Nógrád Megyei Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-03 / 29. szám

2007. FEBRUÁR 3., SZOMBAT SPORTTUKOR 11 Most már sajnos nincsenek példaképek régi idők focija Csak tengődnek az öregfiúk, mégsem dobják be a törülközőt Hajdanán, a tarjáni acélgyár környékén lévő grundo- kon, az üres gyomrú gyermekek tucatjai kergették az általuk készített rongylabdát. A jó szemű edzők gyakori nézői, vendégei voltak ezeknek a csaknem vérremenő küzdelmeknek és az általuk vélt jó labda­érzékkel rendelkező srácokat az SBTC-hez, vagy az SKSE-hez irányították. Az edzők szakmai tudásukat bizonyította, hogy az általuk kiválasztottak, így pél­dául Oláh Géza, Kiéi, Szojka, Bodon, Lahos, Vilezsál a válogatottságig vitték, de a későbbiekben Földi, Marcsok és még néhányan biztosították helyüket a magyar labdarúgás élvonalában. Beszélgetőpartne­rem a hetvenedik életévét taposó Mihalik Ferenc is a jó gömbérzékkel rendelkező srácok közé tartozott, amíg be nem következett a sportolóknál az a nem mindennapi sérülés. Övé a szó. Labdacsenők...- Az acélgyártól néhány mé­terre, ahol mindmáig lakom, a szomszédban lévő üres telken naphosszat kergettük a labdát. A kapu a svájcisapkám és az is­kolatáskám volt. Az ellenfélnél ugyanúgy. Később igazi focilab­dához jutottunk. Megkértem Bablena Lászlót - ő már akkor a Stécé egyben játszott - hogy a salakos pályán tartott edzé­sen úgy rúgja meg a labdát, hogy az a kerítésen túl landol­jon. Persze, mi vártuk ezt a pil­lanatot, ám amikor az igazi bőr­ből készült labda pályán kívül­re került, fölkaptuk és eliszkol- tunk vele. Egy hétig „pihentet­tük”, nehogy Pepsinszki szertárosnak szemet szúrjon. Igaz, több sportággal is kacér­kodtam, de úgy igazából a lab­darúgásnak hódoltam és olyan Szojka-féle focista szerettem volna lenni. Azonban a legtöbb sportoló a mérkőzésen a játék hevében szerez különböző sé­rüléseket, de olyan mint az enyém volt, nemigen akadt a sporttörténetben, amely ketté­törte a biztató jeleket mutató sportolói karrieremet. Azon az 1956-os december 8-i napon a megyeháza előtti téren három lövés ért, egy a jobb, kettő a bal lábamat érte. A kórházi kezelé­sek után - amelyek egy hóna­pig tartottak - hazaengedtek, de röviddel ezután üszkösödni kezdett a bal lábam és félő volt, hogy amputálni kell. Bár úgy ahogy rendbe hozták, de a láb­ujjaim azóta bénák. Csak a Beyerntől...- Hogyan tovább? A labdarúgásról persze le kel­lett mondanom, azonban a sérü­léseimből úgy ahogy felépülve az asztalitenisznek hódoltam és a magam módján négy éven ke­resztül ütöttem a kaucsuklabdát Gerd Müller az Észak-magyarországi Áram- szolgáltató NB Il-es asztalitenisz csapatában.- Aztán ismét a labdarúgás kö­vetkezett...