Nógrád Megyei Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-74. szám)

2007-03-16 / 63. szám

4 2007. MÁRCIUS 16., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE Oktatási fórum Nyugat-Nógrádban Ökumenikus evangelizációs nap Az iskolai oktatás kérdése mindig is napirenden sze­repelt, hiszen a társadalom legszélesebb rétegeit közvetlenül érinti helyzetének változása. Napjaink kényszerű iskolabezárásai, az intézményi összevoná­sok, az egymást követő oktatási szakmai reformok előtérbe helyezik, ráirányítják a figyelmet. Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium állam­titkára volt a meghívott vendége annak az oktatási fórumnak, melyen Lombos István ország- gyűlési képviselő meghívására vettek részt Nyugat-Nógrád pe­dagógustársadalmának képvise­lői, s a települési önkormányza­tok vezetői. Az előadó, a vitaindítójában az oktatási reform szükségességé­ről szólt, kiemelve, hogy megvál­tozott az a világ, amely körülveszi a gyermekeket. Teljesen más ha­tások érik ma őket, mint húsz év­vel ezelőtt. Ez a tény önmagában igazolja, hogy az oktatásnak is változnia kell. A másik tény, hogy a gyermekek nagyon különböző háttérből érkeznek az iskolába, s ezt a kérdést is a lehető legjobban kell kezelniük a pedagógusoknak. Ta­lán e két ok is hozzájá­rul ahhoz, hogy ma túl sok gyermek ve­szik el, értve alatta azt a helyzetet, hogy minden ne­gyedik gyermek úgy kerül ki a közoktatásból, hogy nincs igazán esélye ahhoz, hogy elhelyezked­jen, s eligazod jón az életben való induláshoz. Ma a csodák, a csodavárás vi­lágát éljük. Az oktatásban azon­ban nem lehet csodaszereket al­kalmazni. Abban reménykedhe­tünk csupán, hogy a politikai csa­tározások helyett a szakmaiság kerül fölénybe az oktatás és okta­tásigazgatás minden szintjén. A jövőre nézve az államtitkár kiemelte, hogy az az igazán iz­galmas kérdés, hogy a 2008- 2009-ben megnyíló lehetőségek­kel miként tudunk majd élni. Az európai uniós források azonban nem támogatják a meglévő - gyakorta elavult - helyzet fenn­tartását, hanem célzottan a fej­lesztést, az előbbre lépést helye­zik előtérbe. Akkor várható pél­dául egy intézményi felújítás tá­mogatása, ha ahhoz pedagógia szakmai fejlesztés, az esély- egyenlőségre való törekvés tár­sul. Vállalnunk kell, hogy a kü­lönleges eredmények elérői kü­lön elismerésben részesülnek. A megfogalmazott oktatási reform egy kiindulási helyzetnek tekin­ti a jelen állapotot, amelyről egy magasabb szintű oktatási szín­vonalat lehet elérni. A fórumon, a szakmai párbe­széd során számos kérdés ve­tődött fel. Szó esett a kis­iskolák fenntartá­si nehézségei­ről, a józan ha­tárok közé szorítandó gyermeke­kért folyó harcról, a ké- pességfej- lesztő mód- szerek szükséges­ségéről, va­lamint az oktatás és gazdaságfej­lesztés össz­hangjának szük­ségességéről. V.J. Rétság. Különleges ünnepi találkozóra került sor nemrég a városi művelődési központ és könyvtár­ban. Az ökumenikus istentiszteleten nem csupán a kisváros három - katolikus, evangélikus és refor­mátus - felekezethez tartozó hívei vettek részt, hanem egész Nyugat-Nógrád kép­viseltette magát. A hagyományteremtő szándékkal meg­szervezett rendez­vény előadói szinte kivétel nélkül azt hangsúlyozták, hogy abban a reményben érkeztek a szíves invitálást elfogadva, hogy ez a nap az olyannyira hiányzó összefogást, együvé tartozást fogja szolgálni. Mint azt a prog­ram főszervezője, Molnár Zsig­mondi, balassagyarmati lelki- pásztor, a rétsági református szórványgyülekezet vezetője el­mondta, azt szeretnék, s ezzel, valamint a további hasonló ren­dezvényekkel azt tűzték ki cé­lul, hogy ne csupán az ipari park anyagi előnyei miatt említsék meg Rétságot, hanem a lelki tá­masz egyik fő helyszíneként is. A gazdag programra jeles vendég is érkezett Rétságra. Czíria János református lelki- pásztor 35 éven keresztül hol­land lelkészként, Rijnsburgban szolgálta gyülekezetét, majd nyugdíjazását követően érkezett haza szülőfalujába, Perő- csénybe. Két előadásának témái az „Életünket beárnyékoló ve­szélyek felismerése” és „A gyü­lekezethez tartozás öröme a XXI. században” voltak.-V.J.­Rendőrségi felhívás Keresi a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság balassa­gyarmati közlekedésrendészeti alosztálya mindazokat a szemé­lyeket, akik szemtanúi voltak Balassagyarmat főutcáján, a polgármesteri hivatal előtti ki­jelölt gyalogos-átkelőhelyen 2007. március 12-én, hétfőn 8 óra 30 perc körüli időben bekö­vetkezett gyalogoselütésnek. Munkánk segítése céljából kér­jük annak a személynek a je­lentkezését, aki a diáklányt a földről felsegítette. Kérjük to­vábbá, hogy mindazok akik az esetet látták és az okozó jármű­ről, illetve a baleset körülmé­nyeiről felvilágosítással tudnak szolgálni, keressék meg szemé­lyesen a Nógrád Megyei Rend­őr-főkapitányság közlekedés­rendészeti alosztályát a Balas­sagyarmat Bajcsy-Zsilinszky út 6. címen, vagy telefonon a 35/300-344 telefonszámon, il­letve az ingyenes segélyhívón. Együttműködésüket köszön­jük. Balesetmentes közlekedést kíván az NMRFK közlekedésrendészeti alosztálya Balassagyarmat Terjed az internetes napló - Vázlat a blogjelenségről Emlékszik-e a kedves olvasó? Egy-két évtizede az internetes portál volt a slágertéma, mostanában a blogról hallunk mind többet, noha még nagyon so­kan nem tudják pontosan, miről is van szó. Alábbi összeállításunk a gyorsan terjedő blogjelenség né­mely jellemzőit igyekszik bemutatni. Az írás netes ol­dalak felhasználásával, nem a szakszerűség, inkább az ismeretterjesztés igényével készült, munkatársunk - a tárgyhoz illő - szubjektív megjegyzéseivel. Baráthi Ottó Az internet egyre inkább éle­tünk részévé válik az informáci­óhoz jutásban, a kapcsolatépí­tésben, a kommunikációban, az ügyintézésben. Az más kérdés, hogy az Eurostat múlt évi kimu­tatása szerint Magyarország la­kosainak csak mintegy 22 száza­léka rendelkezik internetes kap­csolattal, utóbbiaknak is csak csekély hányada próbálkozik meg blogírással, és negyedrész­ük olvas biogokat. A világháló praktikus jelentőségén túl mint­egy alternatív létezést biztosít, amelyben mindenki egyenran­gú, egy nyelvet beszél. Az internetet használva az az em­ber érzése, hogy legalább a vir­tuális világban szabadon szár­nyalhat. Egyre többen élik meg ezeket az emóciókat az utóbbi években gyors ütemben terjedő blogolás révén is. Minden hatá­sával, következményével együtt. A blog fogalma, tartalma Korosztályom tagjai közül is sokan hódoltak a naplókészítés­nek. Nos, az internetes blog leg­inkább a hagyományos napló modern változatának tekinthe­tő. A blog szócska a web és log összevont alakja (web: háló, log: napló), amelyben a folyamatos­ságra utalás is benn van. A blog egy internetes napló, amelynek készítője eseményeket, történé­seket rögzít, kifejti ezekkel kap­csolatos álláspontját. így a blogban megjelenhet a „szerző” egész habitusa, személyisége, stílusa. A szöveges, képpel és más multimédiás tartalommal ellátott bejegyzések általában fordított időrendben sorakoz­nak, azaz legfelül a legfrissebb bejegyzések találhatók. A hivat­kozások és/vagy linkek segítsé­gével a blog határai hihetetlenül kitágulnak. A legtöbb blogon a látogató megjegyzéseket (commenteket) fűzhet az erede­ti bejegyzésekhez, kapcsolatba léphet a weboldal fenntartójával és a weblog készítőjével. A webnapló feltűnése és terjedése 1997-98 körül bukkantak fel a weben az első blogkép- ződmények. A „weblog” kifeje­zés 1997-ben, rövid változata a blog 1999 tavaszán született meg. Használata a weblog- eszközök kifejlesztésétől terjedt el, akárcsak a blogger (naplóíró) kifejezés is. A webes naplókban való könnyebb tájékozódás érde­kében létrehozták az első gyűj­tőportálokat, ahol a felhasználók téma, ország, nyelv és cím sze­rint kereshetnek rá az egyes biogokra. A gyorsabb fejlődés az első ingyenes blogkészítő szoft­verek megjelenésével indult el. Ezek tették lehetővé, hogy a nap­lóírók különösebb programozói ismeretek nélkül is létrehozzák saját, sablonok alapján formai­lag is megtervezett internetes ol­dalukat. A 2001. szeptember 11- ei World Trade Center elleni me­rénylet gyors fejlődést eredmé­nyezett a blogvilágban is. 2003- ban már világszerte több mint 4 millió, 2004 végére pedig 10 mil­lió blog üzemelt, s számuk állí­tólag hamarosan megduplázód­hat. Mint szinte mindenben, a blog felhasználásában is fázis­késben vagyunk, de itthon is egyre népszerűbb a webnapló írás. Az első magyar blogszolgáltató 2002 őszén in­dult, amelyhez azóta több is csat­lakozott. Léteznek magyar gyűj­tőportálok is, például a www.blog.lap.hu. Lassan a blogolás közösségformáló szere­péről is beszélhetünk. Különö­sen így van ez a magyar politiku­sok, szociológusok blogjainak megjelenésétől kezdve. Egy 2006. év végi kimutatás szerint a magyar blogszolgáltatók közül a freeblog, a blogter, és blog.hu nagyjából együtt halad, és foko­zatosan növeli táborát, ami kü­lön-külön napi 30-40 ezer egye­di látogatót jelenthet. Ami azért jól mutatja a blogolás népszerű­ségét - és a színvonaltól függet­lenül - jelentőségét is. A blogjelenség néhány ismérve Az egyik legnépszerűbb szol­gáltató weblapján négy ablak ta­lálható: főoldal, regisztráció, fó­rum és segítség címszavakkal, ezekre kattintva bontható ki a blog tartalma és a használatához szükséges tudnivalók. A főolda­lon található a felhasználói se­gédlet és a blog kategóriái, köz­tük van például személyes, ze­nei, sport, játék, politika, művé­szet, amelyek az érdeklődési kör­nek megfelelően választhatók. A regisztrációval válhat valaki bloggerré, vagy készíthet bejegy­zéseket, amennyiben előzőleg el­fogadja a felhasználási és mode­rálási feltételeket is. A weblogok széles skálán mozognak a típu­sukat illetően, amelyek gyakran el sem választhatók egymástól. A hazai blogtérben is a legelterjed­tebb a személyes blog, szubjektív termék. Az „én” blog ellenpólusa a társas blog, amikor egynél több ember ír blogot. A társas blogok bárki, vagy éppen csak egy meg­határozott csoport számára nyi­tottak lehetnek. Nálunk is divat­ba jött a politikai blog, nagy fi­gyelmet keltett a miniszterelnök blogja. Ismert típus a téma-ori­entált blog. Az úgynevezett el­mélkedő blog filozofáló típusú. A hír blog konkrét híreket vagy hír­kivonatokat tartalmaz. Van még vállalati, jogi, figyelő, címtár, video, foto, „haver” blog és sok más blogtípus. A blog és fogadtatása A blog meghatározott társadal­mi környezetben létezik, és eb­ben - minthogy „népi újságírás”, „civil újságírás” titulussal is ille­tik - fontos a hivatalos médiához való viszonya, fogadtatása és ke­zelése. Abban bizonyos vagyok, hogy a blogtársadalom - mint­hogy a weblogok többsége ún. „én”-napló - híranyagával a mé­dia-szerkesztőségek hírmonopó­liumát belátható ideig nem fe­nyegeti. A hivatalos médiák több­sége nem érzi szükségét a bloghírek átvételének, sokan el­vi megfontolásból sem fordulnak a blogok felé, nem is bíznak azokban, nem is gondolnak a blogok beemelésére. Ez érthető is: a weblog döntően vélemény műfaj, még a hírblogok esetében is. Ugyanakkor előfordul, hogy egyes, jól kiépített hálózattal ren­delkező bloggerek esetenként korábban jutnak olyan informá­ciókhoz, amelyekhez a média munkatársai esetleg csak ké­sőbb vagy egyáltalán nem férnek hozzá. Ám ezek az információk sem ellenőrizhetők, ezekre leg­feljebb egyes bulvárlapok „buk­nak”. Ennek ellenére nálunk is vannak már kísérletek az új mű­faj integrálására. Az egyik szol­gáltató weblapján több temati­kus blog is megjelenik. Egy ide­je két országos lap online oldalán is elindultak az első hazai szer­kesztőségi blogok. Ezzel együtt a bloggerek sem gondolják, hogy felválthatják a profi médiát. Színvonal és stílus A magyar blogtársadalom hi­hetetlenül heterogén: az iskolá­zatlan és a szélsőséges blogírótól a miniszterelnökön és más poli­tikusokon keresztül tudós szak­emberekig bezárólag integrál magába bloggereket. Azon túl, hogy még a blogírás kultúrája ki­alakulatlan, színvonala enyhén szólva is egyenetlen, változó. A blogok stílusa széles palettán mo­zog, a tényszerűtől a modoroson át a „csőlátóig”, a pletykásig és a vagdalkozóig. A fenti megállapí­tás igaz a megyénkben eddig fel­tűnt blogkészítők blogjára és a bejegyzésekre is. Egy ismert por­tálon ez olvasható: „Mozik, lin­kek, baromkodás... A weblogok többsége nem felelne meg a ma­gyar nyelv védelméről szóló tör­vénytervezet előírásainak, az új­magyar a neten születik. A webloggerek már az egységesedő globális kultúra gyermekei... Agymenésük nyelvészek, marketingdroidok aranybányája lehetne, ha ezek a magasan kva­lifikált szakemberek még érte­nék, miről is beszél a monitor előtt szocializálódott digitális nemzedék...” Van benne valami... Jómagam azt gondolom, a blogjelenség az exhibicionizmus, a nárcizmus és divatmajmolás mellett olyan kommunikációs kö­zeg is, amely idővel megváltoz­tathatja a hírekhez és a bloghoz való viszonyunkat is. Az még két­séges, milyen irányban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom