Nógrád Megyei Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-25 / 21. szám

4 2007. JANUÁR 25., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Munkáspárt 2006: új megyei vezetőség A megőrzött identitástudat Nagy Márta és egyik portréalanya, Buttler Mária bárónő Bátonyterenye. A Magyarországi Munkáspárt 2006 Nógrád me­gyei szervezete vezetőségválasz­tó és évértékelő küldöttgyűlést tartott néhány napja a városban. Az összejövetelen megjelent má­sok mellett a párt országos elnö­ke, Fratanolo János. A Munkáspárt 2006 új me­gyei elnökének Gordos Gábort választották, alelnökei pedig Soós Károly és Koós Sándor let­tek. Az elnökségben - melyet a területi elosztás elvét figyelem­be véve állítottak össze ­A Magyar Kommunista Mun­káspárt határozottan tiltakozik az egészségügyben történő, re­formnak nevezett, ámokfutó, meggondolatlan intézkedések, kórházbezárások, ágyszám- csökkentések, a körzeti orvosi ellátás, gyógyszerellátás terüle­tén jelentkező fejetlenség ellen! Tiltakozik továbbá a makói gáz­lelőhely külföldi tulajdonos ke­zébe való átjátszása ellen! A 600 milliárd köbméter fűtőanyag 50 évre elegendő gázt biztosítana az országunknak! Nem akarjuk Ságújfalu. A falujukért felelőssé­get érző, lokálpatrióta adottsá­gokkal megáldott, közéleti véná­val rendelkező, fiatalokból, a kö­zép- és az idősebb korosztályhoz tartozókból, az élet különböző területén dolgozókból tevődik össze az a 30 fős kommunikáci­ós tanács, amely ötleteivel, ja­vaslataival segíti az önkormány­zat munkáját.- Ezek az emberek jobban be­lelátnak az önkormányzatunk munkájába, ismerik a falu éle­tét, s javaslataikkal segítik ön- kormányzatunk munkáját. A ho­zott döntések végrehajtásából aktívan kiveszik a részüket. Az önkormányzatunk munkaterve­zésénél figyelembe veszi a véle­ményünket. Különösen fontos ez a 2007-es esztendő, amikor a Baraczki Imréné, Licskó Lászlóné, dr. Újlaki István, Végh József, Horváth László és Kürti /őzse/kapott helyet. Az újonnan megválasztott ve­zető, Gordos Gábor lapunknak el­mondta: a Munkáspárt 2006-nak erősítenie kell a megye városai­ban a tagépítést, fiatalokat is be­vonva a politikai munkába. Cé­lul tűzték új alapszervezetek lét­rehozását, valamint a régiek és a Magyar Kommunista Munkás­párt tagjainak meggyőzését a két párt egyesítésének fontosságáról. külföldi multiktól megvenni sa­ját hazánk, a magyar föld ás­ványkincsét! A felszerelt kórhá­zak, a feltárt értékes gázmező a nép vagyona! A népvagyon szét- hordásának 17. évében nem lak­hatásra, munkahelyteremtésre, szociális biztonságra költenek, hanem a multinacionális tőke és néhány kormányközeli vállalko­zó nem csekély vagyonát gyara­pítják! Magyar Kommunista Munkáspárt Heves-Nógrád megyei szervezete most befejezésre kerülő szenny­vízcsatorna-hálózat építése mi­att beszűkülnek az anyagi lehe­tőségeink. A legfontosabb felada­tunk, a falu és intézményeinek biztosítani zavartalan működé­sét. Olyan dolgokat tervezünk, amelyek több emberi munkát, szellemi befektetést, kevesebb anyagi ráfordítást igényelnek, ugyanakkor erősítik a falu kö­zösségi életét. Az idén is megren­dezzük a falunapot, az óvodai jó­tékonysági bált, a faluszépítő tá­bort, megtartjuk az idősek nap­ját. Újjászervezzük a polgárőrsé­get, működtetjük a sportegye­sületünket, támogatjuk a népdal­kört. Helyreállítjuk a szennyvíz- csatorna lefektetése miatt felbon­tott útjainkat - magyarázta Szen­tes Attila polgármester. Balassagyarmat. Január 23-án Nagy Márta festőművész sok-sok tisztelője gyűlt össze a Palóc Mú­zeumban, ahol a kultúra napja alkalmából Bódi Tóth Elemér köl­tő, irodalmár, újságíró beszélge­tett a művésznővel. Az eszme­csere méltó hátteréül szolgáltak a művésznő kiállított tűzzománc képei, melyeket március köze­péig tekinthet meg a közönség a múzeum aulájában. Dr. Matits Ferenc művészettör­ténész, az intézmény megbízott igazgatója bevezető szavaiban el­mondta: Nagy Márta a tűzzo­mánctechnikában éppúgy jeles­kedik, mint az akvarellben, az olajfestészetben, s immár orszá­gos hírnévre tesz szert kitűnő, a karaktert árnyaltan visszaadó portréival. Bódi Tóth Elemér - aki saját bevallása szerint Jánossy, Farkas András és Réti Zoltán műtermein keresztül is­merte meg Balassagyarmatot - az 1980-as évek elején ismerke­dett meg a szécsénkei származá­sú festőművésszel. 1984-ben születtek meg első recenziói Nagy Márta munkásságáról, amelyben a szülőfaluból jól is­mert népszokások, a megkapó szépségű táj, az ember a maguk természetességében jelenítőd­nek meg.- Nagy Márta művészetének egyik legnagyobb erénye a ter­mészetesség. Nem kell „megide- ologizálnia” mit akar mondani. Ha a művész magyarázkodásra kényszerül azzal kapcsolatosan, mit is akar kifejezni alkotásával, az már valami nagy problémát jelez - fejtegette a méltató. Mindez a festőnő mindvégig Balassagyarmat. Január 20-án dr. Beer Miklós váci megyés püspök avatta fel a szalézi templom új játszóházát. A püspöki szente­lést követően a gyermekek birto­kukba vették az egyházközség új létesítményét. Amíg az ifjabb megőrzött „józan paraszti eszé­ről”, identitástudatáról tanúsko­dik. Nagy Márta korán elkerült szülőfalujából a főváros művé­szeti gimnáziumába, dr. Kerényi Ferenc irodalomtörténész osztá­lyába. A festő- és textilesosztály­ban az osztályfőnök mindenkit hagyott a maga útján járni, s Nagy Márta későbbi mesterei­ről, Miskolci Lászlóról, Seres Já­nosról és Patay Lászlóról úgy­szintén azt emelte ki: mindig visszafogottan korrigáltak, má­sok egyéniségét és munkáját generáció képviselői önfeledten merültek el a játékokban, a ven­dégek megtekinthették a Szent Imre Keresztény iskola vándor- kiállítását, amelynek első állo­máshelye a szalézi oratórium volt. Ennek a kiállításnak az el­készítését Meló Ferenc igazgató kezdeményezte, amit Balassa­tiszteletben tartva. Az egri tanár­képző főiskola és a Magyar Kép­zőművészeti Főiskola egyaránt megalapozta a festőnő mester­ségbeli tudását és világlátását. A beszélgetésen szó esett arról is: táj és ember külön jelenik meg Nagy Márta képein: de a táj magában hordozza az ember ha­tását. Külföldi útjain szerzett be­nyomásai alapján még érzéklete­sebben adja vissza a magyar sa­játosságokat. Portréalanyai gon­dolkodásmódját, életét mind mé­lyebben próbálja megismerni gyarmaton és a környékbeli te­lepüléseken mutatnak majd be. A látogatók a tárlat megtekinté­sével bepillantást nyerhetnek az iskola oktató-nevelő munkájá­nak egy-egy területébe, a tárgyi feltételeibe és rendezvényeibe. Az ezekhez fűzött kommentá­rok segítségével az intézmény ahhoz, hogy az egyéniség átsu gározzon művein. A portrékká nem csak valóságos „nógrád panteont” hozott létre, de a Lyu kasóra közismert szereplőinél megfestése az országos távlatok ban való gondolkodást is jelzi. A rendhagyó kiállításmegnyi tóra a művésznő nem egy port réalanya is eljött, akárcsak a Iá nya pályafutására oly büszkt édesanya, aki negyven észtén deig látta el a könyvtárosság szép és nemes hivatásé Szécsénkén. eddig elért eredményeiről és a Szent Imré-sek mindennapi éle téről is képet kaphatnak a látó gatók. A kiállítás következő álló mása a nagytemplom lesz. Re méljük számos érdeklődő tekint­heti meg a gyűjteményt azokon a településeken, ahol a kiállítás időzni fog. A Magyar Kommunista Munkáspárt állásfoglalása Kommunikációs tanács Egy kiállítás vándorútja NMH-információ FÉNY ÉS HANG A KULTÚRA NAPJÁN A magyar kultúra napja alkalmából Dévai Nagy Kamilla és a Krónikás Zenede határon túli diákjai „Magyarok fénye” című előadását hallgathatták meg az érdeklődők hétfő délután Érsekvadkerten. A közösségi házban megrendezett műsorban históriás dalok, gregorián dallamok, Szent István-éne- kek és népdalok csendültek fel. FOTÓKIÁLLÍTÁS Salgótarján. A Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola Fayl Frigyes Galériájában tegnap nyílt meg Bencze Péter fotográfus (balra) kiállítása. A tárlatot Tarnóczi László újságíró nyitotta meg, aki beszédében inkább tárlatvezetésre vállalkozott. A 15 évvel ezelőtti fotók Kanadában készültek az ott élő emberekről, a tájakról, a természetről és eseményekről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom