Nógrád Megyei Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-05 / 4. szám

4 2007. JANUAR 5., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE Közösen könnyebb V.G. Karancslapujtő. A Dobroda- és a Mé­nes-völgyi Mikrotérségi Önkor­mányzatok Egyesületének pályáza­ta nyerte el az „Év projektje” címet 2005-ben. Ez azt jelentette, hogy nyertek közel 148 millió forintot uni­ós pályázaton, amelyből „kiépítet­ték” a jelzőrendszeres házi gondo­zói szolgálatot az egyesületet létre­hozó Dobroda és Ménes völgyének 14 településén. A „nyeremény” fe­dezte a program teljes költségét, ön­részre nem volt szükség, így az ön- kormányzatok „csak” garanciát vál­laltak megvalósításáért. Minden­nek szükségességéről Kökény Krisz­tina programmenedzser beszélt azon az összejövetelen, amelyen a térség civil szervezeteinek - köztük az idős emberek közösségeinek - képviselői vettek részt Kökény Krisztina tájékoztatójá­ban elmondotta: a pályázat előtt kér­dőíven mérték fel a települések la­kosságának véleményét A megkér­dezettek túlnyomó többsége vála­szolt és szükségesnek mondta a jel­zőrendszeres házi segítségnyújtás kialakítását Az érintett települése­ken ugyanis sok idős ember él, s kö­zöttük jelentős azok száma, akik egyedül maradtak és segítségre szo­rulnak. Másrészt az elmúlt másfél évtizedben Salgótarjánban több száz munkahely szűnt meg, s ezzel tovább nőtt a munkanélküliség a térségben, elsősorban az alacsony képzettségű, halmozottan hátrá­nyos helyzetű lakosságcsoportok körében. A program megvalósítása pedig munkalehetőséget is kínált. Számoltak azzal, hogy az idősellá­tásnak vannak intézményesített for­mái a megyében is. A várólistán azonban több száz rászoruló idős ember neve szerepel és olyanok is vannak, akik az ellátás, a gondozás költségeit nem tudják vállalni. A pályázat elnyerésével viszont a jórészt idős emberek otthonaikban jutnak a szükséges, biztonságos el­látáshoz. Jelenleg a 28 szociális munkás 230 gondozottat lát el. Va­lamennyien szaktanfolyamot végez­tek és munkába állításukkal tartó­san munkanélkülieket sikerült „visszahozni” a munka világába. Számuk a következő években bizo­nyára nőni fog, mert azt tervezik, hogy a jelzőrendszerrel ellátott laká­sok számát 300-ra növelik. Az idős emberek ellátása eddig térítésmen­tes volt, de valószínű, hogy az év második felében minimális hozzájá­rulást kérnek a gondozottaktól. A fórumot - a Nyugdíjasok Nóg- rád Megyei Képviseletének támo­gatásával - szervező karancs- lapujtői Nyárutó Nyugdíjasklub ve­zetője, Szolnoki Béláné többek kö­zött elmondotta: az összejövetel cél­ja az ismerkedés, a tapasztalatok kölcsönös cseréje, a civil szerveze­tek helyéről, szerepéről, az önkor­mányzatokkal való kapcsolatukról a települések, a kis- és mikrotérségek életében. Fontosnak ítélte, hogy a civilek megismerjék egymást, ja­vaslatokat kínáljanak a közösségért való cselekvésre. A szociális szol­gáltatásban való együttműködés azt is példázza, hogy közösen könnyebb előbbre jutni más területen is. A be­szélgetés során arról is szó esett, hogy az önkormányzatokkal való együttműködés, a civil szervezetek erkölcsi és anyagi támogatásának alapja a közös gondolkodás és az együttes cselekvés, a települések ér­dekében végzett munka lehet Muzsla: „leltár" a színpadon Pásztó. December 2-án, az esti órákban több száz fős nézőközönség előtt zárta az évet a pásztói Muzsla néptáncegyüttes. A paraszti kultúra színes, patinás értéket hordozó világát tárta a nézők elé a több mint 50 táncos. A felnőttek mellett az Ap­raja néptánccsoport gyermekkorú tagjai is szerepeltek és közösen szereztek szívet-lel- ket melengető perceket nézőiknek. A 2006-os év egyfajta leltára volt a mű­sor: januárban a Madách-díj átvétele, feb­ruárban a szlovákiai Muzsla faluban tett lá­togatás volt a kiemelkedő program. A folya­matos munka mellett májusban gyermek­fesztivál az utánpótláscsoportnak, majd edzőtáborozás, amit egy nemzetközi fesz­tivál követett Ketyben. Rövid felkészülés, majd a Nógrád megyei fesztivál Füleken, másnap pedig irány a beszkidi nemzetkö­zi néptáncfesztivál (itt a fesztivál nagydíját kapta az együttes). Augusztusban még a rockballadák bemutatója várt az együttes­re, majd a műsorok mellett elkezdődött a felkészülés az év zárására. Az összegzés során feltétlen meg kell em­líteni Jankura Miklóst és zenekarát, akik a „talpalávalót” szolgáltatták a táncosoknak egész évben. A szakmai munka mellett a szülők munkájáért kell köszönetét monda­ni, akik önzetlen módon segítettek az új raktár és próbahelyiség kialakításában. Az eredményes évet segítette Pásztó város képviselőtestülete és Sisák Imre polgár- mester, valamint Dóra Ottó, a megyei köz­gyűlés akkori elnöke, illetve az ő támoga­tásuk. A nevesíthető támogatók mellé felsora­koztak sokan mások, akiknek adójuk egy százalékából 201 386 forint gyűlt össze. Végül, de nem utolsósorban a Nemzeti Ci­vil Alapprogramról kell szólni, ahonnan pályázat útján jelentős támogatást nyert az együttes. Rendhagyó módon „közkinccsé” teszem gondolataimat: az országban egye­dülálló, hogy olyan kis város együttese, mint Pásztó, nemzetközi sikereket érjen el akkor, amikor a kultúra az élet perifériájá­ra szorult és az is nagy eredmény, ha egy csoport életben tud maradni. Sikereink titka a széles körű támoga­tás, a közös tenni akarás, az értékek fel­ismerése és kevés, de elkötelezett ember kitartó és céltudatos munkája. Büszke vagyok minden volt és jelenlegi táncos­ra, zenészre aki hozzátette saját „gara­sát” ehhez a vagyonhoz. Biztos vagyok benne, hogy mindenki életét végigkíséri az az érték, amit egy már eltűnt, bár még nyomokban megtalálható kultúrától ka­pott és attól a közösségtől, amelyet Muzsla együttesnek hívnak. Úgy gondo­lom, ezekkel a fiatalokkal, magával az együttessel büszkélkedhet Pásztó városa és Nógrád megye is. Zárásként még szerepeljenek azok ne­vei, akik irányítják a szakmai munkát: az Apraja együttes vezetői, Prezenszki Elvira és Ágoston Attila, a Muzsla Egyesület elnö­ke, Tóth Lászlóné, illetve a Muzsla együttes művészeti vezetőjének asszisztense, Tóth Andrea. Ágoston László Beértek a tarjáni ROP-os pályázatok Már uniós szintű a Gagarin és a buszpályaudvarunk Összességében közel 1 milliárd forintos beruházás se­gítségével három új autóbusz-pályaudvar épül (a salgó­tarjáni a közeljövőben már átadásra is kerül) Nógrád megyében. A XXI. század követelményeinek megfelelő, nyugat-európai színvonalú pályaudvarok közül várha­tóan a salgótarjáni átadása történhet meg elsőként. Mindez része a városrehabilitációs tervnek, amelynek kézzel fogható elemei már az elmúlt évben kibonta­koztak, ám a java csak most következik - véli Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere. A megyeszékhely távolsági au­tóbusz-pályaudvara 1976-ban épült Azóta nem került sor a fel­újítására, így sem funkcionálisan, sem esztétikailag, sem technikai felszereltségében nem felelt meg a mai kor elvárásainak, az utazó- közönség és az ott dolgozók igé­nyeinek - vázolta érdeklődésünk­re Székyné dr. Sztrémi Melinda. Ezért Salgótarján önkormány­zata, az Észak-kelet Nógrád Térsé­gi Önkormányzatok Társulásával és a Nógrád Volán Zrt.-vel, mint partnerekkel pályázatot nyújtott be a megyeszékhelyen lévő távol­sági autóbusz-pályaudvar felújí­tására a Regionális Fejlesztés Ope­ratív Program Irányító Hatóságá­hoz. A benyújtott pályázat sikeres volt, a támogatási szerződés alá­írására 2005. július 13-án került sor. Az új autóbusz-pályaudvar en­gedélyezési és kiviteli terveit a miskolci székhelyű Taba és Társai Mérnöki Iroda Kft. készítette el. Salgótarján önkormányzata, mint beruházó, az OKFON Közbeszer­zési és Szolgáltató Rt.-nek adott megbízást az autóbusz-pályaud­var rekonstrukciójával kapcsola­tos komplex közbeszerzési lebo­nyolítói feladatok ellátására. A végső ajánlatok alapján az eljárás eredménye 2006. május 4-én ke­rült kihirdetésre, mely szerint a nyertes a Hídépítő Zrt. ajánlata lett.- A szerződéskötéskor előre nem látható, az épület feltárása során észlelt statikai problémák miatt olyan szerkezetmódosítá­sok tervezése, kivitelezése vált szükségessé, amely az eredetileg tervezett teljesítési határidőt (2006. augusztus 31.) 2007 elejé­re módosította. A fejlesztés magá­ban foglalja a forgalmi igények­nek megfelelő befogadó és át­eresztő képességű, korszerű tech­nikai felszereltséggel rendelkező közlekedési infrastruktúra kiala­kítását. A beruházás eredménye­ként több mint 1600 négyzetmé­terrel bővül a pályaudvar kiépí­tett, illetve le- és felszálló területe. Emellett funkcionális részei ará­nyaiban és elrendezésében az utasforgalom igényeinek megfe­lelően átalakulnak - tette hozzá a polgármester asszony. A tervek szerint az épületegyüt­tes - emeletráépítéssel - 2 szin­tesre bővül, tömbönkénti félnyeregtetős, illetve dongabolto­zatos tetőformával. Az új váróte­rem a két meglévő épület közötti területen, azaz, az állomás fóku­szában épül meg, galériás kialakí­tással, donga-keresztboltozatos le­fedéssel. A jelenlegi váróterem át­építésével egy - a büféhez kap­csolódó - kupolás lefedésű, bazi­likás megvilágítású nyitott díszudvar kerül kialakításra. A homlokzati felületek hőszigete­lést, új burkolatot, hőszigetelő üvegezésű nyílászárókat, a helyi­ségek szintén új burkolatot kap­nak, a külső és belső terek beépí­tett és mobil bútorai kicserélőd­nek - mutatja a polgármester asz­szony a szép látványterveket. A meglévő épület 500 m2-es hasznos alapterületével szemben a tervezett kétszintes épület alap­területe több mint 1000 m2-re, míg a jelenlegi 280 m2-es fedett­nyitott terület közel 1200 m2-re növekedik. A forgalmi irodák, pénztárak, tartózkodók, pihenők, közlekedők, szolgálati és utas vi­zesblokkok, büfén túlmenően az épület földszintjén helyet kapnak a mozgáskorlátozottak szociális helyiségei, valamint üzlethelyisé­gek is. Az utastájékoztatás színvonalá­nak emelése érdekében korszerű megálló- és indulási kijelző beren­dezés, pályaudvari hangosítás, to­vábbá - biztonságtechnikai, va­gyonvédelmi célból - térfigyelő vi­deokamerás rendszer működik majd. A polgármester a rend kedvéért említette meg, hogy ebben az év­ben további két városban, Szécsényben és Balassagyarma­ton is a tarjámhoz hasonlóan vál­toznak az utazás feltételei, hiszen ezeken a településeken is új pá­lyaudvar fogadja majd a Volán utasait. A három említett autó­busz-pályaudvar jelentőségét az alábbi adatok is érzékeltetik. Sal­gótarjánban az iskolai előadások napján (a „szokásos hétköznap­okon”) 288 induló és 287 érkező járatot regisztrálnak 20130 utas­sal. Ezek az adatok Balassagyar­maton: 186-181-13 680. Szécsényben: 90-86-7710. Azaz összesen 41 520. Ez megközelítő­leg azt jelenti, mintha Salgótarján minden lakosa buszra szállna az adott napon a Nógrád Volán Zrt. járatain. Ugyancsak a Nemzeti Fejleszté­si Terv ROP pályázatának segítsé­gével valósult meg számos oktatá­si intézmény, köztük a Gagarin Általános Iskola felújítása. A 38 éves intézmény a pályázaton 123,5 millió forintot nyert, amely­ből a város legkorszerűbb önkor­mányzati fenntartású iskoláját alakították ki. Székyné dr. Sztrémi Melinda, aki az elmúlt év végén cserélte fel gimnázium igazgatói székét a pol­gármesteri székre, fontos ese­ményként értékelte az intézmény korszerűsítések elindulását. Mint mondta, nagyon sokan és sokat dolgoztak azért, hogy olyan iskola legyen a Gagarin, ahol mindenki jól érzi magát Megújult többek kö­zött az uszoda, az iskola vizes­blokkja, kialakítottak egy multi­médiás termet és megérkeztek az új iskolabútorok is, továbbá a nyí­lászárók nagy részét is kicserél­ték. A Gagarin vált az első olyan intézménnyé a városban, amely mozgáskorlátozottak számára is megközelíthető. A beruházás több mint 150 millió forintba került. Székyné dr. Sztrémi Melinda végezetül elmondta, hogy a város nehéz gazdasági helyzete ellené­re a rekonstrukciós program to­vább folytatódik, annak érdeké­ben, hogy a megyeszékhelyhez kötődő emberek valóban otthon érezzék magukat Salgótarjánban. ▲ TNL

Next

/
Oldalképek
Tartalom