Nógrád Megyei Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-22 / 18. szám

3 2007. JANUÁR 22., HÉTFŐ GAZDASAG bt r ■ESüEBHI Bioetanolgyár épül Békés megyében csabacsűd A tervek szerint az év második felében meg­kezdődik a bioetanol-üzem építése Csabacsüdön. A be­ruházó Magyar Bioetanol Rt. a napokban benyújtotta az illetékes építéshatóság­hoz az üzem létesítésére vo­natkozó terveket. Az első ütem 16 milliárd forintba kerül. A bioetanolüzem a környék kukoricatermesz­tőitől vásárolja majd az alapanyagot. Fizetik a tejpénzt a gazdálkodóknak mvh Az elmúlt héten meg­kezdődött az elmúlt évi tej­termelési támogatások kifi­zetése. Összesen 13,3 mil­liárd forintot fizetnek ki az arra jogosult gazdálkodók­nak. Azok kapnak támoga­tást, akik tavaly márciusban már kvótával rendelkeztek, és a tejértékesítési jelenté­sük is rendben van. Régiós pályázatok három alkalommal vidékfejlesztés Az idén há­rom ütemben írják ki az Új Magyarország fejlesztési terv 2007-2013-as forrásai­ra vonatkozó első pályázato­kat. Elsőként a közép-ma­gyarországi operatív prog­ram két kiírása jelenik meg mikro-, kis- és középvállal­kozások számára technoló­giafejlesztés tárgyában. Idén újra támadhat a madárinfluenza who Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete arra számít, hogy idén is átterjedhet a madárinfluenza Európára, Afrikára és a Közel-Keletre. Az ázsiai Indonéziában az elmúlt héten újabb áldoza­tok vesztették életüket a be­tegségben, s Egyiptomban és Nigériában máris találha­tók fertőzött farmok. Hogyan lett a bikának borja? nvt Bács-Kiskunban volt a legnagyobb érdeklődés a vidékfejlesztési terv iránt A gazdálkodók öt év alatt 25 milliárd forinthoz jut­nak a Nemzeti Vidékfej­lesztési Terv révén Bács- Kiskun megyében. Bálái F. István- Nem tehén, hanem bika, még­is megellett. Az ilyen esetek kény­szerű felderítése hátráltatja oly­kor a munkát Bács-Kiskunban - mondta Hajdú Sándor, a Mező- gazdasági és Vidékfejlesztési Hi­vatal kirendeltségének vezetője, akivel a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) megyei fogadtatásáról és eredményeiről beszélgettünk. Gyorsan kiderült persze, hogy a hivatal dolgozói csak különle­ges esetekben nyomoztak szar­vasmarhák után, tevékenységük zömét a nagyszámú támogatási kérelem folyamatos feldolgozá­sa adta. Viszont kétségtelen, hogy míg a helyesen kitöltött és mellékletekkel hiánytalanul el­látott kérelmek rutinszerű elin­tézése gyorsan halad, a hiányos és különleges eljárást igénylő ügyek sok energiát kötnek le. Az agrár-környezetgazdálkodásban ráadásul időközben változtak is a szabályok. A korábbiaktól elté­rően a vállalt terület egy részén a gazdák kiléphetnek a prog­ramból, vagy jogosultságaikat (és kötelezettségeiket) másnak is átadhatják. Az ilyen ügyek fo­lyamatos figyelmet követelnek. Ha az állatok tulajdonosa válto­zik, a gazdák által jelentett in­formációkat össze kell vetni az Egységes Nyilvántartási és Azo­nosítási Rendszer (ENAR) adat­bázisával, s ilyenkor vetődhet fel a kérdés, hogy tehénről vagy bi­káról van-e szó. Hajdú Sándor leszögezte, hogy a nehézségek ellenére szí­vesen végzik a munkát, mert ér­V.Ü-.Í. J.;.­Éves NVT-kifízetés Bács-Kiskunban (millió Ft) Agrár-környezetgazdálkodás: 4865 Kedveződen adottságé tér.: 732 Félig önellátó gazdaság: 9 Öt év alatt váható összes: 25000 Az állatjóléti támogatásokra pályázó gazdák esetében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal természetesen figyelemmel kíséri az állatok tulajdonjogának változását is, amit összehasonlít az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) adataival is. (Illusztráció) zékelik az uniós támogatások iránti óriási igényt. S noha az ő feladatuk, hogy szigorúan ellen­őrizzék az uniós szabályok be­tartását, látják azt is, hogy a tá­mogatások révén milyen jelen­tős segítséget és új esélyeket kapnak a gazdálkodók. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv ezért érthetően nagy érdek­lődést váltott ki Bács-Kiskunban, a megyéből kiemelkedően nagy­számú igénylés érkezett a támo­gatásokra. Ezt persze magyaráz­za az a tény is, hogy Bács-Kiskun az ország legnagyobb területű megyéje, s népes­ségben is az első három között van, de az adatok mögött meghúzódik a gaz­dák aktivitása is. A támogatási for­mák közül az agrár-környezet­gazdálkodás, azon belül pedig a alapszintű szántóföldi célprog­Az NVT főleg az iskolázottabb gazdaréteg körében volt sikeres. ram a legnépszerűbb, de a me­gye adottságaiból következően az érzékeny természeti területek is sok munkát adnak. Népszerű az ökológiai gazdálko­dás is, ami a bioter­melést ellenőrző cé­gek szigorú felügye­lete alatt folyik. Az országoshoz hason­lóan kevesebb érdek­lődés mutatkozott a félig önellá­tó gazdaságok átalakítására pi­acra termelő gazdasággá, az rnKKNKssr*”*™ FORRÁS: MVH A Duna-Tisza közén a legtöbb a kérelmező az agrár-környezetgazdálkodási támogatásokra az országos igény 15 százaléka érkezett Bács-Kiskunból, a kedvezőtlen adottságú területek támogatását tekintve pedig 30 százalékos az arány. Innen érkezik a legtöbb kérelem az állatjóléti in­tézkedésekkel kapcsolatban is, tehát nem véletlen, hogy az MVH-n belül a Bács-Kiskun megyei kirendeltség . messze kiemelkedően a legmagasabb ügyszámmal dől­egész megyében mindössze 63 ilyen értékelhető igény jelentke­zett, miközben az MVH Bács-Kis­kun megyei kirendeltsége össze­sen 48 ezer ügyféllel áll kapcso­latban. Ezen belül a Nemzeti Vi­dékfejlesztési Terv iránt csak­nem hatezren érdeklődtek, s szerződést mintegy 4500 ügyfél­lel kötöttek vagy kötnek. Az NVT főként az iskolázottabb gazdaré­tegben volt sikeres, ami a bonyo­lult adminisztrációval és szigorú ellenőrzéssel magyarázható. A kifizetések jól haladnak, bár a kedvezőtlen adottságú terüle­tek ügyében mutatkozik némi fennakadás. A hivatal munkatár­sai úgy kalkulálnak, hogy az NVT keretében kötött szerződések ré­vén öt év alatt mintegy 25 mil­liárd forinthoz jutnak a Bács-Kis­kun megyei gazdálkodók. Partnerségi hálózat a kistérségekben fvm Az EU-források jobb kihasználása érdekében új szervezet jön létre Az elektronikus farmerek is konferenciát tartanak A 2007 és 2013 között felhasz­nálható Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) rendelkezéseiből adódóan min­den tagországban kötelező egy vidéki információs hálózat létre­hozása -közölte a sajtóval a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium agrár- és vidékfej­lesztési főosztálya. Az elsősorban kistérségi szin­ten és partnerségi alapon szer­veződő hálózat szakmai és civil, vállalkozói, valamint önkor­mányzati szervezetek közremű­ködésével jön létre. A hálózat ki­alakítása szerepel az Új Magyar- ország stratégiai tervben is. A Nemzeti Vidékfejlesztési Háló­zat (NVH) a részben már meglé­vő infrastruktúrára épülve jön létre, információval látva el a te­lepüléseken élő pályázókat. Az NVH felállítása nem igényel többletforrást, mivel azt a ren­delkezésre álló uniós összegek­ből, a technikai segítségnyújtás­ra elkülönített alap­ból valósítják meg. Létrehozása azok­nak a társadalmi szervezeteknek és helyi közösségek­nek (pl. LEADER- akciócsoportok) az összefogásá­val történik majd meg, amelyek érintettek a vidékfejlesztési poli­tika kialakításában és a vidékfej­lesztési programokban. A háló­zat várhatóan ez év tavaszán kezd működni, amikor minden szükséges külső feltétel, például az uniós jóváhagyás is rendelke­zésre áll majd. Az NVH részeként először a Vidékfejlesztési Tanácsadó Háló­zatot állítják fel. Kiépítése során meg kell teremteni az összhangot a már meglévő és a jövő­ben létrehozandó kistérségi hálóza­tokkal, hogy a vi­déken élők minél hatékonyabban használhassák fel az EÚ forrásait. Ennek értel­mében Helyi Vidékfejlesztési Iro­dák (HV1) jönnek létre az FVM szakmai irányítása mellett. A He­lyi Vidékfejlesztési Iroda címre pályázni lehet, amit részben szervezeti, részben személyi al­kalmassági feltételek alapján adományoz a tárca. A pályázat kiírása még januárban megtör­ténik, a várható beadási határidő február 28. A HVI kiemelt felada­tai között szerepel majd a kistér­ségre vonatkozó vidékfejlesztési terv elkészítése, projektjavasla­tok gyűjtése, Helyi Vidékfejlesz­tési Közösség megszervezése, tá­jékoztatás az elérhető támogatá­sokról, kapcsolattartás a LEA- DER-csoportokkal. A Helyi Vi­dékfejlesztési Közösség lesz a kistérség szereplőinek a HVI ál­tal koordinált fóruma, amely tár- sadalmasítja a kistérségre készí­tett terveket. ■ A legjelentősebb hazai mező- gazdasági gépkiállítás és vásár az AGRO+MASHEXPO az idén 25. alkalomal jelentkezik a bu­dapesti vásárközpontban 15 ezer négyzetméteren, a tavalyi­nál csaknem másfélszer na­gyobb területen január 31-től február 3-ig. Várhatóan több mint 200 kiál­lító fogadja majd a szakembere­ket, gazdákat és gazdálkodókat. A gépforgalmazó és -gyártó cé­gek a hagyományoknak megfe­lelően fedett csarnokban vonul­tatják fel a mezőgéppiac teljes kínálatát, feladva a leckét a beru­házóknak a jó döntés előkészíté­séhez. A nagy márkák mellett számos kis- és középvállalkozás is bemutatja termékeit, az erőgé­pektől az állattartási eszközökön át minden területen. A termékkínálat mellett a vásár az ágazat szakmai kérdé­seinek is fóruma a kapcsolódó rendezvények révén. Az idén nagy érdeklődésre számíthat az eFarmer Közép-Európai Konferencia, amely négy na­posát zajlik majd a vásár EU- házában. A-konferencia címe: A közös agrárpolitika nemzeti alkalmazását segítő informá­ciós rendszerek'. Az AGRO+MASEXPO termék- verseny pályázatának nyerte­seit a kiállítást megelőző sajtó- tájékoztatón hozzák nyilvános­ságra. ■ ■ Vidékfejlesztési tanácsadó-háló­zatot és kistér­ségi irodákat állítanak fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom