Nógrád Megyei Hírlap, 2007. március (18. évfolyam, 51-74. szám)

2007-03-13 / 61. szám

2 NÓGRÁD MEGYE 2007. MÁRCIUS 13.. KEDD „Lefülelt" tolvajok SzF Szécsény. Az elmúlt év végén, ez év ele­jén Szécsényben és térségében a tolva­jok, betörők sok munkát adtak a rend­őrségnek. A szakszerű, gyors, kitartó nyomozómunkát követően az elköve­tőket elfogták. A vagyon elleni bűncse­lekmény-sorozatot sikerült megállíta­ni. Az eltulajdonított tárgyak egy része visszakerültek a tulajdonosokhoz. Szécsényben „egy illető” 17 alak­lommal tört be különböző szórakozó­helyekre. Cigarettát, italt, a játék­automatából pénzt vitt magával. Az il­lető, horgásznyelven fogalmazva, ho­rogra akadt Nógrádszakálban két bűnbanda is garázdálkodott Az egyik csoport, különböző színesfémek és egyéb fémtárgyak eltulajdonítására specializálódott A másik csoport céh pontja az iskola, a polgármesteri hiva­tal és az üzlet volt Mindkét bandát „le­fülelte” a rendőrség. A magyargéci so­rozatbetörő is hasonló sorsra jutott Rimócon is több bűnbanda garáz­dálkodott, s okozott hosszússágot a la­kosságnak. Betörtek az általános isko­lába, ahonnan több műszaki cikket vit­tek magukkal. Kifigyelték az emberek mozgásszokásait, az alkalmas pilla­natba besurrantak a lakásba, s min­dent, ami fogható volt, amit úgy gon­doltak, hogy értékesíteni tudnak, ma­gukkal vitték. Egy másik rimóci betö­rőcsoport földúton átment Varsányba, ahol három alkalommal is betörtek a művelődési házba. A rimóci tetteseket a rendőrség elfogta, s felelni kell a tet­tükért. Rimóci volt az a bűnöző is, aki Szécsényben egy családi házba sur­rant be, s több 10 ezer forint értékű tár­gyat tulajdonított el. A rendőrség őt is „lefülelte”. A városi rendőrkapitányság rövid idő alatt több betöréses bűncselek­ményt fölgöngyölített, felszámolt. Se­bestyén Szilárd városi rendőrkapitány kéri a lakosságot, hogy legyenek óva­tosak, ha átmennek a szomszédba, vagy kimennek a kertbe, ne hagyják nyitva a lakást Thália kápolnája Ha a színészek számára a színpad, a színház Thália templomát je­lenti, akkor a versmondók a valóságos vagy képzeletbeli pódiu­mon Thália kápolnájában érezhetik magukat - mondta Bartók László zsűrielnök a József Attila országos vers-, énekeltvers- és prózamondóverseny Nógrád megyei döntőjén. Cs. B. Salgótarján. A költő nevével fémjelzett két évenkénti országos tehetségkutató szem­lét az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Magyar Művelődési Intézet és Képző- művészeti Lektorátus, a Magyar írószövet­ség, a Magyar Versmondók Egyesülete Komárom-Esztergom Megye Önkormány­zatával, tatabányai és tatai intézmények­kel együttműködve hirdette meg immár nyolcadik alkalommal. A rendezvény ne­hézségi fokát jelzi, hogy nem kevesebb, mint hat verset - köztük három József At- tila-művet - kellett megtanulni. A hu­szonkét benevezett versmondóból vé­gül is húszán csillantották meg ké­atalabb tizenöt, a legidősebb versmondó negyvennyolc éves volt A fellépők zöme balassagyarmati, salgótarjáni és szécsé- nyi középiskolákból érkezett. A megye- székhelyi Vertich Színpad Stúdiót heten képviselték. Bartók László előadóművész, a Magyar Versmondók Egyesületének el nőké örömét és elismerését fejezte ki, hogy Salgótarjánban, a Balassi Bálint Könyvtárban szép számmal gyűltek össze versbarát fiatalok, akik jó színvonalú ma­tiné keretében méltó módon reprezentál­ták a magyar költészet színe-javát Bár a szervezők egy-egy ilyen találkozót, bemutatót - mint Bartók László is utalt rá - nem szívesen neveznek versenynek, a zsűri ez­úttal is kény- télén volt bi­ti yos sor ren det A versmondók tisztelik egymást, tanulnak társaiktól Horváth Eszter (Salgótarján-Budapest) lett az egyik továbbjutó felállítani és kiválasztani azokat a vers­mondókat, akik Nógrád megyét képvise­lik az április eleji országos döntőben Ta­tabányán. Ezt a jogot a