Nógrád Megyei Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-27 / 301. szám
4 2006. DECEMBER 27., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Magyar narancsok és bábeli zűrzavar Súlyos anyagi helyzetben van Salgótarján, de a megyeszékhely újonnan megválasztott polgármestere ennek ellenére optimista. Székyné dr. Sztrémi Melinda lapunknak adott interjújában élesen kritizálta a város pénzügyi helyzete miatt az előző vezetést, azonban terveit így is véghez akarja vinni. Ezek közé sorolta a városi cégek piaci alapú működésének megteremtését. Ezen kívül elsődlegesnek tartja a közösségépítést, az idegenforgalom fejlesztését, illetve a városgondnoki hálózat kiépítését. Nagyszabású várjátékokat tervez. Megújítaná és felpezsdítené Salgótarjánt.- Mit örökölt az előző önkormányzattól Salgótarján új vezetése?- Sajnos, hatalmas pénzügyi káoszt. Megválasztásom, október elseje óta tisztábban látom a város gazdasági helyzetét. A 2007-es városi költségvetés tervezésének éppen a közepén vagyunk. Az ország számos önkormányzatával együtt mi is kettős szorításban vergődünk. Ezek közül az egyik az, hogy a Gyurcsány-kormány jövő évi központi költségvetése minket is hátrányosan érint. A központi büdzsé tervezetét ismerve kijelenthető: már-már az önkormányzatok léte forog kockán, a működésük kerül veszélybe. Ezen kívül itt van az a lesújtó örökség, amelyet a város előző, szocialista vezetése hagyott ránk.- Mégis mekkora a hiány, milyen a város anyagi helyzete?- Már nem is annyira hiányzó milliókról, hanem inkább milli- árdokról beszélhetünk. Elődeink hosszú-hosszú évekig görgették maguk előtt a hiányokat, hitelekkel foltozva be a költségvetési lyukakat. A szocialisták nem találtak olyan forrásokat, amelyekkel pótolhatták volna a hiányt. Még a város működtetésére, tehát a napi teendők ellátására is hiteleket vettek fel. Ezeket görgetjük magunk előtt. Nekünk úgy kell vezetnünk Salgótarjánt, hogy a működőképességét megőrizzük és kihúzzuk a várost a jelenlegi kátyúból. Ezt csak a fejlesztések megvalósításával kezdhetjük el. Sajnos, ezt befolyásolja, hogy a szocialisták által felhalmozott hiány mellett nincsenek olyan, szabad felhasználású forintjaink, amely- lyel ezt végigvihetnénk. Ott tartunk, hogy ha saját városfejlesztési terveinkkel pályázunk különböző célokra, előfordulhat, hogy az önrészt sem tudná biztosítani az önkormányzat. Csak abban bízhatunk, hogy lesznek olyan hitelkonstrukciók, amelyek során a pénzintézetekkel együttműködve a meglévő önrészünkhöz valamilyen módon hitelt tudunk felvenni. A hibákat nem mi követtük el, de nekünk kell kijavítani azokat.- Hogyan lehet ebben a helyzetben takarékoskodni, vagy a hiteleket ledolgozni?- A Gyurcsány-csomag salgótarjániakat ért hatásait is tompítanunk kell. Ezért is próbálunk ésszerű és emberkímélő megoldásokat találni, de az már most látszik, hogy pár éven belül nem fogjuk tudni ledolgozni azokat a hátrányokat, amelyeket örököltünk. Azért bízom abban, hogy előrelépést jelenthet, ha végre tisztán látjuk az önkormányzati cégek működését. A helyzetfeltárás, vagy nevezhetjük akár átvilágításnak is, egyfajta racionalizálást, ésszerűbb gazdálkodás megvalósítását eredményezi majd. Ez mindenképp megtakarítást jelent. E városi cégek közül most több is ugyanazzal foglalkozik, sok az átfedés közöttük. Ezt a fölösleges pénzkidobást a cégek átszervezésével kell megoldani: átgondoljuk, hogy mely feladatok telepíthetők vissza tőlük a hivatalba, illetve melyek maradnak náluk. Ezzel, amellett, hogy tízmilliókat takaríthatunk meg, az önkormányzati cégeknek új, piaci bevételi forrásokat teremthetünk. így, nem teljes mértékben a lakosságra kell áthárítanunk e vállalatok működési költségét. A piacorientált, szolgáltató jellegű működés mellett, valódi gazdasági társaságként egészen biztos, hogy eredményt érhetnek el. Ezzel a salgótarjániak is nyernek, hiszen jobb szolgáltatást kaphatnak a várostól.- Az előző években látványos beruházások indultak: megújuló ban van a Fő tér, a buszmegálló, a sportcsarnok. A József Attila Művelődési Központot felújították, ugyanúgy az uszodát is. Folytatódnak a rekonstrukciók?- Sajnos, e beruházások a salgótarjáni magyar narancsok lettek. Szépek, de valójában kese- rédesek. Igaz, mind a miénk... Súlyos milliók mentek el ezekre a rosszul megtervezett felújításokra. A sportcsarnok átépítése folyik, a munka befejezésének pénzügyi fedezete is rendelkezésre áll. Elszomorító viszont, hogy a csarnok az átalakítás után sem lesz alkalmas arra, hogy megfeleljen Salgótarján igényeinek. Még egy rendes nemzetközi sportversenyt sem lehet majd benne megrendezni, mert nem alkalmas rá. így aztán a jövőben inkább újat kellene építeni. Ugyanígy korszerűsítették az uszodát is. Nem váltotta be a városlakók hozzá fűzött reményeit. Itt is meg kell keresni a továbblépés lehetőségét. A Fő tér megkezdett rekonstrukcióját folytatni kell, de úgy, hogy az első ütem hibáit elkerüljük. Igen sok benne a tervezési hiba, ami miatt a végeredmény nem olyan lesz, mint kellene, ráadásul ez sok plusz munkával és költséggel jár. Ugyanilyen a távolsági buszmegálló helyzete. Voltak gondok a József Attila Művelődési és Konferenciaközpont felújítása során is. Tanulság, hogy a tervezésnek és a kivitelezésnek együtt kell mozognia. Nagy gond az is, hogy a további fejlesztésekre nincsenek előkészített tervek. Ha valamilyen pályázati forrás hirtelen megnyílna, akkor csak a Fő tér második ütemére tudnánk azt beadni.- Somoskőújfalu elszakadása a várostól a megyeszékhely elmúlt éveinek legnagyobb kudarca volt. Milyen lesz ezután Salgótarján kapcsolata a volt városrészével?- Ad hoc bizottság alakult Salgótarjánban és Somoskőújfaluban is. A városi közgyűlés az egyezségre jutást szorgalmazza. Már megegyeztünk az óvoda működtetésében. A tömegközlekedésről is egyeztettünk a Nóg- rád Volán Zrt.-vel és a minisztériummal is. A legfontosabb kérdésekben, a közigazgatási határ kijelölésében és a vagyonmegosztásban azonban nincs előre lépés, ezekben valószínűleg bíróság fog dönteni, hosszadalmas eljárás után.- A választási kampányban az egymással versengő polgármesterjelöltek különféle ígéreteket tettek. Öntől is hallhattunk például a városgondnok-hálózat kiépítéséről... így bizalommal fordulhat hozzájuk. Az emberi kapcsolatok harmonizálása mellett lehetőség nyílik olyan apró feladatok megoldására is, amelyeket körülményes lenne a hivatalon vagy az önkormányzati képviselőn keresztül intézni. A városgondnokok a képviselőkkel együttműködve tevékenykednek majd. Azokkal, akiket az emberek bizalmukkal tüntettek ki, hogy képviseljék városrészük érdekeit a képviselőtestületben. A gondnokoktól a lakók minden gondjáról, bajáról első kézből kapnak információt, így tudni fogják, mi a legégetőbb, elintézésre váró feladatuk.- A kampányában más közösségépítési feladatokra is nagy hangsúlyt fektetett. Polgármesterei klubok kialakítását. Nem kell nagy beruházásokra gondolni, de ha valahol össze tudnak jönni az emberek, s le tudnak ülni egymással beszélgetni, már nagyot léptünk előre. A sport is közösségteremtő eszköz. Tisztában vagyok azonban az utánpótlás nevelés tarthataüan helyzetével, és nagyon szomorúnak tartom a nagy múltú salgótarjáni verseny- sport eltűnését is. Ha azt nem is ígérhetem, hogy újra első osztályú foci-, boksz-, kosárlabdavagy vívócsapatok fognak a városban néhány éven belül versenyezni, tehetünk valamit az előrelépésért. Első feladat a város pénzügyi és gazdasági helyzetének rendbetétele, hiszen a sport nem működhet gazdasági háttér- A pénzügyi gondok ellenére megvalósítjuk a városgondnoki rendszer kiépítését. Ez nem pénz- kérdés. Különösen a peremkerületekben élők számára lesz fontos, ahol a legtöbben nagyon kevés nyugdíjból élnek, szociálisan rászorultak és idősek is egyben. Nekik nágyon nagy szükségük van az embertársak, a város segítségre. A városgondnokok ösz- szekötő kapcsot jelentenének közöttük és az önkormányzat között. Az ötletet Nyugat-Európából hoztam, egyik tanulmányutam- ról. Ez egyben munkahelyteremtő beruházás, és közösségteremtő hozadéka is lehet. Olyan ember lesz egy-egy városrész gondnoka, aki ott él, akit ismernek a lakók, ként hogyan akarja ezt az ígéretét véghezvinni?