Nógrád Megyei Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-02 / 28. szám
4 2007. FEBRUÁR 2., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE Ember és környezete Igazán jól időzítve - a magyar kultúra napján és Salgótarján várossá válásának 85. évfordulóján - a Palócfóld-könyvek új folyamában, a Nógrádi Média Kiadói Kft. támogatásával jelent meg munkatársunk, Baráthi Ottó Ember és környezete című kötete. A kellemes külsejű, 250 oldal terjedelmű gyűjteményes kötet a szerző elmúlt két évtizedben - elsősorban a Nógrád Megyei Hírlapban és a Palócfóldben - megjelent válogatott írásait tartalmazza, felvonultatva az újságírás minden fontosabb műfajcsoportját, a tudósítástól kezdve az interjún és a riporton keresztül a véleményközlő műfajig bezárólag. A kötet előszavában dr. Praznovszky Mihály irodalom- történész, a Palócföld főszerkesztője - többek között - így ír: „...a mindig tényekre szorítkozó szerző (beidegződése a pontosság, eredetileg közgazdász lévén) szubjektivitása átsüt a sorokon. Szimpatikus az elfogultsága: a tájhaza iránti mély és olykor érzelmes szenvedély vezeti a tollát. Ettől jó és fontos, amit leír.” Baráthi Ottó legújabb, tartalmas, érdekes és ízléses kötete a Polár Stúdió jó színvonalú munkáját is dicséri. Imadélután G. E. Dorogháza. Február közepétől a településhez tartozó Újtelep idős lakói minden szombat délután szentmisén vehetnek részt. Az istentiszteletet Bieber József a község plébánosa celebrálja az idősek napközi otthonában. A kezdeményezésre azért volt szükség, mert a koros lakóknak nehézséget jelent a dorogházai templomba eljutni. A fiatalabb korosztálynak is szerveznek hét végi elfoglaltságot, az üvegfestészet rejtelmeivel ismerkedhetnek meg szintén a napközi otthonban. Művészmozi Salgótarján. A József Attila Művelődési és Konferenciaközpontban február 5-én 18 órától láthatják az érdeklődők az Egy gésa emlékiratai című filmet. Az előadásra 250 forintért vásárolhatók jegyek a művelődési központban. Gyúrjunk a szakképzésre! A egyik legfontosabb teendő a szakképzés helyzetének jelentékeny javítása Idei első salgótarjáni ülésén éves munkaprogramját határozta meg a „Nógrád Gazdaságáért” együttműködés kibővített testületé. A Kövesi Tibor elnök által vázolt programtervezetet gyakorlatilag mindenki támogatta. T. N. L. ~ Salgótarján. A feladatsorban különösen nagy hangsúlyt kapott az együttműködés kiszélesítése a városok, kistérségek vezetőivel, a megyei politikai vezetéssel. A testület most is hangsúlyozta pártsemlegességét, nyitottságát és segítő szándékát. Az egyik legfontosabb szakmai teendőként jegyezték fel a szakképzés helyzetének jelentékeny javítását. Az ennek alapjául szolgáló dolgozatot Tan Miklós munkacsoport vezető (MGYOSZ megyei elnöke) vetette papírra, egyúttal megfogalmazva a legneuralgikusabb pontokat, s rávilágítva a lehetséges megoldásokra. E téma olyannyira a fókuszba került, hogy Bmnda Gusztávnak, a gazdaság- fejlesztési testület elnökének javaslatára egy héten belül újra előveszik, s megvizsgálják egy új, alapítványi szakképzési intézmény kialakításának lehetőségét. Mint Tari Miklós utalt rá, annyi rossz mutatónk van, hogy ideje végre egy olyat is felmutatni, amiben jók lehetünk. Ez a szakképzés is lehetne, amiben számítanak az itt tevékenykedő vállalkozások segítségére is. Ugyancsak vélemények kereszttüzébe került a Salgótarjánt elkerülő út kérdése, hiszen ez is egy rendkívül összetett problémakör, gondoljunk csak arra, hogy szlovákiai lobbizást is igényel, nem beszélve arról, mit szól mindehhez Bátonyterenye vezetése. Összefüggésben a beruházás ösztönzéssel napirenden lesz a salgótarjáni ipari park és a megyei ingatlan fejlesztési lehetőségek. Az egyes testületek és munkacsoportok eddig végzett munkáját a palócország.hu nyilvános weblapra is felteszik. Váczy József, a forrásklub veze- tője arról számolt be, hogy az átszervezett MFB-hálózat meg kívánja szüntetni a salgótarjáni irodát. A testület tagjai úgy vélekedtek, hogy a város előtt álló gazdaságfejlesztési feladatok indokolják az iroda tevékenységének