közönség által jól ismert, kiforrott egyéniségű két versmon­dó -Jakab Gabriella (rákóczibányai lakos, a salgótarjáni Pódium Stúdió tagja, az EL­TE Bölcsészettudományi Kar hallgatója) és Horváth Eszter (Salgótarján, Vertich Színpad Stúdió, ugyancsak ELTE BTK) - nyerte el. Tartalékként, az úgynevezett „várólistára” Varga fíese balassagyarmati lakos, a szécsényi Liptay Béla Mezőgazda- sági Szakközépiskola tanulója került. Kü- löndíjat kapott Oláh Győző (Balassagyar­mat, Szent Imre Keresztény Általános Is­kola és Gimnázium), de a helyi rendező - a Nógrád Megyei Pedagógiai és Közműve­lődési Intézet jóvoltából - valamennyi versmondó komoly értékű könyvajándék­ban részesült Együtt könnyebben mehet. M.J. Salgótarján. Abból csak jó származhat, ha a város és civil közösségei számít­hatnak egymásra. Valójában kölcsö­nös érdek és egymásra utaltság a kap­csolat kötőanyaga, mely megkophat, kilazulhat, ezért érdemes időnként fe­lülvizsgálni, s ha szükséges, renovál­ni, felfrissíteni. Az egyesületi és ha­sonló csatornák közvetítik, jelzik a la­kosok elvárásait, melyekkel jó, ha szá­mol az önkormányzat. Mindezek és még számos más szempont figyelem- bevételével tartottak civil fórumot né­hány napja a városházán, ahol mint­egy hetven szerveződés képviseltette magát. Első részében a polgármesteri tájé­koztató hangzott el a költségvetés főbb pontjairól, s kitért ez arra is, hogy idén másfélmilliós a civil alap, amelyre majd pályázni lehet. A feltételeket és minden egyéb tudnivalót később teszik közzé, mivel van más kimunkálni való is az együttműködés vonatkozásában. Hogy melyek ezek? Erre Eötvös Mihály vilá­gított rá, az alpolgármestert a civil fó­rum kapcsán kerestük meg. A rendezvényen megfogalmazódott álláspontok, javaslatok közül kiemelte egyebek mellett az együttműködés ha­tékonyságának erősítését, valamint azt is: ma már ezáltal javítani lehet a város forrásellátottságát, fejlesztési program­jainak megvalósítását, hiszen számos pályázati támogatás csak a civil szer­vezetek számára elérhető. Természete­sen a másik oldalon, az egyesületi, szervezeti fronton is van jó néhány or­vosolandó probléma: ilyen például a helyhiány. Tudniillik a József Attila Művelődési és Konferenciaközpontban korántsem áll rendelkezésre annyi te­rem, amennyi kielégítené az igénye­ket. Eötvös Mihály jelezte: erre vonat­kozóan is van elképzelése a városveze­tésnek, s ezt is egyeztetni fogja a maj­dani civil kavalkádon az érintettekkel, hogy a - várhatóan áprilisi - közgyű­lés megvitassa és döntsön az ide vonat­kozó javaslatokról. Az orvosi eskü kimondja... Két falu háziorvosa az alkotmányra hivatkozva sem kéri a vizitdíjat (Folytatás az 1. oldalról) nem értett egyet, így például a részletes betegforgalmi jelentés­sel az adatvédelmi aggályok mi­att, valamint azzal, hogy a recep­ten részletesen szerepeltetni kell a diagnózist Mindez a betegellá­tástól veszi el az időt Kifejtette továbbá: esküjük­ben az orvosok arra tettek foga­dalmat, hogy a hozzájuk fordu­ló, segítségre szoruló embere­ket minden körülmények között ellátják.- Nekem ez nagyon fontos. Azért lettem orvos, hogy az első kérdésem az legyen a beteghez: mi a panasza, miben segíthetek? Ezzel szemben egy törvény arra szólít fel, hogy azt kérdezzem először: Kifizette a vizitdíjat? - méltatlankodott a háziorvos. Majd rámutatott arra is, az al­kotmány VII. fejezetének 35. pa­ragrafusa szerint „a kormány meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét és gondoskodik az el­látás anyagi fedezetéről”. Ezért a doktor alkotmányellenesnek, és az orvosi esküjével ellentétes­nek tartja a vizitdíjat, s ennek okait közölte a fenntartóval. Úgy érzi, aggályait megértik, jelen­leg azon dolgoznak, hogy megte­remtsék az egészségügyi ellátás további feltételeit. Arra a kérdésünkre, hogy tart- e valamilyen következménytől, a háziorvos elmondta, a jegyző­vel való egyeztetés során kide­rült, a jelenlegi törvényi szabá­lyozás nem tér ki konkrétan a szankciókra. Úgy véli, hogy amit tesz, a lelkiismerete sza­vának engedve a betegek érde­kében teszi. „Magánemberként egyetértek, de...” A két falu egészségügyi tár­sulási tanácsának azonban, mint fenntartónak, a működő- képességet kell biztosítani, ame­lyet a vizitdíj elutasítása veszé­lyeztet. A tanács tagjai - Terény és Szanda polgármestere, vala­mint Szandaváraljáról egy kép­viselő - megértik az orvos etikai válságát a kormányrendelettel szemben, de figyelembe kell venniük a két önkormányzat fenntarthatóságát. Ezért hatá­roztak úgy: az ápolónő feladat­körébe rendelik a vizitdíj besze­dését, s az érintett már megkap­ta a munkaköri leírás módosítá­sát. Felmerült az is, hogy egy harmadik személyt foglalkoztat­nak a díj beszedésére, de mivel ez többletköltséggel járna, elve­tették ezt a lehetőséget. Rugáné Pongrácz Mária, Szanda polgármestere a jogkö­vető magatartást tartaná cél­szerűnek ebben az esetben, hi­szen az ő dolguk a törvények betartása és nem azok bírála­ta. Mint munkáltató és a gaz­dálkodásért felelős személy kötelességének érzi ezt, hi­szen ha nem számolhatnak ez­zel a bevétellel, esetleg nem tudják fenntartani ezt a szol­gálatot. Véleménye szerint, más lenne a helyzet, ha vállal­kozó orvosról beszélnénk, a saját zsebére mindenki azt csi­nál, amit akar.- Magánemberként egyetér­tek az orvossal, és azzal, hogy a jogszabály ebben a formában nem megfelelő, azonban be­csült számítások szerint a vi­zitdíj elutasításával a két ön- kormányzat évi 500 ezer fo­rinttól esne el. Tehát a fejlesz­tés szenvedhet csorbát - mondta a polgármester, aki úgy véli, ha nem sikerül az ügyet megoldani, akkor az együttes testületi ülés összehí­vása elkerülhetetlen.- A terényi testületnek tagja a háziorvos. Ebben a tisztségében lehet, hogy más megközelítés­ben fogja látni ezt a dolgot, hi­szen ő is felelős az önkormány­zat gazdálkodásáért - tette hoz­zá Rugáné Pongrácz Mária. „Sorsközösséget kellene vállalnunk” Dr. Szabó Gergely ezzel szem­ben állítja: az, hogy alkalmazott­ként látja el ezen körzetben a be­tegeket, saját döntése volt. En­nek köszönhetően az elmúlt években a fenntartó települések közel egymillió forintos éves be­vételhez jutottak.- Ez az összeg vállalkozóként nálam maradt volna. Ezzel is tá­mogatom a nehéz helyzetben lé­vő önkormányzatainkat Igazság­talannak érzem, hogy mostani döntésem miatt szememre vetik, hogy nem vagyok vállalkozó - re­agált az orvos. Mint mondta, képviselőként is azt tapasztalja, hogy a kis fal­vak gazdálkodása fokozatosan ellehetetlenül. A testületben is kitart majd elhatározása mel­lett, hiszen úgy véli: a vizitdíj­ból származó összeg nem jelen­tene megoldást az anyagi prob­lémákra. Fáy Dániel, terényi polgármes­ter szerint a 300 forint nem hoz akkora bevételt, mint amekkorát várnak tőle, hiánya azonban ve­szélyezteti a fenntarthatóságot, de etikailag egyetért az orvos döntésével. Hangsúlyozta, hogy dr. Szabó Gergely azért nem vál­totta ki a vállalkozói engedélyt, mert ezzel segítette az önkor­mányzatokat. Elfogadhatatlan­nak tartja, hogy bár eddig az or­vos által megtermelt javak miatt tudták fenntartani hozzájárulás nélkül az egészségügyi szolgála­tot, most, hogy ez pénzbe kerül, már nem állnak ki mellette.- Egyre több olyan intézkedés­sel kerülünk szembe, ami a he­lyieket a pénztárcájukon keresz­tül összeugrasztja. Ilyen esetben nem szabadna egymásra muto­gatni, hanem sorsközösséget kel­lene vállalnunk - fejtette ki a pol­gármester.- Még nem látjuk az ügy vé­gét, ez elhúzódhat addig, amíg a kormány nem talál megoldást. Az orvost nem fogjuk elküldeni! - zárta szavait Fáy Dániel. Az eset, tudomásunk szerint, Nógrád megyében egyedülálló, amelynek végére még nem ke­rült pont.

Next

/
Oldalképek
Tartalom