- A hetvenes évek elején az SBTC egyik serdülőcsapatánál Wahlkampf Lajos bácsi mellett intézői feladatokat láttam el, aki egyben az öregfiúk csapatát is edzette. Korára való tekintettel abbahagyta az öregfiúkkal való foglalkozást. A nagy tudású szakember bizonyára látott ben­nem annyi fantáziát, hogy rám merte bízni a neves focistákból álló old boyokat. Segítségemre Franz Beckenbauer volt a közelmúltban elhunyt Tol­di Miklós, akivel újjászerveztük együttesét. Ekkor 1972-t írtunk, s ettől az időtől napjainkig inté­zem, szervezem a csapat körüli teendőket. Az első két évtized­ben az öregfiúkkal bejártuk csaknem a fél Európát. A statisz­tikánk egyszerűen káprázatos. Az elmúlt 34 év alatt 139 mérkő­zésünkből 112 győzelem, 25 döntetlen és csupán két vereség attól a Bayern Münchentől, ame­lyik az utóbbi ötven évben a né­met válogatott csapat zömét ad­ja, s az ellenünk játszók is csak­nem valamennyien válogatottak voltak (Münchenben 2-1-re, míg a Kohász-stadionban 6 ezer néző előtt 1 -O-ra kapott ki a csapat - szerk.). A góllövőlistánk 556-248 javunkra. Házi góllövő­ink: Földi A. 78, Mohácsi L. 38, Szűcs és Jeck 32-32, mígBásti és Tóth F. 26-26 góllal járultak hoz­zá a sikereinkhez. Milán-verők...- A már említett Bayernen kí­vül kikkel játszottak még?- Németországnál maradva megemlítem, hogy kicsiben an­nak idején Salgótarjánban az SBTC mellett az SKSE is jelentős szerepet játszott a város labdarú­gásának történetében. Ugyan­úgy Münchenben is a Bayern mellett ott volt az élvonalban ját­szó 1860 München nevű csapat. Meghívtak egy mérkőzésre és 1980. október 17-én, 2-2-es dön­tetlent értünk el. A Kohász-stadi­onban Szűcs, Jeck és Boskó gól­jaival ugyan nehezen, de 3-2-re nyertünk. A legkedvesebb emlé­kem is Münchenhez kötődik. Az olimpiai stadionban egy Bayern- meccs kezdetekor hetvenezer néző előtt - a küldöttség díszpá­holyában ülve - a műsorközlő német és magyar nyelven kö­szöntötte a magyar, pontosabban a salgótarjáni küldöttséget. Meg­mondom őszintén, nekem és a csapat csaknem valamennyi tag­jának könnycseppek jelentek meg szemünk sarkában. Miköz­ben a pályán Maier, Beckenbau­er, Müller, Breitner és a többiek melegítettek. Az AC Milan ottho­nában 7 ezer néző előtt Szűcs három és Szojka góljával 4-4-et játszottunk. A tarjáni visszavá­gón a Kohász-pályán 4 ezer né­ző előtt Jeck, Szalayés Taliga gól­Giovanni Trapattoni jaival 3-1-re vertük a Trapat- tonival és az elmúlt évi vb-győz- tes kapus Buffon édesapjával fel­álló AC Milant. Olaszországba számos meghívásunk volt, míg egy alkalommal elfogadtuk az Udinese meghívását. A tarjáni old boyok leradírozták a pályáról az olaszokat. Az Udinese vezetői gondolták, milyen jó csapat lehet ott, ahol az öregek ilyen nagy­szerű focit mutattak be. Elmen­tek az ifjú SBTC névre hallgató focisták és megalázó vereséget szenvedtek. Nem túlzásként mondom, de simán vertük az ak­kori csehszlovák Kassát, a len­gyel Górnik Zabrze, a belgrádi Partizán csapatát, de sorolhat­nám a csapatneveket. Amiből futott rá...- Kik voltak a kerettagok és ki szponzorálta a nem éppen olcsó utazást?- Hadd kezdjem az anyagiak­kal. Annak idején a megyeszék­hely építészetileg nagy átalaku­láson ment keresztül. Amilyen munkát csak lehetett, mindent elvállaltunk. Tereprendezés, épületbontás stb. Mi bontottuk a Mózer-kocsmát. A téglákat megtisztítottuk, a faanyagot rendbe raktuk, majd értékesítet­tük. Az eladásokból befolyt ösz- szeget félreraktuk. Látván szor­galmunkat, a bányák vezetése is támogatott. Az utazásainkhoz a járművet a vállalat biztosította. Míg az AC Milan 53 tagú kül­döttsége külön repülőgéppel ér­kezett, mi egy eléggé megviselt busszal utaztunk Milánóba. A klub elnök asszonya a Mátyás­pincében lévő fogadáson meg is jegyezte: példamutató a tarjániak akarata, azért fizetnek, hogy focizhassanak. Jövedelem- forrásunk volt még a kerettagok havi 400 forintos tagsági díja. És hogy kik voltak a sikerková­csok? Horváth K, Kökény, Kmetty, Cséki, Varga S., Szőllősi, Tóth, Répás, Marosok, Földi A., Szoó, Barta, Szojka, Mohácsi, Ta­liga, Kq.jdy, akikre mindig lehe­tett számítani. És akkor manapság...- Milyen az utánpótlás?- A fent említetteket követően az öregfiú-utánpótlásunk nem nagyon kényeztetett el. Az utób­bi tíz esztendő egyre nehezebb. Pillanatnyilag Kmetty Józsival és Varga Sanyival csináljuk. A keret: Gyetvai, SágiL., Garai Cs., ifj. Toldi, ifi. Szojka F, de ők is zömmel negyvenen túliak. Éven­te 3-4 nagy- és ugyanennyi kis­pályás meccset vállalunk. Kül­földre csak a szlovák Csápra és Nagykürtösre megyünk. Pálya híján visszahívni senkit nem tu­dunk. A hajdanán szebb napo­kat látott, ékszerdoboznak és oroszlánbarlangnak nevezett Kohász-stadion gyalázatos álla­potban van, Az ülőhelyi részen méteres fák, szemét és gaz min­denfelé. A pályától néhány mé­terre lakom és látom miként megy tönkre ez a gyönyörű he­lyen lévő stadion. Ahogy tíz éve megszűnt a kerettagok 400 fo­rintos tagsági díja, alig van bevé­teli forrás. Ha Kopka László, az Egri Nyomda vezetője nem tá­mogat és nem tartja bennünk a hitet, már biztos hogy ökölvívó­nyelven szólva, bedobtuk volna a törülközőt. Számítógép, diszkó, drog...- Mivel foglalkozik mostanság?- A hazai SBTC-meccsekre ki­megyek, de a látottakban nem sok köszönet van. Az ÉMÁSZ- nál, ahol 45 évet dolgoztam, még 1964-ben Földi Lászlóval hoztuk létre az évenkénti háromnapos sportrendezvény-sorozatot. A ki­lenc kirendeltség versenyzői rendszeresen találkoznak és a nógrádi sportolók rendszeresen a dobogó valamelyik fokán vé­geznek. A német tulajdonos er­re évente 3,5 millió forintot szán. Csaknem tucatnyi sportágban, immár 43. alkalommal változat­lanul szervezem az ÉMÁSZ-csa- patot. De amióta ismerem a be­tűket, azóta a napot a Nógrád Megyei Hírlap és annak elődei­nek lapszemlézésével kezdem. A Nógrád Megyei Hírlap vala­mennyi lapszámát lefűztem, amely az öregfiúk csapatával foglalkozott, a német, olasz, len­gyel stb. lapszámaival együtt. Megjegyezném, hogy nincs most klubhűség, mint egykoron, sem Nógrádban, de vezető kluboknál sem. Most a számítógép, a disz­kó és sajnos a drog a sláger, ami­ben a szülők is hibásak. Epilógus... Jóllakott emberekkel nem le­het eredményt elérni. Ez 30 éve így van. Az, hogy a márkanév mint SBTC fennmaradt, a Simon, Kopka, Kakuk családoknak kö­szönhető. Végül szeretném megköszön­ni a támogatásokat, főleg Kopka László úrnak, de azoknak is, akik kisebb összegekkel segítet­tek. Azonban, hogy továbbra is megmaradjunk, örülnénk ha az adózók egy százalékát az alapít­ványunknak - 19161213-1-12 - átutalnák, melyet előre is meg­köszönünk. ■ Kukely Mihály Salgó Kupa tenisz Amatőr páros verseny Super (Bowl) döntő, szuper gondok Az elmúlt hét végén Salgótar­jánban a Pénzügyi és Számvite­li Főiskola tornacsarnokában ke­rült megrendezésre a Salgó Ku­pa amatőr teniszverseny. A részt vevő párosok először cso­portokban körmérkőzést vívtak, majd a továbbjutók egyenes ki­eséssel döntötték el a végső he­lyezéseket. A mérkőzések nagy csatákban dőltek el, szoros ered­mények születtek, sok esetben csak a rövidítés hozta meg a vég­eredményt. Az első helyet romhányi páros szerezte meg, és ezzel elnyerték a Salgó Kupát is, a további dobogós helyezések ez­úttal a salgótarjániaknak jutot­tak. A díjakat Bagyinszki Jenő, a megyei teniszszövetség elnöke adta át. A Salgó Kupa végeredmé­nye: 1. Balogh Ferenc-Kovács Balázs (Romhány), 2. Szeles János-Végvári István (Salgótar­ján), 3. Manusek Béla-r. Adamkó István (Salgótarján), 3. Bolcsó Pál-Zsidai Zoltán (Salgó­tarján). Magyar idő szerint hétfő haj­nalban rendezik meg a tenge­rentúli amerikaifutball-bajnok- ság (NFL) döntőjét. A Super Bowl dollármilliókat mozgat meg az üzleti életben, illetve egymilli- árd embert ültet le a képernyők elé szerte a világon. A Chicago Bears és az Indianapolis Colts összecsapását - melynek szüne­tében Prince lép fel - 230 ország­ban becslések szerint több mint egymilliárdan fogják élőben nyo­mon követni, az Egyesült Álla­mokban pedig várhatóan meg­dől a tavalyi rekord, amikor is 141,1 millióan nézték a Super Bowlt a televízióban. Az óriási érdeklődésnek megfelelően egy félperces reklámidőért a Pepsi 2,6 millió dollárt fizetett, míg Florida állam az esemény kap­csán 195 milliós bevételre tesz szert. Csak Miamiban több mint Éjszakai pingpong Február 3-án, azaz ma szómba- hajnal négy óráig tartó füst és hal­ton éjszakai pingpong bajnoksá- mentes bulira zsíros kenyérrel, te- got rendeznek a bátonyterenyei ával és zenével várnak mindenkit Ady Endre Művelődési Központ- szeretettel a rendezők, a belépés ban. Az este 10 órakor kezdődő és természetesen ingyenes. 200 ezer szurkoló 55 ezer szál­lodai szobát foglalt le azért, hogy részese lehessen a Super Bowl fesztiválnak, de még 100 km-re a Miami Dolphins stadionjától is többszörösére emelkedtek a szo­baárak. A miami illetékesek ar­ra kérték a város lakosságát, hogy az amerikaifutball-döntő idején lehetőleg ne mindenki a szünetben menjen vécére, ez ugyanis meglehetősen megter­helné a csatornahálózatot. Egy­ben annak a reményüknek ad­tak kifejezést, hogy a tévénézők megtervezik egészségügyi szü­neteiket, és tekintettel lévén a felkérésre, sokan nem a félidő­ben látogatják majd a mellékhe­lyiséget. Vélhetően hasonlóban reménykednek más városok szakemberei is, ugyanis becslé­sek szerint ha valamennyien a szünetben könnyítenének ma­gukon, több mint 1,3 milliárd li­ter folyadékot juttatnának szin­te egyszerre a csatornákba. Ez állítólag annyi, mint a Niagara- vízesés vízhozama 39 perc alatt. Az egész felhajtás középpont­jában azért maga a mérkőzés áll. A Super Bowl igazi csemege lesz a sportág szerelmeseinek, hi­szen a Chicago Bears a liga egyik legjobb védelmének, míg az Indianapolis Colts az egyik legjobb támadóalakulatának kö­szönhetően jutott a döntőbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom