szerint ma teszik közzé a kórházi ágyszámokról szóló végleges listát. Tegnap azonban még az Országgyűlés egészségügyi bizottságában vitáztak az új helyzetről. Kötelezhetők a kórháztulajdonosok a végleges ágyszámok elfogadására, az április 1-jétől érvényes új szerződések aláírására? - kérdezte Mikola István, a testület fideszes alelnöke az ülésen. Horváth Ágnes államtitkár közölte: „ha az önkormányzatok nem írják alá a szerződést, akkor nem óhajtják közpénzből finanszíroztatni az ellátást”. ■ A kormány azt ígéri: nem maradnak munka nélkül az orvosok. Mikola egy kormány-előterjesztésre hivatkozva állította: a fekvőbetegek több mint 40 százaléka a kapacitásszűkítés miatt kiszorul a kórházi ellátásból, ami a dokumentum szerint 14 milliárdos megtakarítást hoz a büdzsének. Horváth Ágnes állította: a jelenlegi ágyszámok felével is működne a fekvőbeteg-ellátás, mivel most is minden negyedik ágy üres, a betegek ötödé pedig szociális alapon fekszik kórházban. Vattabetegeknek nevezte azokat a pácienseket, akik egyáltalán nem, vagy nem olyan sokáig feküdtek a kórtermekben, mint amennyi pénzt elszámoltak utánuk. Az államtitkár cáfolta azt a felvetést, hogy kórházi osztályok megszűnése miatt 1500 orvos és 6000 egészségügyi dolgozó marad munka nélkül, mondván, 2500 betöltetlen állás van az egészségügyben. ■ Bánky B. Kell a hosszabb metró, csak pénz nincs rá egyetértettek a közlekedési és infrastruktúra-fejlesztési albizottság kormány- párti és ellenzéki képviselői, hogy a 4-es metró harmadik szakaszára - amely a budaörsi virágpiacig közlekedne - is szükség van. A kormány azonban pénzügyi okokra hivatkozva egyelőre nem támogatja Küpper András és Fónagy János (Fidesz) javaslatát Kockázatosabb minősítés Magyarországnak az egy évvel ezelőtti szintre süllyedt vissza Magyar- ország általános országkockázati besorolása a londoni Euromoney gazdasági folyóirat márciusi kiadásában ismertetett új, globális sorrendben, de a magyar gazdaság továbbra is a 185 országot soroló lista legfelső negyedében van. Hazánk a magazin többtucatnyi piaci és politikai elemző értékelése alapján félévente összeállított listáján a tavaly szeptemberi 35. helyről a 41. helyre esett vissza. Nem lesz hétvégi kollégiumi díj „a kormánynak nem áll szándékában bevezetni a hétvégi kollégiumi díjat, minden ezzel ellentétes híresztelés hamis” - jelentette be tegnap Gál J. Zoltán. A Miniszterelnöki Hivatal államtitkára kijelentette, hogy az oktatási tárca már hetekkel korábban elvetette a díj bevezetéséről szóló szakértői anyagot Spanyolország a legnépszerűbb célpont A GAZDASÁG ÉLÉNKÜLÉSE és az olcsó légitársaságok kínálatának bővülése miatt tavaly öt százalékkal szaporodtak a külföldi utazások az IPK International turisztikai kutatóintézet szerint. Az európai turisták legkedveltebb célpontja Spanyolország volt 2006-ban. @ további hírek: WWW.VG.HD Gyurcsány szavazatán is múlik a jövő felmelegedés Európát fenyegeti a legnagyobb veszély a klímaváltozás miatt Bíznak a jövőben a hazai kisvállalatok vezetői Ma kezdődő brüsszeli csúcstalálkozójukon döntenek az uniós tagországok kormányfői az Európai Unió klímapolitikájáról. Az Európai Bizottság előterjesztése szerint a tagországoknak húsz százalékkal kellene csökkenteniük a szén-dioxid-kibo- csátást 2020-ig ahhoz, hogy a jövőben ne állandósuljanak a hómentes síszezonok, az áradások vagy éppen az aszályok. Az ENSZ és az Európai Parlament szerint ez kevés; nemrég ismertetett jelentéseikben leszögezik: világszerte 30 százalékos kibocsátáscsökkentésre lenne szükség a felmelegedés megállításához. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter azonA globális felszíni átlaghőmérséklet alakulása (Celsius-fok) 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 FORRÁS: NASA ban kategorikusan kijelentette: semmi sem tántoríthatja el a kormányt az elhatározástól, amely szerint a brüsszeli célkitűzéseket támogatják. „A készülő Nemzeti Klímavédelmi Stratégiában nem csak a globális felmelegedés megelőzésére kell koncentrálni, abban az elkerülhetetlen hatásokhoz való alkalmazkodásnak is ugyanakkora súllyal kell szerepelnie” - mondta Láng István. Az akadémikus hozzátette: hiába csökkentik a világ országai az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátását, az éghajlatváltozás így is legalább 40-50 évig éreztetni fogja hatásait. ■ Vég Márton Bizakodók a jövőt illetően a kis- és középvállalkozások: kapacitásuk kihasználását egy 2006 negyedik negyedévi felmérés szerint egyre kedvezőbben ítélik meg, csupán a beruházásaik jövendő helyzetét látják kedvezőtlenül - derül ki a Kkv-kör- kép elnevezésű felmérésből, amely során minden negyedévben 300 magyarországi kis- és közepes cég vezetőjét kérdezik meg üzleti kilátásaikról, kapacitásaik megítéléséről. A felmérés szerint a tavaly nyáron bejelentett megszorító intézkedések kevésbé hatottak drasztikusan a kisvállalatokra, mint ahogy azt a kis cégek vezetői először gondolták. Míg tavaly júliusban a kis- és közepes vállalkozások 16 százaléka azt tervezte, hogy az adóterhek megnövekedése miatt elhalasztja a soros béremeléseket, végül csupán 3,5 százalékuk tette ezt. A megkérdezett vállalkozások 12 százaléka tavaly nyáron úgy nyilatkozott: várhatóan beszünteti veszteséges üzletágait, végül csak 2 százalékuk tett így. Míg korábban a kkv-k 8 százaléka valószínűsített nyereségcsökkentő lépéseket, addig valójában csak egy százalékuk hajtott végre ilyet. ■ Z. M. ■ A megszorítások ellenére nem zárnak be.