megőrzését, ezért lobbizni kívánnak érte. Szenvedésbe ágyazott gyönyörűség Sz. A. Balassagyarmat. Január 26-án zsúfolásig megtelt a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ nagyterme, ahová a magyar öttusasport történetének legnagyobb alakja, Balczó András érkezett a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége balassagyarmati szervezetének meghívására. A találkozó dr. Czimbalmos István elnökségi tag szervező munkájának volt köszönhető. A nyolcszoros egyéni magyar bajnokot, az 1963-as, 1965-ös, 1966-os, 1967-es és 1969- es egyéni világbajnokot, az ötszörös csapatvilágbajnokot, az 1960-as római olimpia aranyérmes csapatának tagját, az 1968-as mexikói olimpia győztes csapat tagját, az 1972-es müncheni olimpia egyéni bajnokát elsőként dr. Limbacher Gábor, a KÉSZ helyi elnöke köszöntötte, majd a sportember vallott hitről, sportról, nemzetről, az emberi lét céljáról. Mint mondta: Magyarországon ma szellemi szükségállapot van, s ő küldetésének, hivatásának érzi a közös gondolkodás gerjesztését. Az utóbbi harminc évben mintegy 2600 közösséghez szólt már a kondorosi születésű evangélikus lelkész fia - aki szellemi szabadfogialkozásúnak tartja magát.-15-16 évesen már tudtam, hogy öttusázni akarok. De az akaraterőt, elszántságot az Isten adta - mondta Balczó András, Prohászka Ottokárt idézve: - „Az akarás Isten ajándéka”. Van, aki megtervezte az életünket és küldetést adott nekünk, s az ő akaratát kell érvényesítenünk az életünkben. 1956 júliusában kerültem a fővárosba Nyíregyházáról, s a válogatott tagjaként egymás után jöttek a sikerek, mégsem éreztem maradéktalan boldogságot. 1962-ben aztán hirtelen meghalt az 55 éves édesapám. Ekkor következett be az addig kétségekkel teli életemben a fordulópont. Amikor a halálhíréről értesültem, erős tudást kaptam Isten létezéséről, s megértettem azt: az elért cél nem ad maradéktalan boldogságot, a boldogság forrása csakis az Isten. Amikor lelkünk mélyén kiürülünk, akkor ürül meg a hely a szívünkben Isten számára. Olyan lelkiállapotba kerülünk, amelyben nincsen félelem, tanácstalanság, csakis az Istenhez való hűség van jelen. Kegyelmi állapot ez. Isten a megtört szívűekhez közel hajol, a kevélyeknek ellenáll - vallja Balczó András, aki majdnem egy évtizedig az öttusasport hierarchiájának legaljára kényszerült. Belovaglással foglakozott, holott elért eredményei alapján a sportág irányítója is lehetett volna. 1983-ban végleg szakított szeretett sportágával, s 2002-ben politikai pályafutását is feladta. A 12 gyermekes apa az ökumené jegyében neveli gyermekeit, s hiszi: a szülők a gondolat, a szó és a tett egységével mutathatnak leginkább példát Az egykori olimpikon arról is szólt: csakis a nemzeten belül, közös értékrend szerint szabad léteznünk - ez lehet az egyedüli megtartó erő.- A bölcsesség kezdete az Isten félelme és a Teremtővel való állandó kapcsolat. A sport, akárcsak az önként vállalt keresztény lét: szenvedésbe ágyazott gyönyörűség - fogalmazta meg nagy sikerű előadása záró gondolatát a legendás sportember. „Együtt egymásért" Sz. F. Szécsény. Január 19-én tartották Budapesten az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat dísztermében az „Együtt egymásért” magyar nyelvű, cigány tárgyú vers- és prózamondóverseny országos döntőjét. A verseny meghirdetője, az Utolsó Padban Egyesület a 7-8. évfolyamos tanulók számára hirdette meg a tehetséggondozás e nemes és újszerű formáját. A szervezők azt fogalmazták meg a verseny kiemelt céljaként, hogy „erősödjön a cigány és nem cigány tanulókban az együttműködés igénye, szélesedjen önismeretük és mások elfogadásának készsége, fejlődjön identitástudatuk”. Az országos döntő megnyitóján, Menyhért Ildikó, az egyesület elnöke őszinte lelkesedéssel osztotta meg örömét a résztvevőkkel, hogy milyen nagyszerű érzés együtt látni azokat, a cigány és nem cigány tanulókat, akiket az irodalom szeretette, az egymás kultúrája iránti érdeklődés igénye és egymás kölcsönös tisztelte köt össze. Az országos döntőn, a szécsényi Körösi Csorna Sándor Gimnázium I---------------------és