Nógrád Megyei Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-08 / 287. szám
2 Nógrad Népe 2006. december 8. Folytatás az 1. oldalról. Ezt követően három előadó beszél az 1956-os sortüzekről. Á. Varga László a salgótarjáni sor- tűzzel kapcsolatos kutatásait foglalja össze. Csütörtökön az előzőeknél is színesebb témákkal ismerkedhetünk meg. Előadás hangzik el a forradalmat követő megtorlás méreteiről, magyar miniszterelnökök bírósági pereiről, az 1956 utáni joggyakorlat kialakulásáról, koncepcióiról, a Brusznyai-perről, a Zala megyei bíróságok ítélkezési gyakorlatáról. A megtorlás két megyei példáján keresztül betekinthetünk a vidéket ért súlyos megpróbáltatásokba. Szó esik még az egyetemistákat ért retorziókról, és egy előadó Mindszenty bíboros titkárának sorsát ismerteti. Pénteken, a konferencia zárónapján, a forradalom utóéletét mutatják be a referátumok. Az előadók elsősorban arra kíváncsiak, miként őrizte meg és dolgozta fel a magyar társadalom a forradalom emlékét. Hogyan adták át az egyes generációk egymásnak ‘56 történetét, az egyes ember emlékezete milyen módon tükrözi vissza az eseményeket. Végül hallhatunk arról is, hogy a forradalomnak milyen képi, művészeti megjelenítése jött létre az elmúlt évtizedekben. A konferencián a téma legjobb hazai szakértőit köszönthetjük. Az előadók között lesz Salamon Konrád, Kovács Csaba, Szita Szabolcs, Stark Tamás, Tóth Ágnes, Varga Zsuzsanna, Sza- kály Sándor, Okváth Imre, Horváth Miklós, Baráth Magdolna, M. Kiss Sándor, Szakolczai Attila, Szerencsés Károly, Kahler Frigyes, Németh László, Valuch Tibor, Orgoványi István, Ger- muska Pál, Horváth Sándor, Gyarmati György, Mikó Zsuzsanna, Szabó Csaba, Kónya Anikó, O. Kovács József, Gyáni Gábor, Standeiszky Éva, Körösi Zsuzsanna és Boros Géza. A konferencia programja megtekinthető a levéltár honlapján (www. nogr adar eh i v. hu). B alas s agy ar mat on megalakult a megye első járási nemzeti tanácsa A megye nagyobb települései közül Balassagyarmaton került sor elsőként jelentősebb demonstrációra. Október 26- án a MAVAUT dolgozóinak kezdeményezésére indultak el a város lakosai a kórház felé, ahol ledöntötték a szovjet emlékművet, majd visszatérve a városközpontba a középületek faláról sorbaneltávolították a vörös csillagokat és zászlókat. Másnap a városi pártbizottság és a tanácsvezetés kezdeményezésére megválasztották a forradalmi tanácsot, mely kiáltványban tette közzé követeléseit. A jelenlévők — túllépve a hatalom szándékain - valódi forradalmi szervet választottak, mely kifejezte a város polgárainak akaratát. Magyar Hazafiak! Megalakult Balassagyarmaton a Városi és Járási Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanács. Az ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tunárs a város és járás területén a mai nappal átvette a teljes államhatalom gyakorlását. Az Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanáeg magáévá teszi a dolgozó n<*p nemzeti követeléseit. Ennek megfelelően követeli: 1. a vérontás azonnali megszüntetését, 2. a szovjet csapatoknak az ország területéről való azonnali kivonását, 3. az ország területén az élet- és vagyonbiztonság helyreállítását, 4. végül 60 napon belül új ssabadwálasztás megtartását Amennyiben az újonnan megalakult Kormány ezen követelésünket teljesíti, minden érőnkkel támogatjuk. Felhívjuk a vállalatok, üzemek, hivatalok dolgozóit, hogy a fenti követelések szellemében működő üzemi Munkás Tanácsokat demokratikus választás útján mielőbb alakítsák meg és megalakulásukat hozzánk jelentsék be. Programunk végrehajtása érdekében kérjük az üzemi Munkás Tanácsokat, hogy gondoskodjanak a termelés azonnali megindításáról és annak folyamatosságáról. Bizton számítunk az ifjúság és a dolgozó parasztság támogatására és munkájára. Örömmel jelentjük be, hogy a járás és város területén működő valamennyi fegyveres alakulat és annak minden tagja magáévá tette programunkat. Nemzeti programunk megvalósításához rendre és nyugalomra van szükség, az esetleges rffidbontókkal szemben a karhatalom a legerélyesebben fog eljárni. A lakosság ellátásának folytonosságáról gondoskodunk. Az Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanács székhelye: Balassagyarmat (Járási Tanács hivatali épülete). Balassagyarmat, 1956. október 27. A Balassagyarmati Járási és Városi Ideiglenes Forradalmi Nemzeti Tanács Elnöksége nevében: Tandt-I József Dr. Daróezi Gusztáv Fábián Sándor elnikhelrrtl« rl«8k «•ln#khrljr*He* Dr. Magyar Pál titkár Salgótarjánban 1956. október 27-én került sor a hatalom gyűlölt szimbóluma, a Szabadság téri szovjet emlékmű ledöntésére. Az emlékmű eltávolítása után Csákvári László acélárugyári amatőr színjátszó elszavalta a Nemzeti dalt, majd egy Gyebnár nevű diák felolvasta a pesti ifjúság 16 pontját, végül Bagó István vasutas tartott rövid beszédet az egybegyűltekhez. Csillaghullás Nógrád megye falvaiban és városaiban A fővárosban történt fegyveres harcokról és politikai intézkedésekről a Magyar Rádió adásaiból értesültek mind a fővárosi, mind a vidéki lakosok. Nógrád megyében is nagy volt az öröm, egyben a tanácstalanság. A hírek ugyanis sokáig ellentmondásosak voltak. A forradalmár fegyveresek szabadságharcot vívtak, az éterben beszélő politikusok pedig ellenforradalomról, fasiszta és reakciós elemekről tettek említést, s a felkelőket statáriummal és halálbüntetéssel fenyegették meg. A hivatalos rádióhíreket egészítették ki az otthonukba visszatért ingázó munkások, vasutasok, egyetemisták és főiskolások. Az elbeszélők nem csőcseléket láttak a felkelőkben, hanem az életüket is kockáztató, bátor hazafiakat, forradalmár szabadságharcosokat. A forradalom mindenütt általában tüntetésekkel és nagygyűlésekkel kezdődött. Első számú célponttá vált a címer, a vörös csillag, a szovjet hősi emlékmű. Ezeket a Rákosi-rendszer és fő támasza, a megszálló Szovjetunió szimbólumainak tekintették. A címereket már október 25—26-án eltávolították. Ezután került sor a hősi emlékművekre; például október 26-án Balassagyarmaton és Nógrád községben, másnap többek között Salgótarjánban, Mátranovákon, Nagybátonyban, Szügyben, Bujákon, Ecsegen, harmadnapon Kisterenyén és Csécsén. Szarvasgedén, Nógrádsápon és másutt elégették a marxista témájú könyveket. Több helyütt lettek a tűz martalékai a be- szolgáltatási iratok. Forradalmi önigazgatás A vidék példaként tekintett a fővárosra, s ottani mintára Nógrád megyében is megalakultak a forradalomnak a budapestihez hasonlatos települési, illetve munkahelyi önkormányzatai. A szétesett kommunista hatalmi szervek helyébe ezek a testületek léptek: a forradalmi nemzeti tanácsok, illetve bizottságok vették át a közigazgatás irányítását, a rendfenntartást és a lakosság ellátását. A megye mai városai közül az első, valóban forradalmi önkormányzat Balassagyarmaton jött létre október 27-én, szombaton. Salgótarjánban csak október 30-án sikerült az „elvtársaktól” megtisztított, őszintén forradalmi irányító szervet megválasztani. A Nógrád Megyei Nemzeti Bizottság alakuló ülésén elsősorban a salgótarjáni iparmedence küldöttei vették részt, ezért illetékessége is jobbára erre a területre koncentrálódott. A forradalmi önkormányzatok megválasztásával a forradalom kezdeti, demonstrációs szakasza véget ért. Az új szakaszban a működés feltételeit, illetve magát a demokratikus működést kellett megvalósítani. Ez nagyobb felkészültséget követelt a résztvevőktől, ezért általában képzett, tapasztalt, ne-
