Nógrád Megyei Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-08 / 287. szám

2006. december 8. Nógrád Népe i Hadady Rudolf 1923-ban szü­letett Kolozsvárott. 1948-tól dol­gozott a Salgótarjáni Acéláru­gyárban, 1936-ban a szerkesz­tési osztály munkatársaként. A forradalom alatt a gyári nem­zetőrség parancsnoka volt. Hargitay Lajos 1928-ban szüle­tett Baján. A Műszaki Egyete­men végzett. Az Acélárugyárban 1950-től dolgozott, mint üzem­mérnök. A forradalom alatt be­választották az acélgyári igazga­tótanácsba. Egyik vezetője volt a gyári nemzetőrségnek. A két forradalmár emlékének csupán a rendszerváltozás szol­gáltatott elégtételt. Eltemeté­sük helyszínén, Balassagyarma­ton, a rendszerváltó ellenzéki pártok 1989- október 22-i kö­zös rendezvényén hangzott el először nyilvánosan a nevük. Schiffer Pál „Engesztelő” című filmjét a városi moziban vetí­tették le, ezt követően pedig drámai hatású megemlékezés­re került sor a hugyagi Ipoly par­ton, a gyilkosság helyszínén. A községben ma kis múzeum őrzi emléküket, melyet a forradalom 50. évfordulóján nyitottak meg. Az acélárugyári nemzetőrség fegyvereinek egy részét az alaku­lat leszerelésekor elrejtették. A megtorlás során az egység több tagját letartóztatták. A nyomo­zók — gyakorta megalázó módon — helyszíni szemlén játszatták el velük „bűncselekményeiket”. A képeken láthatók: Kukéi Ferenc (balra fent), Márton Imre (fent) és Bencsik Zoltán látható. Balra fönt: Hadady Rudolf, az Acélárugyár mozdonya előtt. Jobb­ra fönt: Hadady Rudolf sporttársai között. Fönt: Hargitay Lajos port­réja. Balra: Hargitay Lajos gyerme­kével, a forradalom előtt. Kegyetlen halál Részletek a bestiális módon meggyilkolt két forradalmár boncolásáról Balassagyarma­ton, 1956. december 15-én ké­szül jegyzőkönyvből. Hargitay Lajos holtteste. „Az is­meretlen, 25—30 év körüli férfi halálát a mellkas bal oldalán ért két lövési sérülés okozta, az egyik lövés a mellkason haladt keresztül, a tüdőket érintve, a másik lejjebb a lépen, a bal ve­sén, a főéren és a májon hatolt keresztül, és mindkét lövedék a mellkas jobb oldalán hagyta el a testet. Az arc jobb oldalára irányzott és a koponyán áthato­ló 4 lövés halál után jött létre. A bal felkarra leadott két lövés ugyancsak a halál után keletke­zett. A bal felkarcsontot dara­bosan törte, környékében vér­zés nincs. A mellkas bal olda­lán található érintői lövés köz­vetlenül a bőr alatt csatorna- szérűén haladt.” Hadady Rudolf holtteste. „Az ismeretlen, 35-45 év körüli férfi halálát többszörös lövési sérülések okozták. A lövési sé­rülések a hasat, a mellkast és a fejet érték. A kimeneti—beme­neti nyílásokat, valamint a lő- csatornákat figyelembe véve, a lövések részben élőiről, rész­ben hátulról, illetve jobboldal­ról érték. A lövési sérülések egy része a holttestet hanyattfekvő helyzetben érhette. A halált az agyállomány roncsolódása, a szívet ért lövés, a jobbvesét szétroncsoló lövés, illetve a má­jat roncsoló lövés okozta. Ezen­kívül többszörös bélsérülést szenvedett. A ruhával nem fe­dett területeken pörkölődés, lőporszemcsék nem voltak ta­lálhatók, de ilyeneket nem ta­láltunk a ruházaton sem. A lö­vés tehát olyan távolságból tör­tént, amely a fenti hatásokon már kívül esik, de mindeneset­re