Nógrád Megyei Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-14 / 38. szám
NOGRAD MEGYE 2007. FEBRUÁR 14., SZERDA Lakóhelyünk, Rétság A díjazottak csoportja Végh J. Rétság. Negyedik alkalommal hirdetett vers- és prózaírú-pá- lyázatot általános és középiskolás tanulóknak a városi művelődési központ és könyvtár, Az eredményhirdetésre a magyar kultúra napja alkalmából szervezett ünnepségen került sor. A „Lakóhelyünk, Rétság” nevet viselő pályázatra ez alkalommal is számos írásmű érkezett. A bírálóbizottság vers kategóriában Megyesfatvi Petra költeményét találta a legjobbnak, míg a prózai írások közül GyuriczaÁdám dolgozata bizonyult a legsikerültebbnek. Az arra méltó írásokat viszontláthatják a szerzőik a rétsági évkönyv következő számában. Zöld út és falusi turizmus Végh József A Börzsöny hegység egyik fele Pest, a másik Nógrád megyéhez tartozik. Még az egyébként igen kiváló néprajzos kiadványok is csak az egyik fél feldolgozására törekedtek. Mintha nem is létezne számukra a túloldal. Az elmúlt évtizedek során a megyehatárok hermetikusan elzárták a két térséget egymástól. Az adminisztratív határok ténylegesen kettészakították a korábban természetes kapcsolatban álló területeket. Ezt az ellentmondást ismerték fel a civil szervezetek, s szerveztek találkozót az ellentmondás feloldására. A zebegényi találkozó során megfogalmazták, hogy céljaik között szerepel az Is, hogy úgy élesszék újra, töltsék meg tartalommal a falusi turizmust, az ott élők is tisztában legyenek saját értékeikkel, lehetőségeikkel. Az összefogás útgenerálója az Ökotárs Alapítvány, mely az ország első zöldútja megnyitásával már megteremtette a továbblépés egyik lehetőségét. A Váctói Drégelypalánkig megvalósult kerékpáros program során az érintett települések értékeire hívták fel a figyelmet. A tervekben szerepel a kezdeményezés folytatásával a Börzsönyt körülölelő gyűrű bezárása. Szerencsések a Börzsöny Pest megyei oldalának lakói, hiszen olyan kiváló civil szerveződések segítik őket, mint a Börzsönyvidék Alapítvány, a Magosfa Alapítvány, vagy a szobi Börzsöny Múzeum Baráti Köre. Nálunk, Nógrádban még csak most bontogatják a szárnyaikat a hasonló civil szerveződések. Nagy tervekkel indult a Drégelypalánk környéki tíz települést összefogó kezdeményezés, de a lelkes fiatalokból álló diósjenői Civildió Egyesület is bekapcsolódott a munkába. Miután a szomszédos Szlovák Köztársaság is csatlakozott az Európai Unióhoz, s a határok immár mást jelentenek, mint korábban, új esélyt jelent a határokon átnyúló együttműködés is. A határ immár nem elválaszt, hanem közelsége sokkal inkább lehetőségeket, adottságokat hoz azon törekvés mentén, hogy egy „varratmentes” európai térben élhessünk. A zebegényi sikeres találkozó egy íonéos lépés lehet az együttműködés, együttgondolkodás terén. A program során kiemelt szerepet kapott mindazon helyi termék, amelyeket bemutathattak készítői. Ez alkalommal került sor az Ipoly menti ízek versenye nevezetű vetélkedésre is, mely a helyi étkek és italok rangos seregszemléje volt. A bemutatók, során Nógrádnak sem kellet szégyenkeznie, hiszen a kozárdi turizmus-szervezés és helyi termék értékesítés receptje igencsak jelentős elismerést aratott. Száz éve született a rétsági páncélosok doni hős parancsnoka v. j. _______________________________ Rét ság. Vitéz nemes sárbogárdi Mészöly Géza magyar királyi páncélos őrnagy Egerben született 1907. január 3-án. Édesanyját Medey Mayer Teréznek, édesapját vitéz nemes sárbogárdi Mészöly Gézának hívták. Katonatiszti családból származott. Édesapja mipt a császári és királyi 44. gyalogezred századosa vett részt az első világháborúban, utolsó rendfokozata - akárcsak fiának - az őrnagyi volt. Mészöly Géza hivatalosan 1941. május 1- jén, vezényelten viszont már január elején került Rétságra, az akkori II. kerékpáros (harckocsi) zászlóalj hoz. Ez egy átalakulóban lévő alakulat volt, egyike a páncélos fegyvernem gyors felfejlesztése jegyében megalakuló harc- kocsi-csapattesteknek. A gyorshadtest 1941. júliusaés novembere közötti ukrajnai hadműveletei során alakulata egyik magyar gyártmányú Toldi könnyű harckocsikkal felszerelt századának parancsnoka volt, amelyet a gépkocsizódandárok támogatására osztottak be. A szovjetek elleni hadművelet keretében elvo- nuk rétsági zászlóalj harckocsiegységei 1941. július 27-én estek át a tűzkeresztségen. A frontra vezényelt rétsági zászlóalj harckocsialegységei Gorgyijevkánál ütköztek meg a szovjet csapatokkal. A terep- és az időjárási feltételek nem kedveztek a támadásnak. Az alegységekből közel harmincán meghaltak, többen eltűntek, sokan megsebesültek. Újabb frontszolgálata, ezúttal a magyar hadtörténelem tragikus sorsú 2. hadseregének kötelékében 1942. július 27-én vette kezdetét, amikor mint beosztott tisztet (kezdetben feltehetően mint tiszti személyi tartalékot) a Don mentén bevetett 1. páncéloshadosztály 30. harckocsiezredéhez vezényelték. A viszonylag jelentős tiszti veszteségek miatt rövidesen egy harckocsiszázad parancsnokságával bízták meg, s alakulatával részt vett a korotojaki, illetve az uriv-sztorozsevojei Don menti hídfőcsatákban. Szeptember 11- én Sztorozsevojénél megsebesült. November elején egy Finnországban megtartott téli- harc-tanfolyamra vezényelték, ahol a finnek az 1939-1940-es finn-szovjet háborúban jól bevált téli harci módszereikre képezték ki a német és magyar tiszteket. A tanfolyam november 24-től december 16-ig tartott. Mészöly Géza szabadsága letelte után 1943. január 14-én tért vissza a hadműveleti területre, s a január 12-én meginduló szovjet offen- zíva, illetve á 2. hadsereg maradványainak visszavonulása alatt a 30/1. harckocsi-zászlóalj parancsnoki teendőit látta el. A keleti hadszíntérről hazatérve továbbra is a Rétságon állomásozó harckocsi-alakulat állományába tartozott, amely 1941. október 1-jétől már l/ill. harckocsi-zászlóalj elnevezés alatt szerepelt a magyar királyi honvédség hadrendjében. 1944. július 1-jénőrnagy- gyá léptették elő. Az 1944. augusztus 23-i román átállást követően a magyar királyi honvédség - Dél-Erdély birtokbavételét célzó - utolsó támadó hadműveletében mint a VII. hadtestparancsnokság páncélos előadója vett részt. Az Erdélyt megszálló szovjet csapatok szinte folyamatos előretörése idején parancsnoksága - feltehetően összekötő tisztként - egy német-magyar vegyes harccsoporthoz osztotta be. Október 10-én a Nagyváradtól északra fekvő Bihar községben folytatott * harcok során nyoma veszett. A magyar 12. tartalék hadosztály Wlészöly Géza gyalogos és tüzércsapat- testeiből, valamint a német 176. tábori pótzászlóaljból és a szintén német 325. hadsereg közvetlen rohamlövegdandár hat páncélosából álló harccsoportnak ezen a napon Bihar körzetéből ellenlökést kellett indítania az előrenyomuló szovjet páncélosok feltartóztatására. A korabeli magyar veszteség-nyilvántartási dokumentumok Mészöly Gézát mint eltüntet tartják nyilván, hősi halálának, vagy esetleges hadifogságba kerülésének körülményei nem ismertek. A szovjetunióbeli lágerekben elhunytak nemrég Oroszországból megkapott töredékeslistáján sem szerepel a neve. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum központi irattárában őrzött veszteségi kartonján található egy olyan bejegyzés is, amely arra utal, hogy a magyarországi hadműveletek alatti eltűnésének helyéről és idejéről - feltehetően a holttá nyilvánítás végett - 1950. július 15-én értesítették hozzátartozóit. A művész anya és lánya Szenográdi F. Szécsény. Génjeink, neveltetésünk egy életre meghatározzák életfelfogásunkat, kijelölheti azt az utat, amin járunk, s nem egy esetben determinálják pályaválasztásunkat. A művészvilágban nem ritka, hogy a gyermek folytatója a szülő hivatásának. A klasszikusok közül többek között ilyen a Strauss dinasztia, de a kortárs művészetben is számtalan példát lehet feU sorolni. Közéjük tartozik a salgótarjáni Lóránt család. Lómat János, aki jelenleg nem él megyénk ben, művészetéről, munkásságáról már több alkalommal írtam. A feleségnek L Presits Lujzának és lányuknak, G. Lóráfit Lujzának Szécsényben, a Körösi Csorna Sándor Gimnáziumban van közös kiállítása. Az anyának és lányának nem ez az első közös bemutatkozása. L Presits Lujza Szegeden tanult Tanára, mestere VmklerLászlóha- mar felismerte tehetségét, szorgalmát, a festészet iránti elkötelezettségét. A család 1966-ban került Salgótarjánba. A Gagarin Általános Iskola vezető művész-tanára volt 1993-ig. Dolgozott szakfelügyelőként, a Bolyai János Gimnáziumban rajz fakultációt vezetett 1982-től tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Vízfestők Társaságának. Több mint két évtizedé, beleszeretett a tűzzőmánctechnikába. Olyan szeretettel, lelkesedéssel, „ odaadással beszélt erről a technikáról, mint édesanya újszülött gyermekéről. Nyaranta a salgótarjáni tűzhelygyárban, annak támogatásával, az alkotótársak részére kéthetes tűzzománctábort vezet Témáiban visszanyúlik a gyermekkorához, a somogyi népi hagyományhoz, de több képén ott van a palóc világ színes, és gazdag motívum világa is. B. Gedeon Hajnalka salgótarjáni festőművész a kiállítás megnyitóján mondta róla: „a népi kultúra jóízűen egészséges és valóban megfelelő felelevenítésére, csak a legkiválóbb művészek képesek. Ezek a művészek tisztelettel adóznak szellemi örökségünknek, de a művész a hagyományt élő módon személyes varázzsal feltöltve, mai szemlélettel, egyéni érzelmekkel átitatottan tökéletes technikai biztonsággal megalkotva adja át nekünk.” Az ország számtalan városában volt kiállítása, bemutatkozott Losoncon, Füleken, tűzzománc kompozíciói több iskola falát díszítik, számtalan díjat tudhat magáénak. G. Lóránt Lujza az apai, anyai örökség méltó folytatója, érett művész. 1995-től a rendszeres kiállítók közé tartozik. Általános iskolában édesanyja, középiskolában Czinke Ferenc festő-és grafikus- művész, a főiskolán édesapja volt a mestere. Az ő alkotói hitvallása, az érzelmek közvetítése. Ráirányítani az emberek figyelmét a szépre, rádöbbenteni őket, hogy világunkban, ahol emberi kapcsolatok esnek szét, elidegenedünk egymástól, van szép és jó is, s ez kell, hogy legyen életünk fokmérője. A művésznő, aki rajz-matema- tika szakon szerzett diplomát azt mondta: az érzelmek kell, hogy legyenek életünk mozgatórugói. Mint művésztanár fontosnak tartja, hogy az ifjúságot komplex művészeti hatás érje. Bátor szószólója, nem csak a művészetben, az élet más területén is a generációs családoknak. Számára az alkotó művészet nem csupán kikacsoló- dás, önmegvalósítás; felelősség. Ahogy mondta, _& szülő felelős a gyermekéért, a tanár a rábízott ifjúságért, a művész a közönség ízlés formálásáért, értékek teremtéséért, érzelmek közvetítéséért. Nagyon sok egyéni kiállítása volt. 1998-tól tagja a Magyar Alkotók Országos Egyesületének. Kedvelt technikái, az akvarell, a tűzzománc, a pasztell, az akril, legújabban a textilkollázs. Képei, azon túl, hogy esztétikai élményt nyújtanak, harmóniát, az élet örömét, kedvességét, szépségét közvetítik, érzelmeket váltanak ki. Még egy héttel közelebb... J. A. _____________________ Sor ozat. 23. hét Még mindig tart a tél, bár az időjárás tréfálkozik. Ebben a nyirkos, néha szeles, olykor napos időben sokkal könnyebben megfázunk, mint „kemény” mínuszban. Ha már megfáztunk, csak a pihenés, a gyógyszerek segítenek. Viszont meg is előzhetjük a bajt! A terhesség első 12 hetében szinte semmilyen gyógyszert nem ajánlatos szednünk! A további hetek során is ki kell kérni az orvos véleményét, hiszen nagyon sok olyan készítmény is van, amely akár károsíthatja is a magzatot Néhány panasszal nem kell azonnal az orvoshoz fordulni. Ha kellően tájékozottak vagyunk, elég betérnünk egy drogériába. Néhány vitamin és teafű hatása jobb is lehet, mint a gyógyszereké, csak mindig a megfelelőt válasszuk. De mire is jók a füvekből készült gyógyteák? Sok mindenre! Gondoljunk csak bele: régen nem voltak gyógyszerek, szinte csak növényekkel gyógyítottak. Vannak, akik manapság is a természetgyógyászat hívei - ők sokkal szívesebben isznak meg egy csésze teát ahelyett, hogy bevennének egy szem gyógyszert. De milyen szerekhez nyúljon a kismama, ha beteg? (Persze azok is, akik nem szeretnének gyógyszert szedni!) A fejfájásra nincs hatásosabb, mint a citromos kávé. Főzzünk egy jó erős kávét és cukor, tejpor helyett csak két-há- rom evőkanál citromlevet tegyünk bele. Az íze borzasztó, de még az erős migrént is gyógyítja. A torokfájásra kitűnő a zsálya, a lándzsás útifű, amit szirupként kapni és a hársfatea, amiből napi három-öt csészénél ne igyunk többet, mert heves szívdobogást okoz! Orr- és homloküreg-gyulla- dásra kamillával vagy sóval in- haláljunk. Kismamánk testhőmérséklete nagyon hamar felmegy. Néha még a gyógyszerek sem viszik lejjebb. Éppen ezért a szülei már gyermekkora óta vizes borogatással csillapították a lázát. Ennek az a titka, hogy a két bokára, a csuklókra, a tarkóra és a homlokra hideg vizes borogatást kell tenni. A borogatást húszpercenként lehet cserélni és mindeközben a test többi részét szintén hideg vizes ruhával kell töröl- getni. A fokozatosan hűtött vízzel való tusolás szintén lázcsillapító. Különféle gyulladásos eredetűbetegségekre és tisztítókúrára az alábbiból főzzünk teát: kamilla, körömvirág, citromfű, csalán, cickafark (ez a növény a nőknél a rendszertelen havi ciklust is • beállíthatja, főleg ha ülőfürdőként alkalmazzuk!). Egy liter vízhez két-két evőkanállal tegyünk és leszűrés után egész napra elosztva kortyoljunk belőle! Gyomorfájásra jó a kamilla és a citromfű, amely utóbbi egy természetes nyugtatószer, így jobban alhatunk ha este megiszunk egykét bögre citromfűteát. A kamillát ne igyuk rendszeresen, mert a bélbolyhainknak nem tesz jót! Emellett számtalan gyógynövényt ismer még a népgyógyászat, amelyeket mellékhatások nélkül alkalmazhatunk. A következő héten a kismama- wellnessről olvashatnak. Többek között arról is, hogy ártal- mas-e a szauna, a hajfestés és a szolárium a várandósság 40 hete alatt?
