Nógrád Megyei Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-15 / 12. szám

4 NÓGRÁD MEGYE 2007. JANUÁR 15., HÉTFŐ Mozgókönyvtárak Rétság térségében és megyeszerte NMH-információ A salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár kezdeménye­zésére már 2005-ben egy nagy­szabású könyvtárfejlesztési ak­ció indult el megyénkben. Ab­ból indultak ki, hogy az apró fal­vak elhanyagolt könyvtárai ma semmiképpen nem vonzóak, s nemigen járulnak hozzá a kis te­lepülések kulturális hátrányai­nak csökkentéséhez. Egy kor­mányzati indíttatással megvaló­suló pályázati támogatás jelent­het előbbre lépést a kérdésben. A tervezet nem minden előz­mény nélküli, hiszen kísérleti jelleggel már 2004-ben elindult Bács-Kiskun megyében a prog­ram. A fejlesztés során előnyt él­veznek azok a komplex elképze­lések, melyek ötvözik a könyv­tár, a teleház és a közművelődé­si intézmény funkcióit. A csatla­kozáshoz azoknak a települé­seknek van lehetőségük, ahol nem működik nyilvános könyv­tár. Legutóbb Rétság térségében indult meg a konkrét fejlesztő munka. Egy kistérségi találko­zón dr. Bódi Györgyné, a megyei könyvtár igazgatója tájékoztatta az érdeklődő települések képvi­selőit a programhoz csatlakozás előnyeiről. Ferik Ibolya, a megyei könyv­tár csoportvezetője a mozgó­könyvtári szolgáltatás konkrét lehetőségeit vázolta fel a megbe­szélésen. Úgy tűnik, hogy a könyvtári szakma jó partnerra talált Nyugat-Nógrádon a több­célú kistérségi társulásban. Vasasné Mártaszéki Judit, a tár­sulás munkatársa arról tájékoz­tatta a jelenlévőket, hogy min­Bizonyos fokú műveltség - bár az álláshirdetésekben ezt külön nem hangsúlyozzák - minden uniós munkahelyen alapkövetelmény den település, függetlenül a la­kónépessége számától, egymil­lió-háromszázezer forintos kvó­tát kaphat, melynek egy része dokumentumokra költhető, más része viszont az elfogadható színvonalú könyvtári környezet kialakítására, az internetes kap­csolat kialakítására fordítandó. Az alvó könyvtárügy feléled­het, amennyiben a falvak rájön­nek a lehetőség kivételes voltá­ra. Szükség van ehhez persze a szakmai segítségre, melyet a megyei könyvtártól kapnak, s a szervezési segítségre, mely a kistérségekben valósul meg. V.J. Személyes történelem, diákpályázattal Balassagyarmat. A közelmúltban látott napvi­lágot a Madách Imre Városi Könyvtár gon­dozásában a Balassagyarmati Honismereti Híradó 27. évfolyamának ifjúsági különszá- ma Személyes történelem - Mit jelent ne­kem 1956? címmel. 2006 kora tavaszán a könyvtár az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik év­fordulója tiszteletére pályázatot írt ki középis­kolásoknak a forradalom témakörében. A vá­ros öt középiskolájából 22 diák jelentkezett, többségükben képzőművészeti alkotással. A pályázat nyertesei, SzokolaiDóra, Hatala Csen­ge, Rácz Judit, Lengyel Máté és Meszjár Ákos illusztrálták a könyvecskét, amely 1956 helyi eseményeit, történéseit tartalmazza, s a kor hangulatát érzékeltető, az érzelmekre ható irodalmi alkotásokat is felcsillantja. Az olvasó­könyv az 1956-ot megélt emberek visszaem­lékezéseit, műalkotásait, korabeli dokumentu­mait mutatja be az ifjúságnak. Jobbágy Kár­oly, Túrmezei Erzsébet, Szabó Lőrinc versei, Papócsi Ferenc, Gerelyes Endre, Mlinarik Ist­ván visszaemlékezései, dr. Kiss Tamás dr. Ma­gyar Pál szabadságharcost bemutató írása, ü- letve az 1956-os középiskolás vetélkedő a fia­talok által megírt díjnyertes ünnepi beszédei hűen tükrözik a fél évszázaddal ezelőtt végbe­ment eseményeket s az azokhoz fűződő érzel­meket, gondolatokat. Sz. A. Abel a rengetegben és a Bolyaiban A Bolyai János Gimnázium és Szakközépiskola nyolcadik alka­lommal rendezett általános isko­lások részére irodalmi vetélke­dőt. Ezúttal „Humor, játékosság” cimmel Tamási Áron: Ábel a ren­getegben, Karinthy Frigyes: Ta­nár úr kérem, Rideg Sándor: In­dul a bakterház regényei alap­ján. A vetélkedőn tíz csapat negyven diákja vett részt Salgó­tarjánból, Ságújfaluból, Vanyarcról és Balassagyarmat­ról. A vetélkedő eredményeire későbbi lapszámunkban vissza­térünk. -én­INNEN-ONNAN Magyarságkutató előadása Balassagyarmat január 16-án 18 órakor az Örökség Kulturális Mű­hely előadássorozatának kereté­ben Molnár V. József magyarság­kutató a magyar nép ősi naptisz­teletét taglalja a Mikszáth Kál­mán Művelődési Központban. Hangverseny Bátonyterenye. a Gyürky- Solymossy-kastélyban január 16-án 16.30 órától a magyar kul­túra napja alkalmából hangver­senyt rendeznek. Ugyanekkor Kastélykerti Művelődési Ház­ban az előadás elmarad! Fogadónap NÓgrád megye. Borenszki Ervin, országgyűlési képviselő január 16-án 9-től 11 óráig a kishartyáni, 12 és 14 óra között a ságújfalui, majd 15-től 17 órá­ig a karancssági polgármesteri hivatalban tart fogadóórát. Erdészet kivágatta, fatolvaj ellopta... A Bátonyterenyei Rendőrkapi­tányság járőrei fogták el azt a 41 éves és 31 éves férfit, akik janu­ár 10-én este az Egererdő Zrt. te­rületéről, a szállításra előkészí­tett bükkfából 1,8 köbmétert tu­lajdonítottak el 24 000 forint ér­tékben. A két Neműben lakó fér­fit lopás vétségének gyanúja mi­att hallgatták ki gyanúsítottként. Versengő finomságok és zamatos nedűk Gulyás Edina Szanda. Idén, a nagy sikerre való tekintettel, hatodik alkalommal rendezték meg a településen a sü­temény- és borversenyt a művelő­dési házban. Az esemény gondola­ta a millennium évében fogalma­zódott meg, mivel már egy 191űes kiadvány is önálló bortermelő vi­dékként említette SzandáL A tele­pülésen kuriózum a kétsoros déli tájolású borpincesor, amelyekben a kitűnő nedűket tárolják. Az első egy-két évben csak a bortermelők mérették meg magukat a helyi ital­boltban, aztán a nagyobb érdeklő­dés miatt az általános iskola adott otthont a rendezvénynek, de tavaly már azt is „kinőtte” és a művelődé­si házba költözött. Ebben az évben csaknem száz versenyző vett részt a megméret­tetésen, melynek Rugáné Pongrácz Mária Anna, a település polgármestere volt a háziasszo­nya. Lányok és asszonyok mint­egy 30 fajta süteménnyel nevez­tek be édes és sós kategóriában, melyek bírálatánál, a finom íze­ken kívül, az esztétikai látvány is sokat számított. A sütiket kóstoló zsűri soraiban dr Nagy Andor or­szággyűlési képviselő és Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgármes­tere is helyet foglalL Ötven borkészítő nevezett a ver­senyre saját termelésű vagy vásá­rolt szőlőből készült, vörös vagy fe­hér borral. Az italokat bíráló zsű­ri nem szakemberekből áll, csu­pán két vendéglátóiparban dolgo­zó tagja volt, ennek ellenére nagy hozzáértéssel és körültekintéssel kóstolták a finom nedűket. Az „összecsapás” végén az első három helyezett értékes jutalom­ban részesült, amiket a képviselő- testület tagjainak tiszteletdíjából vásároltak. Minden nevező aján­déktárgyat kapott, a „borosok” szőlőfürt alakú üveget, a „sütisek” üvegtálat. A rendezvényen csak szandaiak indultak, valamint a szlovákiai Leszenye község kül­dötteit is meghívták, akikkel hosz- szú évek óta testvérkapcsolatot ápolnak. Az est végén elfogyasz­tották a nap során felsorakoztatod ínyencségeket, és bállal, mulato­zással zárták a rendezvényt. Az önkormányzat a jövőben is szeretné megrendezni a versenyt, hiszen úgy tapasztalják, hogy kö­zösség összetartó ereje van, és a te­lepülés minden lakója szívesen vesz részt rajta. Ellentmondásos életkörülmények Némileg javult az életminőség NÓgrád megyében A KSH Miskolci Igazgatósága Salgótarjáni Képvisele­tének legújabb statisztikai tájékoztatója a megye gaz­dasága állapotának és az életkörülmények alakulásá­nak 2006.1-III. negyedévi főbb jellemzőit tartalmazza. Alábbi írásunk e kiadvány alapján, a gazdaság január 10-ei lapszámunkban megjelent elemzése után most az életkörülmények alakulását - közgazdász munka­társunk kiegészítéseivel és előrejelzésével is - tárja olvasóink elé. Baráthi Ottó A LAKÓNÉPESSÉG SZÁMA NÓg­rád megyében 2005. év végén 214 824 fő volt, az előző évinek 99,2 százaléka. A népsűrűség 84 fő/km2, jóval alacsonyabb a régi­ós és az országos átlagnál is. 2006 első kilenc hónapjában a megyében 1500 gyermek szüle­tett, hússzal több, mint az előző év azonos időszakában. A tárgy- időszakban 2,3 ezer személy hunyt el, 5,5 százalékkal keve­sebb, mint egy évvel korábban. Folytatódott a népesség termé­szetes fogyása, ám üteme mér­séklődött. A HÁZASSÁGKÖTÉSEK SZÁMA az élettársi kapcsolatok térhódítá­sával egyidejűleg csökkenő ten­denciát mutat. A megyében a vizsgált kilenc hónap során 624 házasságot kötöttek, közel 8 szá­zalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. (Országosan 0,4 százalékkal nőtt a házasságköté­sek száma.) A csecsemőhalálo­zási arányszám országosan ja­vult, megyénkben ugyanakkor (9 csecsemő egyéves kora előtti halálával) több mint duplájára növekedett. AZ ALKALMAZÁSBAN ÁLLÓK száma 2006.1-IH. negyedévében 4 főnél többet foglalkoztató vál­lalkozásoknál, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szer­veknél és a kijelölt nonprofit szervezeteknél 35 811 fő volt. Számuk 2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest úgy, hogy a fizikai és szel­lemi foglalkozásúak körében csaknem azonos volt a csökke­nés mértéke. (Országosan - a megyeivel ellentétben - mini­mális növekedés figyelhető meg.) A HAVI BRUTTÓ ÁTLAGKERESET a megfigyelt szervezeteknél fog­lalkoztatottak esetében megkö­zelítette a 138 ezer forintot, az előző év I-ffl. negyedévéhez ké­pest dinamikusan, 7,5 százalék­kal emelkedett. A versenyszfé­rában 7,1, a költségvetési szer­veknél 7,9 százalékos volt a nö­vekedés. Országosan a havi bruttó átlagkereset 166,6 ezer fo­rint volt, a növekedés mértéke 7,7 százalék. A megyei átlagke­reset az országosnak mindössze 82,8 százaléka. AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMÁNAK hosszabb ideje tartó növekedése 2006 márciusában megállt és a kedvező tendencia azóta is tart. Erről és a munkaerő-piaci folya­matok alakulásáról január 8-ai lapszámunkban részletesebben is tájékoztattuk olvasóinkat. A LAKÁSÉPÍTÉSEK SZÁMÁNAK csökkenése 2006 harmadik ne­gyedévében országosan és az észak-magyarországi régióban is folytatódott. Utóbbin belül a megyék között kivétel NÓgrád megye, ahol a tárgyidőszakban 208 új otthont adtak át rendelte­tésének, 45-tel (közel 28 száza­lékkal) többet, mint 2005.1-III. negyedévében. Ez alapvetően a községek, valamint a megye- székhelyen kívüli városok lakás­építéseinek kedvező alakulásá­val magyarázható: az előzőek­ben közei 1/3-os, az utóbbiak­ban kétszeres növekedés figyel­hető meg. Salgótarjánban ezzel szemben az idén elkészült 44 lakás négy­gyei kevesebb az egy évvel ko­rábbinál. A LAKÁSMEGSZŰNÉSEK SZÁMA országosan a 2005 első kilenc havi szintet alig haladta meg, ez­zel szemben NÓgrád megyében számottevően emelkedett. A tárgyidőszakban a megyében 49 lakást szüntettek meg, 30-cal többet, mint tavaly ilyenkor. Ösz- szetétele annyiban változott, hogy a lakáslebontások nagy há­nyada (43 százaléka) település- rendezés, kisebb része (24 szá­zaléka) új lakás építése miatt kö­vetkezett be. A pótlási arány me­gyei szinten jelentős: minden 100 új lakásból 24 a megszüntet pótolja, ezzel szemben országo­san csupán 13. A KÖZÚTI BALESETEK SZÁMA az észak-magyarországi régióban csökkent a legnagyobb mérték­ben, több mint 10 százalékkal. NÓgrád megyében 2006 első ki­lenc hónapjában 284 baleset tör­tént, kissé (0,4 százalékkal) meghaladta az előző év hasonló időszakit, amit a könnyű sérülé- ses balesetek számának jelentős (4 százalékot meghaladó ütemű) növekedése okozott. Ugyanak­kor csökkent a halálos és súlyos balesetek száma. A BŰNCSELEKMÉNYEK SZÁMA NÓgrád megyében 2006 első ki­lenc hónapjában 4912 volt. Száz­ezer lakosra 2285 bűncselek­mény jutott és ezzel a 19. helyet foglaltuk el a megyék és Buda­pest rangsorában. A bűncselek­mények döntő hányada, 62,2 százaléka vagyon elleni volt, szá­muk 11 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához ké­pest. Csökkent az egyéb kategó­riájú bűncselekmények száma is. ÖSSZEFOGLALÁSKÉPPEN MEG­ÁLLAPÍTHATÓ, hogy NÓgrád me­gye lakosságának életkörülmé­nyei 2006.1-III. negyedévében ellentmondásosan alakultak. Az átlagkeresetek dinamiku­san, de az országos átlagtól né­miképp elmaradóan növeked­tek, így az átlagkeresetek olló­ja tovább nyílt, a megyei kerese­tek különbsége az országos át­lagtól és egyes megyéktől is tovább fokozódott. Ugyancsak kedvezőtlenül alakult a foglal­koztatottság helyzete. Ezzel el­lentétben javultak az életminő­ség egyes, vizsgált mutatói. így javult a lakáshelyzet, csökkent a halálos és súlyos balesetek száma, és NÓgrád a bűncselek­mények által legkevésbé fertő­zött megyék egyike. Valószínű­síthető, hogy a fentiekben vá­zolt I-III. negyedévi tendenciák a teljes 2006. évre érvényesnek tekinthetők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom