Nógrád Megyei Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-26 / 22. szám

2007. JANUÁR 26., PÉNTEK GAZDASAG WBBESB3M Megszűnik az állami áramárkedvezmény július elseje után már csak a munkáltatók adhatnak kedvezményt a villamosipari dolgozóknak - közölte teg­nap Garamhegyi Ábel, a GKM államtitkára. A tárca szerint az árampiaci nyitás után jelentősen csökkenhet a villamos energia ára. Kamatemelést hozhat a nyolcszázalékos infláció „ha nyolc százalék fölé emelkedik az infláció, lehet­séges, hogy egy vagy két lép­csőben - 0,25-0,5 százalék­kal - emelnünk kell a jelen­leg nyolcszázalékos alap­kamatot - mondta a Reuters- nak Csáki Csaba, az MNB monetáris tanácsának tagja. Rekord kartellbírság: 190 milliárd forint ÖSSZESEN 750 MILLIÓ eUTÓS, mintegy 190 milliárd forin­tos kartellbírságot rótt ki tíz világcégre az Európai Bizott­ság. A tizenhat évig működő szövetség erőművi kapcsoló­berendezéseket gyártó tagjai felosztották az európai és távol-keleti piacokat. A BUX-index 2007. január 25-én 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2007.01.25. mm tímmi vatoÄWWfoR Csepel 498 +20,00 9 Rába 1213 +5,75 288 Econet 85 +4,94 172 MTelekom 1015 +2,01 1538 Mól 20835 + 1,39 8377 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ér (ff Vátaé$(%)m>Ft Richter 38 595-2,55 6605 Egis 24 305-2,43 3435 OTP 58554-2,27 20101 TVK 6750-1,17 113 BorsodChem 2 870-0,42 157 A BUX-index az elmúlt napokban 25000 24 600 24 293 24 200 ^---- 24196 „ 2380 0 24176 24 172 23400 23000 22600 22 200­ponW 01.16 01.17 01.18 01.19 01.22 01.23 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2007. január 25-én. /Ft $/Ft /$ 4 f 253,36 195,30 1,30-0,17 Ft +0,47 Ft Ocent Nem kívánt teher a panel drágulás Egyre többen hagynák el a lakótelepeket Magyarország lett a sereghajtó a térségbeli uniós tagok között A megemelkedett közmű­díjak miatt egyre többen szabadulnának panellaká­suktól. Kilátásaik azon­ban nem túl fényesek, mivel nehéz vevőt találni ezekre az ingatlanokra. Tóth Marcella Januártól átlagosan 32-46 száza­lékkal emelkedtek az egyébként is magas rezsijű panellakások fenntartási költségei, aminek el­sődleges oka a drága távhőszol­gáltatás. Egy átlagos, 54 négy­zetméteres lakásban élő család a téli hónapokban havi hat-tízezer forinttal fizet többet idén a távhőért, mint tavaly. Mindemel­lett körülbelül négyezer forint­tal emelkedett a havi közös költ­ség - mondta el érdeklődésünk­re Ujj Attila, a Lakásszövetkeze­tek és Társasházak Érdek-kép­viseleti Szakmai Szövetségének elnöke. A tehernövekedés ugyanakkor nagyban függ a család jövedel­métől, mivel a gázár- és távhő- fogyasztási támogatás januártól nem alanyi jogon, hanem rá­szorultsági alapon jár. Ugyanígy az sem mindegy, hogy hol van az adott lakás, mivel a távhő-, a víz- és csatornadíjat a helyi önkor­mányzatok határozzák meg. Egyes városokban harminc, má­sokban viszont akár hatvanöt százalékkal is többet kell fizet­niük azoknak, akik semmilyen támogatásra nem jogosultak. Az idei év első három hetében annyian hirdették meg panella­kásukat, mint amennyien tavaly az első negyedévben összesen. Az energiaárak emelkedése miatt sokan azok közül is előbb­re hozhatják lakáscsereszándé­kukat, akik későbbre szerették volna halasztani a költözést. Ez főként azokra igaz, akik rosszul szigetelt panellakásban élnek. „Már most érezhető, hogy többen szeretnék eladni a panellakásu­kat, az igazi rohamra azonban csak az első számlák érkezése után, februárban, márciusban le­het számítani” - mondta el ér­Jól járt, aki még a közműdíjak emelése előtt kimenekült panellakásából Panellakások árai néhány városban (millió forint) 30 m! 45 m2 60 nf 75 m2 Budapest 7,9 9,6 11,9 13,8 Debrecen 6,7 8,6 9,9 12,9 Miskolc 4,7 6,7 8,3 11,4 Pécs 6,9 8,9 9,5 12,5 # FORRÁS: DUNA HOUSE Másfél millióan élnek panelban A magyarországi lakótele­peken 837 ezer lakás talál­ható, ezek aránya a megye- székhelyeken a legmagasabb (43 százalék), de a főváros­ban is meghaladja az egy- harmadot - derül ki a Köz­ponti Statisztikai Hivatal adataiból. A lakótelepi laká­sok közül közel hatszázezer panelból épült, ezekben kö­rülbelül másfél millióan lak­nak. Területi eloszlásában meghatározó a közép-ma­gyarországi régió, ahol közel háromszázezer a panellaká­sok száma. A további hat ré­gióban egyenként hatvan- kilencvenezer panellakás ta­lálható. A lakások egyhar- mada 1960 előtt, 21 százalé­ka a második világháború előtt épült A rendszerváltás utáni időre tizenegy százalék jut, míg az állomány meg­határozó részét az a másfél millió otthon jelenti, amely 1960 és 1980 között épült. deklődésünkre Murányi Ákos, az ingatlanközvetítéssel foglalkozó Duna House elemzési vezetője. Különösen a nagyobb, hatvan- hetven négyzetméteres, nagy fű­tési költségű panellakásoktól szabadulnának meg tulajdono­saik. Ugyanakkor pont ezeket az ingatlanokat lehetett eddig is a legnehezebben eladni. A szak­ember szerint legalább három hónapba telik, mire vevőt lehet találni egy panellakásra. Kivéve persze, ha a tulaj nagyon leviszi az árat. Igaz, a paneloknál amúgy sem lehet az ár emelke­désére számítani az idén, az in­kább stagnál vagy csökken. Jobb helyzetben vannak azok, akik olyan panellakást szeretné­nek eladni, amelynek a szigete­lését, a nyílászáróit az elmúlt években felújították. Ezek a la­kások jóval keresettebbek, an­nak köszönhetően, hogy lénye­gesen alacsonyabb a fenntartási költségük. Lesújtó képet fest Magyarország teljesítményéről az ICEG Euro­pean Center legfrissebb makro­gazdasági előrejelzése. Az elem­zés szerint a kelet-közép-európai új EU-tagok 2006-ban a korábbi években megszokott dinamikus fejlődést mutatták. A gazdasági növekedés üteme a nyolc ország átlagában 7,5 százalék volt. Magyarország viszont alig 4 szá­zalékos növekedésével sereg­hajtó, miközben Észtország és Lettország 11 százalék feletti üte­met produkált. ■ Idén is Magyarországon lesz a legmagasabb a hiány a térség uniós tagállamai közül. Az egész régióban jellemző volt tavaly, hogy növekedtek a keresetek, így a belföldi kereslet is, s javultak a hitelfelvételi lehe­tőségek. Idén mindenhol folyta­tódik a növekedés, kivéve Ma­gyarországon. A régió gazdasá­ga átlagosan 6,2 százalékkal bő­vül, szemben a nálunk várt sze­rény, 2,3 százalékkal - áll az elemzés összefoglalójában. A gazdasági növekedés minde­nütt munkahelyteremtéssel jár a régióban, Magyarországot ki­véve, ahol az előrejelzés szerint növekszik a munkanélküliség aránya 2005-2007 között. Míg ez év elején Szlovénia be­vezette az eurót, addig a régió többi országa egyelőre inkább távolodik az övezettől. A balti or­szágokban növekszik az inflá­ció, míg más országokban in­kább az államháztartás jelent akadályt. Bár Magyarország ki­vételével mindenütt 3 százalék alatt marad a költségvetés hiá­nya, politikai akarat hiányában sehol nem mernek érdemben hozzányúlni az államháztartás alapvető, strukturális problé­máihoz. A tíz százalék körüli 2006-os magyar költségvetési hiány kirívóan magas a régió 2,1 százalékos átlagához képest. Utolsó helyünk 2007-ben is ga­rantált, még akkor is, ha telje­sülnek a hiánycsökkentési el­képzelések. ■ Z. H. Távol-keleti importstop miatt bajban a sertéspiac tilalom A szerbek és a horvátok a baromfinkból, a japánok a disznónkból nem kérnek Több száz tonna sertéshús ex­portját hiúsíthatja meg a Nógrád megyében elejtett három sertés- pestises vaddisznó: Japán ugyan­is emiatt megtiltotta a magyar sertéshús bevitelét. A távol-kele­ti országba elsősorban kiváló mi­nőségű, darabolt, fagyasztott ser­téshúst szállítanak a hazai cégek. Japán 10-11 ezer tonna sertéshúst importál Magyarországról mint­egy kilencmilliárd forint érték­ben. Ez a mennyiség a magyar export tizenöt százalékát teszi ki. Bérezik Attila, a Hússzövetség ügyvezető titkára szakmailag in­dokolatlannak tartja a japán im­porttilalmat. Tizennégy év után ugyanis most először találtak ser- téspestises állatot Magyarorszá­A laboratóriumi vizsgálatok kimutatták a H5N1 vírust a szentesi libákban Rájár a rúd a baromfitenyésztőkre is Szerbia is betiltotta tegnap a magyarországi baromfi importját. Horvátország szerdán jelentette be a korlátozást. Mindkét or­szág a Szentes közelében talált madárinfluenzára hivatkozik. gon. Ráadásul haszonállatoknál még egyetlenegy esetben sem for­dult elő a betegség - hangsúlyoz­ta érdeklődésünkre. Az export le­állítása miatt három-ötszáz tonna eladhatatlan áru halmozódhat fel. A sertéspiacon jelentkező túlkíná­lat kilónként akár negyven forint­tal is leszoríthatja az árakat. Emiatt a tilalom nemcsak a cé­geknek, hanem a sertéstenyész­tőknek is hátrányos. Japánba öt-hat magyar cég ex­portál sertéshúst. Az érintett vál­lalkozások jelezték szerdán a Hússzövetségnek, hogy a japán kereskedelmi partnerek nem ve­szik át tőlük a kivitt szállítmányo­kat A szövetség arra kérte a ma­gyar hatóságokat, hogy tegyék meg a szükséges diplomáciai lé­péseket. Süth Miklós főállatorvos levélben fordult a japán társható­ságokhoz a magyar sertésimport leállítása miatt - mondta el kérdé­sünkre Dékány András, a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szóvivője. A levél­ben a főállatorvos arról tájékoz­tatta a távol-keleti ország illetéke­seit, hogy a magyar sertésállo­mány nem fertőzött, csupán há­rom vaddisznóban találtak és izo­láltak pestist. Emellett a levél azt is tartalmazza, hogy az ügy kap­csán a szokásosnál is szigorúb­ban ellenőrzik a sertésállományt A magyar hatóságok garantálják, hogy a hazai sertés fogyasztása teljesen biztonságos. ■ Tóth M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom