Nógrád Megyei Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-74. szám)

2007-03-26 / 71. szám

2007. MÁRCIUS 26., HÉTFŐ 5 GAZDASÁG Három lábra kell állítani a kétlábú magyarországi mezógazdasagot A megújuló energiaforrások fel- használása, a biodízel és a bioetanol termelése egyszerre jelent Magyarország számára szükségszerűséget és lehetősé­get - mondta Gráf József földmű­velésügyi és vidékfejlesztési mi­niszter egy konferencián az el­múlt héten pénteken, Hódmező­vásárhelyen. A fosszilis ener­giák iránti növekvő igény és a felhasználásuk során kibocsá­tott káros szén-dioxid okozta környezeti veszély önmagában is elegendő ok, hogy hazánk intenzíven foglalkozzon a meg­újuló energiák kérdésével. Eb­ből az következik, hogy a jelen­legi „kétlábú” - vagyis az élelmi­szer-termelésre és a takarmány­előállításra alapozott - mezőgaz­daságot „háromlábúvá” kell ten­ni. A harmadik láb az ipari és energetikai célú növénytermesz­tés - szögezte le a tárca vezetője. ■ A termelés visszafogása nem lehet cél, mert jók az adottságaink. Az elmúlt években négy olyan esztendő is volt, amikor az átla­gos 12 millió tonna helyett 15-18 millió tonna volt a gabonater­més. Mivel a hazai szükséglet csak 8,3 millió tonna évente, mintegy 8 millió tonna gabonát nem használunk fel Magyar- országon. A termesztés vissza­fogása azonban semmiképpen sem lehet cél, mert adottságaink kiválóak. A hasznosítás módját kell tehát megkeresni. Az állat- állomány tervezett növelése mel­lett évi 2-2,5 millió tonna kuko­ricát lehet majd hosszú távon is bioetanol gyártására felhasznál­ni. A tervezett bioetanol-üzemek ellátásához tehát lesz elegendő alapanyag. Az uniós követelmé­nyeknek is megfelelő biodízel előállításához szükséges alap­anyag termelése azonban még nem éri el a kívánatos szintet. A repce vetésterülete nőtt ugyan, a napraforgó esetében viszont je­lentős növekedésre van szükség. Gőgös Zoltán, a szaktárca ál­lamtitkára ugyanezen a napon egy budapesti tanácskozáson ar­ra mutatott rá, hogy az unió kö­zös agrárpolitikája (KAP) ellen­tétes az elfogadott zöldenergeti­kai és klímapolitikai célokkal. Ugyanis a KAP jelenleg vissza­fogott termelésre ösztönöz, amin változtatni kell. ■ Drágább lesz a kenyérnél? burgonya Tavaly egész Európában kevesebb termett a vártnál Mindig az a drága, amiből hiány van. Egy hét múlva kiderül, hogy megkétszereződik-e a krumpli ára. Felvételünk a bajai piacon készült. Úgy tudni, hamarosan megduplázódik a hazai burgonya ára. Ez azt jelen­tené, hogy drágább lesz egy kiló krumpli, mint egy vekni fehér kenyér. Király László - Miklay Jenő- Már látható, hogy a hazai készletek várhatóan egy hónap­pal korábban, április végére el­fogynak. A hiányzó krumplit importból kell fedezni. Mivel külföldön is kevés termett belő­le, az ára másfél-két euróra szö­kött, ezért nálunk is jelentősen drágulhat - jelezte Szentirmay András, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács el­nöke az elmúlt héten. A hazai kiskereskedelemben 160-180, csomagolva 200 forint körül mozog kilója. Termelői ára több mint 80 százalékkal emel­kedett a tavalyi év első hónapjá­hoz viszonyítva. A kedvezőtlen időjárás miatt az eddigi 550-600 ezer tonna helyett csak mintegy 450 ezer tonnát takarítottak be tavaly Magyarországon. A gu­móhiány oka emellett a termő- terület évi mintegy 7-10 százalé­kos csökkenése is. A nyolc évvel ezelőtti, 57 ezer hektár helyett már csak 21 ezer hektáron ter­melnek burgonyát. Tavaly ősszel a szá­razság miatt a kon­kurens uniós álla­mokban is kisebb hozamok voltak, így a krumplijáról híres Lengyelország is nálunk vásárolt, részben a jó árfekvés miatt. Tavalyi készletei ugyanis kimerültek éppúgy, mint a né­met raktárkészletek. Csehor­szágban és Szlovákiában ínség és drágaság van burgonyából. Kelet-Európa a holland túlkíná­latra szorul, ám annak csaknem 200 forintos nagybani ára szá­munkra megfizethetetlen.- A hazai krumplitermést bi­zonytalanná teszi, hogy döntően a kisüzemi vetés- területekről szárma­zik. A kistermesz- tők zöme nem ter­vez vele hosszú tá­von. Folyton korri­gálják a vetésterüle­tet: ha egyik évben jó árat kap­nak érte, utána még többet vet­nek, ami miatt a piaci árak lees­nek. Ez történt 2004-2005-ben, amikor 20-30 forint volt az étke­zési burgonya ára. Például Bács- Kískun megyében a 3,5-4 ezer A burgonya ára a hazat nagybani piacokon (Ft/kg) 2007. február március Agria 100-110 110-120 Kondor 93-110 110-120 Aladin 93-100 110-120 Red Scarlet­110-120 Laura 100-110 110-120 Desirée 90-100 107-110 Kifliburgonya 120-150 120-150 Fóliás újburgonya - 160-170 FORRÁS: NAGYBANI PIAC RT. hektár termőfelületnek csak a harmadát műveli stabilan krumplitermesztő nagygazda­ság - festett helyzetképet Farkas Zoltán, az FVM Bács-Kiskun me­gyei hivatalának munkatársa. A krumplival legfeljebb azok a kistermesztők számolnak tartó­san - például a Nyársapát és Csemő környékiek -, akik csak a betárolható zöldségféléket tudják eladni. A vetőgumópiacon egyelő­re nem lehet következtetni a ter­mesztők szándékára. A vető­burgonya kilóját most 100-200 fo­rint között tudják beszerezni. Far­kas Zoltán úgy tudja, hogy jelen­leg az UT1, UT2 minőségű szapo­rítóanyagból is van elegendő. Olcsóbb élelmiszer a rizs és a tészta az országos Burgonya Szö­vetség és Terméktanács ápri­lis 11-én tartja közgyűlését. Az elnökség információi sze­rint a marokkói, a tunéziai és a ciprusi korai, új étkezési burgonya (Nikola) kilója 0,70-0,80 euró. A régi burgo­nya a hiány miatt csak 20 centtel olcsóbb. így krumpli helyett érdemes rizst és tésztát vásárolni. ■ A kistermelők árérzékenysége teszi leginkább hullámzóvá a piacot. Rövidesen feloldják az orosz zárlatot baromfi Mivel hazánk mentes a madárinfluenzá­tól, várhatóan egy-két hóna­pon belül feloldják Orosz­országban a Magyarország­ról származó baromfi be­hozatali tilalmát, amit még az év elején rendeltek el - mondta Benedek Fülöp, a szaktárca államtitkára. Az ügy kapcsán hamarosan orosz állatorvosok vizs­gálódnak Magyarországon. Magyarok is beneveztek a termékversenyre London Az elmúlt héten tar­tották az angol fővárosban az IFE nemzetközi élelmi­szer-ipari és ital-szakkiállí- tást. A vásáron 12 magyar cég vett részt az Agrár- marketing Centrum szerve­zésében egységes arculattal, 132 négyzetméteren. A ma­gyarok beneveztek a Sains- bury’s áruházlánc termék- versenyére is. Húsvétig várhatóan egyre drágul a tojás agrárpiac A húsvéti ünne­pek előtt - a tapasztalatok szerint - 20 százalékkal nő a tojás iránti kereslet. A Ba­romfi Terméktanács titkára szerint az élelmiszerboltok­ban 30 forintig is felmehet a tojás ára, noha a termelő csak 14,90-et kap érte. A magyar termelés az olcsó spanyol import miatt esett vissza az elmúlt években, 20 százalékkal. A magyar tojástermelés már csak 18 milliárd forint évente, noha korábban 25 milliárd volt. Támogatás motoros fűkasza beszerzésére pollen Az FVM az országos parlagfű-mentesítési prog­ram keretében az ezer la­kosnál kisebb települések vagy körjegyzőségek részé­re pályázatot hirdetett moto­ros fűkaszák és szükséges alkatrészek vásárlására. Egy pályázó legfeljebb 200 ezer forint vissza nem térí­tendő támogatást igényel­het. A rendelkezésre álló keret 70 millió forint. Egyesületbe tömörültek a gazdák a vidék szolgálatában ellenőrzés Mit kell teljesíteni az agrár-környezetgazdálkodási programban a helyes gazdálkodási gyakorlat során? Kevesen tudnak még a Magyar Agrár-környezetgazda Egyesü­letről (MÁKÉ). A székhelye Kecskeméten van, elnöke Csitári Tibor. Célja a vidékfejlesztés, és ezen belül az agrár-környezet­gazdálkodás területén a fenn­tartható mezőgazdasági fejlődés elősegítése. Az egyesület fontos feladatának tekinti a mezőgaz­daság természeti erőforrásainak védelmét és környezetkímélő hasznosítását. A nemrégiben be­jegyzett közhasznú szervezet igen széles körű tevékenységgel, hazai és nemzetközi kapcsolat- rendszer kiépítésével dolgozik céljai eléréséért. Mindezekről a napokban Csitári Tibor tájékoz­tatott egy kecskeméti rendezvé­nyükön, ahol hasznos informá­ciókhoz jutottak a résztvevők. Demjén Zsolt, a Mezőgazdasá­gi és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) munkatársa az agrár-kör- nyezetgazdálko­Csitári Tibor, a Magyar Agrár-kör­nyezetgazda Egyesület elnöke dási programban részt vevő gaz­dálkodók ellenőrzése során szer­zett tapasztalataikról számolt be. Induláskor, 2004-ben 33 500-an pályáztak a területalapú mellett külön támogatással is járó rész­vételre, 1,85 millió hektárral. Az idén 23 800 gazdálkodó folytat agrár-környezetgazdálkodást 1,35 millió hektáron. Tavaly 1462 gazdát ellenőriztek. A fő követelmények: helyes gazdálkodási gyakorlat (a többi közt vetésforgó) alkalmazása, a Értesítés nélkül is jöhetnek a hivatalból A KÉRDEZŐK FÖLVETETTÉK: jó lenne, ha értesítenék a gaz­dákat az ellenőrzés időpont­járól, mert esetleg valaki épp a másik falu határában le­gelteti az állatait, ezért nem tudja megmutatni őket. DEMJÉN ZSOLT VÁLASZA: az EU szerint nem kötelező az értesítés. De nálunk 48 órával előtte - koráb­ban nem - gyakran meg­teszik. Növényanalízis szük­séges-e? - kérdezték a résztvevők. Gyümölcsnél igen, másnál nem. terület gyommentesen tartása, gazdálkodási és permetezési napló vezetése (a felhasznált, engedélyezett szerekről számlát kell felmutatni), agrár-környe­zetgazdálkodási tanfolyamon való részvétel, tápanyag-gazdálko­dási terv készítése. Az ellenőrök elsősorban ezeket kérik számon. Tápanyag-gazdálkodási tervet tavaly csak a nagyobb gazdálko­dók készítettek. Sokan elfeled­keztek - gyepgazdálkodók - a tisztító kaszálásról. (Fa és cserje maximum 40 lehet egy hektá­ron, olyan elhelyezkedésben, hogy körül lehessen kaszálni.) Nem ritka, hogy a gyepes prog­ramok ellenőrei a helyszínen nem találják a bejelentett számú Év Gazdák száma Terület 2004: 33500 1,85 millió ha 2007: 23800 1.35 millió ha FORRÁS: MVH-STATISZTIKA állatot. Az ellenőr azt is figyeli, hogy a pályázati kérelemben megadott növényi kultúra meg­található-e a parcellán. Ha vala­ki - például belvíz miatt - aka­dályoztatva van a kukorica el­vetésében, azt írásban jelentenie kell az MVH-nak. 2007-ben a gazdálkodók 6 szá­zalékát ellenőrzik; a hal- és a nádgazdaságok fokozott figye­lemre számíthatnak. ■ A. Tóth Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom