Nógrád Megyei Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-74. szám)
2007-03-20 / 66. szám
2007. MÁRCIUS 20., KEDD 3 NÓGRÁD MEGYE Egy hét fogyasztói jogainkért Gulyás Edina Nógrád megye. Szerte a világon március 15-én tartják a fogyasztók világnapját, ugyanis 1985-ben e napon döntött az ENSZ közgyűlése a fogyasztó- védelmi irányelvekről, meghatározva a különböző államok és kormányok feladatait ezen a területen. A több mint két évtizedes döntés tiszteletére az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület megyei szervezete, az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének, megyei kirendeltsége, valamint a Nógrád Megyei Békéltető Testület idén is megrendezi a fogyasztók hete elnevezésű programsorozatot.- Változatos eseményeket próbáltunk szervezni, elsősorban azért, hogy valamennyi érdeklődő megtalálja a számára megfelelő programot. Különös hangsúlyt ad a 2007. évi rendezvénysorozatnak az, hogy a civil fogyasztóvédelem negyedszázada bontott zászlót Magyarországon - mondta sajtótájékoztatón Tan Ottó, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület megyei elnöke. Tegnap Salgótarjánban, a József Attila Művelődési és Konferenciaközpontban, valamint a pásztói Teleki László Művelődési Központban lakossági fórumot tartottak. Pásztón március 20-án a Gárdonyi Géza Általános Iskolában, másnap pedig a Dózsa György Általános Iskolában tartanak rendhagyó osztály- főnöki órákat. Szórakoztató, játékos formában szeretnék rávezetni a diákokat arra, hogy megismerjék fogyasztói jogaikat. A fogyasztók hetét március 22-én szakmai nap zárja, amelyen a civil és a hivatásos fogyasztóvédők tartanak tanácskozást. A nap folyamán javaslatot tesznek arra, hogy a három megyei szervezet együttműködési megállapodást írjon alá, hiszen feladataik, céljaik az esetek jelentős részében azonosak.- Ha hivatalossá tesszük az együttműködést, azzal a fogyasztók nyernek, mert sokkal hatékonyabbá válhat az a tevékenység, amit fogyasztó- védelemnek nevezünk - jelentette ki Tari Ottó. Krumpli, a nagy rizikó Falun, házaknál már száz forintért is lehet ültetni való burgonyát venni kilónként, a vásárcsarnokban a hálós, hatvandarabos kiszerelés ezer forintot kóstál Nem a burgonya éve volt a tavalyi, hiszen kevés volt a termés, mert sok helyen megbetegedett a növény. Ezért nagy kérdés, milyen lesz az idei új fejezet, amiről azt már most tudni lehet: drága vetőkrumpli kerül a földbe. Mihalik Júlia Nógrád megye. Azért csak részben állták meg a helyüket a múlt évi előrejelzések, amelyek szerint tavasszal akár háromszáz forintot is kérhetnek egy kiló burgonyáért. Nos ez az ár jelenleg a holland vetőmagra érvényes, aki Nógrádban akar ültetésre vásárolni, ennél olcsóbban jut hozzá. Például Őrhalomban, ahol még leginkább kitartanak a családok a termesztés mellett, bár itt is panaszkodnak az érintettek, hogy fogy a kerti, mezei munkára vállalkozók tábora, s különösen a fiatalok ódzkodnak egyre inkább attól, hogy szoros közelségben maradjanak a termőfölddel. A faluban egyébként már hetek óta a legolcsóbb módszerrel kínálják a pincékben átteleltetett portékát: a főút mentén, a kapuk előtt, zsákolva kelletik magukat a gumók. Fábián Istvánéknál például már száz forintért is lehet „ültet- nivalót” venni, az ár felső határát pedig megállítja a százötven forint. (Az étkezésit száznegyven-százötvenért kínálják.) S nem is „régi”, idén lesz hároméves az áru, vagyis két éve vetették el először ezek elődeit. Az ár kapcsán említett „már” persze viszonylagosságot is magában foglal: tavaly szezon előtt, éppen feleennyiért lehetett ehhez az élelmiszer-alapanyaghoz jutni. Aki a salgótarjáni vásárcsarnokban most akar vetnivalót beszerezni, most még csak a „hálós”, vagyis az ötven-hatvan darabos kiszerelésűt találja több mint ezerért, illetve ezerkétszázért. Az őstermelők még nem árusítanak. Szécsényben nem sok jóval biztattak a gazdák. Egyikük elújságolta, hogy a városban és környékén eddig leginkább bevált holland vetőkrumpli nagyon drága: háromszáz forintot is meghaladja a kilónkénti ára. Egyesek ezért máris újítanak, Romániából - kevesebb mint kétszázért - hozatják a vetőt, többek szerint azonban ez a piac még nem ismert, nem árt óvatosnak lenni. Mosó Ottó és családja krumpliügyben ugyan nagyrészt tájékozott, de már azok közé tartoznak, akik eldöntötték: befejezik a termesztést, nem jönnek ki a munka hozadé- kával. Sümegi Ferencék pedig mérlegelik, mi is legyen a továbbiakban: a folytatás mellett szól az, hogy kevés és drága a burgonya, s az ellenkező irányba mutat egyrészt a múlt évi eredmény (ami húszéves negatív rekordot döntött meg), másrészt a szemlélet és folyamat, miszerint tizedére csökkent területen egyre kevesebben vállalják fel mindazt a rizikót, ami ezzel a mezőgazdasági tevékenységgel együtt jár. Ezek alapján erősen kérdéses, hogy mennyit nyom a latban a „szurkolótábor” véleménye: ne lépjenek vissza a még meglévő nógrádi termesztők, hogy ne legyenek a fogyasztók kiszolgáltatva az esetleg egészségtelen, szermaradványt tartalmazó import krumplinak. A vásárló szemével Rendszeres, mondhatnám mániákus vásárló vagyok: naponta szerzem be a friss tej- és pékárut, az egyéb szükséges cikkeket. Hétközben egyszer valamelyik húsboltba, a hét végén a vásárcsarnokba látogatok el. Szívesen és gyakran megyek be a szakboltokba is. Alapos vásárlói tapasztalatom van hát az áraktól kezdve, a választékon és a minőségen át a kiszolgálás színvonaláig. Jó és rossz benyomásaim is naponta keletkeznek. Már annak is örülök, ha visszaköszönnek, bosszant, ha nem. Sért, ha az áru megmutatása helyett kioktatnak: „ez önki- szolgáló bolt!". Ellenemre van, ha hosszú sor kígyózik a kassza előtt, miközben két pénztáros is árut „tölt fel”. Idegesít, ha a hentes egyben pénzt is kezel, miként az is, amikor a tíz deka szalámit a rúd végével, bőrével együtt csomagolják. Szólok, ha lejárt szavatossági idejű, rossz minőségű termékre akadok. Jólesik, ha kedvesen szolgának ki, noha ez kellene, hogy legyen az igazi kereskedői magatartás. Úgy látom, a létszámcsökkentések miatt az eladók növekvő leterheltsége nem tesz jót a kiszolgálás színvonalának, Az utóbbi évek egészségügyi krízisei (paprikahamisítás, génkezelt rizs, átcímkézés stb.) az élelmiszerek biztonságába vetett bizalmamat is nagymértékben megrendítették. A nagy bevásárlóközpontok helyi egységeiben elvétve fordulok meg, mégis úgy gondolom, újabbak fogadására aligha van szükség. Indokolt lenne viszont több, magyar árukkal ellátott szakifolt nyitása, ennek érdekében is a helyi vállalkozók fokozottabb támogatása. Miként nagyobb figyelmet kellene fordítani az élelmiszerbiztonság növelésére, a fokozott minőségbiztosításra, a gyakoribb ellenőrzésre, röviden: a hatékonyabb fogyasztói érdekvédelemre. BARÁTHI OTTÓ Főhercegi vendég a jubileumon Szabó Andrea Balassagyarmat A tízéves balassagyarmati hajléktalanellátást ünnepelte a Magyar Vöröskereszt, a szociális ellátást biztosító intézetekkel, civil szervezetekkel, alapítványokkal, a magánszféra képviselőivel együtt a városháza dísztermében. A szociális fórumot megtisztelte jelenlétével Habsburg György főherceg, a Magyar Vöröskereszt elnöke és Habsburg Eilika főhercegné, valamint Juhászáé Kincses Hetén, a szervezet megyei elnöke is. Elsőként Selmeczi Zoltán, a polgár- mesteri hivatal humánszolgáltatási osztályának vezetője adott alapos tájékoztatást az önkormányzat sokrétű segélyezési rendszeréről. Külön szólt a szociális alapszolgáltatásokról és az intézményes keretek között működő szakosított szociális ellátásokról. Az alapszolgáltatások körébe tartozik az étkeztetés és a házi segítségnyújtás. Az utóbbiba egyházi, alapítványi és nonprofit gazdálkodási szervek is bekapcsolódnak. A 2004-ben létrejött többcélú kistérségi társulás keretében valósul meg a jelzőrendszeres segítségnyújtás, amely Balassagyarmaton száz magatehetetlen emberen segít. Az utcai szociális munkát és a hajléktalanellátást a városban a Vöröskereszt végzi. A nappali ellátás része a hajléktalanellátás. Kiemelendő, hogy ötvenezernél kevesebb lakosú városok esetében nem kötelező feladat a hajléktalanellátás, ezért is nagy dolog a helyi Vöröskereszt, ezen belül is Böhm Sándor területi elnök áldozatos munkája. 1997 márciusától működik Balassagyarmaton a húsz fő éjszakai nyugalmát biztosító hajléktalanszálló, amely pszichiátriai betegekről is gondoskodik, s 24 órás nyitva tartással üzemel. A népkonyha 1992-ben indult be. Böhm Sándor tájékoztatása szerint a minden nap működő népkonyha 2006-ban 35 ezer adag ételt adott ki, a nappali melegedőn tavaly 1142 fő fordult meg, utcai szociális ellátásban az elmúlt negyedévben 1968 ember részesült - mondta Selmeczi Zoltán, hozzáfűzve: a hajléktalanszálló bővítésének igénye az egyre súlyosbodó szociális problémák folytán indokolt, de a csökkenő állami finanszírozás következtében jelen pillanatban még nem körvonalazódik a megoldás. Habsburg György köszöntőszavaiban először arról a személyes kapcsolatról beszélt, amely családját 1997-től Balassagyarmathoz, ezen belül is - régi nevén - a Mária Valéria Közkórházhoz fűzi. Eilika főhercegné alapítványa segítségével mintegy 15 alkalommal segítette a kórházat és egyéb balassagyarmati szociális intézményeket adományaival. A főherceg - aki 2004 óta a Magyar Vöröskereszt elnöke - kiemelte: szervezete 280 ezer taggal, 40 ezer önkéntessel működik. Véradást, elsősegélykurzusokat, szociális intézményeket, kereső szolgálatot, ifjúsági szervezetet működtet a most 126 éves szervezet, az állami támogatások folyamatos csökkenése ellenére.- Az uniós tagsággal bővülnek a társadalmilag elismert, nagy kihívások előtt álló Vöröskereszt lehetőségei. Az ifjúság támogatását kiemelt feladatunknak tekintjük - szögezte le az országos elnök, aki a Vöröskereszt védett emblémájának problematikájáról is szólt, tekintetbe véve azt, hogy a jelképet mások is használják, jogtalanul. Juhászné Kincses Helén szerint a szervezet fokozódó társadalmi-gazdasági kihívások előtt áll.-Az intézményes kereten belüli tevékenység és az egyéni segítségnyújtás megfelelő arányát is meg kell találnunk. Az intézményes feladatokra létezik, bár csökkentett formában az állami, normatív támogatás, de az egyéni kérelmeknél egyre nagyobb szükségünk van a civil szervezetek, alapítványok segítségére, adományok gyűjtésére. Munkánkban fontos szerepet kap a civil, az önkormányzati és üzleti szféra összefogása - hangsúlyozta a megyei elnök.
