Nógrád Megyei Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-19 / 42. szám
ß 2007, FEBRUAR 19.. HÉTFŐ GAZDASAG Magyar kiállítók az orosz piacon prodexpo Sikeresnek ítéli az FVM a magyar részvételt az elmúlt héten tartott moszkvai élelmiszer-ipari szakkiállításon, a Prodexpón. Összesen húsz magyar cég élt az Agrármarketing Centrum által koordinált állami segítséggel, s áhított ki a 300 négyzetméteres nemzeti standon. Akadálymentesítenék a belső piacot EU Az unió belső piacának tökéletesebb működése érdekében a feleslegesnek ítélt nemzeti törvénykezés lebontását javasolja az Európai Bizottság, Günter Verheugen ipari biztos elmúlt heti javaslata nyomán. Brüsszeli becslés szerint ha a belső piac elvét további árukra (például gépkocsikra és további élelmiszerekre) is kiterjesztik, az évente 150 milliárd eurós forgalmat gerjesztene. Magasak a búza- és a kukoricaárak gabona Az étkezési búza ára az egyes kelet-közép- európai országokban átlagosan tízezer forinttal magasabb tonnánként, mint két évvel korábban volt, de meghaladja az egy évvel ezelőtti magas árakat is. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint itthon januárban 32 ezer forint felett volt az étkezési búza termelői ára, márciusi és májusi szállításra pedig 36 ezer forint felett alakulnak a kötések. A kukorica ára 29 ezer forint, hétezerrel magasabb, mint egy évvel ezelőtt volt. Biotermékek szakvására Nürnberg Tegnap fejeződött be Nürnbergben a BioFach, a nemzetközi biotermékvásár, amely a világ egyik vezető bio szakvására. A Bio Fach mellett idén első ízben önálló szakvásárrá nőtte ki magát a természetes kozmetikumok és wellness-termé- kek Vivaness szakkiállítása. A BioFach-on az Agrármarketing Centrum 26 magyar kiállítóval 250 négyzetméteren szervezte meg a magyar megjelenést. A megújuló energia és az atom Brüsszel Csupán nem kötelező erejű célként tűzte ki az elmúlt héten csütörtökön az uniós miniszterek tanácsa, hogy 2020-ig húsz százalékra növekedjen a megújuló energiahordozók aránya az EU-ban. Olyan javaslat is megfogalmazódott, hogy az atomenergia is kerüljön be a „zöld” források közé, de erről leghamarabb a márciusi EU-csúcson döntenek. Vita a zárt tartású baromfiról madárinfluenza A madárháló ellen berzenkednek a termelők az Alföldön Igencsak elbeszélt egymás mellett a hatósági főállatorvos és néhány termelő a Bács-Kiskun megyei Lakiteleken, egy libafarmon. Bálái F. István A megbeszélés a megyei közgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén történt, amit abból az apropóból tartottak Szántó István termelő libatelepén, hogy ismét felütötte fejét a madárinfluenza. A tanácskozáson dr. Molnár Zoltán Bács-Kiskun megyei főállatorvos (aki január 1-jétől a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalt is vezeti) elismerte, hogy a magyar ba- § romfitartási és -feldolgozási sza- | bályok szigorúbbnak tűnnek az § angliai előírásoknál. Hiszen a i tudósítások szerint a magyar J kapcsolatban elhíresült Bemard £ Matthews pulykafarmja száz méterre van a húsfeldolgozó üzemtől, ami nálunk elképzelhetetlen. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy neki a szabályokat szigorúan be kell tartatnia, és érzékeltette, hogy ebben jelentős ellenállásra talál a baromfiágazat szereplőinél. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés mezőgazdasági bizottsága a lakiteleki Szántó István libafarmján tájékozódott a védekezésről A romániai vendégmunkások szabálytalan és higiéniailag kifogásolható alkalmazása mellett az is előfordul, hogy az integrátor a karanténnal sújtott területre helyezi ki a naposlibákat, de ennek szankcionálására az állatorvos nem kap büntetőjogi támogatást. A termelők azt kifogásolták, hogy Bács-Kiskunban túlságosan is szigorú az ellenőrzés más megyékhez és más országokhoz képest, ami számukra többletköltséget okoz. Termelői javaslatok a baromfitartásra a kialakult helyzet miatt a kacsák és libák tavasszal kezdő dő szabadtéri „legeltetése” is csak zártan, úgynevezett madárháló alatt történhet. A termelők javasolták, hogy a vadmadarak elriasztására az olcsóbb „műsast” kellene alkalmazni. HIRDETÉS Sztármagazin+női lapJJV&en > KEDD { * riport JR®' -í Marcsi vagyok, HIVATÁSOS SZERETŐ Ajándékos lapszámunkat keresse február 20-tól! Divatos karkötő több színben! A GMO-tilalomról döntenek Brüsszel Nagy a Kereskedelmi Világszervezet nyomása Az Európai Unió környezetvédelmi minisztereinek tanácsa holnap dönt arról, hogy fennmarad- hat-e hazánkban a génmódosított termékek (GMO) tilalma. A GMO körüli viták hevességét mutatja, hogy a február 9-i számunkban megjelent Kedveltek a génkezelt növények című írás nyomán tizenhat élelmiszer-ipari szakember aláírásával elmarasztaló levelet kaptunk, amelyben a cikket „a közérdeket és a kiegyensúlyozott tájékoztatás elvét kirívóan sértő” publikációnak minősítették. Tény, hogy a magyar agrár-érdekképviseletek és szakmai tekintélyek többsége elutasítja a GMO-t (véleményükről többször is tudósítottunk), ugyanez a földművelésügyi tárca hivatalos álláspontja is. Az ellenzők környezetvédelmi és gazdasági érveket egyaránt felhoznak. Az Európai Bizottságra a Kereskedelmi Világszervezet gyakorol nagy nyomást, mondván, hogy az EU megsértette a szabadkereskedelem szabályait, amikor négyéves moratóriummal engedélyezte országainak, hogy a GMO-termékeket piacukról kitiltsák. Magyarország élt ezzel a lehetőséggel, s most a moratórium további fennmaradásáról dönt a tanács. A magyar esélyeket növeli, hogy decemberben hasonló ügyben Ausztria kedvező elbírálást kapott. Az EU-ban főként Anglia és Hollandia, az új tagországok közül pedig Románia számít GMO- barátnak. ■ Bálái F. I. ■ Magyarországon a többség elutasítja a GMO-t. Csekély az érdeklődés Több "iarha.hüst j i f ■ f cSZíicK, mini az agrarkarenyhitesre termeinek lanuár végén lejárt a határidő az unió által is elismert agrárkárenyhítési kockázati alapba történő jelentkezésre. Az európai szabályok szerint ugyanis az állam legfeljebb a „de minimis” elv szerint (tehát alig) térítheti a gazdák ár- és belvíz, továbbá fagy- és aszálykárát. Viszont a közös kockázati alap létrehozásával az állam és a gazdálkodók mintegy biztosítási alapon mérsékelhetik a kárt. A gazdák hozzájárulása szántóföldi művelés esetén hektáronként ezer, ültetvény esetén háromezer forint évente. A befizetési határidő szeptember vége. Kárenyhítő juttatásban az a gazdálkodó részesülhet, akinek az elemi kár okozta hozamkiesése harminc- százalékos, vagy azt meghaladó mértékű. A határidő lejártáig negyed- millió hektár szántóval és több mint 14 ezer hektár gyümölcsössel összesen 3444 gazdálkodó jelentkezett be a rendszerbe. Ők összesen mintegy 290 millió forint hozzájárulást fizetnek be. A kárenyhítési alap így összesen 580 millió forintos lesz, mivel az állam ugyanakkora összeget tehet be, mint a gazdák. A csekély érdeklődés oka, hogy a nagyobb gazdaságok a biztosítókkal kötött megállapodásukat elegendőnek tartják. ■ Az Európai Unió marhahúspiacán jók a magyar élőállat-kivitel esélyei - derül ki az Agrár- gazdasági Kutató Intézet legutóbbi jelentéséből. Az unióban ugyanis változatlan a fogyasztás, de csökken a termelés, a brazil és argentin szállítások pedig elmaradoznak. Az EU- ban a 7,7 millió tonnás fogyasztás 25 ezer tonnával haladja meg a termelést. A magyar élőállat-kivitel értéke a felfutó mennyiség és a kedvező árak mellett tavaly 48 százalékkal emelkedett, s növekvő tendenciát mutattak a vágások is. Az árak emelkedése folytatódik. ■ B. F. I.