Szakközépiskolát, Szabó Tamás és Bakos Beáta Jf képviselte. Mindketten a 8. osztály- í ba járnak. A Bakos Beáta Szabó Tamás versenyen, Kovalcsik Katalin és Rostás Farkas György §S egy-egy meséjének részletét adták elő. A 37 versenyző közül - prózamondó kategóriában - Szabó Tamás az előkelő 2. helyezést ért el, míg Bakos Beátát 6. helyezettnek minősítette a rangos zsűri, melynek elnöke, Choli Darázsi József költő volt. A kőrösis diákokat magyartanáruk, Végh Gáborné készítette fel a versenyre. Szerkesztőségünk számítógépeit a NOD32 antivirus system antivirus védi. „fl tündérkert se szebb talán...” Szabó Andrea Balassagyarmat, január 31-én a 160 éve született Mikszáth Kálmánra és a 125 esztendeje megjelent A jó palócok című novel- láskötetre emlékezett Pásztor Sándorné Bosák Éva, a Balassi Bálint Gimnázium tanára és a tanárnő végzős osztálya a Csillagházban megjelent nagyszámú közönség előtt. „A tündérkert se szebb talán”- vallotta a nagy palóc az ő kedves és költői „Görbeországáról”, a palócok földjéről, ahonnan vétetett. 1882-ben A jó palócok novellái végre meghozták Mikszáth számára a hírnevet, az anyagi biztonságot és a második házasságot élete igaz társával - akivel egyszer már oltár elé állt- Mauks Ilonával.- Költői szépségű a szülőföldhöz és falujához, Szklabonyához való viszonya. Ő, aki a szlovák nyelvet és a palóc nyelvjárást egyként ismerte, a palóc lelket, hit- és hiedelemvilágot is magába szívta. A csoda, a babonaság, a hazajáró lelkek, a rontás, a boszorkányság, a jóslások, előjelek, a túlvilág népies elképzelése, a mágikus tárgyak mindmind jelen vannak írásaiban. Az állatok, a növények szimbolikus szerepet kapnak nála, akárcsak a színek világa. Ugyanakkor a falusi erkölcs szigorúsága, a bűn lelepleződése, a bűnös megbűn- hődése, a jó és az igaz jutalma is meghatározó szerepet játszik a novellákban. A palóc hit szerint a jó mindig Isten áldását, a rossz az Isten verését jelenti. Hármas világ tükröződik Mikszáth írásművészetében: az emberi, a természeti és a természet feletti világ. Ember és természet ilyen szoros kapcsolatára, szövetségére talán csak a népdalainkban találunk példát - magyarázta a tanárnő, aki könyvet is írt már a mikszáthi életműről. A poézis, a „szépítőszer” adja meg a nógrádi táj varázslatát a nagy palóc novelláiban, melyek egységes szerkezetet alkotnak líraiságuk- kal, atmoszférateremtő képességükkel, komikumukkal. Az írások összekapcsolódnak a táj, a falu, a szereplők által, s e valósághű, mégis romantikus falusi életképekben összefolyik mese és valóság. Ady szerint Mikszáth volt a „legíróbb írónk”, Kosztolányi a „boldog írónak” nevezte, aki méltó utódja lett a mesemondó Jókainak - fogalmazott Pásztor Sándorné. Az est folyamán hamisítatlan palóc hangulat kerekedett: a diákok és tanárnőjük palóc népdalcsokorral lepték meg a hallgatóságot, rimóci táncot ropott a Valkó testvérpár és A kis csizmák című novella is megelevenedett Bosák Éva rendezésében. Kétszázmillió kátyúzásra S. K. Nógrád megye. A Magyar Közút Kht. Nógrád Megyei Területi Igazgatóságának tavalyi tapasztalatai alapján mintegy 180 millió forintot kell majd a tavaszi kátyúzásra fordítani. Közismert, hogy az utakat rendre megviseli a kemény fagy, azt azonban még nem tudni, hogy a mostani enyhe tél mekkora megtakarítást eredményezhet tavaszra. Ami tény: az útállapotok miatt szükség lesz ekkora összegre a javítás érdekében. S mi lesz a komolyabb beruházásokkal...?- Jelenleg is folyamatban van egy előzetes jegyzék készítése az uniós támogatással és út- pénztári forrásból megvalósuló útfelújításokra, hogy pénzügyi lehetőség esetén a megvalósítással lépéselőnybe legyünk - tájékoztatta lapunkat Tolmácsi Ferenc, az üzemeltetési és fenntartási osztály vezetője. Hatszázezres zsákmány Csesztve. Pár napja egy helyi lakos jelentette be, hogy szomszédjához négy férfi ment be, az udvarra csalták a tulajdonosokat azzal a történettel, hogy árokásáshoz használt gépeket akarnak ott letenni. Eközben egyikük bement a házba, ott feltörte a szekrényt és közel hatszázezer forintot tulajdonított el.
