Nógrád Megyei Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-19 / 42. szám
4 NÓGRÁD MEGYE 2007. FEBRUÁR 19., HÉTFŐ Kitüntetést érdemeltek a takarékszövetkezettől A Cserhátvidéke Takarékszövetkezet vasárnap immár kilencedik alkalommal adta át „Az Év Szakembere” Alapítvány díjait a volt vármegyeháza zsúfolásig megtelt dísztermében. A kitüntetettek csoportképe ABC üzletvezetője dicsekedhet, míg az év rendőre elismerést Döme Zsolt, a balassagyarmati rendőrkapitányság bűnügyi osztályának megbízott osztály- vezetője kapta meg. Az év sporSzabó Andrea Balassagyarmat. Holes Imre, a szövetkezet ügyvezető elnöke külön köszöntötte a vendégek sorában Lombos István ország- gyűlési képviselőt, Medvácz Lajos polgármestert, illetve a kuratórium tagjait: dr. Deák Sándort, Szép Antalnét és Poór Pétert. Az elnök köszöntőjében elmondta: a szövetkezet nem csak pénzügyekkel foglalkozik, hanem a közélet, a sport, a kultúra, az egészségügy, illetve a város- és községfejlesztés területén is tevékenykedik. - A díjak odaítélése politikamentes, csakis a szakmai teljesítmény számít. A polgári demokrácia lényege nem a civakodás, hanem a kézfogás, az együttműködés a különböző világnézetű emberek között - emelte ki Holes Imre, hozzátéve: pénzintézetük a megye hat takarék- szövetkezetének legdinamikusabban fejlődő szervezete, mely 14 kirendeltséggel működik Váctól Salgótarjánigaz 1969-es alapítás óta. Az év orvosai dr. Gajdos Barna, balassagyarmati belgyógyász osztályvezető főorvos és dr. Kecskeméthy Gyula, mohorai háziorvos lett. Az év pedagógusává Lévárdi Beátát, a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola zongora-, szolfézs- és énektanárnőjét, továbbá Meló Ferencet, a balassagyarmati Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnázium igazgatóját választották. Az év vállalkozója címmel Murányi Ilona, a rétsági vegyes Zsúfolásig megtelt a megyeháza díszterme tolója Odor András, a Balassagyarmati Vitalitás SE fekve- nyomója, erőemelője, illetve Csikós József salgótarjáni ökölvívó lett. Az év egyházi tisztségviselőjévé Bartha István balassagyarmati evangélikus le- készt, az év közéleti emberévé Mihalik Pál terényi díjugratót, fogathajtót választották. Az év polgármestere elismerésben Lajula Imre, Alsópetény, valamint Orgoványi László, Galga- guta első embere részesült. Az év szakosztálya a Balassagyarmati Vitalitás SE erőemelőszakosztálya, az év csapata pedig a Balassagyarmati Kábel SE kézilabdacsapata lett. Az egyénenként hatvanezer, csoportonként százezer forinttal járó kitüntetések átadását nívós - énekkel, zenével, tánccal, szavalattal tarkított - kulturális műsor kísérte. Az év egyik orvosa dr. Gajdos Barna (képünkön jobbra) lett Nógrádi alkotók bűvöletében „A honvágy olyan, mint a szerelem. Nem lehet ellene védekezni.” - vallotta megrendítően négy évvel ezelőtt Réti Zoltán, amikor nyolcvanadik születésnapját ünnepelte barátok, tanítványok, tisztelők körében a Csillagházban. Az égő csipkebokor Szabó Andrea Balassagyarmat. Második világháborús fogsága időszakában is mindig hazavágyott: az olvadó hó illata Münchenben is a vadkerti hó illatára emlékeztette. Érezte: haza kell jönnie. Sok évtizedes, páratlan alkotói pályáján mindvégig a szülőföldhöz való mély ragaszkodás jellemezte - nem csak a palóc táj, a palóc emberek elevenedtek meg ecsetvonásai nyomán, de az 1960-as, 1970-es évektől kezdve már azt kutatta: mit tudott adni a szülőföld az országnak, a nagyvilágnak. Rózsavölgyiről, a nagy muzsikus földiről, a népies műzene és a csárdás atyjáról két nagy sikerű könyvet is megjelentetett a zenetörténész Réti Zoltán, míg a festőművész érdeklődése a palóc föld irodalmi óriásai felé fordult. Az ember tragédiájához készített illusztrációinak albuma szintén két kiadást ért meg, de Mikszáth „jó palócai” és „tót atyafiai” és az önmarcangoló, örök töprengő Komjáthy lenő versei is alkotásra ihlették a művészt. Az Istenhez forduló, esendő, ugyanakkor szilaj, szerelmes, vitéz Balassi versei nyomán úgyszintén szebbnél szebb akvarel- lek születtek. Most ismét nagy tervet dédelget magában a 84 esztendős alkotó. Madách méltatlanul feledésbe merülő, a Tragédia árnyékáÉrezte: haza kell jönnie. ban háttérbe szorult, Mózes című művéhez készült munkáit szeretné albumban megjelentetni. 1988-ban, a dráma színpadi ősbemutatójának századik évfordulója alkalmából 16 lapot állítottak ki a Nemzeti Színházban Réti Zoltán Mózes-akvarelljeiből. Az elmúlt években tíz művel egészült ki a sorozat, mely valójában nem is illusztráció, hanem az emberiségköltemény festői újraalkotása. Madách műve számos aktualitást, örök kérdést vet fel. Felmerül itt a vezér és a nép viszonya, a küldetés, a kiválasztottság szépsége és gyötrelme, a népvezér magányossága, a népben élés erkölcsi parancsa, a közéleti feladat és a magánéleti boldogság egymásnak feszülése és még jó néhány ma is időszerű gondolat. Réti Zoltán maga is tanított Csesztvén, édesanyja Madách Aliz húgainak játszópajtása volt, s édesapja építette az 1930-as évekMózes látomása, utolsó napja ben a csesztvei iskolát. Talán nem véletlen, hogy életében kétszer is a Tragédia költőjéhez fordult szellemi inspirációért. Akvarelljei tehát mélyen a honi tájban gyökereznek. A bibliai alakok a palóc emberek vonásait is magukon hordják, ahogyan a közel-keleti táj olykor-olykor átjátszik a Cserhát feledhetetlen vidékébe...
