Nógrád Megyei Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-05 / 4. szám
4 2007. JANUAR 5., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE Közösen könnyebb V.G. Karancslapujtő. A Dobroda- és a Ménes-völgyi Mikrotérségi Önkormányzatok Egyesületének pályázata nyerte el az „Év projektje” címet 2005-ben. Ez azt jelentette, hogy nyertek közel 148 millió forintot uniós pályázaton, amelyből „kiépítették” a jelzőrendszeres házi gondozói szolgálatot az egyesületet létrehozó Dobroda és Ménes völgyének 14 településén. A „nyeremény” fedezte a program teljes költségét, önrészre nem volt szükség, így az ön- kormányzatok „csak” garanciát vállaltak megvalósításáért. Mindennek szükségességéről Kökény Krisztina programmenedzser beszélt azon az összejövetelen, amelyen a térség civil szervezeteinek - köztük az idős emberek közösségeinek - képviselői vettek részt Kökény Krisztina tájékoztatójában elmondotta: a pályázat előtt kérdőíven mérték fel a települések lakosságának véleményét A megkérdezettek túlnyomó többsége válaszolt és szükségesnek mondta a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kialakítását Az érintett településeken ugyanis sok idős ember él, s közöttük jelentős azok száma, akik egyedül maradtak és segítségre szorulnak. Másrészt az elmúlt másfél évtizedben Salgótarjánban több száz munkahely szűnt meg, s ezzel tovább nőtt a munkanélküliség a térségben, elsősorban az alacsony képzettségű, halmozottan hátrányos helyzetű lakosságcsoportok körében. A program megvalósítása pedig munkalehetőséget is kínált. Számoltak azzal, hogy az idősellátásnak vannak intézményesített formái a megyében is. A várólistán azonban több száz rászoruló idős ember neve szerepel és olyanok is vannak, akik az ellátás, a gondozás költségeit nem tudják vállalni. A pályázat elnyerésével viszont a jórészt idős emberek otthonaikban jutnak a szükséges, biztonságos ellátáshoz. Jelenleg a 28 szociális munkás 230 gondozottat lát el. Valamennyien szaktanfolyamot végeztek és munkába állításukkal tartósan munkanélkülieket sikerült „visszahozni” a munka világába. Számuk a következő években bizonyára nőni fog, mert azt tervezik, hogy a jelzőrendszerrel ellátott lakások számát 300-ra növelik. Az idős emberek ellátása eddig térítésmentes volt, de valószínű, hogy az év második felében minimális hozzájárulást kérnek a gondozottaktól. A fórumot - a Nyugdíjasok Nóg- rád Megyei Képviseletének támogatásával - szervező karancs- lapujtői Nyárutó Nyugdíjasklub vezetője, Szolnoki Béláné többek között elmondotta: az összejövetel célja az ismerkedés, a tapasztalatok kölcsönös cseréje, a civil szervezetek helyéről, szerepéről, az önkormányzatokkal való kapcsolatukról a települések, a kis- és mikrotérségek életében. Fontosnak ítélte, hogy a civilek megismerjék egymást, javaslatokat kínáljanak a közösségért való cselekvésre. A szociális szolgáltatásban való együttműködés azt is példázza, hogy közösen könnyebb előbbre jutni más területen is. A beszélgetés során arról is szó esett, hogy az önkormányzatokkal való együttműködés, a civil szervezetek erkölcsi és anyagi támogatásának alapja a közös gondolkodás és az együttes cselekvés, a települések érdekében végzett munka lehet Muzsla: „leltár" a színpadon Pásztó. December 2-án, az esti órákban több száz fős nézőközönség előtt zárta az évet a pásztói Muzsla néptáncegyüttes. A paraszti kultúra színes, patinás értéket hordozó világát tárta a nézők elé a több mint 50 táncos. A felnőttek mellett az Apraja néptánccsoport gyermekkorú tagjai is szerepeltek és közösen szereztek szívet-lel- ket melengető perceket nézőiknek. A 2006-os év egyfajta leltára volt a műsor: januárban a Madách-díj átvétele, februárban a szlovákiai Muzsla faluban tett látogatás volt a kiemelkedő program. A folyamatos munka mellett májusban gyermekfesztivál az utánpótláscsoportnak, majd edzőtáborozás, amit egy nemzetközi fesztivál követett Ketyben. Rövid felkészülés, majd a Nógrád megyei fesztivál Füleken, másnap pedig irány a beszkidi nemzetközi néptáncfesztivál (itt a fesztivál nagydíját kapta az együttes). Augusztusban még a rockballadák bemutatója várt az együttesre, majd a műsorok mellett elkezdődött a felkészülés az év zárására. Az összegzés során feltétlen meg kell említeni Jankura Miklóst és zenekarát, akik a „talpalávalót” szolgáltatták a táncosoknak egész évben. A szakmai munka mellett a szülők munkájáért kell köszönetét mondani, akik önzetlen módon segítettek az új raktár és próbahelyiség kialakításában. Az eredményes évet segítette Pásztó város képviselőtestülete és Sisák Imre polgár- mester, valamint Dóra Ottó, a megyei közgyűlés akkori elnöke, illetve az ő támogatásuk. A nevesíthető támogatók mellé felsorakoztak sokan mások, akiknek adójuk egy százalékából 201 386 forint gyűlt össze. Végül, de nem utolsósorban a Nemzeti Civil Alapprogramról kell szólni, ahonnan pályázat útján jelentős támogatást nyert az együttes. Rendhagyó módon „közkinccsé” teszem gondolataimat: az országban egyedülálló, hogy olyan kis város együttese, mint Pásztó, nemzetközi sikereket érjen el akkor, amikor a kultúra az élet perifériájára szorult és az is nagy eredmény, ha egy csoport életben tud maradni. Sikereink titka a széles körű támogatás, a közös tenni akarás, az értékek felismerése és kevés, de elkötelezett ember kitartó és céltudatos munkája. Büszke vagyok minden volt és jelenlegi táncosra, zenészre aki hozzátette saját „garasát” ehhez a vagyonhoz. Biztos vagyok benne, hogy mindenki életét végigkíséri az az érték, amit egy már eltűnt, bár még nyomokban megtalálható kultúrától kapott és attól a közösségtől, amelyet Muzsla együttesnek hívnak. Úgy gondolom, ezekkel a fiatalokkal, magával az együttessel büszkélkedhet Pásztó városa és Nógrád megye is. Zárásként még szerepeljenek azok nevei, akik irányítják a szakmai munkát: az Apraja együttes vezetői, Prezenszki Elvira és Ágoston Attila, a Muzsla Egyesület elnöke, Tóth Lászlóné, illetve a Muzsla együttes művészeti vezetőjének asszisztense, Tóth Andrea. Ágoston László Beértek a tarjáni ROP-os pályázatok Már uniós szintű a Gagarin és a buszpályaudvarunk Összességében közel 1 milliárd forintos beruházás segítségével három új autóbusz-pályaudvar épül (a salgótarjáni a közeljövőben már átadásra is kerül) Nógrád megyében. A XXI. század követelményeinek megfelelő, nyugat-európai színvonalú pályaudvarok közül várhatóan a salgótarjáni átadása történhet meg elsőként. Mindez része a városrehabilitációs tervnek, amelynek kézzel fogható elemei már az elmúlt évben kibontakoztak, ám a java csak most következik - véli Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján polgármestere. A megyeszékhely távolsági autóbusz-pályaudvara 1976-ban épült Azóta nem került sor a felújítására, így sem funkcionálisan, sem esztétikailag, sem technikai felszereltségében nem felelt meg a mai kor elvárásainak, az utazó- közönség és az ott dolgozók igényeinek - vázolta érdeklődésünkre Székyné dr. Sztrémi Melinda. Ezért Salgótarján önkormányzata, az Észak-kelet Nógrád Térségi Önkormányzatok Társulásával és a Nógrád Volán Zrt.-vel, mint partnerekkel pályázatot nyújtott be a megyeszékhelyen lévő távolsági autóbusz-pályaudvar felújítására a Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóságához. A benyújtott pályázat sikeres volt, a támogatási szerződés aláírására 2005. július 13-án került sor. Az új autóbusz-pályaudvar engedélyezési és kiviteli terveit a miskolci székhelyű Taba és Társai Mérnöki Iroda Kft. készítette el. Salgótarján önkormányzata, mint beruházó, az OKFON Közbeszerzési és Szolgáltató Rt.-nek adott megbízást az autóbusz-pályaudvar rekonstrukciójával kapcsolatos komplex közbeszerzési lebonyolítói feladatok ellátására. A végső ajánlatok alapján az eljárás eredménye 2006. május 4-én került kihirdetésre, mely szerint a nyertes a Hídépítő Zrt. ajánlata lett.- A szerződéskötéskor előre nem látható, az épület feltárása során észlelt statikai problémák miatt olyan szerkezetmódosítások tervezése, kivitelezése vált szükségessé, amely az eredetileg tervezett teljesítési határidőt (2006. augusztus 31.) 2007 elejére módosította. A fejlesztés magában foglalja a forgalmi igényeknek megfelelő befogadó és áteresztő képességű, korszerű technikai felszereltséggel rendelkező közlekedési infrastruktúra kialakítását. A beruházás eredményeként több mint 1600 négyzetméterrel bővül a pályaudvar kiépített, illetve le- és felszálló területe. Emellett funkcionális részei arányaiban és elrendezésében az utasforgalom igényeinek megfelelően átalakulnak - tette hozzá a polgármester asszony. A tervek szerint az épületegyüttes - emeletráépítéssel - 2 szintesre bővül, tömbönkénti félnyeregtetős, illetve dongaboltozatos tetőformával. Az új váróterem a két meglévő épület közötti területen, azaz, az állomás fókuszában épül meg, galériás kialakítással, donga-keresztboltozatos lefedéssel. A jelenlegi váróterem átépítésével egy - a büféhez kapcsolódó - kupolás lefedésű, bazilikás megvilágítású nyitott díszudvar kerül kialakításra. A homlokzati felületek hőszigetelést, új burkolatot, hőszigetelő üvegezésű nyílászárókat, a helyiségek szintén új burkolatot kapnak, a külső és belső terek beépített és mobil bútorai kicserélődnek - mutatja a polgármester aszszony a szép látványterveket. A meglévő épület 500 m2-es hasznos alapterületével szemben a tervezett kétszintes épület alapterülete több mint 1000 m2-re, míg a jelenlegi 280 m2-es fedettnyitott terület közel 1200 m2-re növekedik. A forgalmi irodák, pénztárak, tartózkodók, pihenők, közlekedők, szolgálati és utas vizesblokkok, büfén túlmenően az épület földszintjén helyet kapnak a mozgáskorlátozottak szociális helyiségei, valamint üzlethelyiségek is. Az utastájékoztatás színvonalának emelése érdekében korszerű megálló- és indulási kijelző berendezés, pályaudvari hangosítás, továbbá - biztonságtechnikai, vagyonvédelmi célból - térfigyelő videokamerás rendszer működik majd. A polgármester a rend kedvéért említette meg, hogy ebben az évben további két városban, Szécsényben és Balassagyarmaton is a tarjámhoz hasonlóan változnak az utazás feltételei, hiszen ezeken a településeken is új pályaudvar fogadja majd a Volán utasait. A három említett autóbusz-pályaudvar jelentőségét az alábbi adatok is érzékeltetik. Salgótarjánban az iskolai előadások napján (a „szokásos hétköznapokon”) 288 induló és 287 érkező járatot regisztrálnak 20130 utassal. Ezek az adatok Balassagyarmaton: 186-181-13 680. Szécsényben: 90-86-7710. Azaz összesen 41 520. Ez megközelítőleg azt jelenti, mintha Salgótarján minden lakosa buszra szállna az adott napon a Nógrád Volán Zrt. járatain. Ugyancsak a Nemzeti Fejlesztési Terv ROP pályázatának segítségével valósult meg számos oktatási intézmény, köztük a Gagarin Általános Iskola felújítása. A 38 éves intézmény a pályázaton 123,5 millió forintot nyert, amelyből a város legkorszerűbb önkormányzati fenntartású iskoláját alakították ki. Székyné dr. Sztrémi Melinda, aki az elmúlt év végén cserélte fel gimnázium igazgatói székét a polgármesteri székre, fontos eseményként értékelte az intézmény korszerűsítések elindulását. Mint mondta, nagyon sokan és sokat dolgoztak azért, hogy olyan iskola legyen a Gagarin, ahol mindenki jól érzi magát Megújult többek között az uszoda, az iskola vizesblokkja, kialakítottak egy multimédiás termet és megérkeztek az új iskolabútorok is, továbbá a nyílászárók nagy részét is kicserélték. A Gagarin vált az első olyan intézménnyé a városban, amely mozgáskorlátozottak számára is megközelíthető. A beruházás több mint 150 millió forintba került. Székyné dr. Sztrémi Melinda végezetül elmondta, hogy a város nehéz gazdasági helyzete ellenére a rekonstrukciós program tovább folytatódik, annak érdekében, hogy a megyeszékhelyhez kötődő emberek valóban otthon érezzék magukat Salgótarjánban. ▲ TNL
