Nógrád Megyei Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-20 / 43. szám
4 2007. FEBRUÁR 20., KEDD NÓGRÁD MEGYE A farsang farkát fogjuk- a boszorkányos bálokon lassan az utolsó táncokat lejük és szinte látom: seprűnyélen lovagolva elvágtat fölöttünk a böjtelő havi vidámság. Visszatekintve: a farsangra az idén is többnyire a hagyományok, szép szokások, vigasságok és az én ambivalens érzéseim jegyében került sor. A fővárosban most is megrendezték a fényességes operabált, amelyre kétezren vették meg az átlagosan kétszázezer forint körüli belépőjegyeket. Megyénk számos kisebb-nagyobb településén is megtartották a farsangot: hagyománytisztelő vigasságokkal, jelmezes felvonulásokkal, bábuégetéssel, bálokkal. Utóbbiak közül a megyeszékhelyi vitte el a pálmát, az irigyek szerint rátarti rongyrázással, kellő kivagyisággal. A bálozók adakoztak itt is ott is, a bevétel egy részét jótékony célokra - szegények megsegítésére, intézmények működésének javítására - fordították. Ami helyes, áldásos és már-már kialakult gyakorlat is, csak szerintem egy kissé álságos. Mintha ez lenne a farsang fonákja. Furcsa fintora volt az idei farsangnak is Pesten: szegények és hajléktalanok tüntettek, akik szerint az operaházi felhajtás felesleges fényűzés egy olyan világban, ahol egyre nagyobb a szakadék szegények és gazdagok között. Tarjánban tiltakozáshoz sem volt erejük a hajléktalanoknak, ők a nagy bál másnap reggelén ugyan talán nagyobb bizakodással néztek bele a kukákba: ám a farsangi falatok maradékaiból, a torkosság torzóiból sem jutott nekik több mint az egyszerű hétköznapokat követő más hideg hajnalokon. Ezért ellentmondásos a viszonyom a farsanghoz: minthogy az megint a végleteket, a kiáltó ellentéteket, a társadalom kettészakadását juttatja eszembe. És egyben azt is, ha mindenki tisztességesen befizetné az adá ját, s ha a jövedelmek egy része nem profitként funkcionálna, de munkahelyek teremtésére fordítódna, elosztása igazságosabb lenne, akkor talán nem kellene adakozni és jótékonykodni sem. Akkora farsang fintoroktól felhőtlen fieszta lehetne. Falujáró télbúcsúztatás Rónafalu. A helyiek a múlt hét végén ünnepelték a tavasz köszöntését. Ez alkalomból egy egész csapat lelkes farsangoló gyűlt össze és öltözött be szebbnél szebb jelmezekbe. A falubeliek örülnek annak, hogy az 1996-tól meglévő hagyományokat a mai napig meg tudták őrizni. Pádár Zsófia Közhírré tétetik! Felvirradt az a híres, nevezetes farsang napja Rónafaluban! Emberek, figyeljetek! Szátokat nyissátok nagyra, hogy bekaphassátok a jó farsangi fánkot, amit majd az adakozó falusiak adnak nekünk... - ezekkel a szavakkal indult a vidám társaság a község utcáira, ahonnan jókívánságaikért cserébe fánkot, süteményt, ételt és italt reméltek. A közel harmincfős csoport élén Molnár Imréné, a Rónafaluért Baráti Társaság vezetője és az őt segítő Gulyás András állt, akik farsangolás közben is szívesen meséltek a szép hagyományról. Elmondták, hogy volt már olyan időszak is, amikor a falu lakosságának közel fele jelent meg és öltözött be a falujáró télbúcsúztatóra. Ekkor nem volt ritka a hetven-nyolcvan fős részvétel sem. Sőt, a víg kedélyű farsangolókat saját, falubeli zenekar követte. Az ünneplés, jókedv és vigasság ez alkalommal sem maradt el. Igaz, az énekszóról nem zenekar, hanem az utcákat járó jelmezesek gondoskodtak. A menet elején a menyasszony és választottja állt, őket követte a hangosan éneklő, derűs csoport. A falu utcáin meg- megállva kérték a házigazdákat, hogy szánják meg őket az ízletes, otthon készített szalonnával, kolbásszal, farsangi fánkkal. Nagy örömükre nem maradt el a helyiek bőkezűsége. Finom, illatos házi süteményekkel és italokkal kedveskedtek a jelmezes társaságnak. Amikor végigjárták a falut, a télbúcsúztató szalmabábu elégetésével folytatták az ünneplést. A helyi hagyományok szerint a bábut nem dobják vízbe. Meggyújtják és megvárják, amíg az elég. Ez jelképezi a tél végét, a fagyos, hideg napok múlását. A farsangi lakodalmas menet utáni bál azoknak a hajadon lányoknak kedvez, akik még nem találták meg életük párját. így annak reményében, hogy hamarosan férjhez mehetnek, minden hölgynek kötelező volt a részvétel a télbúcsúztató vigasságon. A helyiek bíznak abban, hogy a szép hagyományt kibővíthetik és Zagyvarónával közösen folytathatják örökségeik őrzését. ■MHh BARÁTHI OTTÓ Farsang furcsa fintorai Fejlesztésre fordítják a bevételt Pozitív mérleggel, több százezer forintos bevétellel zárult a Palóc Mentőalapítvány szervezésében, az elmúlt szombaton első alkalommal megrendezett jótékonysági farsangi bál. A befolyt összeg segítségével jelentős eredmények érhetők el szűkebb hazánk mentősfejlesztésében. Igazi báli hangulat uralkodott a táncparketten is S.K. Salgótarján. - A bállal hagyományt kívánt teremteni közhasznú alapítványunk. Évek óta nem találkozhattunk hasonló volumenű rendezvénnyel az egészségügy területén. Pozitív mérleggel zártunk, rendkívül kedvező visszajelzéseket kaptunk, így biztosra vehető: jövőre folytatjuk Győrfi Pál, az OIVISZ kommunikációs vezetője is a bálozók között volt Bőven akadt adományozó az est folyamán a kezdeményezést - fogalmazott Németh Gábor, a Palóc Mentőalapítvány elnöke. Mint mondta, a jótékonysági bál bevétele több százezer forint lett, ám ez elsősorban nem a jegyeladásoknak, hanem a különböző vállalkozók, intézmények támogatásának köszönhető. A tavaly júliusban bejegyzett alapítvány a segítő szándékúak jóvoltából befolyt pénzösszeget Nógrád megye mentősfejlesztésére fordítják. A mentőalapítvány exkluzív bálja szűkebb hazánk gazdag farsangi kínálatában is párját ritkította. Köszöntőt mondott Becsó Az est házigazdája Jáksó László, „tiszteletbeli mentős” volt Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke és Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs vezetője. A jó hangulatról Gogo- lyák Mária és Nagy Ágnes hárfafuvola duója, a Szexi Csokoládé Dance Band, Nádas György humorista, valamint a műsorvezető, Jáksó László gondoskodtak. Az első alkalommal megrendezett jótékonysági farsangi bál fővédnöke Becsó Zsolt volt. A védnöki tisztséget Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere, valamint a megyei jogú város alpolgármesterei, dr. Fenyvesi Gábor és Eötvös Mihály töltötték be.
