Nógrád Megyei Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-74. szám)
2007-03-02 / 52. szám
4 2007. MÁRCIUS 2., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE Mobilkor: csalók a vonalban S. K. NÓgrád megye. Egy balassagyarmati férfi arról tett bejelentést a város rendőrkapitányságára, hogy pár napja egy ismeretlen személy az egyik nagy mobilcég képviselőjeként hívta őt fel, s közölte vele, hogy a társaság nyereményjátékán félmillió forintot nyert, amelyet hitelkártyán fog megkapni. Ahhoz azonban, hogy hozzájuthasson a pénzhez, egyszeri - 14 ezer forintos - te- lefonfeltöltés szükséges. Az ismeretlen kérte a megvásárolt feltöltőkártya kódját, amelyet aztán valószínűleg a saját készüléke javára használt. Hétfőn a pásztói rendőrkapitányságra jelentette be egy nő, hogy őt is megkeresték a „mobil- szolgáltatótól”. Neki ugyancsak azt mondták, hogy szerencséje volt egy nyereménysorsoláson, így amennyiben öt percen belül vásárol két darab 14 400 forintos feltöltőkártyát és azok kódját bemondja a telefonba, akkor egy banknál 19 millió forintot letétbe helyeznek a nevére. A hölgy megvásárolta a kártyákat, majd amikor visszahívták, közölte azok feltöltési kódját. Adategyeztetésre hivatkozva újabb visszahívást ígértek, így várt, de hiába, mert többé már senki sem jelentkezett. A bejelentő megpróbálta a kártyákon lévő összeget feltölteni a saját mobiljára, de azokat már felhasználták. Mindkét ügyben csalás vétségének megalapozott gyanúja miatt indult nyomozás. Kis bányászok a Mesekertben Salgótarján. Nem mindennapi farsangi vigalmat rendeztek a napokban a Mesekert óvodában. Bányászlegényeknek öltözött kisfiúk csapták a szelet a büszke kisleányoknak. Fejükön bányászkobak, kezükben a kiscsákány és az életet is mentő elmaradhatatlan bányászlámpa. Arcuk most nem pirospozsgás volt, hanem természetesen szénporos. „Nem füstöl a Ferenc-akna kéménye, de szeretném ha egy bányász elvenne...” - énekelték a leányok. „Nem kell nékem a kisasszony mert lusta, egész nap a zongoráját csapdossa” - válaszoltak a kis bányászlegények. A hagyományőrző műsort az intézmény óvónői és a Nógrádi Történeti Múzeum bányamúzeumának munkatársa, Vajda István tanították be a kicsiknek. FOTÓK: GYURIÁN TIBOR Az áldozatok emlékeztek NMH-információ Balassagyarmat. A Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnázium a napokban emlékezett meg a kommunizmus áldozatairól. A gimnázium tanulói figyelemre méltó irodalmi műsorral tisztelegtek a hősök előtt. Az előadás után Ponyi Gyula számolt be a diákoknak megrázó élményeiről, amit 1956 októberében és novemberében élt át Salgótarjánban és Balassagyarmaton. A tanulók érdeklődve hallgatták a diktatúra megfélemlítő eszközeiről szóló beszámolókat, a salgótarjáni sortűz történetét. Sikerült felkelteni a tanulók figyelmét azzal, hogy hiteles forrásból hallhatták az 50 éve történt, máig kevésbé publikált eseményeket. Ponyi Gyula elmondása szerint 1956. december 8-án provokáció áldozatai lettek asszonyok, gyermekek, munkásemberek Salgótarjánban: 80 halott és legalább 300 sebesült. A korabeli állapotokra jellemző, hogy évtizedekig az áldozatok családtagjai nem mertek beszélni a szörnyűségekről, és ma sem tisztázódott még, ki adta ki a vérengzésre a parancsot.- Nem történelemkönyvet akarok írni, csupán tényeket közölni - kezdte mondanivalóját BereckErik, aki a diktatúra büntetőtáborairól személyes élményként mondott el történeteket; Kistarcsáról és Hortobágy- ról, amelyek az 1950-es évek elején működtek. A műsor része annak a sorozatnak, amellyel a tanulóifjúság érzelmi, erkölcsi nevelését kívánja az iskola elmélyíteni. A diákok ezúttal is fegyelmezetten és érdeklődve vettek részt a rendezvényen. Az egykori áldozatok az iskola diákjai körében Gyermekszegénység: van kiút, de a rászorulók „ellenállnak” Hazánkban a gyerekek több mint fele él szegénységben, gyakran úgy hajtják álomra fejüket, hogy aznap nem ettek meleg ételt. A szécsényi kistérségben, az országban elsőként, indítottak egy mintaprogramot az itt élő gyerekek helyzetének javításáért. Gulyás Edina NÓgrád megye. A gyermekszegénység felszámolására tavaly készült el egy három évre szóló úgynevezett Rövid program, amelyet az erre épülő huszonöt éves Generációs program követ. Az ezek alapján kidolgozott „Legyen jobb a gyerekeknek!” nemzeti stratégiát a kormány a közelmúltban elfogadta és hamarosan az Országgyűlés elé terjeszti. A program célkitűzéseinek és javaslatainak gyakorlati megvalósítása, alkalmazása kezdődött el a szécsényi kistérségben modell jelleggel. A tavaly nyáron elindult Gyermekesély-program célja a szegénységben élő családok számának csökkentése, a gyermeki kirekesztés és mélyszegénység felszámolása, a térségben élő gyerekek életkörülményeinek és esélyeinek javítása a helyi döntéshozók és szakemberek együttműködésével. A program hat olyan területen tervez lépéseket, amelyek jelentős mértékben befolyásolják a gyerekek és szüleik életkörülményeit. Ezek a következők: a kisgyerekek számára nyújtott szolgáltatások a gyerekházakban, az oktatás fejlesztése, a fiatalok közösségi életének összefogása, a számítógép és internet használatát segítő mentorok képzése, a szülők munkavállalási esélyeinek javítása, valamint a szociális és gyermekjóléti szakemberek együttműködésének fejlesztése. A kistérségi program keretében idáig három településen hívtak életre gyermekházakat. Magyargécen, Rimócon és Varsányban is megkezdődött a kisgyerekek korai képességgondozását célzó program. A gyerekházak szolgáltatásait minden hatéves kor alatti gyermeket nevelő család térítés- mentesen igénybe veheti mind a három községben. Varsányban a gondozási központban biztosít egy helyiséget az önkormányzat, amely a hét négy napján várja a gyermekeket és szüleiket. Szakember látja el nevelési tanácsokkal a felnőtteket, a gyerkőcök fejlesztő játékokat használhatnak, amelyeket részben az önkormányzat finanszírozott, részben a program keretén belül vásároltak. A rendelő- intézetben a helyi védőnő baba- masszázst oktat a mozgásszervi és egyéb problémákkal küzdő gyerekek szüleinek, továbbá főzési, mosási és fürdési lehetőséget is biztosítanak a rászorulóknak. Tapasztalataik szerint sajnos éppen azokat a családokat nem sikerült még teljes mértékben bevonni a programba, akik valóban hátrányos helyzetben vannak. Rimócon egy önkormányzati lakásban biztosítják a gyerekház működését, amely a hét minden napján 9-től 13 óráig várja az érdeklődőket. Általában 12-13 gyermek látogatja a játszóházat, közülük hatan rendszeresen. Hétfőnként védőnő látja el hasznos tudnivalókkal az anyukákat, ezen kívül a program biztosítja az ingyenes jogi tanácsadást is. Szintén van lehetőség főzésre, fürdésre és a jövőben mosógép vásárlását tervezik. Családlátogatásokkal próbálják a hátrányos helyzetben élőket bevonni a programba, mivel idáig itt sem sikerült ezt minden családnál elérni. Magyargécen egy használaton kívüli szolgálati lakásban nyílt meg a gyerekház, amely a polgármesteri hivatallal, a kul- túrházzal és az óvodával van egy épületben. A hét minden napján nyitva áll az érdeklődők előtt. A programmal szeretnék elérni, hogy a nyolc-tíz hátrányos helyzetben élő családnál bizonyos szemléletváltás következzen be. Ennek érdekében szakemberek látják el tanácsokkal a szülőket, és itt is van tisztálkodási és főzési lehetőség. Az eddigi tapasztalatok alapján Magyargécen sem azok a családok látogatják rendszeresen a gyerekházat, akik a leginkább rászorulnak. A program másik fontos lépése a gyermekek megismertetése a számítástechnikával. Ennek érdekében a szécsényi teleházban, minden szerdán délután hat és nyolc óra között a gyerekeknek lehetőségük nyílik a számítógép működésének és használatának megismerésére, az internet ingyenes használatára. Tanulásukat a program által képzett mentorok segítik. A teleházhoz hasonló közösségi helyiségek kialakítása már folyamatban van Rimócon, Pilinyben, Varsányban és Endrefalván is.
