Nógrád Megyei Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-10 / 35. szám
4 2006. FEBRUAR 10., SZOMBAT KULTÚRA Több világ egy kórteremben Annak alapján, hogy a színpadon, Csurka István „Döglött aknák” című darabjában két - idegösszeomlott illetve -roppant - betegről van szó, ildomos lenne két életszemléletről írni, amelyik elválasztja őket. Azonban ők ketten több világot is képviselnek. Egyikük - ahogyan a második világháború után mondták - reakciós, másikuk pedig szektás, dogmatikus figura és ilyen módon áll szemben a másikkal, de éppen azért, mert mindketten rögeszmésen szélsőséges alakok és mindketten - ha más-más oldalról is - a helyzetük, egzisztenciájuk megváltozásába betegedtek bele, közös nézeteik, érdekeik is adódnak... Moór Jenő fia (Kiss Zoltán) apja betegágyánál ismerte meg Zsókát (Nyíró Bea) Paál hajdani szeretőjét A hetvenes évek elejét írjuk, Vietnamban honvédő háború zajlik, Moszkvából - ahol még javában regnál Leonyid Brezsnyev - Kulcsár István tudósít, a budapesti Esti Hírlapban Mester Ákos cikke olvasható. A s megkülönböztetett személyisé- | gek részére fenntartott kórház | egyik szobájába új beteg - Paál | Károly - érkezik a már ott fék- 1 vő Moór Jenő mellé. Mint hamarosan kiderül, ők régi kellemetlen ismerősei, ellenségei egymásnak. Paál - akit az új osztályhatalom vidéki birtokosából pesti hivatalnokká fokoztak le elvtársai - úgy emlékszik, hogy éppen a szobatársa volt az, aki 1945 januárjában a légópincé- ben a nyilasok kezére adta, Moór pedig azért haragszik Paálra, mert szerinte ő vétózta meg lángossütő-kérelmét, amelynek birtokában ismét lenne reménye felemelkednie a korábban nagykereskedőként elért szintre. Neki nem is lenne itt a helye a káderkórházban, de a fiának sikerült elintéznie a beutalást. Az, hogy ilyen múlt után nincsenek harmonikus baráti viszonyban, az természetes, nézeteltérésük, konfliktusuk azonban mindössze egy színműnek adhatna témát. De onnantól kezdve, hogy a látszat és a valóság összemosódik és Moór röhögésétől Paál rendre elájul, illetve, hogy az utóbbi egy átlátszó, könnyen ellenőrizhető váddal képes úgy átverni az orvosokat, hogy Moórt hosz- szú időre zárt osztályra vigyék, világossá válik, hogy Csurka István műve a szatíra, a groteszk kategóriájába tartozik és mint ilyen, bővelkedik harsány, humorosnak tetsző jelenetekben, de felsejlenek benne komor színek is. A műfaj egy „beépített csavarja” szerint Moór fia és Paál korábbi szeretője a betegágynál ismerkedik meg és kapcsolatukból házasság is köttetik. Ezáltal egy családba kerülnek valamennyien, sőt a perifériára szorult két öreg közös platformra is jut: fordulatra vár. Az aláaknázott kertben van a bizodalmuk, csakhogy a fegyverek „döglöttek”, s ennélfogva veszélytelenek, csakúgy, mint ők maguk a környezetükre, a társadalomra nézve, bármelyik oldalról jöttek is eredetileg. Csurka 1965-ben már írt egy kisregényt „Moór és Paál” címmel kifigurázva a leegyszerűsített ellentéteken nyugvó életfelfogásokat. Ennek szellemiségét vitte tovább és mélyítette el a „Döglött aknák’-ban. A darab megírásának és 1971-es bemutatásának időpontjában meg lehetett mosolyogni, ki lehetett nevetni Moór és Paál szélmalomharcát, iszapbirkózását, de nem lehet csak ugyanezt tenni most, a több mint harmincéves, már-már történelmi rálátást biztosító távlatból. A rendszer- változás jó másfél évtizedes korszakának tapasztalatai alapján, napjaink politikai erőviszonyainak, társadalmi jelenségeinek isméretében pedig még kevésbé lehet ártatlannak tekinteni, úgymond leírni Csurka hőseit, akik - a szerző szándékától, akaratától függetlenül - új erőre kaptak. Nyilván ezt ismerte fel a Turay Ida Színház is, amikor műsorra tűzte a darabot. Manapság is kerülhet - és egész biztos kerül is - egy kórterembe végletesen ellentétes világlátású, eltérő politikai elveket valló emberek, akik, ha addig nem is, a betegágyon hamarosan ellenségeivé lesznek a másiknak. De ha sokáig egymás mellett fekszenek, az is megtörténhet - mint Moór és Paál esetében - hogy éppen azért, mert a pólusok szélén állnak, közel is kerülnek egymáshoz, s az is lehetséges, hogy meg-megváltoztatják véleményüket, ahogyan mondani szokták köpönyeget cserélnek. S mindezen elgondolkodva világossá válik, ismételten bebizonyosodik, hogy a komédiát alkalmasint tényleg csak egy hajszál választja el a tragédiától. Annak idején, a Katona József Színházban Major Tamás és Kállai Ferenc játszotta a civódó két beteget. Emlékezetes alakításuk mintegy kijelölte a játékmódot, s ezzel alaposan megnehezítette az utódok dolgát. A beharangozó színlap szerint a Turay Ida Színház produkciójában Eperjes Károly és Balázs Péter játszotta volna a főszerepeket, de a terv valami ok folytán megváltozott: Koncz Gábor lett Moór Jenő és Ujlaky Dénes Paál Károly megszemélyesítője. Annyira összeforr, annyira feltételezi egymást a szerepük, hogy nehéz is külön értékelni teljesítményüket. Bár Paál jelleme szerint Ujlaky a nehézkesebb, elhasználtabb, mindketten fáradhatatlan áskálódok, elszánt szaglászok, a maguk módján erőszakosak és félénkek, ravaszak és rövidlátóak, gonoszok és esendőek. Akár meg is cserélhetnék szerepüket, ahogyan ágyaikat is megcseréli a dramaturgia. Jó alakítást nyújt Hűvösvölgyi Ildikó, mint J)aál szorgos, a féltékenységtől is elnyűtt felesége. Bélát, Moór építész fiát Kiss Zoltán játssza. Félszeg, olykor zavarodott figura az övé, mintha szégyenné karrierjét, pasaréti villáját, amihez nemcsak saját munkájával jutott. Felesége, Zsóka az egykoron kacér színésznő - Nyíró Bea alakításában - üzleti érzékét is jól kamatoztatja a férjhezmenetel során. Az operettprimadonnaként ismert Szóka Júliát szokatlan volt prózai szerepben, szigorú, csábos ápolónőként látni. Cseke Péter rendezőként jegyzi az előadást. Érdemeként mondható el, hogy sikerült a múltbeliséget és a jelenidejűséget összeegyeztetnie és erőszakolt aktualizálás nélkül tudta érzékeltetni a - fentebb jelzett - mögöttes mondandót is. A felújított darab láttán újra felmerül(het) a kérdés: hová veszett a politikusnak beállt Csurka István remek írói vénája? Aki képes volt a „Ki lesz a bálanya?”, a „Deficit” vagy éppen a „Döglött aknák” megírására, miként tud veszteg maradni szépíróként és tollából miért nem születnek újabb jó drámák a jelen és a közelmúlt valóságából tápláltatva? Vajon miért nem írja tovább Moórt és Paált, így kettős magánhangzóval? ■ Csongrády Béla Moór Jenőnek (Koncz Gábor) régi, de nem jó ismerőse Paál Károly (Ujlaky Dénes) Uj film Nógrádról, rólunk... Egy kibontakozóban lévő alkotó munkásságának újabb szép fejezetét köszönthették a résztvevők a minap Baglyasalján, a Bóna Kovács Károly Általános Iskola és Diákotthon épületében a településrész barátainak köre által rendezett bemutatón. Bár természetesen többen - Valenta Linda, Lonsták Szabolcs és Shah Gabriella - is közreműködtek a „Nógrád - természeti kincsek, történelmi emlékek, élő hagyományok” című film elkészültében, a fő érdem azonban a rendezői, operatőri, vágói munkát végző Shah Timoré. Mint Szilasi András, Baglyasalja Barátainak Köre képviseletében elmondta, örömmel vállalták a házigazda szerepét, hiszen az operatőr-rendező - aki ugyancsak az egykori bányásztelepülésen él - korábbi filmjeit is bemutatták már a „Világunk világjáró fotósok szemével” című sorozatukban. A jó szemű, s a kamerát is kiváló érzékkel mozgató Shah Timor - noha szülőföldjének a messzi Afganisztánt tudhatja - elsőként éppen a baglyasi Krisztus király templomot megörökítő alkotással tette le a névjegyét e művészeti ágban, de azóta már két munkája készült el Indiáról és Pásztó műemlékeiről is. Éppen ezek alapján kérték fel a megyefilm forgatására. A vetítés előtt Valenta Linda, a megyei közgyűlés idegenforgalmi referense - s nem mellesleg a film írója - tartott bevezetőt, amelyben élmény- szerűen szólt a pályázati pénzből finanszírozott, eredendően idegenforgalmi célzatú film megszületésének körülményeiről. A júliustól szeptemberig tartó, sok helyszínt érintő forgatás során (is) bebizonyosodott, hogy Nógrád megye nagyságrendjét túlhaladóan gazdag természeti, történelmi, néprajzi értékekben, s azért van szükség e filmre is, hogy ez máshol, másokban is tudatosodjék. A film hat kistérségi - salgótarjáni, bátonyte- renyei, pásztói, szécsényi, balassagyarmati és rétsági - csomópontra fókuszálva mutatja be a legfontosabb, legérdekesebb látványosságokat A legismertebb települések (Csesztve, Hollókő, Horpács, Ipolytarnóc, Kazár, Mohora, Szentkút stb.) mellett figyelmet fordít az újabb keletű, hagyományteremtő és -őrző rendezvényekre is, mint például a kozárdi almaünnep, a terényi színházi napok vagy a vanyarci haluskafesztivál. A film frissességét igazolja, hogy helyet kaptak benne a nemrégiben felújított salgótarjáni főtér képei is. Az alkotók - az említetteken kívül Lonsták Szabolcs narrátor és Shah Gabriella gyártásvezető - érdemeként könyvelhető el a látvány mozgalmassága, emberközpontú szemlélete. Az élményt nagymértékben befolyásolja a jól megválasztott kísérőzene is. Értelemszerűen 35 percbe nem fért el műiden bemutatásra méltó nevezetesség - egyebek között kimaradt a ceredi művésztelep, a nőtincsi tó és környéke, a szép bujáki vagy a rimóci viseleti kultúra - de az új alkotás e formájában is nagy szolgálatot tesz e tájhaza vonzerejének erősítéséhez. A filmet Nógrád Megye Ön- kormányzata és az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács támogatta, elkészítéséhez segítséget nyújtott a Nordtour, valamint a bátonyterenyei, a hollókői, a kazári, a rétsági, a salgótarjáni és a szécsényi Tourinform- iroda. Az Ariana Stúdióban készült film felelős kiadója a megyei önkormányzat, de valamennyi nógrádi ember magáénak tudhatja, mint ahogy közös érdek az idelátogatók számának gyarapodása is. ■ Cs. B. JÓ MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Béla, igazán felnőhetnél már végre a feladat komolyságához." Szerencsés nyertesünk: Bognár Istvánná Tar, Kossuth út 15. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését február 15-ig juttassák el szerkesztőségünkbe (St., Alkotmány út 9.), az 1000 Ft-os vásárlási utalvány szintén itt vehető át! Mi \ 1 s/l 11 s i ■ :> . •\HK \ /di \s 9 FÜRDIK, NAPOZIK RÓMAI 1600 TÉVÉS MŰHOLD NEVE ÉPÍTŐANYAG KÉSZÍTÉSE SZÁRAZ (ITAL) MADARAKAT ELRIASZT ÉRTÉKES KÁRTYALAP £ KISEBB FOLYÓVÍZ AZ-ÉN PÁRJA NAGYON SOK EMBER K r FESTŐ ESZKÖZE |U l 4 h 1Ä fr K SIKERES £ K t £ b h. £f KJ Ky l £ 5 RÁCS VÉGEI ! AZ -ŐS PÁRJA 5 KÁVÉ LEHET ILYEN-2k L (y 0 £ SZAKADÉK MÁRTÁS KIEJTETT. KETTŐS BETŰ Íz f Ö £ Ír DEZOXIKIBONUKLEINSAV, RÖV. *£> kJ s SZÖRMEKÉSZÍTÖ b it u l £ MONDAT RÉSZE bs d FÉL LYUK ! GABONANÖVÉNY —-----. ÉL £> t u VEZETŐ PAP HIBÁZTAT br K e + K CIPÉSZ ESZKÖZE K MOHÓN ISZIK Q r Y t VILLANYKÖRTE & (r 6 RÉSZBEN MEGVÉD! HALKAN BESZÉL HÚSOS VÁGDALÉK MEGÖREGEDETT AZ-ÜL PÁRJA 1A L NEMI JELLEG LÓBAJ be £ L rr A KEZDETEKTŐL ír t £ 1/ STANNUM ESETLEG, TALÁN ks /J VÁRPALOTA RÉSZE 1 t kJ 0 T A TELE £ l / 9> ARRÓL PEDAGÓGUS FELADATA *1kJ k 1/ £ u 6' £ NAGYOBB SZOBA só. NÉMETÜL BALATONI ÜDÜIXJHELY-é ff L AKTA b hr KORZÓZÁS b i T* X AKADÁLY b ~r ÖLTÉS ÓKORI ORSZÁG MEGPERZSEL £ K IL \V t s NÉMET AUTÓ JEL MEGFELELŐ MÉRTÉKBEN LÁM ! L Xr c ■6 £ f PA-DÖ-...; POPKETTÖS c< Ó ÉNEKESMADÁR ' SJ fr' b t / b l £ o' EGYEL! b BEZSÉD (ARGÓ) ÁLLÓVÍZ ÖREG. ANGOLUL U t b A BÓR VEGYJELE TÉBÉ ! ELFOGYASZTOTTA ÍVÓLÉ b C e T ~r" fiz fV L A MÁV ÜGYFELE u / Or jS KIRÁLYT MEGADÁSRA KÉSZTET *h. Or T T 0 L NAGYON NAGY KUTRICA-G b H s INFORMÁCIÓ, RÖV. ► . 1 ni RUHA KELLÉKE ÉDESSÉG, BECÉZVE KRONOMÉTER K Or SZÉNMONOXID ALKOHOL C © c\ V ■Y r'iA T ( ESTEFELE ! ... KLUB: TÉVÉADÓ-t, £ S ALBÁN PÉNZEGYSÉG /Mmy" m ;Q ...FŰ; ...LAPU EGYETÉRTŐÉN TÁMOGAT II £ r I T o 1 Jm rn í L I 1 1 k £ ffr b TETSZETŐSEN HAT VALAHOL bL L d i K
