Nógrád Megyei Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-74. szám)
2007-03-21 / 67. szám
2 2007. MÁRCIUS 21, SZERDA NÓGRÁD MEGYE (T)oldás és kötés Az iskolabővítés nagy szó manapság, különösen olyan formában, ha a toldaléktól azt várják az ötletadók és megvalósítók, hogy még közelebb hozza egymáshoz az adott településen élőket. Szondán ez az elgondolás egy nem mindennapi pályázati sikerrel kezdődött: a faluvezetés a falazóanyagokat, s az építkezéshez szükséges egyéb kellékeket nyerte meg két és fél milliós értékben. A mindent felszámítva mintegy ötmilliós vállalkozáshoz azonban be kell szerezni még például a nyílászárókat, s még ezen felül is kell pénz, ezért volta jótékonysági bálozás. A bevétel egy részét (mert a többi az óvodát illeti) is a szóban forgó célokra költik. Amint az időjárás engedi, megkezdik az alapozást, annak a közösségi helyiségnek az építését, amely összeköti a két szárnyban működő iskolaépületet. S remélhetően összeköt majd mást is. Legfőképpen nemzedékeket, múltat és jövőt. A majdani helyiségben ugyanis búboskemencével és parasztbútorokkal kívánják megteremteni azt az atmoszférát, amely egyaránt vonzó lehet idősnek, fiatalnak és apróságnak. Arra például, hogy kézimunkázva, kézművességet tanítva-tanulva, kemencemelegnél együtt töltsenek pár huncut, de hasznos órát. S amire hónapokkal ezelőtt nem is gondolhattak, ám mára kiderült: a jónál is jobb „kovácsnak” kell a helyieknek lenni, ha azt akarják, hogy a legifjabbak, s az utánuk következő nemzedékek szorosan kötődjenek majd szülőhelyükhöz. Itt verjen gyökeret életük, ezt a közösséget gyarapítsa későbbi családjuk. Időközben ugyanis az vált bizonyossá, hogy megszűnik a szandai alsó tagozatos, már most is tagintézményként működő általános iskola. Ennélfogva a toldalék-épületrésznek szánt összekötő, marasztaló szerep még inkább felértékelődik. Más szemszögből ugyan, mint az iskolafenntartás, de nagy feladat ez is. Vigyék sikerre a szandaiak! Sertéspestis: marad a zárlat A sertéstartók nem tehetnek mást: várnak az újabb döntésre, vagy módosításra Bar mar bőven letelt a negyven nap, továbbra is együtt kell élnünk a sertéspestis miatt még januárban elrendelt állategészségügyi korlátozó intézkedésekkel. Az ok: a megelőzés, dr. Imre Sándort, a megyei tóság helyettes vezetőjét. Mihalik Júlia NÓgtád megye. Január elejét írtunk, amikor három sertéspestissel fertőzött vaddisznót találtak Litkén, Ipolytarnócon, illetve Csesztvén. Később még kettő bizonyult pestisesnek. Több beteg vadon élő állat nem került fenn a korlátozó intézkedések szűrőjén (háztáji, szövetkezeti házisertés egy sem), mégis marad a zárlat. Szakértői bizottság javaslata alapA részletekről kérdeztük állategészségügyi igazgaján, az idevonatkozó jogszabálynak megfelelően az igazgató hozta a határozatot - tudtuk meg a helyettes igazgatótól. Egyébként lassan újból időszerű lesz a szakértői elemzés, értékelés, s nincs kizárva, hogy új döntést hoznak, vagy módosítják az eddigieket. Nem nagy gyakorisággal, de a megye más részein is találunk szerológiailag pozitív esetet, tehát nem beteg állatot, hanem olyat, amelynek a szervezete alkalmazkodott a szóban forgó kórhoz. Tehát nagy valószínűséggel találkozott a szlovák hatóság által a vadak immunizálására (a sertéspestissel szembeni védettség, ellenálló képesség kialakítására) használt vakcinavírussal, legyengített kórokozóval, s ellenállóvá vált a sertéspestissel szemben. Dr. Imre Sándor közölte: a biztonság, a megelőzés, a szakmai tisztánlátás érdekében született ez a döntés. S hogy meddig marad ez így? Németországban évekig voltak érvényben hasonló intézkedések, Szlovákiában 1995 óta kényszerülnek szigorított állategészségügyi-biztonsági előírások betartására. A mi bajunk azonban nem a szomszédé, vagyis vitathatatlan, hogy a zárlatnak nem tapsolnak sem a vadásztársaságok, sem a sertéstartók. Utóbbiak azért, mert a korlátozásoknak - Imre Sándor szavai szerint is - vannak negatív hatásai. Arra a felvetésünkre, hogy miért nem lehet kevésbé szigorú az állategészségügyi hatóság a zárt tartású sertésüzemekkel szemben, a következő választ kaptuk: a jogszabály bizonyos engedményeket lehetővé tesz. S nem bénulnak meg az érintett üzemek, egyrészt mert az eddig elvégzett vizsgálatok eredménye kedvezőnek bizonyult, vagyis volt és van szállítás. Tehát nem a sertéspestis, hanem egyéb okok miatt előnytelen a hazai húspiac helyzete. Polgárőrök a falu védelmére Pádár Zs. Szuha. A községben elszaporodó betörések, lopások miatt a helyeik úgy döntöttek: saját védelmükre civil szervezetet hoznak létre. A március 3-án harminchat fővel alakult polgárőrség húsz és ötven év közötti vállalkozó szellemű lakosokból áll, akik rendszeresen járőröznek nemcsak a faluban, de az üdülőtelep környékén is, s nagyobb figyelmet fordítanak a boltokra, parkokra, hivatali épületekre. A helyiek remélik, hogy az újonnan alakult szervezet sikeres lesz és ezáltal lényegesen visszaszoríthatják a községet fenyegető bűnözéseket. Kriston-torna H. B. Balassagyarmat. Nőként élni. Nőnek lenni. Nőnek maradni - ez a jelmondata a Kriston intimtorna ismeretterjesztő előadásának, melyet március 26-án 18 órakor a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban rendeznek meg. Bibók Bea, Kriston intima központban torna-tréner, egészségnevelő, előadó ajánlja az intimtornát megelőzés céljából azoknak, akik egészségesek, akik változó korban vannak, rehabilitáció miatt, illetve kismamáknak. A szervezők szeretettel várnak minden nőt, aki tenni szeretne női egészségéért, párkapcsolatáért 1956-os M. J. Salgótarján. Árpád-házi hercegek, királynék és szentek Európában, Jókai és Rákóczi nyomai a Kárpátmedencében, Erzsébet királynéra emlékeztető tárgyak és helyek. Más különleges látnivalók mellett ezeket kutatta fel, örökítette meg fotókon, s tárta a nagyközönség elé az elmúlt években a Magyar Emlékekért a Világban Közhasznú Egyesület, amelyet dr. Messik Miklós vezet. A jogász és okleveles műemlékvédő pár napja Salgótarjánban járt, követeként egy újabb, párját ritkító, s már megméretett kezdeményezésnek: ezúttal a hazai és más országokban fellelhető '56-os emlékhelyeket vették számba Olaszországtól Franciaországon át Aremlékhelyek a világban A kiállítás megnyitóján Korill Ferenc, a JAMMK igazgatója mondott beszédet gentínáig, Ausztráliáig, nem ritkán a világban szétszóródott magyarok segítő közreműködésével. A fotódokumentációs tárlat villanófénye felfed életutakat, állomásokat, jelölt és jelöletlen helyeket. Fejfák, sírok, emléktáblák, nevezetes terek és épületek nyomdokain járva sorsokat fűz fel láthatatlan szálra. Az 1956-os sortüzek helyszíneit sem hagyva ki a sorból. A múlt évtől járja a településeket: bemutatkozott már Szlovákiában, Debrecenben, Vácott, Budapesten, Tabajdon, Verőcén, s most nálunk vendégeskedik: az '56-os emlékhelyek nyomában itthon és a világban című kiállítás a József Attila Művelődési és Konferencia-központban két napja nyüt meg és március 26- án zárja kapuit. Angoltanárok tréningeznek Schveiczer K. Salgótarján. A British Council és a BBC angol nyelvet oktató honlapjait bemutató továbbképzést rendeznek március 22-én, csütörtökön 14 órakor a Balassi Bálint Megyei Könyvtár Gateway UK forrásközpontjában. A résztvevők tájékoztatást kapnak a WebEnglish felépítéséről, céljáról és hatékony felhasználásáról, majd ezt követően a helyszínen tréner segítségével egyéni gyakorlásra is lesz lehetőség. Nem csak képzés, nem csak foglalkoztatás S. K. Salgótarján. Félidejéhez érkezett az „Engedj be az életedbe és mi kitárjuk előtted a világot” című projekt, amelynek célja a hátrányos helyzetű emberek képzése és foglalkoztatása. Az eddigi tapasztalatokat fórum keretében osztották meg egymással a résztvevők kedden a megyeházán. Az Equal program az Európai Unió kísérleti kezdeményezése, amelynek célja olyan új foglalkoztatáspolitikai módszerek alkalmazása, amelyek segítenek a munkaerőpiacon tapasztalható hátrányos megkülönböztetés és egyenlőtlenség leküzdésében. „Engedj be az életedbe és mi kitárjuk előtted a világot” című projektjével sikeresen pályázott, s közel 400 millió forintos támogatásban részesült a nógrádi fejlesztési partnerség. Ennek tagjai az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal megyei kirendeltsége, az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ salgótarjáni kirendeltsége, a Szent Lázár Megyei Kórház, az Ezüstfenyő idősek otthona, a Kanizsai Dorottya Egészségügyi Szakközépiskola, a Csend Hangjai Alapítvány és a Mozgáskorlátozottak Egymást Segítők Egyesülete végzik. Munkájukat támogatók is segítik: az esélyegyenlőségi koordinációs iroda, az ILS Seagull Nyelviskola, az Agria Humán Jelnyelvi Tolmács Szolgálat és a Salgótarjáni Városi Televízió. Nem csak képzés, nem csak foglalkoztatás. E kettőt együtt jeleníti meg a program, amelyben hetven, segítséggel élő és megváltozott munkaképességű ember vesz részt: közülük 20 fő szociális gondozó és ápoló, 20 fő pedig jel- nyelvitolmács-képzésben részesült. Számítógép-kezelő és ügykezelő titkár, illetve gyógymasszőr- tanfolyamok is indultak tizenöttizenöt fő részvételével, akik szeptemberben tesznek majd vizsgát Az oktatáson és a foglalkoztatáson túl a munkahelyhez kötődő akadálymentesítés elvégzését és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés megteremtését is célul tűzték a partnerek. A fórumon megjelenteket dr. Szandai László, a fejlesztési partnerség vezetője és Berki Judit projektvezető köszöntötték. Ezt követően az Equal tematikus hálózatok tevékenységéről, az integrált munkaerőpiacra történő visszatérés lehetőségéről és a projekt várható hatásairól számoltak be szakemberek, valamint ismertették a képzéseken, tréningeken és a munkahelyeken szerzett tapasztalatokat. A célcsoport tagjai ugyancsak megosztották gondolataikat személyes előrehaladásukról, végül pedig a Csend Hangjai Alapítványnál tett látogatással zárult a fórum.
