Nógrád Megyei Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-19 / 42. szám
2007. FEBRUÁR 19., HÉTFŐ 11 SPORTTÜKÖR Olyan mint egy fertőzés, nem lehet kigyógyulni belőle budapest-bamako Az alternatív Dakar - a „renegátok” és a „tigrisek” szemszögéből A három Nógrád megyei egységből - mely január 13- án vágott neki a több mint 7600 kilométeres Budapest-Bamako távnak - kettő már jó ideje hazaérkezett. (Egyikük, az „Alsópetényi Kolomposok” különösen és fájóan idejekorán, de az ő kalandjaikról már olvashattak lapunkban.) Ám a „flúgos futam” legsegítőkészebb, és éppen ezért fair play díjat nyert érsek- vadkerti-legéndi párosa, a Renegát X (egy szponzor miatt moslek.hu művésznéven is elhíresült) csapata a zömmel ellentétben nem értékesítette terepjáróját az évente egyszer esedékes bamakói „magyar használtautó-piacon”, hanem újabb 10 000 kilométert megtéve négy keréken jött haza. Mivel az „Üvegtigrisek” is megtartották már élménybeszámolójukat - melyen természetesen lapunk is jelen volt - ennek az írásnak a megjelenése már csak rájuk, illetve az általuk (is) elmeséltekre várt, mert hát hogy nézne ki egy visszatekintő afrikai élménybeszámoló a renegátok nélkül?! No problem- Ha hiszed, ha nem, igazából nekünk szinte problémamentes, sima út volt a közel 8000 kilométer a félűtig(!) Bamakóig, onnan haza meg a hét végi úrvezetők is ják, a sebváltónál azért felfedeztek egy parányi olajcsöpögést. Most, hogy hazajöttek, majd megnézetik szerelőjükkel a drégely- palánki Seres Józsival, aki felkészítette speciális gyártású, ritkaságmegirigyelhettek volna minket, olyan laza kirándulásnak bizonyult a jó tízezer kilométer - hallgatom elhűlve az érsekvadkerti Szabó Tamást és a legéndi Hegyi Viktort, főleg annak fényében, hogy a „Petényi Kolomposok” másfél nap alatt véreztek el (még az olasz autópályán), és a „furcsa fémhorda” döntő többsége (kivéve a tavalyi és idei győztes csehek „gyári” csapatát és autóját) - már azok, akik egyáltalán célba értek - rom- és ócskavashalmazzá válva látta meg a bamakói „célkaput” (mely a valóságban egy vászondarabra kézzel kipingált üdvözlő felirat volt - a versenyen is meghirdetett alacsony költségvetés (low budget) jegyében.- Azt ne mondjátok, hogy az égvilágon semmilyen műszaki vagy bármilyen másféle probléma nem adódott! - fakadok ki amiatt, hogy ezek a szerencse fiai most megfosztanak engem, de főleg olvasóinkat egy lebilincselő élménybeszámolótól. Jó autó nagy kincs- Azért akadt gond - erre rögtön felcsillant a szemem, és ujjam az „on” kapcsolóra ugrik a magnón - azt a francos tevetarhonyát túlsózták alkalmi magyar mesterszakácsaink Mauritániában - méltatlankodik kaján vigyorral Viktor és Tamás bőszen bólogat hozzá, engem meg a gutaütés kerülget De megszánnak, és elárulA két Renegát, Szabó Tamás és Hegyi Viktor Egy különleges autó, a Renegátok Nissanja, mely hazafelé is gond nélkül kitartott számba menő - mindössze 2-3 db van belőle Magyarországon 4,2 literes, megerősített futóművű és rugózású Nissan Patrolt, melyet ennek megfelelően kincsként kezeltek és természetesen nem jes” szerszámkészlet, gumijavító felszerelés és egyéb hasznosnak vélt) darabok alkották az arzenálunkat, ám a szokásos és apróbb segítségadásokon kívül nemigen akadt túl sok dolgunk a mentéseknél - szerénykednek, de, az biztos, nemhiába ők kapták a legértékesebb erkölcsi elismerést a „B-B Fair Play” díját, mint legsegítőkészebb csapat A veteránok előnye Ennek ellenére szülte minden nap időben beértek az esti táborba, igaz ehhez Európában 130-140-es tempót is mentek, de hát azt mindenki tudja, az alternatív Dakaron az igazi kihívásta Marokkón túli fekete Afrika jelenti. - Amit tavaly megszívtunk, abból okultunk és csak olyasmit vittünk magunkkal, amire valóban szükségünk volt - említi Tamás azt a nagy előnyt, mellyel csak a már tavaly is „bamakózó” veteránok renMinden reggel mindenki a „tigriseket” tolta adtak el. Nem csak azért, mert megbízható és hűséges társ, melynek köszönhetnek mindent, hanem azért is, mert úgy gondolják, a teljes kaland az, hogy nem csak Bamakóig, a félútig mennek, hanem haza is. Mentöangyalok Végül megsajnálnak és elmondják, hogy amikor Afrikában elérték az Atlanti-óceán partját és ott éjszakáztak, másnap reggel [joyy |)lidg6t „beragadt” a kuplungjuk, de miután behúzatták a vasat, többet nem jelentkezett a hiba. Inkább ők vontattak előtte és utána is párszor, de eleve azzal a céllal indultak el, hogy „Sárga Angyalként” istápolják a rászorultakat.- Csörlő, különleges emelő, „teldelkezhetnek. - Talán egyetlen kellemetlen élmény ért bennünket, amikor az egyik afrikai faluban örömükben vagy haragból megdobálták autónkat, de egy kövér gázzal megoldottuk a villámgyors továbbállást Aztán ahhoz is hozzá kell szokni, hogy a helyi gyerekek mind felkapaszkodnak az autó tetejére, motorháztetőre, ahová lehet, és kéregetnek - mesélik.- Az autó - mivel gyárilag is speciális kiadás - használtan közel 3 miiiába került, de Józsi a tuningmesterünk még sokat dolgozott rajta. Mi nem éltünk nagylábon, néhol igazi, és vadkempin- geztünk, de a tisztálkodás stb. miatt olcsóbb motelben, hotelben is aludtunk. Sok helyi ételspecialitást is kipróbáltunk, de vittünk konzerveket, és haza is kerekeken jöttünk, ráadásul úgy hogy főleg a már civilizált Marokkóban alaposan szétnéztünk, főleg a tengerparton és a bazárokban, így tetemes volt az üzemanyagköltségünk. Szerintünk az utazás költségeit másfél millió alatt nem lehet megúszni, mi 2 millió körül járunk.- És végül az elcsépelt, de megkerülhetetlen kérdés: jövőre...?- Idén is ahhoz kötöttük indulásunkat, hogy ha találunk támogatókat. Akadozott, de sikerült. Most ugyanezt valljuk, de tudjuk, hogy ha eljön az idő, a bogár már ott duruzsol a fülben, hogy menni kell, menni kell... Olyan ez mind a fertőzés, ha egyszer elkap, nehéz kigyógyulni belőle. Álmamlaszok- Már a Felvonulás téri pesti rajt után a keringtünk egyet a szomszédos Dózsa György úton, eltévedtünk... - poénkodtak a La Fiesta étteremben tartott élménybeszámoló legelején a salgótarjáni Üvegtígris Fan Klub - későbbiekben az autóval együtt csak tigris(ek)ként emlegetendő - tagjai, Grósz („Gabó”) Gábor, Balogi („Pesu”) Csaba és Halász („Halas”) Péter. Persze a szép számú érdek- Hogy jöttetek ki a rászánt pénzetekből és egyáltalán mennyit költöttetek erre az egészre? -feszegetem azt, amely mindenkit érdekel(het), bár eléggé udvariatlan kotorászás a más zsebében, de nem elutasítóak. lődő sejtette, a kiterjedt baráti kör pedig biztosra tudta, csak a jókora reklámértékű feltűnéskeltés és magamutogatás (hisz a hatalmas tömegen kívül nyüzsgött ott a média is) lehetett az oka látszólagos bugyutaságuknak. Ami azt illeti a sok furcsa járgány között egy sem volt olyan, melyet az Üvegtígris film egyik gegje nyomán 350 kisebb nagyobb, fej nélküli rózsaszín malacka (levonó) díszített volna. Halas mindent megold Az viszont már nem „píár” (pr) szövegként hangzott el, arra a kérdésemre, mi volt az első meglepetés ami érte őket? - Az hogy gyűrűtörött dugattyúval indultunk el - vágta rá Gabó. Aztán persze jöttek sorba a kellemetlenségek, de „Halas” leleményességén semmi sem tudott kifogni. Leszakadt a kipufogó (az úgy is maradt, minek?), letört a gázpedál (innentől kezdve kézigáz), beaz űzte őket tovább, hogy itthonról, a baráti körből mentek a bíztatások: go tiger, go... és idézgettek nekik lapunk majd mindennapos beszámolóiból (ez bizony most az önreklám helye). Fenti állandó szerelések mellett nem mindennapi sztori is megesett velük jó párszor, de a leggroteszkebb talán az volt, amikor az egyik nagyobb sivatagi városban nagygenerálozás közben odament hozzájuk egy helyi humuszos, hogy mekkora bolondok, ilyen autóval közlekedni (amiben persze volt is valami). A poén viszont, hogy emberünk meg naphosszat járta a várost két (álló) ruhafogassal... Kéregetnek vagy eladnak? A kéregetőkhöz ők is hamar hozzászoktak, de főleg Marokkóban nagyon csodálkoztak, hogy parányi gyerekek is cigarettát koldulnak tőlük. Amikor aztán megelégelték önnön kőszívűségüket, és végre adtak a gyerkőcöknek, Aztán egyre többen lettek.... ajándékoszttás útközben halt a turbó (porszívó- vagy mosó- akkor derült ki, hogy nekik kínálgép-gégecsővel először kiváltva, később bontóból pótolva) elment a fék (minek is, ha turbó nélkül úgysem megy gyorsan az autó...) és egy olajkút is kevés lett volna a karterból elszivárgó kenőanyag pótlására, hacsak... Hacsak visz- sza nem táplálják az elfolyó olajat egy tartályba, melyet úgy óránként visszatöltöttek a motorba. Ami viszont végigkísérte őket, hogy (szinte itthontól) minden elindulásnál be kellett tolni vagy húzatni a „tigrist” Bagoly mondta verébnek A B-B legviccesebb csapata tehát szenvedett, de haladt. Humoros gyerekek ide, poénsrácok oda, de a rengeteg nehézség nyomán náluk is felvetődött néha, hogy: „mit is keresünk mi itt(en)?!” Dyenkor elmondásuk szerint csak nak hasisos staubot a kis kereskedők... Ugyancsak Marokkóban megszívták - no nem a hasist - a helyi útbaigazítást. A jóval rövi- debb utat választva átvágtak a gyakorlatilag turbó nélküli motorral az Atlasz hegységen, fölfelé végig egyes fokozatban, egyenesen az afrikai hó vüágába... (lefelé meg a vacakoló fék hiányzott nagyon...) A rövidebb út csapdájába később még egyszer beleestek, egy bennszülött tanácsára a hat órába tellő 90 kilométert választották a sivatagi homokban a 120 kilométeres másfél órás aszfaltút helyett. Többet nem voltak kíváncsiak a helyiek tuti tippjére... A példa ragadós Ez a jópofa kocsi nekem kell - jelzi vételi szándékát ez egyik bennszülött, már rögtön a célba érkezés után Végül „csont nélkül” és az élbollyal értek célba az Üvegtigrisek, pedig nem is a versenykategóriában indultak, leamortizálódott gépük is gazdára talált, a gyerekeknek szánt ajándékokat szétosztották. - Halas fogyott 5 küót és „beleőszült”, a többiek meg buliztak egy jót - mondják itthoni rossznyelvek, de ez csak cinkelés. A tény: az élménybeszámolón már vagy háromautónyi olyan leendő csapat tagjai szorongtak a többiek között, akik jövőre indulni szeretnének, és első kézből akartak tájékozódni, mire is számíthatnak. Hát röviden: a fentiekre! ■ (satis) 70/B. § (1) „...mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.” (A Magyar Köztársaság Alkotmánya) SS profession.hu Ha jó állás kell.
