Nógrád Megyei Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-08 / 33. szám
2 2007. FEBRUÁR 8., CSÜTÖRTÖ NÓGRÁD MEGYE Örökségünk ápolói Pádár Zs. Karancslapujtö. a községben nemsokára egy nagy tervekkel induló, hagyományőrző csoport kezdi meg tevékenységét. Céljuk az, hogy a régi népdalokat, néptáncokat felelevenítsék és megőrizzék az utókor számára. Deák Béla, a szervezet egyik tagja mesélt szándékaikról, terveikről. Mint elmondta, azzal a céllal alapították meg csoportjukat, hogy a diszkók világában egy pici helyet biztosítsanak a népi hagyományoknak. A közel húsz lelkes ember között megtalálhatók olyan asszony-kó- rustagok, doktori címet szerzett egyének és tanárok, akiknek fontos a népi értékek ápolása. Szeretnék élőbbé tenni a már-már feledésbe merülő dalokat, táncokat, amelyeknek pódiumot is biztosítanának. Ezért olyan bálok szervezését tervezik, ahol visszaadhatják a régi idők felejthetetlen hangulatát. Deák Béla hozzátette: a kisiskolásokon és nyugdíjasokon kívül kevés olyan ember van, aki ismeri a jellegzetes népi hagyományokat. Ezért célkitűzéseik között szerepel, hogy a két korosztályon kívül esőket is megismertessék a szép örökségekkel. „Villon és a többiek" Sz. A. Balassagyarmat. Farkas András festőművész illusztrációiból nyílik kiállítás február 9-én 12.30 órakor a Balassi Bálint Gimnázium galériájában. A március 19-ig megtekinthető tárlatot Kovács Ferenc tanár ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A megnyitón az iskola tanulói közreműködnek. Fotókiállítás G. E. Mátramindszent. a Mikszáth Kálmán Általános Iskolában február 8-án 13.30 órakor fotó- kiállítás nyílik Bővíz Sándorné munkáiból. Az állatokat, virágokat és tájképeket ábrázoló tárlatot az alkotó nyitja meg, amelyet egy hónapig megnézhetnek az érdeklődők az iskola galériájában. Hét éve dalolnak a Mátra gyöngyei A palóc lakodalmassal már több helyen belopták magukat a közönség szívébe M. J. ______________________________ Mát rakeresztes. Tavaly októberben ünnepelte hetedik születésnapját a helyi Mátra- gyöngye népdalkor, melyet annak idején a zenét, népdalt kedvelő és ismerő asszonyok hoztak létre főként azzal a céllal, hogy a helyi rendezvényeket színesebbé, vonzóbbá tegyék. A próbák, a sok-sok gyakorlás és fellépéseik eredményeként hamar híre ment a dalos kedvű csapatnak: egyre több településre kaptak, kapnak meghívást a megyében és más országrészeken is. Virág Józsefné, a csoport vezetője, jelezte azt is, hogy a megalakulást követő három évben széles körű baráti kapcsolatot építettek ki nyugdíjasklubokkal, hagyományőrző együttesekkel. Működésükkel kapcsolatban azonban tény az is, hogy állandó támogatók hiányában egyre több fellépési lehetőségről kell lemondaniuk, az útiköltségeket ugyanis önerőből nem tudják fizetni. Az eddig elért szakmai elismeréseket is számba vette Virág Józsefné. Eszerint pár éve a mihálygergei minősítőversenyen bronz, majd az egri országos palóc gálán arany minősítést kaptak. A kör ötödik születésnapjára palóc lakodalmassal készültek, s ez alkalommal külön örültek annak, hogy a néphagyományokra épített jelenetekben helyi fiatalok is vállaltak szereplést. Előadásuk különleges színfoltját pedig az adta, hogy a palóc ajkú vidéken máig élő népviseletek közül hármat is bemutattak. Ezt a produkciójukat az elmúlt két évben több helyen nagy tetszéssel fogadta a közönség. Tavaly térségi népzenei fesztiválon népszerűsítették a nógrádi hagyományokat, ezen a rendezvényen kiváló minősítéssel jutalmazták műsorukat. Ez az eredmény is ösztönzően hatott, s a Mátra gyöngyei el is határozták, hogy újabb megmérettetésre készülnek fel. A jeles eredmény pedig: az újabb egri, országos gálán ismét arany minősítést értek el. Összességében huszonkét fellépésen éltették a hagyományokat az elmúlt évben, emellett elmondhatják, hogy falujuk (vagyis Pásztó településrésze) kulturális életének meghatározó szereplőivé váltak, s nem egy esemény házigazdáiként is kamatoztatták képességeiket. Ezt a szintet szeretnék a továbbiakban is tartani maguk és mások örömére. SzíweMélekke! a hagyományokért Gulyás E. Mátraverebély. a helyi hagyc mányőrző népdalkor tavaly ne vemberben ünnepelte a 15. szíj letésnapját. A csoport vezetője Kasza Gáborné 1974 óta foglai kozott az iskolai néptánccsopori tál, a fiatalokat tanítgatta a nép zene és a népdalok szeretetére, régi idők táncára. 1991-ben kéi te fel őt VerebélyiLajosnéKláriki - aki a művelődési ház vezetője volt - hogy az asszonykórust föl karolva hagyományőrző csopoi tot hívjon életre. Kezdetbe] 10-11 asszony alkotta a csapé tot, és az évek folyamán csatié koztak is hozzájuk és sajnos me; is kellett válniuk több társuktól Első fellépésükön, az augusz tus 20-i falusi ünnepségen verebélyi summásdalokat adtai elő. Kezdetben a szentkúti ide sek otthonában is gyakran fel léptek. Szorgalmasan gyűjtöget ték a népdalokat, csokorba szed ték az énekeket. Aztán a dalol mellé szöveges történeteket is íi tak és így kerekítettek műsorc kát. Magyarország uniós csatla kozásának ünnepén, 2004. má jus elsején Bátonyterenyén lép tek fel Bort, búzát, békessége című előadásukkal. Vidrócki történetekből is készítettek eg összeállítást, kedvencüket, az Ái pád apánk ne féltsd ősi nemze tód című történelmi műsoruka pedig a verebélyi templom felúji tásának örömére adták elő. i Kultúrával a Nyugat kapujába) elnevezésű bátonyterenyei ren dezvényen szerelmi népdalokká szerepeltek. A községben rende zett eseményeken állandó fellé pők, és a környező települései rendezvényeire is gyakran hív ják őket. Tavaly elismerésü munkájukért az önkormányzai tói megkapták a Mátravere bélyért kitüntető címet. Mivel rengeteg színes népdal gyűjtöttek már össze, fellépései! mindig változatosak, érdekesek Az ország távolabbi pontjairól i érkeznek felkérések, de mivel; csoport tagjai mind 60 év feletti ek, nem szívesen vállalkoznak: hosszú utazásra. Szeretnének il jabbakat is a tagjaik közt tudni mert szükség lenne az utánpól lásra, de nehezen találnak jeleni kezőket. Ettől függetlenül szív vel-lélekkel vesznek részt a pre bákon, tanulják a szövegekei gyakorolják a dalokat, hiszel mára már életük részévé vált; csoport, a fellépések. Sok dudás egy csárdában Régen elfeledett hagyományokat keltenek életre, régi generációk ránk hagyományozott népviseletébe bújva elevenítik fel a letűnt korok izgalmas, mókás, érdekes szokásait, mindennapjait. A hagyományőrző csoportok fontos szerepet töltenek be községük életében, felidézik, életben tartják a falvak történetének darabkáit. Gulyás Edina Szanda. A szandai Dudások hagyományőrző csoport nyolc éve alakult 25 fővel. Vezetőjük Koplányi Jánosáé tíz éve falugondnok a községben. Napi kap- csolatban van a falusiakkal, gyerekekkel, idősekkel. Ismeri gondjaikat, örömeiket és a közösségi feladatokat mindig is fontosnak tartotta. Az ő segítségével verbuválódott évekkel ezelőtt a csoport. Azért választották a Dudások nevet, mert régen a faluban volt igazi dudás, aki a bálokon zenélt. Aztán a névválasztást megerősítette az is, hogy nem csak egy dudás fér meg egy csárdában, de huszonöt is, ha jól fújják. Annyira vidám, szép hangú volt a társaság, hogy már a megalakulás évében Budapesten, egy országos versenyen ők képviselték Nógrád megyét. A csoport énekléssel kezdte, de az igazi sikert az hozta el számukra, hogy népi színjátékokat dolgoztak fel, s adtak elő. Több színdarab van már a repertoárjukon: A szandai lakodalmas, a Karácsonyi készülődés, az Anyák napi meglepetés, az Orvosi rendelőben, valamint a Koldusok. A Szent Erzsébet élete című feldolgozásukat Szlovákiába mutatták be először. A Bíróválasztás című színdarabbal nagyon sok helyen, nagy sikerrel léptek fel. A csoport jó kapcsolatot ápol a Nagyoroszi Légvédelmi Tüzérek Bajtársi Egyesületével, a szentéi és a romhányi faluközösséggel. Egy közeli kastély udvari énekeseknek kérte fel őket, az itt megrendezett eseményeken előkelő külföldi vendégeknek mutatják be népviseletüket, énekeiket. Koplányi Jánosné a következőképpen mutatja be a Dudásokat:- A legidősebb csoporttag a 83 éves Csontos Feri bácsi, ő a legszorgalmasabb és nagyon szép hangja van. Vannak házaspárok is a csapatban: Tóthpál László és felesége Ilonka, akik ha szükséges, a zenét is szolgáltatják. Ilonka a csoport szólóénekese. Mizem Pál és felesége Erzsiké. Pali Szanda „fő" vadásza, de a vadászatot is lemondja, ha éneklésről van szó. Kokavecz László és felesége Ilike. Laci az egyik főszereplő, Ilike pedig a jókedvet garantálja - mesélte a csoportvezető, majd így folytatta:- Babcsány Jánosné, Koplányi Istvánná, Déska Mihály a színdarabok főszereplői, már igazi színészek. Mizeráné Tóth Tündére mindenben lehet számítani, a legjobb előadó. Váczi Győzőné Marika hat éve költözött Budapestről a faluba, azóta a csoport oszlopos tagja. Büszkén viseli a népviseletüket, tanulja dalaikat. Kari Gábor, Végvári Tibor, Tóth Ottó, Csordásáé Mizera Mária, Kárpáti lAszlóné főleg a színdarabokban mutatják meg tehetségüket. Majoros Jánosné később lépett be a csoportba, nagy mókamester, Déska Józsefnével nagy sikerrel adták elő a „félrelépős menyecske” történetéi Tóthpálné Erika óvó néni, a esc port szóvivője, a legnagyobb se gítője a sikeres szerepléseknél Rugáné Pongrácz Mária Arm polgármester, a csoport alapít tagja. A mókás népszokásokat is felelevenítik a Dudások
