Nógrád Megyei Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-08 / 261. szám
2006. NOVEMBER 8., SZERDA SPORTTÜKÖR Az edzésen elfelejti a rossz dolgokat atlétika Beszélgetés a 65 esztendős Máté Csabával November ötödikén ünnepelte 65. születésnapját a Salgótarjáni Atlétikai Club edző-elnöke, Máté Csaba, aki a mai napig - ha teheti - fut. Életvitelévé vált. Nem véletlenül, hisz 55 éve sportol. Tanítványai nyertek bajnokságokat, voltak az év megyei sportolói. Ő maga többször volt az év nógrádi edzője és 1990-ben az ország legjobb ifjúsági versenyzőjének az edzője volt. Sízett, kerékpározott is, és 1977 óta edző. Vele beszélgettünk.- Hát, mozgékonynak mozgékony voltam - kezdte Máté Csaba. - Rákóczy Pista bácsi - aki a testnevelő tanárom és edzőm is volt - gyakran megnyakalt minket. Apám a Baglyasban focizott, később, amikor a főiskolára járt, a MAFC-ban játszott. Az ő kitartása példaértékű számomra a sportban és a munkában is. Leventeoktató is volt. Édesanyám, amikor kezdett tanítani, az Alföldről sokat járt Debrecenbe értekezletekre kerékpárral. Nagyon sokat biciklizett, és még ötvenévesen is kerékpározott. A biciklizést talán tőle örököltem.- Hogy került a sport az életébe?- A háború után a gyártelepen laktunk, ott a környékbeli gyerekek általában sportoltak. Fries Tamás haverom kezdett el először síelni, mert valahonnan a padlásról előszedte a szülei hajdani síjét. így kezdtünk el mi is síelni. Aztán észrevett Hangonyi Jani bácsi, és így bekerültünk hozzá síelni. Általános iskolában Rákóczy Pista bácsi figyelt fel a mozgékonyságunkra. Akkoriban atlétikai szakkör működött, és akkor oda beirányítottak bennünket. így kerültem kapcsolatba a sporttal.-És a kerékpározás mikor kezdődött?- A kerékpárral először az ötvenes évek elején találkoztam. Nikker Gézának - aki szintén atléta volt - volt először Favorit versenybiciklije a környéken, és az nagyon tetszett mindenkinek. Aztán többen is építettek kerékpárt. Fries haverom bátyja pedig nagy túrákat szervezett az édesapjával a Bükkbe és ez nekünk nagyon tetszett. Addig rágtuk a szüléink fülét, amíg nekünk is lett versenykerékpárunk, az MHSZ-nél összeálltunk és 1957- től jártunk versenyekre. Két nyáron át dolgoztam, mire megkerestem a versenybiciklim árát.- Miért került Pestre?- Oda kerültem katonának. Télen vége volt a sí belügyi bajnokságnak, és akkor szóltak az Újpesti Dózsába Szentgáli Lajosnak (korábbi Európa-bajnok - a szerk.), hogy van még egy gyerek, aki atletizált odahaza. Egyszer kimentem kimenővel, beszéltem az edzővel és kikértek. Minden nap mentem edzésre, így tértem vissza az atlétikához. Sportszempontból sokat köszönhetek a katonaságnak. Huszonnyolc hónapig voltam katona, de 19-et edzőtáborban töltöttem.- Hazatérése után mivel foglalkozott?- Amikor a leszerelésem közeledett, Mecser Lajos szólt, hogy menjek az SBTC-be, mert ő is ott volt. 1964-ben szereltem le és így keveredtem a „bányászokhoz”. Az acélgyáriaknak nem nagyon tetszett, hogy odamentem, de hát ugye Lajos jó haverom volt. Mindig mondta, hogy „ti csóró katonák vagytok, meghívlak titeket vacsorázni”. Ő akkor kiemelt fizetést kapott, mint válogatott sportoló. Ä kerékpárt teljesen abbahagytam, a sífutást még egy ideig a leszerelés után is csináltam, de teljesen átálltam az atlétikára. Annál is inkább, mert akkor elég szervezett kezdett lenni az atlétika. A megyei szint után az NB I/B-s keretben voltam, nekem jutott a 3000 akadály és az 5000 méter.- Hogy került át a Seséhez?- Vertich Józsi bácsiékhoz 1970-ben keveredtem át. Én úgyis a gyárban dolgoztam, átjöttem ide.- Hogy fogadták a gyerekek, mint edzőt?- Nagyon jóban voltam velük, valahogy mindig sikerült megtalálnom velük a hangsúlyt, az összhangot. Egyszer egy szülő mesélte, hogy a szemerkélő eső ellenére miattam, az edzőjük kedvéért kimentek edzésre, mert tudták, hogy én mindig tartok edzést, és nehogy már én ott legyek, ők pedig nem. Mindig volt előttem minta. Rákóczy Pista bácsi elég precíz volt, valahogy mindig megtalálta az összhangot. Voltunk vele edzőtáborban is, de nekem az ételről és az időbeosztásról nem kellett gondoskodnom, az öreg mindent elintézett. Mindig tudta, hogy mikor mit kell csinálni, és senki nem berzenkedett ellene.-Az nem volt megterhelő, hogy mindig fuvarozni kellett a gyerekeket?- Engem ez nem nagyon érdekelt. Jobban érdekelt a verseny, meg a gyerekek. Nem vettem figyelembe a fáradtságot. Nem is fáradtam el. Egyszerűen nem vettem észre.- Hogyan lett az egyesület elnöke?- 2002. július elsejétől vagyok elnök is. Nagy döntés volt. Előttem másokat kapacitáltak, de senki nem akarta elvállalni. Én se akartam kötélnek állni, de aztán láttam, hogy volt pár ügyes gyerek, akiért mégis érdemes volt elfogadnom az ajánlatot. A gyerekek miatt vállaltam el.- Miért fontos, hogy még most is fut?- Az a rengeteg év, ami eltelt a sporttal, életvitelemmé tette a futást. Van úgy, hogy fáradt vagyok, és nem is megyek ki, másnap pedig mérges vagyok, amiért kihagytam egy napot, most már menni kell. Valahogy késztetése van az embernek. Ha nem edzősködnék, akkor is biztos kimennék futni. Nekem mindig a sportból voltak a barátaim. Tízéves korom óta a sport körül forog az életem, fogalmam sincs, mi lenne, ha nem sportolhattam volna.- Család?- A lányom 1971 novemberében született. Másodszor 1978-ban nősültem meg, és ez a házasság a mai napig tart. Ő nagyon sokat segít nekem. Amikor mindenből elegem van és elhatározom, hogy leteszem az edzőséget, ő biztat, hogy csináljam tovább.- Miben változott fiatalkorához képest?- Fiatalon talán hamarabb begurultam, most már nem any- nyira. Ha az egyesülettel valami nem stimmel, sokszor aludni sem tudok. Az a baj, hogy nagyon a szívemre veszem a dolgokat. A vérnyomásom is biztos azért ugrott fel nemrég.- Próbál ellene tenni valamit?- Amikor kimegyek futni, talán helyrebillen valami. Meg amikor kimegyek edzésre, és ott vannak a gyerekek, elfelejtem a rossz dolgokat, csak a jó jut az eszembe.- Miben változott az ifjúság?- Régen a gyerekek valahogy jobban egymásra voltak utalva, jobban összejöttek, többet játszottak együtt. Ha jó idő volt, mindig kint voltunk a hegyoldalon, vagy csapatostul mentünk biciklizni. Most meg úgy elvonulnak. Ha annak idején a városban fiatalok jöttek szembe idősekkel, aknák elérni. Csak úgy vannak, tengnek-lengenek. Talán nem akarják elfogadni,, hogy ha versenyezni akarnak, és jók akarnak lenni, akkor keményen tréningezniük kell. Motivációjuk sincsen, hiszen nem lehet belőle megélni. A tanárok se olyan lelkesek a sport irányába, mint régen, persze tisztelet a kivételnek.- Mi okozza a legnagyobb örömet manapság?- Jázmin, az unokám. Meg amikor a versenyen valaki jól szerepel. Az nagyon jó érzés. Áz is jó érzés, amikor elmegyek versenyre, és mindig odajön valaki érdeklődni, hogy hogy vagyok.- Jó vagy rossz emlékek jutnak inkább eszébe?- Elsőre azért mindig a jók jutnak eszembe. Pár tanítványommal volt összetűzésem, de akárhányszor találkozók velük, sokat beszélgetünk, vagy ha hazajönnek, mindig megkeresnek.- Hány évesnek érzi magát?- Kimegyek edzésre, elviccelődök, és később rájövök, hogy ilyen vénember mit ökörködik ott a kisebbekkel. Még mit fognak szólni? Utána jut eszembe, hogy mégis idősebb vagyok, holott közöttük nem érzem, hogy olyan nagy különbség van köztünk korban.- Milyen céljai vannak még az életben?- Jó lenne megélni, hogy az unokám gyorsabban szaladna, mint én. Szeretném megérni, hogy a sport és benne az atlétika helyzete a mostanitól jobb lenne. Lehetne változás, ha jönne egy olyan testnevelő tanár, akinek egy kicsit életcélja az atlétika. Akkor biztos lenne változás. ■ Bakos László kor elengedték őket. Most meg nem engednek el, lelöknek a járdáról.- A sporthoz hogy állnak hozzá? Akik f sportolnak, * jm nem is értik, hogy f jjM§l| miért spor- r ■ tolnak, mit akarUgródeszka a sikerhez 13. Mátra body building kupa, Salgótarján Óriási az érdeklődés a november 11-i salgótarjáni Mátra Kupa nyílt body building, fitforma és fitmodell nemzetközi verseny iránt. Persze ez nem meglepő, hiszen hazánk legrégebbi ilyen jellegű showja mindig is a honi testépítés mértékadó rendezvénye volt, hisz számos, itt bemutatkozott izomember később szépi karriert futott be. A tarjáni versenyeken fedezték fel a legnagyobb egyéniségeket - például Kiss Jenőt, aki minden idők legeredményesebb magyar testépítője, és nem sokkal a „Mátra” után lett Mister Universum is - akiknek innen vezetett útjuk a sikerhez. (Most is lesz olyan - Tóth Zoltán - a nemrégiben felújított József Attila Művelődési Központ színpadán, aki a vb-re készül és „csak” bemutató jelleggel áll a nézők elé.) A Mátra Kupa egyik érdekessége, hogy külön kategóriában indulhatnak a Nógrád megyei versenyzők, és jövőre például már a gyerekeket, az utánpótlást is várják majd a színpadra. További rendezői tervek, hogy a jövőben valóságos erőfesztivált rendezzenek, melyben természetesen a body vinné a prímet, és rengeteg más erősporteseménnyel is színesítsék a programot. * * * Nemrégiben a földkerekség legismertebb fitnessmodellje, a szlovákiai Zselizből elszármazó, és ma már az USA-ban élő Tímea Majorova látogatott el a debreceni fitparádéra. Tímea kedveli a magyar zenét, és egyik kedvence Gáspár Győzike. Miután Győzike mindezt megtudta, számos kedvességet szervezett a magyar származású lány tiszteletére, majd néhány közös programot is szerveztek: például együtt edzettek és Tímea rengeteg tanácsot adott neki az új alakjának megőrzéséhez. A roma „rapper” még a fekvenyomással is megpróbálkozqtt, és állítólag megszerette a fitnesst, sőt a testépítést is. így örömmel várja a Mátra Kupát, ahova ígérete szerint el is látogat. ■ (satis) Megyei diákolimpia-döntő úszás. A 2006-2007-es tanév úszó diákolimpia megyei döntőjét november 12-én, vasárnap a salgótarjáni uszodában rendezik. Az I-IV. korcsoport 9, az V-VI. korcsoport 13 órakor kezd, előtte egy órával lehet bemelegíteni. Az I. korosztályban egy versenyző 2 egyéni számban indulhat, a többi korcsoportban 2 egyéni és 1 váltóban állhat rajthoz. Mindenki csak a saját korcsoportjában szerepelhet (Kivétel: a profi 6x50 méteres váltóban az amatőrök „felversenyezhetnek”, de akkor a „B” kategóriában nem indulhatnak sem egyéniben, sem váltóban.) A versenyre orvosi igazolás és diákigazolvány szükséges. Az első két korosztály kivételével külön értékelik a „profi” („A”), azaz valamely sportágban versenyengedéllyel rendelkezőket és az „amatőröket” („B”), ezért a nevezési lapokon ezt fel kell tüntetni. Nevezni a helyszínen a verseny kezdete előtt 1 órával lehet, 8.30 és 12.30 után nevezést, illetve módosítást nem fogad el a rendezőség. A versenyen „egy rajt” szabályt alkalmazzák. Az EU-hoz fordul labdarúgás. Franz Beckenbauer az Európai Unióhoz (EU) fordul annak érdekében, hogy a labdarúgó Bundesligában korlátozni lehessen a légiósok számát. A német válogatottal játékosként (1974) és szakvezetőként (1990) is világbajnoki címet nyert futball-legen- da szeretné elérni, hogy kötelezően elő lehessen írni: minden csapatban a mérkőzéseken több német játékosnak kell a pályán lenni, mint külföldinek. „Tudom, hogy az EU a szabad munkaerő-áramlás elvét kötelező érvényűnek tekinti a labdarúgásban is, de ez nem tesz jót a német bajnokságnak, a csapatokban a sok külföldi gyakran nem is érti egymást és ez a játék, illetve a színvonal rovására megy” - írta Beckenbauer a Bild Zeitungban, saját állandó rovatában. „Arról nem is beszélve, hogy időnként olyan alattomos szabálytalanságokat, máskor színészi produkciókat látunk, melyek korábban soha nem jellemezték a német futballt.” Beckenbauer szerint minden együttesnek rendelkeznie kell egy német maggal, amely köré lehet építeni a külföldieket. „Csak így őrizhetjük meg azokat az erényeket, amelyek a német futball jellemzői.”
