Nógrád Megyei Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-02 / 28. szám

2 2007. FEBRUÁR 2., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE „Magyarországért táncolok" Balassagyarmat. Markó Ivánnal, a január 29-én Balassa­gyarmat díszpolgára kitüntető címben részesült Kos- suth-díjas táncművésszel beszélgettünk gyökerekről, hitről, Istenről, hazáról. Egymásra számíthatunk... Ivád és Kutasó település példa­értékű önkormányzati összefo­gásba kezdett, melyet remélhető­leg sok hasonló követ majd az or­szágban. Ennek előzménye az volt, hogy néhány héttel ezelőtt Ivád egy 3,5 milliós játszótérhez jutott csereakció, valamint ren­geteg jó szándékú ember segítsé­gével. Joggal mondhatná bárki, hogy ez sajnos, csak egy egyedi eset, s csupán az ivádi gyerekek­nek okoz örömet, pedig sok más faluban, köztük Kutasón is szük­ség volna játszótérre. A kistele­pülések helyzetét ismerő Ivád község ezért úgy döntött, elindít egy olyan felajánlási folyamatot önkormányzatok között, amely a felajánlónak nem jelent terhet, a fogadó számára viszont fontos lépés lehet valamely terve meg­valósításában. A 3,5 milliós játszótér eseté­ben egy 100 ezer forint értékű játék hiánya jelentéktelen, azon­ban Kutasón elindíthatja a maj­dani játszótér létesítését. így Ivád vezetése elhatározta, egy rugós játékot adományoz a nóg­rádi kisfalunak. A településve­zetés úgy látja: ha több önkor­mányzat is hozna ehhez hason­ló, „apró” áldozatot, akkor a sze­gényebb, kisebb települések is fel tudnának mutatni szerény, de az adott közösség életében je­lentős fejlesztéseket. Ennek a fo­lyamatnak a következő lépése­ként Ivád község fel fogja aján­lani valamely kispénzű törpefa­lunak, hogy ingyen elkészíti internetes honlapját. Ivády Gábor, Ivád és Szepes Pé­ter, Kutasó polgármestere jelez­te azt is: a fenti kezdeményezés­sel a politikusok figyelmét is sze­retnék felhívni arra, hogy míg ők költségtérítés címen milliókat kaptak, addig a kistelepülések olyan szorult anyagi helyzetbe kerültek, melyen csak effajta öt­letekkel tudnak enyhíteni. Az ál­taluk felvett összegből egyéb­ként 900 önhibáján kívül hátrá­nyos helyzetbe került település­nek tudtak volna egyenként hat­millió forint támogatást adni. Szabó Andrea- Balassagyarmaton még so­kan emlékeznek nagyszülei bolt­jára, a Hegyi-féle „gyarmatáru-ke­reskedésre”. De tudjuk: három­éves volt, amikor családja elhagy­ta a várost Milyen emlékei jűződ­nek Gyarmathoz?- Igaz, hogy hároméves ko­romban elkerültem Pestre, de utána 12 éves koromig minden szünetben eljött értem Hegyi Bandi nagybátyám és Balassa­gyarmaton vakációztam egy-két hétig a két unokatestvéremnél, Hegyi Zsuzsinál és Hegyi Bandi­nál. Hároméves koromból is őr­zök halovány emlékeket: a há­zunkra emlékszem kívülről és az utcán álló gyerekkocsimra. 12 évesen azonban már sok minden megragadt a városból. Aztán el­telt ötven esztendő, míg Májdán Béla barátom meghívására újra ellátogattam a szülővárosomba. Nem volt itt senkim. A nagybá- tyámék elköltöztek Székesfehér­várra, majd Budapestre, unoka- testvéreim kimentek Párizsba. Még családi sírjaim sincsenek az itteni temetőben, mert a nagybá­tyám és az édesapám közvetle­nül a háború után költöztek Ba­lassagyarmatra. Édesanyámék tokaji származásúak voltak.- Hol vannak akkor hát a gyö­kerei?- Ez egy nagyon nehéz és na­gyon egyszerű kérdés. A gyöke­rem a Jóisten, elsősorban és min­denek előtt. A másik gyökerem Magyarország, a magyar kultú­ra, a magyar művészet, s termé­szetesen a családom. Aztán van­nak városok, amelyeket szere­tek. Balassagyarmatot, Győrt, Budapestet szeretem, a határon kívül pedig két várost. Párizst a kultúrája miatt, Jeruzsálemet a Jóisten miatt. De a gyökereim emberekben is vannak. Nagyon sok bennem az érzelem, még több az érzékenység és az intuí­ció, a megérzés. Szeretem és megérzem a jó embereket. A művészek, a táncosok - miután állandóan saját magukból alakí­tanak más karaktereket, szere­peket - figyelik a többi embert. A legkisebb szemrezdülésből, mozdulatból pontosan látják, ki milyen ember. Még akkor is, ha az az ember megjátssza magát vagy hazudik.- A Kossuth-díj, az Érdemes Művész kitüntetés és számos el­ismerés mellett milyen érzés Ba­lassagyarmat díszpolgárának lenni?- A legegyszerűbben mondva: nagyon megtisztelő. Ha mé­lyebbre megyek, azt mondom, hogy hihetetlenül megrendítő érzelmileg, mert mindenemet odaadnám, ha az anyukám és az apukám megérte volna ezt, csak sajnos már nagyon régen elmen­tek. S a gyarmati díszpolgárság nagyon komoly elégtétel is szá­momra. Hároméves korom óta táncolok. Elsősorban Magyaror­szágért. Szinte mindenütt meg­fordultam már és külföldi kriti­kusok társasága beválasztott a világ tíz legjobb táncosa közé. De a kulturális, érzelmi, emberi gyökereim ehhez az országhoz kötnek, itt szívtam magamba mindent. Egész életemben azt akartam, hogy ennek az ország­nak jó hírnevet szerezzek. Ez az ország én vagyok, ha lehet ezt így mondani.- S mit jelent ön számára a zsi­dósága, az istenhite?- A zsidóság avagy a Jóisten az értékrendemet jelenti. A zsidó-ke­resztény kultúrának van egy kö­zös értékrendje: a Tízparancsolat, ami majdnem mindenki szerint betarthatatlan. De ha végignézed a napodat, hogy aznap mit csinál­tál jól vagy rosszul, van mihez mérned magad. Átgondolom éj­szaka vagy este, hogyan lehet a rosszul csinált dolgokat kijavíta­ni, s amit jól csináltam, megpró­bálom holnap is tovább folytatni. Nekem a közös zsidó-keresztény értékrend nagyon fontos. A két történet egymásra épül. Nem vé­letlen, hogy Jézus is zsidó család­ba született. Jeruzsálem, mint vá­ros, mint látvány: az érzékekre ható isteni erő. A kövekben, az olajfákban, az ég fényeiben, a fel­hőkben, melyek a legelképesz- tőbb és legmegdöbbentőbb alak- zatúak, a szinte kézzel elérhető csillagokban érzékekre hatóan je­len van az Isten. Töményen, esz- szenciálisan, a természetben su- gárzódik a jelenléte.- Templomba jár?- Igen, amikor úgy érzem,, hogy szükségem van rá. Zsina­gógába is és keresztény temp­lomba is járok. Egy szokásom van: soha nem ülök le, mindig megállók az utolsó sor mögött, mert úgy érzem, hogy a Jóisten előtt nekem sosem szabad leül­nöm. De mindent megteszek azért, hogy megfeleljek annak, amire kiválasztott. HÍRSÁV Illegális szemét? Karancslapujtő. A településen a közelmúltban szárnyra kapott az a híresztelés, miszerint egy salgótarjáni cég ott helyezi el il­legális hulladékát. Megkeres­tük Morgenstern Ferenc polgár- mestert, aki elmondta: két hó­nappal ezelőtt az építésnél ki­termelt földet és követ a község­be szállították, de vissza is vitték, mivel az önkormányzat nem használta föl azt. A falu ve­zetője egyéb esetről nem tud. Újabb áremelés Nógrád megye. Villamos energia tekintetében ismét emelésekkel kell számolnunk tegnaptól. Az ál­talános lakossági díjak 4,6 száza­lékkal nőnek, míg az éjszakai áramért 7,9 százalékkal kell töb­bet fizetnünk. A drágulás a köz­üzemi vállalkozásokat és a közü­leti tarifákat is érinti. A változás részleteit, okait az Észak-magyar­országi Áramszolgáltató Nyrt. miskolci központjától szerettük volna megtudni, azonban az ille­tékeseket nem tudtuk elérni. Jótékonysági est Dorogháza. A közelmúltban meg­alakult Jól csak a szívével lát az ember nevű énekkar február 4- én 16 órától az újtelepi öregek napközi otthonában jótékonysá­gi estet szervez. A rendezvény bevételét az újtelepi közpark fel­újítására fordítják, amelyet tár­sadalmi munkában tesznek rendbe a falu lakói. Az esemény­re minimum 200 forintért váltha­tók jegyek, de mindenki saját le­hetőségeihez mérten adakozhat. Tárlat Terény. Február 2-án 18 órakor nyílik meg az Istállógalériában Kele Szabó Ágnes kiállítása, melyet Csemniczky Zoltán Ma- dách-díjas szobrászművész ajánl az érdeklődők figyelmé­be. Baráti köszöntőt dr. Kalocsai Péter mond. Országjáró hagyományok P.Zs. ____________________ Rim óc. Az 1973-ban alakult rimóci hagyományőrző egyesü­let a község népszokásait feldol­gozva járja a fesztiválokat, verse­nyeket, összejöveteleket, ahon­nan különböző díjakkal, elisme­résekkel térnek haza. Tavaly, december 20-án a szécsényi Palóc ködmön kiállí­táson tették tiszteletüket, ahol részt vettek a kiállítási anyagok beszerzésében is. Az általuk ho­zott bútorokat, guzsalyokat, köd- mönöket és a rimóci népvisele­tet tekinthették meg az oda látó­Elfújta a szél NÓgrád megye. Egy öttonnás te­herautó üres pótkocsiját borítot­ta fel az erős széllökés csütörtök reggel a kettes számú főút nő- tincsi elágazásánál. A szélvihar úgy kapott bele a két középten­gelyes utánfutó ponyvájába, mintha az vitorla lenne, menet­közben is kibillentve egyensú­lyából a szerkezetet. A helyszín­re érkező váci és rétsági tűzoltók állították talpra az utánfutót. A baleset során személyi sérülés nem történt. gatok. A szorgos csapat sokat szerepel különböző fesztiválo­kon, a tavalyi évben több mint egy tucat helyre hívták őket. Rendszeres részt vevői a balas­sagyarmati Szent Anna-napi pa­lóc búcsúnak, illetve a hollókői folkfesztiválnak. Sikereik között többször elkönyvelhették az or­szágos arany minősítést, illetve 2005-ben, Egerben elnyerték az Aranypáva Nagydíjat. Érdekesség, hogy az egyesü­let tagjai között minden korosz­tály megtalálható. Egészen a hat­éves gyermektől a nyolcvanhat éves bácsiig. Egyébiránt a szeles időjárás már szerdán munkát adott a sal­gótarjáni, a balassagyarmati és a pásztói lánglovagoknak. Pata­kon például egy kéményt kellett visszabontani. Jobbágyiban a vi­harban kettérepedt, s lakóházat veszélyeztetett egy húsz méte­res fenyő, Bárnában pedig a köz­lekedést akadályozta egy úttest­re dőlt fa. Emellett száraz fű gyulladt meg Bátonyterenye, Nagykeresztúr, Tar és Nógrád- megyer településeken. Konferencia az önfenntartó faluról „Az önfenntartó falu és faluközösség közgazda­ságának modellje, külö­nös tekintettel a gazda­ság fejlesztésére és a fia­tal diplomások újszerű munkalehetőségeire” címmel rendez tudomá­nyos konferenciát febru­ár 6-án, kedden a helyi művelődési házban Mátranovák önkormány­zata, valamint a Buda­pesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának Salgó­tarjáni Intézete. Mátranovák. A Budapesti Gaz­dasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának Salgótarjáni Intézete által, két esztendeje elindított projekt egy észak-magyarországi mik- rotérség problémáinak feltárá­sát és a nehézségekből való ki­lábalás útját kívánja bemutat­ni, amelyre mintegy 57 millió forint uniós támogatást nyert. A célok megvalósítása érdeké­ben Bárna, Cered, Mátratere- nye, Kazár, Mátranovák, Mát- raszele, Nernti, Rákóczibánya, Szilaspogony, Vizslás, Zabar és Salgótarján is együttműködik az intézménnyel. A salgótarjáni főiskola, a Miskolci Egyetem, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnoksága, valamint az érintett falvak közreműködé­sével megrendezendő konfe­renciát délelőtt 10 órakor nyit­ja meg Földi Gyula, Mátra­novák polgármestere. Előadás hangzik el a felső- oktatás regionális fejlesztés­ben betöltött szerepéről, de a projekt terepmunka során szerzett tapasztalatait és stra­tégiai súlypontjait is ismerte­tik a jelenlévőkkel. Az érdeklő­dők képet kaphatnak arról is, mit jelent a hálózati gazdaság szerepe a faluban, s megismer­hetik a Leader-programot, mint hálózati lehetőséget. Elő­adás hangzik el a salgótarjáni főiskola és a helyi gazdaság szereplőinek további együtt­működési lehetőségeiről. Más­nap, február 7-én szakértői konzultációk lesznek. r r MI MOST IS »MÁZZUK HŰSEGET! m Nyerem összértékben! hónapon át tartó sorosolásunk tísodik fordulójához érkeztünk. Február hónapban is 21 szerencsés kifizetőnkhöz kopogtat majtf be Fortuna. E havi f^uQ^.egy 50.000 Ft értékű utazást utalvány és gazdára t^jál még további 20 értékes Viyeremény. Fizessen továbbra is elő a Nógrád Megyei Hírlapra, s a többit bízza a szerencséjére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom