Nógrád Megyei Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-29 / 24. szám
2007. JANUÁR 29., HÉTFŐ 3 NÓGRÁD MEGYE Iskolabezárások, összevonások veszélye H. B. Nógrád megye. Mint az már több országos médiában elhangzott, várhatóan ebben az évben több oktatási intézményt is össze kell vonni, illetve - rosszabb esetben - meg kell szüntetni. Az évről évre csökkenő gyermeklétszám miatt sajnos egyik iskola sem érezheti magát biztonságban. Tapasztalható, hogy a falusi kisiskolák arra kérik a szülőket, hogy óvodában végző gyermeküket ne a városi iskolába hurcolják, hanem bízzanak meg abban az iskolában, ahol egyszer ők is tanultak. Valóban igaz, sok esetben fejlettebb, korszerűbb egy városi intézmény, de sok példa van arra, hogy falusi iskolából is lehet országos versenyt nyerni és a későbbiekben mesz- szire - egyetemekre, főiskolákra - eljutni. Lapunk információi szerint a megszorítások és a csökkenő gyermeklétszám miatt megyénkben is több intézményt érint a közeljövőben az összevonás vagy a megszüntetés. Mint megtudtuk, a salgótarjáni és a megyei önkormányzat következő közgyűlésén napirendi pont keretében tárgyal a megyei iskolák további sorsáról. A napokban többen megkeresték szerkesztőségünket, miszerint a salgótarjáni önkormányzat tervei között szerepel a Madách Imre Gimnázium, Szakközépiskola és a Kanizsai Dorottya Egészség- ügyi Szakközépiskola, illetve a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép és Szakmunkásképző Iskola, valamint a Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola összevonása. Január 24-én az EÜ-ben intézményi fórumot tartottak, ahol Székynédr. Sztrémi Melinda ismertette a város elképzeléseit a jelenlévőkkel. Mint megtudtuk, a fórumon nem hangzott el semmi végleges, azaz az összevonás még nincs eldöntve. A döntést a február 13-án ülésező városi közgyűlés hozza meg. Salgótarjánban azonban többen tartanak attól, hogy az önkormányzat „kiszivárogtatással” készíti elő az összevonást, hiszen „nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja”. Nyertek Alsópetény. A település önkormányzata 10 millió forintot nyert labdarúgópálya építésére. A sikeres pályázatnak köszönhetően a községben is focizhatnak kicsik és nagyok füves sportpályán. „Ünnepeljünk és emlékezzünk"- Hisszük, hogy 2007 olyan fordulópont lesz a város történetében, amely elindítja Salgótarjánt egy újabb hullámhegy felé - hangsúlyozta megemlékező beszédében Székyné dr. Sztrémi Melinda. Dr. Förster Kálmánhoz hasonlóan a mai városvezetők is hiszik, hogy a város ereje az itt élő emberekben van. Azokban a salgótarjániakban, akik időről időre fel tudtak állni és meg tudták mutatni, hogy tudnak jövőképet rajzolni önmaguk és a gyermekeik elé, tovább tudják vinni városuk fejlődését. A polgármester szerint összefogással, a salgótarjániak hitével és erejével újra elindíthatunk Salgótarjánban egy óriási fejlődést. Salgótarján. - Ünnepelni jöttünk a mai napon, megünnepelni városunk 85. születésnapját és emlékezni 1922. január 27-re, amikor elődeink a mögöttünk lévő épületben kinyilvánították akaratukat, hogy ezt a sok kis településből álló községet várossá nyilvánítják - mondta ünnepi beszédében Székyné dr. Sztrémi Melinda. A polgármester szerint a várossá nyilvánításról alkotott vélemények, a város fejlődése és története ellentmondásokkal teli. Sokan úgy vélték, felülről kezdeményezett volt a várossá alakítás, kényszerből alakították várossá, de többen úgy gondolták, hogy önszerveződő volt mindez és Salgótarján megérett arra, hogy kimondassák: „méltó a városi rangra”. A megyeszékhely a mai napig sok-sok apró kis településből áll össze, melyek az egyes bányakolóniák, gyárak köré szerveződtek, hiszen ipari-bányász városként indult Salgótarján történelme. Székyné dr. Sztrémi Melinda szerint ezek a településrészek a mai napig őrzik identitásukat, gondoljunk csak Salgóbányára, Baglyasaljára, Zagyvarónára vagy Zagyvapálfalvára. A polgármester beszédében kiemelte ellentmondásos volt Salgótarján későbbi fejlődése is, hiszen az igazi településrendezés, a várossá válás majd csak 1958-ban történt meg. Ebben a városban mindig együtt volt a mérhetetlen szegénység és a hirtelen fejlődés, a csodálatos ütemű városiasodás és az elszegényedés.- Ezt éljük, ezt a várostörténetet mai napig, de hisszük, hogy 2007 olyan fordulópont lesz a város történetében, amely elindítja Salgótarjánt egy újabb hullámhegy felé - hangsúlyozta Székyné dr. Sztrémi Melinda. Dr. Förster Kálmánhoz hasonlóan a mai városvezetők is hiszik, hogy a város ereje az itt élő emberekben van. Azokban a salgótarjániakban, akik időről időre fel tudtak állni és meg tudták mutatni, hogy tudnak jövőképet rajzolni önmaguk és a gyermekeik elé, tovább tudják vinni városuk fejlődését. A polgármester szerint összefogással, a salgótarjániak hitével és erejével újra elindíthatunk Salgótarjánban egy óriási fejlődést. Okos tervezéssel, a források megtalálásával van mód arra, hogy elinduljon egy új korszak Salgótarján életében. De Székyné dr. Sztrémi Melinda azonban kiemelte, ezt csak úgy tehetjük meg, ha őrizzük a múltat, őrizzük a gyökereinket, megemlékezünk azokról az elődökről, akik segítettek abban, hogy a város fejlődhessen, várossá váljon és évtizedek, évszázadok múlva is lesznek emberek ezen a helyen, a gyermekeink, az unokáink, akik megemlékeznek a város első képviselő-testületéről, a város első polgár- mesteréről.- Hisszük, hogy megcáfolhatjuk Ady mondatát: „mi vasárnapi nép vagyunk”, hogy nem leszünk vasárnapi nép és nem csak egy napon ünnepeljük városunk születésnapját. Erre készülünk 2007-ben, hogy mindig történik majd valami, ami felidézi a 85 évet, az akkori pillanatokat. Emlékezzünk a 85 évvel ezelőtti napra, ünnepeljük városunk születésnapját és kívánjuk Salgótarjánnak, hogy legyen sok-sok 85 éve még és kívánjuk azt, hogy gyermekeink, unokáink és az ő leszármazottaik mindig itt legyenek Salgótarjánban és boldogok legyenek ebben a városban - zárta szavait a polgármester. A Kohász fúvószenekar is részt vett a megemlékezésen Székyné dr. Sztrémi Melinda (középen) polgármester, Juhász Tibor (balra) és dr. Fenyvesi Gábor alpolgármesterek együtt koszorúztak PÁDÁR ZSÓFIA Jönnek a fagyok, aggódnak a gazdák Az eddig enyhének mondha- : tó időjárás után jönnek a hi- • deg, szeles, mínuszos napok... '■ A minap már szembesülhet- ■ tünk a szürke felhőkből aláhul- : ló nagy hópelyhekkel. Ezt hall- : juk nap mint nap a hírekben, '■ ezt olvashatjuk az újságok cím- ■ lapjain, erről beszélgetnek a : buszon. Sokaknak hiányzott a fehér • karácsony, a síelés rajongói- '■ naka sport, a gyermekeknek a : szánkózás, hógolyózás és per- • sze a tél szerelmeseinek a min- '■ dent beborító hófehér lepel. ■ Hó hiányában azért sok ag- : godalmat megspórolhattunk ] eddig: nem gondolkodtunk '■ órákat, vajon el merjünk-e in- '■ * dúlni autóval a munkahelyre, : nem csúszkáltunk a befagyott [ tavak jegein, illetve a csúszós '■ utakon. Sokan nem bánták, ■ amikor a szürke felhők mögül : néha kikandikált a nap és per- : cek alatt felmelegítette a leve- \ gőt. A szokatlan meleg viszont ■ beláthatatlan következmények- : kel jár. Elsősorban a növények, : a termés sínyli meg az időjá- '■ rást. A gazdák nehéz helyzet- '■ ben vannak, hiszen saját sze- : műkkel nézik végig, hogy megy ; kárba a gondos munka. Az időjósok szerint a követ- ■ kező napokban talaj menti fa- : gyokra lehet számítani és több ; helyen részünk lesz a téli „ál- ■ dósban” is. ■ A fösvény a színpadon Salgótarján. A József Attila Művelődési és Konferenciaközpontban január 29-én 19 órától A fösvény című színdarabot láthatják a József Attila-bérlettel rendelkezők. A darabot a kassai Thália Színház művészei viszik színre. Az előadásra 2000 forintos szólójegyek is kaphatók a művelődési központban. „Isten nem hagy árván minket” A nézsai templom kőoltárának szentelésén dr. Beer Miklós váci püspök arra kérte a jelenlévőket, hogy hallják meg Isten szavát és figyeljenek embertársaikra. A szombaton megszentelt oltárba, mely a püspök szavai szerint Isten szeretetét jelképezi, Szent Jusztinusz ereklyéjét helyezték el. lyet Szent Márk evangéliumában olvashatunk: „Jézus egy süketnémát meggyógyított és mindenki csodálkozva mondta, mekkora csoda történt, a süketek hallanak, a némák megszólalnak”. Ezt a gondolatot vitték végig az elmúlt héten és kérnek mindenkit, hogy hallja meg Isten hívó szavát. Dr. Beer Miklós hangsúlyozta, mai zűrzavaros, rohanó világunkban szükségünk van arra, hogy megkeressük a biztos pontot az Nézsa. - Könyörögve kérjük Urunkat, Istenünket, hogy áldja meg ezt az oltárt és áldásával megtisztuljunk mi is - mondta dr. Beer Miklós a nézsai templom új kőoltárának szentelésén. A váci püspök szavaiból megtudtuk, az ökomenikus imahéten a katolikus, az evangélikus, a baptista és a református atyákkal együtt arról az egy mondatról elmélkedtek, meéletünkben és megtaláljuk a biztonságot. - Bármi történik is az életünkben, a Jóisten személyesen szeret bennünket és mindannyian fontosak vagyunk neki - hangsúlyozta a püspök. Majd hozzátette, a felszentelt új kőoltár legyen a hívők számára egy fogódzó, egy biztos pont, hogy akármikor eljönnek a templomba és részt vesznek a szentmisén, mindig érezzék, hogy Isten jelen van, hiszen Jézus megígérte, hogy velünk marad a világ végezetéig. Éppen emiatt fontos, hogy meghalljuk Isten üzenetét és szívünkben mindig tudjuk, nem hagy árván minket, de ugyanilyen fontos, hogy meghalljuk egymás szavát, egymás jajkiáltását és fogjuk meg egymás kezét. Dr. Beer Miklós váci megyés püspök szentelte meg a kőoltárt
