Nógrád Megyei Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-04 / 3. szám
4 2007. JANUÁR 4., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE A szabad szellem áramlása Németh Péter Mikolával, az Ipoly Eurorégió titkárával az Ipoly folyó földrajzi és szellemi jelentőségéről, az Ipoly-hidak megépítésének szükségességéről beszélgettünk. Szabó Andrea- Ón régóta vallja: az Ipoly-hidak megépítésének nemcsak gyakorlati, hanem szimbolikus jelentősége is van... Igen, a hidak metaforikusán és valóságosan is összeköthetnek partokat és s lelkeket. Az Ipoly-táji haza a § magyar nép természeti és törté- f neti kerete, melyben az Ipoly az a folyó, amely a Kárpát-medencében a fő ütőérrel, a Dunával kapcsolja össze az itt élő népeket. Ezen az archaikus tájon palócok, kisalföldi vonásokat őrző magyarok, zsidók, cigányok, szlovák és német, kis számban ruszin és lengyel ajkúak élnek együtt évszázadok óta szokásaikban, eszméikben, kultúrájukban egységet alkotva. Épp ezért jelentheti a harmadik évezredben az Ipoly a szabad szellem szabad áramlásának jelképét, lehetőségét, a Szlovákiához tartozó magyar nemzeti kisebbség kötődését. De az Ipoly a második világháborút követő békeszerződések óta jelent valami mást is. Veszteséget. Önkényt. Igaztalansá- got. Nincs a történelemnek még egy olyan békeszerződése, amely a határmódosítások esetén ne az etnikai, földrajzi tényezőket vette volna alapul, ellentétben a trianonival, amely a közlekedési infrastruktúra nyomvonala szerint szabta meg a határt. így kerülhetett az Ipoly völgye Szobtól Drégelypalánkig közlekedési, majd kulturális holttérbe. Mindezzel együtt a Duna, Ipoly, valamint a Pozsony, Nyitra, Léva, Ipolyság vonal által határolt terület valójában ma is a legnagyobb kiterjedésű és népességű, szinte hermetikusan elzárt magyar nyelvterület.- Mi a története ennek a hajózhatóvá kikiáltott folyónak?- Az Ipul/Ipoly/Ipel/Eipel, mint napjainkban tudni véljük: Trianon (1920. 06. 04.), majd az első és második bécsi döntés (1938. 11.02., 1940. 08.30.) és Párizs (1947. 02. 10.) óta a nagyhatalmak csinálta európai béke hatására vált mesebeli fo- lyóvá. Zavarossá és hajózhatóvá. Bizonyos szakaszait, első lépésben csak határvizekké rajzolták át a térképeken a minhídjaiktól is megfosztották az Ipoly-völgyében élőket, demarkációs vonalakat képezve ezzel családok, rokonok, barátok között. S végezetül, ami talán a legtragikusabb, hogy a XX. század második felében, a csehszlovákiai Hulinova-terv nagyobb része megvalósulhatott folyószabályozás címén a forrásvidé- kektől, azaz a Vepor-hegységtől a szobi Ipoly-torkolatig gátakkal, működésképtelen hallépzötti 169,7 km-es szakaszon ösz- szesen 47 híd, illetve átkelőhely kötötte össze a folyó bal és jobb partját. A korabeli hídsűrűség négy folyamkilométerben állapítható meg. A mostani ezzel szemben nagyjából 56 fkm. Ezt a légüres, infrastruktúrájában tudatosan elsorvasztott területet kívánatos minél előbb, az európai uniós magyar, szlovák közös tagság lehetőségeit hasznosítva sürgetően orvosolni. Első lépésben a hálózati vizsgálatoA két part között igen nagy az érdeklődés a hidak iránt, egyelőre azonban úgy tűnik, „helyben jár” az ügy denkori hatalmak kiszolgálói, akiknek érdekükben állt ké- nyük-kedvük szerint összekaszabolni, majd eldarabolni a- kultúrájában évszázadokon át szerves egységben lélegző nemzettestet. így Szobtól, azaz a Duna-Ipoly torkolattól a palóc Pompejiig, vagyis az Európa-dí- jas Ipolytarnóc Tájvédelmi Körzetig, egy több helyen is megszakított, vakbélnyúlványhoz hasonló, hosszan elnyúló határsáv képződött. Mindezek következményeként a természetes átjáróiktól, a fa-, a beton- és vascsőkkel tarkított csatornává alakították az egész folyómedret. Ami olyan gyógyíthatatlan környezeti sebeket okozott - többek között a vízállás és vízhozam csökkenését -, hogy a szabályozás bizonyos növény- és állatfajok teljes pusztulásához vezetett.- Hol kelhetünk ma át az Ipo- lyon?- Az Ipolyon a közúti átkelés napjainkban már csak néhány helyen lehetséges. A valamikori egységes Ipoly menti kultúrkörben a Szob-Ipolytarnóc köBielovce közötti híd mihamarabbi újjáépítését fontosnak tartják a helybéliek. Viskovce nad Iplom/Ipolyvisknél a híd a szlovák oldalon épségben megmaradt. A magyarországi oldalon Tésa község felől egy, a hídhoz felvezető útszakasz megépítésére van szükség, ami viszonylag kis beruházással és gyorsan megvalósítható. A Drégelypalánk - Ipolyhídvég, a Kóvár/Koláre - Újkóvár, az Őrhalom - Ipolyvarbó/Vrbovka, kát végző szakemberek ajánlása szerint nyolc közúti híd újraépítésével lehetne leghatékonyabban felszámolni a létező közlekedési nehézségeket. Az Ipoly Eurorégió határon átnyúló együttműködés 2004. évi állás- foglalásában, többek között a Főmterv hálózati vizsgálata alapján megadott fontossági sorrend figyelembevételével tett javaslatot a hidak újjáépítésére: Ipolydamásd - Helemba, Vámosmikola - Ipolypásztó/ Pastovce vagy más változatban a Vámosmikola - Ipolybél/ a Pöstyénpuszta - Pető/Petov és a Rárósmulyad/Mula Nógrádszakál - hidak újjáépítése is elengedhetetlen. A nyolc híd/elépítésének költsége - beleértve az infrastrukturális beruházásokat, utakat, ártéri hidakat, töltéseket - összesen 3,4 milliárd forintot vagy 500 millió koronát (14 M eurót) tenne ki. Vagyis Magyarország a maga 25 százalékával (3,5 M euró), a Szlovák Köztársaság 25 százalékával (3,5 M euró) és az Európai Unió ötven százaléka (7 M euró) venne részt a 2004-es árfolyamok szerint, ha ugyanaz a konstrukció érvényesülne, mint a Mária Valéria híd újjáépítésénél.- Milyen kilátások vannak e hidak megépítésére?- A folyó Pest megyei szakaszán az ipolydamásdi, a Nóg- rád megyei szakaszán a pöstyénpusztai és a ráróspusztai hídtervek már régen elkészültek, az építési engedélyek is megvannak, Interreg III/A pályázati támogatással a pénzforrás is megszerezhető, mégsem történt eddig lényeges előrelépés az újjáépítésben. Valószínű az, hogy hiába ülésezik a határon átnyúló együttműködést szolgáló magyar-szlovák kormányközi vegyes bizottság, s tesz ajánlásokat a hidak ügyét szorgalmazva, addig, amíg Szlovákiában nem módosítják az úttörvényt. A hidakhoz vezető utak ugyanis nem számítanak országos közútnak Szlovákiában, így aligha remélhető előrelépés. Épp ezért, a tények ismeretében, az újraépítés szándékának társadalmasításában kíván jó szolgálatot tenni népfőiskolái módszerekkel az Ipoly Eurorégió Szabadegyetem olyan módon, hogy tanulmányi napjain folyamatosan és tematikusán feldolgozza hallgatóival az Ipoly-hidak történetét, a közúti és vasúti hidakét s azok újjáépítésének lehetséges szempontjait. Ugyanakkor, a szabadegyetemi kurzusokkal párhuzamosan 2007-től az Ekszpanzió nemzetközi kortárs művészeti találkozók keretein belül az érdekeltek létrehívnak több olyan kortárs művészeti akciósorozatot, amelyben felkért, nemzetközileg ismert művészek lépésről lépésre, az Ipoly-hidak egykori és tervezett helyein Magyarországon és Szlovákiában virtuális hidak létrehozásával kísérletet tesznek arra, hogy felhívják a széles közvélemény figyelmét a mostani tarthatatlan állapotokra. A hidak az emberi kapcsolatokban nemcsak objektiven játszanak nélkülözhetetlen szerepet, hanem az emberi lét szinte minden területén. Menedzser és kantor Szécsény. Dr. Feketéné Benkó Kata a terület- és településfejlesztő geográfus fejlesztési diplomáját a szegedi tudományegyetemen szerezte. Sz. F.- Annak idején mi motiválta a pályaválasztásban ?- Szerettem a földrajzot, ami bizonyos fokig érthető, édesanyám földrajz szakos tanár. Tanítani nem akartam, így esett a választásom erre a szakra. Nem szertetem a nyüzsgő fővárost, édesapám is a szegedi egyetemen végzett, ezért oda adtam be a jelentkezésemet - mondta a fiatal szakember. A tinta még meg sem száradt a diplomáján, amikor a szécsényi polgármesteri hivatalhoz került dolgozni. A műszaki osztályon a szakberuházási terület volt a munkája, amelyhez pályázatok előkészítése, írása menedzselése is kapcsolódott. A munkáról a felfogása: szeresd azt, amit csinálsz. Nem csak vallja, így is cselekszik. Főnökei elégedettek voltak a lelkes, fiatal, kreatív munkaerővel. Egy időben mégsem lehetett vele találkozni a hivatal épületében, Szécsényben. A Balassagyarmaton élő dr. Feketéné Benkó Kata családi örömök elé nézett, egy aranyos fiúgyermeknek, Zsolt Benedeknek adott életet. Mint minden édesanya, ő is a pici gyermekével töltötte idejének nagy részét. Férje a balassagyarmati városi bíróságon bírói munkakörben dolgozik. Ez év közepétől ismét találkozni vele Szécsényben, újra dolgozik. Igaz, nem ott, ahol eddig, de munkájában lényeges változás nem történt. A szécsényi kistérség területfejlesztési menedzsere. Munkája továbbra is Szécsényhez kapcsolódik, a városi pályázatok előkészítése, menedzselése a feladata.- Valójában ott folytatom, ahol abbahagytam. Amikor elmentem szülési szabadságra, akkor fejeztem be a szélessávú internetpályázatunkat, ami köztudott, hogy sikeres volt. A gyakorlati megvalósításra most kerül sor. Annak idején részt vettem a történelmi belváros felújítására benyújtott pályázat előkészítésében. Fiatal kora ellenére tanul, képezi magát. Munka mellett a szolnoki főiskolán európai uniós szakértői képesítést szerzett.- A tanultak, az új ismeretek kapcsolódnak a munkámhoz. Jobban átlátom az unió működését, pályázati források lehetőségét és a megszerzett ismereteimet fel tudom használni az uniós pályázatok írásánál - vélekedett.- Szabadidejét mivel tölti?- Most a szabadidőm jelenős részét, legnagyobb örömömre kitölti a kisfiam.- Úgy tudom, hogy van egy harmadik végzettsége is, az pedig a kántori.- A beszélgetésünk előtt alaposan felkészült belőlem - mondja mosolyogva. - Valóban így van, s örülök, hogy megemlítette. Ennek is családi indíttatása van. Dédnagyapám evangélikus lelkész volt. Mindig csodálattal hallgattam a templomi zenét. Hat évig tanultam zongorázni. Még általános iskolás voltam, amikor a nagymama kérésére, aki meglátta bennem a zene iránti érdeklődést, 1994-ben elvégeztem a kántorképzőt. 2003- ban felkeresett a balassagyarmati református lelkész, s felkért, ha nincs ellene kifogásom, legyek a kántoruk. Tudni kell, hogy hívő evangélikusok vagyunk. A két vallás közel áll egymáshoz, így igent mondtam. A liturgiái rész elsajátításában sokat segített Zólyominé Rujovszki Mariann evangélikus kántor. Hadd dicsekedjek el vele, hogy egyházi énekkart is vezetek - újságolta.- S boldog ember?- Igen, az vagyok. Kiegyensúlyozott és boldog. A munka, a geográfia, a pályázatok írása, azok menedzselése, a feleség szerepe, az anyai hivatás, a kántorizálás teszi teljessé, kiegyensúlyozottá és boldoggá egy fiatal, de már nem pályakezdő nő életét.