Nógrád Megyei Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-08 / 33. szám

2 2007. FEBRUÁR 8., CSÜTÖRTÖ NÓGRÁD MEGYE Örökségünk ápolói Pádár Zs. Karancslapujtö. a községben nemsokára egy nagy tervek­kel induló, hagyományőrző csoport kezdi meg tevékenysé­gét. Céljuk az, hogy a régi nép­dalokat, néptáncokat feleleve­nítsék és megőrizzék az utó­kor számára. Deák Béla, a szervezet egyik tagja mesélt szándékaikról, terveikről. Mint elmondta, azzal a céllal alapították meg csoportjukat, hogy a diszkók világában egy pici helyet biztosítsanak a né­pi hagyományoknak. A közel húsz lelkes ember között meg­találhatók olyan asszony-kó- rustagok, doktori címet szer­zett egyének és tanárok, akik­nek fontos a népi értékek ápo­lása. Szeretnék élőbbé tenni a már-már feledésbe merülő da­lokat, táncokat, amelyeknek pódiumot is biztosítanának. Ezért olyan bálok szervezését tervezik, ahol visszaadhatják a régi idők felejthetetlen han­gulatát. Deák Béla hozzátette: a kis­iskolásokon és nyugdíjasokon kívül kevés olyan ember van, aki ismeri a jellegzetes népi hagyományokat. Ezért célkitű­zéseik között szerepel, hogy a két korosztályon kívül esőket is megismertessék a szép örökségekkel. „Villon és a többiek" Sz. A. Balassagyarmat. Farkas András festőművész illusztrációiból nyílik kiállítás február 9-én 12.30 órakor a Balassi Bálint Gimnázium galériájában. A március 19-ig megtekinthető tárlatot Kovács Ferenc tanár ajánlja az érdeklődők figyelmé­be. A megnyitón az iskola tanu­lói közreműködnek. Fotókiállítás G. E. Mátramindszent. a Mikszáth Kálmán Általános Iskolában február 8-án 13.30 órakor fotó- kiállítás nyílik Bővíz Sándorné munkáiból. Az állatokat, virá­gokat és tájképeket ábrázoló tárlatot az alkotó nyitja meg, amelyet egy hónapig megnéz­hetnek az érdeklődők az iskola galériájában. Hét éve dalolnak a Mátra gyöngyei A palóc lakodalmassal már több helyen belopták magukat a közönség szívébe M. J. ______________________________ Mát rakeresztes. Tavaly októberben ünnepel­te hetedik születésnapját a helyi Mátra- gyöngye népdalkor, melyet annak idején a zenét, népdalt kedvelő és ismerő asszonyok hoztak létre főként azzal a céllal, hogy a he­lyi rendezvényeket színesebbé, vonzóbbá te­gyék. A próbák, a sok-sok gyakorlás és fel­lépéseik eredményeként hamar híre ment a dalos kedvű csapatnak: egyre több település­re kaptak, kapnak meghívást a megyében és más országrészeken is. Virág Józsefné, a csoport vezetője, jelezte azt is, hogy a megalakulást követő három év­ben széles körű baráti kapcsolatot építettek ki nyugdíjasklubokkal, hagyományőrző együttesekkel. Működésükkel kapcsolatban azonban tény az is, hogy állandó támogatók hiányában egyre több fellépési lehetőségről kell lemondaniuk, az útiköltségeket ugyan­is önerőből nem tudják fizetni. Az eddig elért szakmai elismeréseket is számba vette Virág Józsefné. Eszerint pár éve a mihálygergei minősítőversenyen bronz, majd az egri országos palóc gálán arany minősítést kaptak. A kör ötödik szü­letésnapjára palóc lakodalmassal készültek, s ez alkalommal külön örültek annak, hogy a néphagyományokra épített jelenetekben helyi fiatalok is vállaltak szereplést. Előadá­suk különleges színfoltját pedig az adta, hogy a palóc ajkú vidéken máig élő népvi­seletek közül hármat is bemutattak. Ezt a produkciójukat az elmúlt két évben több he­lyen nagy tetszéssel fogadta a közönség. Ta­valy térségi népzenei fesztiválon népszerű­sítették a nógrádi hagyományokat, ezen a rendezvényen kiváló minősítéssel jutalmaz­ták műsorukat. Ez az eredmény is ösztönzően hatott, s a Mátra gyöngyei el is határozták, hogy újabb megmérettetésre készülnek fel. A jeles ered­mény pedig: az újabb egri, országos gálán is­mét arany minősítést értek el. Összességében huszonkét fellépésen él­tették a hagyományokat az elmúlt évben, emellett elmondhatják, hogy falujuk (va­gyis Pásztó településrésze) kulturális éle­tének meghatározó szereplőivé váltak, s nem egy esemény házigazdáiként is kama­toztatták képességeiket. Ezt a szintet sze­retnék a továbbiakban is tartani maguk és mások örömére. SzíweMélekke! a hagyományokért Gulyás E. Mátraverebély. a helyi hagyc mányőrző népdalkor tavaly ne vemberben ünnepelte a 15. szíj letésnapját. A csoport vezetője Kasza Gáborné 1974 óta foglai kozott az iskolai néptánccsopori tál, a fiatalokat tanítgatta a nép zene és a népdalok szeretetére, régi idők táncára. 1991-ben kéi te fel őt VerebélyiLajosnéKláriki - aki a művelődési ház vezetője volt - hogy az asszonykórust föl karolva hagyományőrző csopoi tot hívjon életre. Kezdetbe] 10-11 asszony alkotta a csapé tot, és az évek folyamán csatié koztak is hozzájuk és sajnos me; is kellett válniuk több társuktól Első fellépésükön, az augusz tus 20-i falusi ünnepségen verebélyi summásdalokat adtai elő. Kezdetben a szentkúti ide sek otthonában is gyakran fel léptek. Szorgalmasan gyűjtöget ték a népdalokat, csokorba szed ték az énekeket. Aztán a dalol mellé szöveges történeteket is íi tak és így kerekítettek műsorc kát. Magyarország uniós csatla kozásának ünnepén, 2004. má jus elsején Bátonyterenyén lép tek fel Bort, búzát, békessége című előadásukkal. Vidrócki történetekből is készítettek eg összeállítást, kedvencüket, az Ái pád apánk ne féltsd ősi nemze tód című történelmi műsoruka pedig a verebélyi templom felúji tásának örömére adták elő. i Kultúrával a Nyugat kapujába) elnevezésű bátonyterenyei ren dezvényen szerelmi népdalokká szerepeltek. A községben rende zett eseményeken állandó fellé pők, és a környező települései rendezvényeire is gyakran hív ják őket. Tavaly elismerésü munkájukért az önkormányzai tói megkapták a Mátravere bélyért kitüntető címet. Mivel rengeteg színes népdal gyűjtöttek már össze, fellépései! mindig változatosak, érdekesek Az ország távolabbi pontjairól i érkeznek felkérések, de mivel; csoport tagjai mind 60 év feletti ek, nem szívesen vállalkoznak: hosszú utazásra. Szeretnének il jabbakat is a tagjaik közt tudni mert szükség lenne az utánpól lásra, de nehezen találnak jeleni kezőket. Ettől függetlenül szív vel-lélekkel vesznek részt a pre bákon, tanulják a szövegekei gyakorolják a dalokat, hiszel mára már életük részévé vált; csoport, a fellépések. Sok dudás egy csárdában Régen elfeledett hagyományokat keltenek életre, régi generációk ránk hagyományozott népviseletébe bújva elevenítik fel a letűnt korok izgalmas, mókás, érdekes szokásait, mindennapjait. A hagyományőrző csoportok fontos szerepet töltenek be községük életében, felidé­zik, életben tartják a falvak történetének darabkáit. Gulyás Edina Szanda. A szandai Dudások ha­gyományőrző csoport nyolc éve alakult 25 fővel. Vezetőjük Koplányi Jánosáé tíz éve falu­gondnok a községben. Napi kap- csolatban van a falusiakkal, gye­rekekkel, idősekkel. Ismeri gondjaikat, örömeiket és a kö­zösségi feladatokat mindig is fontosnak tartotta. Az ő segítsé­gével verbuválódott évekkel ez­előtt a csoport. Azért választották a Dudások nevet, mert régen a faluban volt igazi dudás, aki a bálokon zenélt. Aztán a névválasztást megerősí­tette az is, hogy nem csak egy dudás fér meg egy csárdában, de huszonöt is, ha jól fújják. Annyira vidám, szép hangú volt a társaság, hogy már a meg­alakulás évében Budapesten, egy országos versenyen ők kép­viselték Nógrád megyét. A csoport énekléssel kezdte, de az igazi sikert az hozta el szá­mukra, hogy népi színjátékokat dolgoztak fel, s adtak elő. Több színdarab van már a repertoárju­kon: A szandai lakodalmas, a Ka­rácsonyi készülődés, az Anyák napi meglepetés, az Orvosi ren­delőben, valamint a Koldusok. A Szent Erzsébet élete című feldol­gozásukat Szlovákiába mutatták be először. A Bíróválasztás című színdarabbal nagyon sok helyen, nagy sikerrel léptek fel. A csoport jó kapcsolatot ápol a Nagyoroszi Légvédelmi Tüzérek Bajtársi Egyesületével, a szentéi és a romhányi faluközösséggel. Egy közeli kastély udvari éneke­seknek kérte fel őket, az itt meg­rendezett eseményeken előkelő külföldi vendégeknek mutatják be népviseletüket, énekeiket. Koplányi Jánosné a következő­képpen mutatja be a Dudásokat:- A legidősebb csoporttag a 83 éves Csontos Feri bácsi, ő a leg­szorgalmasabb és nagyon szép hangja van. Vannak házaspárok is a csapatban: Tóthpál László és felesége Ilonka, akik ha szüksé­ges, a zenét is szolgáltatják. Ilon­ka a csoport szólóénekese. Mizem Pál és felesége Erzsiké. Pali Szanda „fő" vadásza, de a vadá­szatot is lemondja, ha éneklésről van szó. Kokavecz László és fele­sége Ilike. Laci az egyik főszerep­lő, Ilike pedig a jókedvet garantál­ja - mesélte a csoportvezető, majd így folytatta:- Babcsány Jánosné, Koplányi Istvánná, Déska Mihály a színda­rabok főszereplői, már igazi szí­nészek. Mizeráné Tóth Tündére mindenben lehet számítani, a legjobb előadó. Váczi Győzőné Marika hat éve költözött Buda­pestről a faluba, azóta a csoport oszlopos tagja. Büszkén viseli a népviseletüket, tanulja dalaikat. Kari Gábor, Végvári Tibor, Tóth Ottó, Csordásáé Mizera Mária, Kárpáti lAszlóné főleg a színda­rabokban mutatják meg tehetsé­güket. Majoros Jánosné később lépett be a csoportba, nagy mó­kamester, Déska Józsefnével nagy sikerrel adták elő a „félre­lépős menyecske” történetéi Tóthpálné Erika óvó néni, a esc port szóvivője, a legnagyobb se gítője a sikeres szerepléseknél Rugáné Pongrácz Mária Arm polgármester, a csoport alapít tagja. A mókás népszokásokat is felelevenítik a Dudások

Next

/
Oldalképek
Tartalom