Nógrád Megyei Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-08 / 33. szám
11 2007. FEBRUÁR 8., CSÜTÖRTÖK SPORTTÜKÖR Előretekintenek a gyaloglók évértékelés Ipoly Walking Club Új év lévén minden szakosztálynál értékelik az elmúlt évet, és ez a balassagyarmati Ipoly Walking Clubnál (IWC) sem volt másképp. Sportolóik évről évre jól teljesítenek a gyaloglóbajnokságokban és korosztályos válogatottakban, de az atlétikai egyesület, nevével ellentétben, nem csupán gyaloglókat nevel. Elég, csak 2005-re visszagondolunk, amikor Csadó Balázs a diákolimpián 400 méteren lett bajnok. A klub nehéz évet zárt, tagjait vagy sérülés hátráltatta, vagy más városokba szólította az iskola. így az egy évvel korábbi pontverseny 50. helyéről (249 pont) a 71. pozícióig csúsztak vissza, és elvesztették első helyüket a nógrádi egyesületek versenyében. Jeles versenyük az Ipoly gyaloglógála, amelyet idén már huszadik alkalommal készülnek megrendezni. „nógrádi vész”, fiatal tagjai a sikeres főiskolai, illetve egyetemi felvétel miatt tanulmányaikat más városokban folytatták és némelyiküknél a versenyszerű sportolás is a háttérbe szorult. így került el az egyesületből Szunyogh Gábor, Csadó Balázs és Sisa Dávid is. A fiatalabb korosztályokban pedig „helyetteseik” (remélhetőleg csak egyelőre) nem tudtak érmes helyezéseket elérni az országos bajnokságokon (Péter Alexandra, Fésűs Mónika, Fésűs Róbert). A korábbi évek egyik sikerkovácsának, Fülöp Attilának a Népszerű az Ipoly gyaloglógála A szakosztály 10-12 fővel végzi az edzéseit. Elsősorban felnőttekkel, akik edzésterv alapján készülnek a versenyekre. A munkájuk mellett nagyon nehéz csoportosan edzeni. Van aki délelőtt, van aki délután végzi edzését. A pár fiatal pedig heti három edzéssel készül. A versenyzőkkel Szikora Pál és Fábri Gábor foglalkozik. Az egyesület az elmúlt évben az előző évekhez viszonyítva szerényebb eredményeket mondhat magáénak. Ezt a csapatot is elérte a tipikus nagy versenyeken való szereplését betegsége akadályozta a jobb eredmények elérésében. A szlovákiai Dudincében, az 50 kilométeres országos gyaloglóbajnokságon betegsége ellenére is a 13 induló közt a 4. helyen érkezett a célba (4:19:32-es idővel), de megromlott egészségi állapota miatt kénytelen volt kihagyni a békéscsabai 20 kilométeres országos bajnokságot és a spanyol- országi La Coruna-i gyalogló Világkupát is. Ő csak augusztus közepére jött rendbe és azóta tud készülni az idei év feladataira. A másik fiatal versenyző, Dómján Péter is sérüléssel bajlódik ám ő nem valószínű, hogy ebben az esztendőben az egyesület rendelkezésére tud állni. A legjobban az 1961-es születésű „örökifjúnak”, Major Ferencnek sikerült az elmúlt év. Mindjárt az év elején a fedett pályás világbajnokságon, az ausztriai Linzben 5 kilométeres gyaloglásban az előkelő negyedik helyezést érte el. Augusztusban a lengyelországi poznani szenior Európa-bajnokságon 5 és 20 kilométeren is győztesként érkezett a célba, októberben pedig az észak-olaszországi Berga- móban megrendezett 100 kilométeres távot is sikeresen teljesítette. A klub az elmúlt évben is megrendezte - 19. alkalommal - Balassagyarmat hagyományos Ipoly gyaloglógáláját, ezúttal hat ország részvételével. Mint Fábri Gábortól, az IWC elnökétől (1994 óta tölti be a tisztséget, amióta a klub létezik), és a Nógrád Megyei Atlétikai Szövetség elnökétől (2005 óta) megtudtuk, ebben az évben is szeretnék megrendezni az eseményt, és a jubileumi versenyt körülbelül 10-15 ország részvételével tervezik leboIpoly Walking Club Egészségvédő és Szabadidős Sportegyesület Elnök: Levelezési cím: Honlap: E-mail cím: Telefon/fax: Mobiltelefon: Fábri Gábor 2660 Balassagyarmat, lópalócok u. 13. www.ipolywalking.hu i polywalking@mailbox.hu (35)301-184 (30) 349-4274 MASZ pontverseny 2006 Abszolút (93 egyesület): 71. Ipoly Walking Club 60 pont Gyalogló szakág (16): 13. Ipoly Walking Club 60 pont Fábri Gábor 2004-ben gratulál a gyaloglógála román győztesének nyolítani, hogy egy magas szintű gyaloglógálával ünnepelhessenek.- Nem a legjobban sikerült a tavalyi év, de előrenézünk - értékelt Fábri Gábor. - Jelenleg az év egyik legfontosabb versenyére készülünk, a dudincei 50 kilométeres országos bajnokságra (március 24.). Reméljük, hogy minden tényező ideális lesz és akkor pár jobb eredményt is elérhetünk. Emellett már most azon dolgozunk, hogy szeptemberben minél színvonalasabban sikerüljön megrendezni az idei Ipoly gyaloglógálát. A nehéz gazdasági helyzet miatt az anyagi lehetőségeink is be vannak határolva. Sajnos nagyon meg kell fontolnunk, hogy hogyan osszuk be forintjainkat. Anyagi forrásunk jelentős részét önkormányzatunk biztosítja, mellette a Nógrád Sportjáért Alapítvány, NCA-pályázat, Wesselényi M. Sportközalapítvány és természetesen a szponzoraink támogatnak. Köszönetét kell mondanom mindazoknak, akik valamilyen formában is segítik versenyzőink felkészítését. Meg kell említeni még a szabadidős tevékenységet végző tagokat is. Már hagyománya van a különböző egészségügyi programjaiknak, túráiknak. Kb. 30-40 fővel minden évben részt vesznek egy erdélyi túrázáson, ahol megismerkednek történelmi nevezetességeinkkel, emlékhelyeinkkel. Kint a szabadban többórás sétatúrázás Székelyföldön, Csángóföldön nagyon jót tesz az érrendszeri betegségben szenvedőknek. Idén májusban 9 napos erdélyi túrát szerveznek sportolóik részére. ■ Bakos László Budapesté lehetne 2020-ban az olimpia A BŐM bemutatta az aktualizált megvalósíthatósági tanulmányt A 2002-ben elkészült olimpiai megvalósíthatósági tanulmány aktualizálása során a Pricewaterhouse Coopers (PWC) nemzetközi tanácsadó cég magyarországi vállalata arra a megállapításra jutott, hogy 2016- ra vonatkozóan nincs reális esélye a tervezett budapesti játékok lebonyolításának, 2020-ra vonatkozóan viszont megteremthetők a szükséges feltételek. Ez a magyar vállalati elit által 2005-ben létrehozott civil szervezet, a BŐM tájékoztatóján hangzott el. Olimpiai törvény kell A várható kiadásokat illetően kiderült, a rendezés nettó költsége 518 milliárd forint lenne. A tanulmány egyúttal kiemeli, hogy sikeres lebonyolításhoz európai színvonalú országos és fővárosi infrastruktúrával kell rendelkezni, az ehhez szükséges fejlesztések költsége pedig nettó 4646 milliárd forintra rúgna. Szalay-Berzeviczy Attila, a BŐM elnöke azt mondta, fontos teendő az ország és a főváros hosszú távú fejlesztési terveinek az ösz- szehangolása, melynek garanciáját a szervezet egy önálló olimpiai törvény megszületésében látja. Ezért a BOM a kormánnyal, a fővárossal és az öt parlamenti párttal történt előzetes egyeztetést követően megbízott egy neves ügyvédi irodát a törvénytervezet előkészítésével. Alkalmasak vagyunk A szervezet irányítója bevezetőjében kiemelte, az olimpia nem csupán két-három hetes rendezvény, hanem tízéves fejlesztési program, 10-30 éves gazdasági, kulturális, turisztikai utóhatásokkal. - Magyarország rendelkezik azokkal a történelmi, kulturális és gazdasági adottságokkal, melyek révén alkalmas olimpia megrendezésére - jelentette ki. Emellett arról is beszélt, hogy az elmúlt évtizedekben az ország ütemet vesztett, többnyire sodródott, ezért is van szükség olyan vízióra, melynek révén lehetővé válik az ütemezett, tervezett, szervezett előrelépés. Gazdasági stabilizáció A Pricewaterhouse Coopers (PWC) aktualizált tanulmányának megállapításait Bienerth Gusztáv ismertette. A 2002-es elemzésre utalva jelezte, hogy két sarokponton nem változtattak. Eszerint nem egy elméleti megvalósítást képzeltek el, hanem a meglévő hosszú távú tervekből indultak ki, másrészt százszázalékos utóhasznosításban gondolkodtak. A tanulmány szerint egy 2020-ban rendezendő olimpia legfontosabb alappillérei a következők: 2010-ig sikeres gazdasági stabilizáció, azt követően évi 3-4 százalékos növekedés hosszú távon, a konvergenciaprogram sikere, az euró minél hamarabbi bevezetése, 2013 után az EU-költségvetés hasonló mértékű forrásokat biztosítson, mint 2007 és 2013 között, az EU-források 70 százalékos lehívási sikere, az olimpia helyszínének minél előbbi kijelölése és ezeknek a városfejlesztési tervekbe történő integrálása. Számok és beruházások Acég úgy véli, hogy az 518 milliárdos rendezési költségből 197 milliárd terhelné az adófizetőket, 321 milliárd pedig túlnyomórészt magánfinanszírozásból megvalósuló beruházás lenne. A 4646 milliárdos, nem a sporthoz kötődő infrastrukturális beruházási összegből 2675 milliárdot kellene az államnak biztosítania, 434 milliárd magántőke, 1537 milliárd pedig EU-forrás lenne. Az olimpia nélkül is szükséges, de a játékok rendezéséhez is elengedhetetlen beruházások között említi az elemzés a 4-es és az 5-ös metró megépítését, az elővárosi vasútvonalak fejlesztését, az M0- s körgyűrű teljes kiépítését, az Mó-os és M8-as gyorsforgalmi utak megvalósítását, valamint a Budapest-Szolnok-Záhony vagy a Budapest-Székesfehér- vár vasútvonal fejlesztését. A beruházások 58 százaléka fővárosi, a többi vidéki lenne. Bienert Gusztáv megjegyezte, a pályázat lehetőség, de egyben kényszer is a környező országokkal zajló versenyben. Óvatos opponensek A BOM a Koping-Datorgtól kért opponensi véleményt. Palócz Éva, a cég gazdaságkutató divíziójának vezérigazgató-helyettese a tájékoztatón kijelentette, egyetértenek a PWC álláspontjával, mely szerint egy 2016-ra vonatkozó pályázat nem reális. A 2020-assal kapcsolatban úgy fogalmazott, annak a lehetősége nem zárható ki. A Koping-Datorg úgy véli, jelenleg az államháztartási egyensúly helyreállítása a gazdaság elsődleges érdeke, ezért négy-öt évig állami pénzt nem szabad olimpiai pályázatra költeni. Ezzel együtt hasznosnak nevezte, hogy működik egy civil szervezet, amely koordinálja az előkészületeket. Elő- és utóhasznosítás Beleznay Éva Budapest megbízott főépítésze tájékoztatása szerint várhatóan ez év közepéig készül el a tervezett olimpia szempontjait figyelembe vevő, az előhasznosítást és az utóhasznosítást is szempontnak tekintő koncepció, amely alapja lesz majd a következő évek beruházásainak. Hozzátette: az olimpiai pályázat egyik alappillére a városmegújítás koncepciója lenne. Szalay-Berzeviczy Attila annak a meggyőződésének adott hangot, hogy noha az elemzők szerint állami pénzeket nem szabad az elkövetkező néhány évben a majdani pályázatra költeni, azért az előkészítésnek mindenképpen el kell kezdődnie. Mint mondta, a jelenlegi kormánynak felelőssége van abban, hogy a következőt helyzetbe hozza. A fejlesztési programokat össze kell hangolni, ennek garanciája pedig egy olimpiai törvény lehet. Ezt a BŐM nemcsak szorgalmazza, hanem előkészítésének költségeit is állja, egyúttal pedig bízik abban, hogy általános egyetértéssel lehet majd elfogadni. Helyszínkérdés A PWC a megvalósíthatósági tanulmány aktualizálása során nem foglalkozott a konkrét helyszínekkel, mert alapvetően tarthatónak véli a 2002-ben kidolgozott elképzeléseket. Akkor három ötlet körvonalazódott. Ezek egyike szerint a főváros északi részére koncentrálódnának az ötkarikás események, a másik a Duna menti területekre összpontosítaná a versenyeket, s a Csepel- sziget északi csücskére képzeli az olimpiai falut, a harmadik pedig ennél átfogóbb város- megújítással számol, a versenyzők elhelyezésére például a mai józsefvárosi pályaudvar környékét véli a legalkalmasabbnak.