- A városból mintha hiányoznának a közösségek, a közösségi tevékenységek, amelyek összehozzák a lakosságot. Mindenképpen változtatni akarunk a mostani helyzeten. Biztató, hogy jobbnál jobb elképzelések, civil kezdeményezések születtek az elmúlt években. Ilyen például a várfesztivál, a dixielandfesztivál, számos kisebb-nagyobb sport- rendezvény. Ezeket azonban többnyire egymástól függetlenül rendezik meg. Közöttük azonban valamilyen összekötő kapcsot kell teremtem, így a kereslet is jóval nagyobb lesz irántuk. Fontosnak tartom a nyugdíjas- és ifjúsánélkül. De emellett sokat tehetünk azért, hogy a felnövekvő nemzedék egészségesebb legyen: a Bolyai János Gimnázium igazgatójaként is sikerült elérni, hogy heti plusz egy testnevelésóra legyen az intézményben, működött a diáksportkör, a szakosztályok.- Városunkról nem lehet elmondani, hogy egymást érnék itt a külföldi turisták. Az biztos, hogy nincs bábeli zűrzavar: keveset lehet külföldi szót hallani a városban, nincsenek fényké- pezkedő japán turisták sem, mintha a város nem is lenne rajta a világtérképen. Mit lehetne tenni a fejlesztés érdekében?- Bábeli értelemben jó lenne a városban egy kis zűrzavar. Sok-sok idegent kell a városba csábítanunk, ez Salgótarján egyik kitörési lehetősége. A tömegsport szempontjából Is elsődleges, hogy észak-déli irányba megépítsük a kerékpárutat. Ez kapcsolatot teremt a városrészek között és összefügg a turizmusfejlesztéssel is. Hatalmas lehetőségeink vannak: a Salgótarjánt körülölelő hegyeknek csodájára járnak az ideérkező vendégek. Ki kell használnunk a kerékpárturizmusban - vagy akár a hegyikerékpár-verse- nyekben rejlő lehetőségeinket. Fizetőképes vendégeket szeretnénk vendégül látni a világ minden tájáról a megfelelő turizmusfejlesztési program kidolgozásával. Ebbe beletartozik a Tóstrand felújítása, korszerűsítése. A csónakázótó és a fürdő az ország túlzás nélkül legszebb fekvésű ilyen jellegű létesítménye. Egyáltalán nem gond, hogy nincs termálvizünk. Ki kell használnunk végre adottságainkat és a tarjániak kreativitását. Igenis életképes a strandunk. A mellette fekvő kemping, bár a megye tulajdonában van, szintén fejlesztésre szorul, de szervesen kapcsolódik a Tóstrand idegenforgalmi kínálatához. A már említett városi közösségteremtésen túl idegenforgalmi szempontból is fontos, hogy a várfesztivált Somoskőről kiterjesz- szük Salgóra és Fülekre is. Talán egész Európában sincs még olyan végvárrendszer, mint a mi Salgó-Somoskő-Fülek háromszögünk. Igazi vendégcsalogató nagy fesztivált kell teremtenünk már 2007-től. Ezen kívül a hagyományos Vidám vásárt is át kell alakítani: több életet kellene vinni bele, a hosszú évek óta rögzült program elmozdításával. Elképzelhető lenne például diák színjátszók fesztiválja, helyi csoportok fellépése, minden egyéb, ami az önfeledt szórakozást szolgálja.- Ezek nagyon szép elképzelések, de a kormányzati támogatások elmaradása egy ellenzéki ön- kormányzatot igencsak hátrányos helyzetbe hozhat... A város kormánypárti képviselőivel milyen együttműködést tervez?- A választások óta a vidéki nagyvárosok közül is mindössze hat maradt kormánypárti. A kormány rákényszerül arra, hogy másoknak is juttasson a támogatásokból, hiszen az elképzelhetetlen, hogy azok a városok, ahol az ellenzéket tüntették ki bizalmukkal az emberek, mindenből kimaradjanak. Az úgynevezett regionális fejlesztési operatív program ágazati programjai az elmaradott térségek felzárkóztatását célozzák. A kormányzati színekben megválasztott ország- gyűlési képviselők közreműködésére is számítunk azonban, hogy a város és a kistérség előbbre juthasson. Ők is itt élnek, tehát az ő érdekük is az, hogy Salgótarján fejlődjön, az együttműködés pedig független attól, hogy ki milyen színekben politizál. A pénzek elosztása persze nem lesz egyszerű, hiszen a kormány a rendelkezésre álló összeg 82 százaléka felett rendelkezik regionális szinten is. A választott képviselők, tehát az ellenzéki erők kisebbségben vannak a tanácsban is. Tehát a kormányzat helyi embereinek is van felelőssége Salgótarján jövőjéért.