nem nagy távolságból, mert a lövedékek a testen áthatoltak. A halálát befolyásoló lövési sé­rülésektől független kóros el­változást nem találtunk. Dr. László Mária sk. Dr. Korill Fe­renc sk.” / BM. 0RFK. Bűnügyi Osztály Életvédelmi alosztály ______ Szigorúan Titkos ! Je lentés. Jelentem, hogy a Nográd-megyei rendérfökapitányság által meg­küldött iratok szerint 1956. december 15-án Hugyag község határában, az Ipoly folyó partján ketté db férfi holttestet találtak. Az 1956. december 14-én megejtett boncolás alajiján a halál erőszakos utón következett be, lövési sérülések kö­vetkeztében. A holtestek egyike 4o-45, a másik 25-3o év körüli. A vizsgálatban részt vett Xalamár József r. orgy, és Xoltai Öándor r.örgy. elvtársak. Elmondásuk szerint a holttstek sze­mélyi kilétét megállapítani nem sikerült. A holttesteken talált ruházatot, valamint személyi tárgyakat »ünjeljegyzékbe foglaltam. A ruházatot 1961. február 8-án r.egsemisitettem és erről jegyzőkönyvet vettem fel. A tárgyak között kettő db, aranynak, látsző női és férfi karika­gyűrűt is találtam. A tárgyakat utasításra 1961. március lo-én s'tadtam a BIS. Külügyi Osztálynak értékesítés végett, k gyűrűket g-os mérlegen lemértük. Súlyúk együttvéve kb hét grm. A többi tárgyakat borítékban az iratokhoz mellékeltem. / kispest , 1951. március lo. • k > i , J . / Vigh Oyula r. szda./ Az ügy eltussolása A Megyei Karhatalmi Zász­lóalj egykori politikai tisztje, Brechó Gyula visszaemléke­zése rávilágít arra, hogy mi­ként sikerült a bűntettet el­tussolni: „A törvényesség meg­őrzése érdekében voltak kon­fliktusok is. Ilyen eset pl. Ba­lassagyarmat térségében de­cember 8-a után, amikor el­fogtak bizonyos embereket, egyes karhatalmisták kileng­tek, most sem vitatom, hogy jogosan cselekedtek, mert szök­ni akartak (Ez a gyilkosok ál­tal hangoztatott egyik hazug­ság! ), s két személyt belelőttek az Ipolyba, Ipolyszögnél (he­lyesen: Hugyagnál), az ellenfor­radalom idején. Ezt egy balas­sagyarmati orvos lefényképez­te, és feljelentettek bennünket a Munkás-Paraszt Forradalmi Kormánynál. Czinege elvtárs a volt honvédelmi miniszter, ak­kor a KB Adminisztratív Osz­tályának vezetője, három bí­róval megjelent a Jakab Sán­Jakab Sándor, a forradalmat követő megtorlás egyik fő politikai felelőse Nógrádban. 1926-ban született. 1956 és 1966 között a megyei pártbizottság első titkára volt. Ké­sőbb a belügyminiszter első helyet­tese, majd a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának főtitkár-helyet­tese lett. Az 1970-es években az MSZMP KB párt- és tömegszerve­zetek osztályát vezette. Hosszú ide­ig volt tagja a kommunista párt Központi Bizottságának. dór szobájában. Darázs István karhatalmi vezető és én be let­tünk rendelve, a szökéssel kapcsolatos dolgok kivizsgálá­sára. A helyzet olyan mérges volt, hogy Andó elvtársnak és Jakab elvtársnak kellett felmen­ni Münnich elvtárshoz. Ő tette ezt a dolgot a helyére. Meg­mondta, hogy sajnos az ellen- forradalomban, a forradalom­ban ártatlanok is halnak meg. Ezek pedig nem voltak ártatla­nok. Ilyen kilengések előfor­dulnak egy idegfeszült egység­ben, akiket leköpködtek.” A tet­tesek megnevezése a mai napig nem történt meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom