Nógrád Megyei Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-28 / 302. szám

PANORAMA A katasztrófák éve volt 2006 Minden tizedik munkatárs elköszönt a katasztrófavédőktől A mulasztások miatt a károk mellett öt ember halt meg az augusztus 20-i viharban. Ezt csak egy mondatban összegzi Tatár Attila. Megállapodást sürget Tóth a titkosszolgálat átalakításáról „Ha nincs kétharmad, nincs vál­toztatás” - jelentette ki az Or­szággyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista alelnö- ke. Tóth Károly hangsúlyozta: a titkosszolgálatok átalakításá­ról meg kell állapodni az ellen­zékkel. A jelenleg a Miniszterel­nöki Hivatalt vezető miniszter, Szilvásy György felügyelete alatt működő öt szolgálat összevoná­sának terve ugyan szerepel a kormányprogramban is, de a jogszabály módosításához nem elegendő az MSZP és az SZDSZ egyetértése; az ellenzéki kép­viselők szavazatára is szükség van. Tóth Károly a szerdai Nép- szabadságban megjelent cikkre utálva megjegyezte: éppen ezért nem szerencsés, hogy a sajtón keresztül hozzák nyilvánosság­ra a titkosszolgálatok átalakítá­sára vonatkozó elképzeléseket. Az MSZP munkacsoportjának állásfoglalása szerint - amelyből a napilap idézett - nincs előké­szítve a nemzetbiztonsági szol­gálatok összevonásáról szóló kormányzati döntés. A szakér­tők szerint ennek egyenes követ­kezménye volt az az elbizonyta­lanodás, amely a kritikus őszi események idején volt érezhető. Tóth szerint meglepő, hogy az összevonásra vonatkozó javasla­tok nyilvánosságra kerültek, mi­vel „a szolgálatok mindig abban érdekeltek, hogy csendben, nyu­godtan végezhessék a munkáju­kat”. Egyébként - mint mondta - nem azért kell átalakítani a szolgálatokat, mert gond lenne a munkájukkal, hanem azért, mert „megváltozott a hadsereg szerepe és a nemzetközi kapcso­lataink”. A szakszolgálat munká­jának dandárját ma már „a rend­őrség, a határőrség igénye alap­ján végzi”. A tervek szerint fenn­maradó négy szolgálat feladata a polgári és katonai védelem, vala­mint a hírszerzés és az elhárítás köré szerveződhetne. ■ B. B. 8 Évet értékelt az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője, aki beszámolójában inkább a pozitívumokat nevezte meg. Vég Márton Az idei év értékelése kapcsán in­kább a sikerekre emlékezett Tatár Attila, az Országos Ka­tasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője, aki szerint ered­ményes évet tudhat maga mö­gött a szervezet. A hagyományos főigazgatói évértékelés mindösz- sze egy mondatban tért ki a ha­lálos katasztrófákra, holott az események idején a vizsgálatok szakmai hibák sorára világítot­tak rá. „Augusztus elején a Mű­egyetemen, a lőtéren kialakult tűz oltása során három kollé­gánk életét vesztette, majd az augusztus 20-ai tűzijáték idején Budapestre lecsapó viharban öt ember halt meg” - idézte fel Ta­tár Attila. A főigazgató utólagos szakmai értékelésbe nem bo­csátkozott, így nem elevenítette fel, hogy az OKF történetének legsúlyosabb tragédiájához a szerencsétlen véletlenek soroza­ta mellett a rossz helyszíni pa­rancsok is vezettek. A kataszt­rófavédelemnek tudnia kellett volna a vihar érkezéséről, hiszen az Országos Meteorológiai Szol­gálat küldött figyelmeztető üze­netet, de az elektronikus levelet az ügyeletes tiszt nem olvasta el, Ugyanakkor statisztikai adatok­kal bőven szolgált Tatár Attila, így kiderült: 2006-ban annak el­lenére nőtt tovább a tűzoltók vo­nulási száma, hogy a tűzesetek száma viszont csökkent. Ez a lát­szólagos ellentmondás azzal magyarázható, hogy a lánglova­gok műszaki mentésekhez is ki­vonultak, ráadásul meglepő mó­don - legalábbis laikus számára - másfélszer többször, mint ol­táshoz. A különböző körülmé­nyek között ronccsá tört autók utasainak kiszabadítását azon­ban már rutinból megoldották a sokat tapasztalt tűzoltók, így nem meglepő, hogy a szervezet számára a tavaszi, sok rekordot megdöntő ár- és belvízhelyzet kezelése jelentette a legnagyobb szakmai kihívást. „Összetett fel­adat volt, mert 12 helyen kellett a jelentős veszéllyel fenyegető gátmegcsúszást megakadályoz­ni” - hangsúlyozta Tatár Attila. Az OKF vezetője hozzátette: ez­úttal is jól vizsgázott az önkor­mányzatokkal, a lakossággal és a nemzetközi társszervekkel való együttműködés. Az elvégzett munka értékét mindenképpen növeli, hogy az OKF sem dúskált idén a pénz­ben - jövőre várhatóan még ke­vesebb forrásból kell gazdálkod­nia -, ráadásul minden tizedik munkatárs elköszönt a szerve­zettől. 2007-ben folytatódik az OKF régiós átalakítása, amely többnyire elbocsátásokat von maga után, hiszen a megyei szint fokozatosan leépül. 2006. DECEMBER 28., CSÜTÖRTÖK MAGYARORSZÁG Februárban drágul a közlekedés A vonatjegyárak átlagosan ló százalékkal, a távolsági és helyközi autóbusz-köz­lekedés jegyárai 6 százalék­kal emelkednek, de nem januárban, hanem egy hó­nappal később. Januártól már a neten is lehet pályázni A jövőben elektronikus úton is be lehet nyújtani a Nem­zeti Civil Alapprogram pá­lyázatait. A kormányrende­let 2007. január 1-jén lép hatályba. A pályázati rend­szer ésszerűsítésével csökkennek a pályázatok adminisztrációs terhei is. Ismét is napközben köszönti az évet Sólyom a tavalyi szilveszterhez ha­sonlóan ezúttal sem január 1. első perceiben hangzik majd el a köztársasági el­nök beszéde. Wéber Ferenc, a köztársasági elnök sajtó­főnöke tájékoztatása szerint Sólyom László újévi üzene­tét elsején napközben adják le a médiumok az általuk megválasztott időben, csak­úgy, mint legutóbb. Sólyom újra felszólal január 1-jén @ további hírek: www.reggel.hu Gyászos volt a karácsonyi statisztika „a karácsonyi időszakban öt­száz esetben riasztották ország­szerte a tűzoltókat Ez megfe­lel a sokévi átlagnak” - mond­ta Dobson Tibor. A katasztró­favédelem szóvivője hozzátet­te, hogy olyan közlekedési bal­esetekben, amelyeknél tűzol­tók beavatkozására volt szük­ség, tizenheten haltak meg, négyen tűzesetben vesztették életüket, a sérültek száma 101 volt Karácsonyfa, illetve adventi koszorú tizenkilenc lakásban okozott tüzet, de senki nem sérült meg. Sokkoló nyár viharokkal visszatekintés Hátat fordított ígéreteinek az új kormány Ritka természeti csapást élt át nyáron a főváros. A tornádó­szerű szél fákat csavart ki szin­te percre pontosan az augusztus 20-i tűzijáték első rakétáinak fel­robbanásakor, egyenesen a mil­liósra becsült tömegben. A mér­leg: öt halott, több száz sebesült. Máig eldöntetlen, véletlenek fatális összjátéka eredményezte a tragédiát, vagy megelőzhető lett volna. Egy biztos: a kormány amúgy is mélypont felé közeledő népszerűségének nem tett jót a rövidre szabott vizsgálat, amely egy meteorológust és a Minisz­terelnöki Hivatal egy osztályvezetőjét marasztalta el. Az előző hetek hí­rei azonban még az augusztus 20-ainál is letaglózób- bak voltak a teljes lakosság szá­mára. Az újjáalakuló MSZP- SZDSZ-koalíció ugyanis - kam­pányígéreteinek hátat fordít­va, és mint később Gyur- \ csány Ferenc júliusban el- ■ hangzott, ám csak szeptem­berben kiszivárgott be­szédéből kiderült, tisz­ta vizet öntve mind­annyiunk poharába - úgy döntött: nekilát az állami deficit lefara­gásának. Amilyen sokkszerűen jelen­tették be, az első megszorítások olyan gyorsan mentek át a par­lamenten - az említett Gyur- csány-beszéd tanúsága sze­rint azonban még az MSZP-frak- ción belül sem könnyen. A tel­jesség igénye nélkül: már a nyár végétől kezdve emeltek (áfa, eva) és alkottak (kamatadó, szo­lidaritási adó) közterheket, be­vezették a tandíjat, drasztiku­san (30, illetve 10-14 százalék­kal) megnövelték a gáz- és az áramszol­gáltatás árát, nem mellékesen döntöt­tek a közszféra több mint 12 ezer dolgozójának el­bocsátásáról. A megszorításokat felháboro­dás, az első felzúdulást pedig al­kotmánybírósági beadványok sora követte. Meglepetésre azon­ban Sólyom László államfő az egész csomagot átengedte, „te­kintettel a költségvetés helyze­tére” és „a magyar gazdaságpo­litika nemzetközi megítélésére”. Utóbbinak tényleg jót tett a csomag, illetve „múzsája”, az EU által többször visszadobott kon­vergenciaprogram elfogadása. Igaz, addig még vitustáncot járt a forint: júliusban 285 forintot kellett adni egy euróért, s csak decemberre tért vissza a 255 fo­rintos szint alá. ■ Gy. M. ■ Hetek alatt élet­be léptek a meg­szorítások. _______________________________________________HIRDETÉS * AP EH A munkáltatók, kifizetők biztosítási jogviszony bejelentési, változásbejelentési kötelezettségében 2007. január 1-jét követően hatályba lépő változásokról Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCU. törvény (továbbiakban: Art.) 2007. január 1-től hatályos 16. § (4) bekezdése alapján megvál­tozik a munkáltatók, kifizetők bejelentési, változásbejelentési kötele­zettsége az általuk foglalkoztatott munkavállalók biztosítási jogvi­szonyával kapcsolatos adatok tekintetében. A 2006. december 31-ig hatályban lévő jogszabályok alapján a munkáltatók, kifizetők az ille­tékes egészségbiztosítási pénztár felé teljesítik a biztosítottakkal kap­csolatos adatszolgáltatásukat, 2007. január 1-jét követően azonban közvetlenül az állami adóhatóságnak kell az Art. 16. § (4) bekezdé­sében meghatározott adatokat bejelenteni. Az adatbejelentésre, vál­tozásbejelentésre az állami adóhatóság a 07T1041. jelű nyomtatványt rendszeresítette, mely kizárólag az interneten (www.apeh.hui lesz el­érhető. A nyomtatvány kitöltéséhez az állami adóhatóság kitöltési út­mutatót is készít, melyet az adatlap kitöltése előtt szíveskedjenek fi­gyelmesen elolvasni. A nyomtatványt a munkáltatók, kifizetők papír alapon, vagy elektronikus úton is benyújthatják az illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz. A munkáltatók, kifizetők bejelentési kötelezettsége kizárólag a 2007. január 1-jén, vagy ezt követően foglalkoztatottá váló munka- vállalók tekintetében áll fenn. A kifizetők, munkáltatók változás­bejelentési kötelezettsége azonban a 2007. január 1. előtt az ille­tékes egészségbiztosítási pénztár felé bejelentett biztosítotti jog­viszonyokban 2007. január 1-jén vagy ezt követően bekövetkezett változásokra is kiteljed. A munkáltató, kifizető adataiban bekövetkezett változást ezen a nyomtatványon nem jelentheti be. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Csalódott az államfőben Mikola István Mikola István szerint alkot­mányellenes az egészségügyi ellátórendszer átalakításáról szóló törvény, mivel nincsenek régiók. A Fidesz szakpolitikusa csalódott, amiért a köztársasági elnök aláírta a kórháztörvényt, ezért a Fidesz az Alkotmány- bírósághoz fordul - jelentette be Mikola. Hozzátette: a nem lé­tező régiók az önkormányzatok feje fölött döntenek a kórházi ágyszámokról. Mikola kezde­ményezni fogja, hogy ne kap­hassanak mentességet az épít­ményadó alól azok a benzin­kutak és boltok, amelyek gyógyszert is árulnak a pénte­ken hatályba lépő új gyógyszer- törvény alapján. Sólyom László „sokkal pozití­vabban gondolkodik” az egész­ségügy átalakításáról, mint a Fi­desz, hiszen aláírta mind az öt reformtörvényt - reagált Mikola bejelentésére Schvarcz Tibor (MSZP). Szerinte csúsztatás, hogy mentességet élveznek az építményadó alól azok a vállal­kozások, amelyek gyógyszert is árusítanak, hiszen az adómen­tesség csak új gyógyszertár léte­sítésére vonatkozik. ■ B. B. Veres Jáno pénzügy- j miniszter, I a meg- |i szorítás | atyja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom