Nógrád Megyei Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-17 / 14. szám
4 2007. JANUAR 17., SZERDA NÓGRÁD MEGYE A jó palóc: 160 éve született Mikszáth Dajkadalból, játszópajtásoktól... A nagy palóc nem csupán gyönyörködtet művészetével, szavaival, hanem tudományos szempontból is rendkívül értékes adatokat szolgáltat - bizonyította Bereczky János néprajzkutató, miközben bevezette az olvasókat „Mikszáth Kálmán és a gyermekjátékok világa” című kötetének rejtelmeibe Schveiczer Krisztián Salgótarján. A Nógrádi Történeti Múzeumban kedden tartott könyvbemutatón Kovács Anna, az intézmény igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Mint mondta, Mikszáth Kálmán születésének 160. évfordulója, valamint a tanulmánykötet bemutatása alkalmából a horpácsi emlékház helyett Salgótarjánban látható az író hagyatékának néhány darabja, például gyermekeinek játékait, köztük a novellatárgyak: a ló, a bárányka és a nyúl. Kovács Anna végül néhány szóval bemutatta a nap vendégét. Bereczky János néprajzkutató, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete népzenei osztályának tudományos munkatársa. Műve, mely a „Mikszáth Kálmán és a gyermekjátékok világa” címet viseli, tavaly jelent meg az Akadémiai Könyvkiadó gondozásában.- Mikszáth Kálmán nyelve magától folyik, csörgedezik, természetesen, mint a patak. Stílusának forrásához jutunk el, ha felderítjük gyermekkorának népi emlékeit. A nagy palóc ugyanis így fogalmaz egyik művében: a magyar nyelv a dajkadalból és a mezőn, a játszópajtásoktól tanulható meg - fogalmazott Bereczky János. A néprajzkutató művében összesen 1074 „játékos” vonatkozású idézetet közöl az (újság)írótól, még annak politikai vonatkozású cikkeiből is(!). A Mikszáth által leírt játékokat összehasonlította az MTA Néprajztudományi Intézetének birtokában lévő országos, központi népijáték-gyűjteménnyel, s megkereste a nagy palóc által megidézettek változatait. Az eredmény kettős: vannak, amelyek kiegészítik, hitelesítik egymást, de Mikszáth munkásságában megtalálhatók olyan játékok is, amelyeknek máshol nem lelte párját. Vagyis a nagy palóc írásai olyan emlékeket is megőriznek, amelyek nélküle elveszettek volnának a néprajz- tudomány számára. A tudományos bevezető után „maga Mikszáth” következett: Bereczky János hanganyagok (mások mellett Nagy Zoltán tanár úr gyűjtése) és a neves írótól származó idézetek alapján mutatta be hogyan kedveskedett és játszott a felnőtt az ölbeli gyermekkel; milyen is volt például a jártató, a pacsit adó és a patkolás; hogyan szóltak az ijesztgetők - és a szerző által a legszebb fejezetnek minősített - énekes gyermekmondókák. Röviden: megelevenedett minden, ami játékos, minden, ami Mikszáth Kálmán - mese és költészet... Mikszáth Kálmán életútja Mikszáth Kálmán 1847-ben született a Nógrád megyei Szklabonyán. Apja jómódú falusi birtokos volt, s egyben ő bérelte a helyi mészárszéket és kocsmát Iskolaévei után, jogi tanulmányait berekesztvén 1871-ben azzal a szándékkal tért haza Pestről, hogy hivatalt nyerve nyilvános szerepet kapjon a vármegye színpadán, Balassagyarmaton. Ám folyamodványát a főispán elutasítólag visszaküldte. Tiszteletbeli aljegyzőként, ügyvédi joggyakornokként, majd a Nógrádi Lapok éles szemű munkatársaként azonban kiváló ismerőjévé és megörökítőjévé vált a megyei életnek. Számos munkája tanúskodik erről. Mikszáth Kálmán balassagyarmati szobra Az egyhangú, unalmas mindennapokban a kártyacsaták, a cigányos mulatozások, az időnkénti zajos választási csatározások jelentettek egy kis izgalmat. Ennek az életnek azonban igen hamar hátat fordított. A vármegyén élő ifjú Mikszáth lelkét az egyik Mauks lány, a későbbi feleség, Ilona szerelme melengette; s az érvényesülés vágya hajtotta és vezette írói pályára, el Nógrádból. A Szegedi Naplónál alkotókedve korlátlan teret, a városban kedves barátokat, szellemes társas életet, jólétet talál. 1881 augusztusában megjelent a Tót atyafiak című noveüáskötete, négy, korábban már különböző lapokban közreadott elbeszéléssel. Amikor következő novelláskötete, A jó palócok, 15 kisebb elbeszélés megjelent 1882 januárjában, az írói hírnevét végleg megalapozta. Mikszáth szinte egyik napról a másikra híres író lett. Budapest azonban az a hely, az a közeg, ahová az író mindig is vágyott... Legotthonosabban a szerkesztőségek világában mozgott. 25 éven át volt a Pesti Hírlap munkatársa, 1896-ban, a millennium évében pedig őt választották a Budapesti Újságírók Egyesülete elnökéül. írói sikerei és közvéleményt formáló újságírói népszerűsége következtében 40 évesen fogast kaphatott a Házban, azaz képviselővé választották. Mikszáth élete végén megérhette, hogy Szegeden utcát, Pesten teret neveztek el róla, Horpácson további birtokot kapott, Szklabonya Mikszáthfalva lett. 1910-ben, röviddel halála előtt megtört testtel, kicsit fáradó lélekkel, de elevenen friss alkotó szellemmel és kritikusan figyelő szemmel még részt vett a tiszteletére rendezett vigadóbeli jubileumi ünnepségen. Talán nincs olyan ember az országban aki ne ismerné Mikszáth Kálmán munkásságát, regényeit, novelláit. Számos intézmény viseli büszkén nevét és ápolja emlékét. Szűkebb hazánkban is több általános és középiskola választotta névadójául a híres írót. Gulyás Edina Nógrád megye. Mikszáth varázslatos, egyszerű nyelven írt, mindenki számára érthető, és mindenkit lebilincselő műveivel már az általános iskolában találkoznak a gyerekek, és talán nem véletlen, hogy sok kisdiák kedvenc írói között emlegeti. Népszerűsége halála után több tíz évvel is töretien, számos utcát, teret, parkot, intézményt neveztek el a nagy palócról. Megyénkben több oktatási intézmény az utóbbi években döntött úgy, hogy felveszi az író nevét és büszkén, megtiszteltetésként viseli azt. Nógrádmegyerben tíz éve járnak a diákok a Mikszáth Kálmán Általános Iskolába, hiszen az intézmény egy évtizede lépett ki az anonim iskolák sorából. Azért választották ezt a nevet, mert a gyerekek szeretik az író műveit, és ha Megyerhez nem is, de a megyéhez ezer szál köti Mikszáthot. Minden évben megemlékeznek születésnapjáról, ezen a napon megkoszorúzzák az iskolában található Mikszáth szobrot, amit ifjabb Szabó István készített, a diákok műsorral készülnek és a magyarórákon munkásságáról, életéről beszélgetnek. A mátramindszenti iskola is a híres író nevét viseli 2004 májusa óta. A névválasztással kapcsolatban kikérték a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség és a gyerekek véleményét is. Több név is felmerült: elsősorban a nagy palócok, Mikszáth Kálmán és Madách Imre neve hangzott el legtöbbször, de volt, aki Balassi Bálintra voksolt. A ja- í vasiatok megfontolása után Mikszáth Kálmánra esett a választás: a nagy palóc sokat tett azért, hogy a „palóc” név visszakapja eredeti jellemzőjét, s ne pejoratív jelzőként emlegessék. Mellette szólt az is, hogy Mikszáth munkásságát, életét könnyebben megtanulhatják a gyerekek, mint Madáchét, hiszen ő inkább a 14-18 éves korosztályhoz áll közelebb. Az intézmény falán elhelyezett emléktáblát, amely szintén ifjabb Szabó István műve, azóta minden évben megkoszorúzzák az író születésnapján és áprilisban a Mikszáth-napok című rendezvénysorozattal adóznak a névadó emlékének. Dejtáron 1997 óta minden évben megrendezik a Mikszáth Kálmán prózamondóversenyt, melyre az Ipoly folyó mindkét oldaláról érkeznek diákok. Az „Anyanyelvűnk összeköt” mottójú versengésen 15-18 iskola tanulói mérik össze tudásukat A kétnapos rendezvény védnöke dr. Pmz- novszky Mihály, a Palócföld főszerkesztője javasolta, hogy az intézmény vegye fel az író nevét, melyre 2005. októberében került sor. Azóta a Kazinczy szépkiejtési versenyt Mikszáth születésnapján szervezik meg, ezzel adózva emlékének. Tavasszal a tantestület látogatást szervez a szlovákiai Szklabonyára, ahol megnézik a Mikszáth-emlékházat Középiskolaként a pásztói intézmény vette fel 1959-ben az országban először a nagy palóc nevét, és immár negyvennyolc éve ismerteti meg diákjaival - tanítási órákon, előadásokon, szépprózamondó versenyeken, színházi előadásokon és filmvetítéseken - a mikszáthi életművet és teremt olyan hagyományokat, melyek közelebb hozzák a fiatalokhoz Mikszáth Kálmán örök értékű műveit, az író gondolatait, humorát, emberszeretetét. A balassagyarmati Mikszáth Kálmán Kereskedelmi, Élelmi- szeripari, Vendéglátó és Idegen- forgalmi Középiskola egy évtizede viseli a nagy palóc nevét, és ezt akkor is megtartották, amikor a közelmúltban összevonták a Bérczy Károly középiskolával. A régi, új intézményt ma Mikszáth Kálmán Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola névvel illetik. Az iskolában minden évben megrendezik a Ma- dách-Mikszáth vers- és prózamondóversenyt, amely napjainkra országos méretűvé nőtte ki magát, sőt, határainkon túlról is sok tanuló jelentkezik rá. Ezzel a rendezvénnyel állítanak emléket névadójuknak, hiszen a versenyzők előadásában számos Mikszáth-művet hallgathat meg a közönség. Ezen kívül az iskola képviselői minden megyei és országos Mikszáth-meg- emlékezésen részt vesznek. Sorolhatnánk még az emlékházakat, művelődési házakat, emlékparkokat, hiszen szerte a megyében választják örömmel Mikszáth nevét, és viselik büszkén, emlékét örökké köztünk hordva.- Azért gyűltünk itt össze a mai napon, hogy egy hagyományt teremtsünk. Salgótarjánban ez a szobor és ez a hely a legalkalmasabb arra, hogy mától kezdve minden évben az író születésének napján, január 16-án, összegyűljünk és elhelyezzük a megemlékezés virágait - mondta az igazgató, majd hozzátette: - Hamarosan a magyar kultúra napját ünnepeljük és Mikszáth Nóg- rádban az a szellemiség volt, aki olyan életművet alkotott, amely igazán méltóvá teszi arra, hogy ezen a napon is emlékezzünk rá. Dr. Kovács Anna felidézte az író munkásságát, életútját, majd a Kodály Zoltán Általános Iskola tanulóinak irodalmi műsorát láthatták a jelenlévők, végül elhelyezték a megemlékezés virágait a nagy palóc szobránál. Emlékeztek Salgótarján. Mikszáth Kálmán születésének 160. évfordulója tiszteletére és a magyar kultúra napja alkalmából Mikszáth-em- léknapot rendeztek tegnap Salgótarjánban. Az ünnepséget a Nógrádi Történeti Múzeum szervezte, a Kodály Zoltán Általános Iskola és a Mikszáth Kálmán Társaság közreműködésével. Megemlékezéssel és koszorúzással vette kezdetét a program- sorozat az iskola előtti Mikszáth-szobornál, melyet idősebb Szabó István készített. Dr. Kovács Anna - a Nógrádi Történeti Múzeum igazgatója - köszöntötte a jelenlévőket és elmondta ünnepi beszédét. Balassagyarmat Mikszáth Kálmán születésének 160. évfordulóján emlékeztek a nagy íróra, munkásságára és életútjára, melyben nagy szerep jutott Nógrád megyének. Az ünnepségen dr. Bacskó József, a Mikszáth Kálmán Társaság tagja mondott beszédet a megyeháza előtti Mikszáth-szobornál. Ezt követően fejet hajtva a nagy palóc előtt, elhelyezték szobránál a megemlékezés virágait. A Mikszáth Kálmán Társaságon kívül a város önkormányzata és az író nevét viselő intézmények (a gimnázium és a művelődési központ) küldöttei koszorúztak.
