Nógrád Megyei Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-08 / 261. szám

4 2006. NOVEMBER 8., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Szakmai tanácskozás Szécsény. A Lipthay Béla Mező- gazdasági Szakképző Iskola eb­ben a tanévben ünnepli fennál­lásának 60. évfordulóját. Az is­kolában több olyan rendezvény­re is sor kerül, amely az évfordu­lóhoz kapcsolódik. Ennek a jegyében szervezték meg „Vidé­ki térségünk kilátásai” címmel azt a szakmai konferenciát, amelyen megyénk mezőgazda- sági szakemberei és az intéz­mény tanulói vettek részt. A ta­nácskozáson megjelent dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet, Szécsény város polgármestere és Borenszki Ervin országgyűlé­si képviselő. Czudor István, az intézmény igazgatója arról szólt, hogy isko­lájuk mindig is szívügyének te­kintette a vidéket érintő gazdasá­gi, társadalmi változások okozta aktualitásokat, kapcsolatterem­tést a szakemberekkel. Fenes At­tila, az intézet volt diákja, az VFM Nógrád Megyei Hivatal ve­zetőhelyettese elemezte a térség mezőgazdasági helyzetét, ki­emelte azokat a területeket, ame­lyeknek részaránya az országos átlagnál nagyobbak. Szólt a nem­zeti agrárstratégia 2007-2013 közötü időszakáról. Sótér Vilmos, az iskola volt diákja, jelenlegi ta­nára az aktuális környezetkímé­lő gazdálkodással foglalkozott. Vikor István mezőgazdasági vál­lalkozó a területhasznosítás sajá­tos megvalósításáról tartott elő­adást. Baksa Sándor, aki egyko­ron az iskola tanulója volt, ma is­mert mezőgazdasági vállalkozó, a lótartás speciális hasznosításá­ról, a piac lehetőségeiről tartott előadást. Földi Gyula egykori di­ákjuk most az agroturizmusra hívta fel a figyelmet. Schmidt Józsefné bemutatta azt az össze­fogást, ami Berkenyén a gyü­mölcstermesztésben, annak fel­dolgozásában és a falusi turiz­musban nyilvánul meg. A jelen­lévők Praznovszki ludit előadásá­ból megismerhették Kazár példaértékű fejlődését. Elismerő oklevél A munkavédel­mi, tűzvédelmi elő­írások be ném tar­tása sokszor tragé­diával végződik. A munkáltatók, mun­kavállalók sokszor nemtörődésből eseüeg hozzá nem értésből, vagy a munkáltatók szerteágazó felada­tai miatt nem figyelnek oda szabá­lyokra, azok betartatására. A mun­kavédelmi szaktanácsadók kap­csolatban állnak a munkáltatók­kal, hatékony segítséget nyújtanak nekik a jogszabályok megérteté­sében. Felhívják figyelmüket a munkaterületén tapasztalt hiá­nyosságokra, tájékoztatást adnak a kötelezettségeikről. A dolgozók ré­szére baleset-megelőzési foglalkoz­tatásokat tartanak. A szécsényi Kuris István 15 éve munkavédelmi és tűzvédelmi szaktanácsadó. A munkavéde­lemben nyújtott kimagasló tevé­kenységét Peregi István, a Nógrád Megyei Munkavédelmi Felügye­lőség igazgatója dicsérő oklevél­lel ismerte el. Galéria az iskolában Ságlíjfalu. Hon'áth Istvánná Vas­kó Gabriella amatőr képzőmű­vész kiállításának adott helyet nemrégiben a helyi általános is­kola galériája, ahol ezúttal mint­egy félszáz darab, falapra ége­tett képet láthattak az érdeklő­dők. Bemutatkozása kapcsán az alkotó megajándékozta az intéz­ményt egyik művével. A gyere­kek láthatták Brunczel Tibor fo­tós Ember és környezet című tár­latát is, sőt, a kiállítóval rendha­gyó órán is találkoztak a diákok. Faluközponttervek fllsopeteny. Tovább folytatódik a faluközpont építése: a Béke út irányában térkővel borítják a járdát, valamint a Szent István tér felújítását, parkosítását ter­vezik jövő tavasztól. A helyi kö­zösségi háznál, amit a helyiek csak „Sándor-palotaként” emle­getnek, parkolóhelyeket alakíta­nak ki a közeljövőben. Amennyi­ben lehetősége lesz az önkor­mányzatnak, pályázati pénzből valósítják meg terveiket, ha nem, más forrás után néznek. Kéz a kézben az ezerarcú természettel (Folytatás az 1. oldalról) a patak, a tó, a mező flórájával, az állatokkal, számba veszik a védett természeti értékeket. Maguk is óvják ez utóbbiakat: nem szemetelnek, nem törik le az ágakat, nem tapossák el a ro­varokat. Megtanulják, hogyan lehet gyümölcsöt aszalni, komposztál­ni, de sokat elárul róluk az is: egyik kedvenc őszi foglalatossá­guk a gereblyézés. A kerti-udva­ri ismeretgyűjtéshez mini mete­orológiai állomás, aszalásra, sü­tésre használt kemence is ren­delkezésre áll. Szintén az év­szakok köré csoportosul óvoda­újságjuk témaválasztása, ezek­hez és a helyi hagyományokhoz kötődnek ünnepeik. Lényegében az ezerarcú ter­mészetet tükrözik vissza a cso­portszobákban tartott foglalko­zások is: rajzok, beszélgetések, kapcsolódó versek, mesék segít­ségével rendszerezik, ismételik a látottakat. A „hogyant” ezúttal is az élményszerzés, a tanultak örömteli gyakorlása, ismétlése vezeti: a nyári utakra fotókiállí­tással emlékeznek, az ovigaléria és a zöld fal látnivalói is a tavasz, nyár, ősz érdekességeit villant­ják fel. Mikor beköszönt a tél, ne­kilátnak a Luca-naphoz kötődő időjósláshoz, nézegetik, lapoz­gatják a levelekből, fűfélékből, termésekből álló gyűjteményt és albumot, felelevenítve a tanulta­kat, a korábbi szép napokat. (M. J.) Hazánk erdőterülete elérte a kétmillió hektárt Nógrád az ország leginkább fával borított megyéje, az erdőterületek ará­nya meghaladja a 37 százalékot. Persze történelmi okai vannak annak, hogy ez így alakult, hiszen a trianoni békediktátummal Magyarország erdőterületeinek 88, ezen belül fenyveseinek 97 százalékát elvesztette Erdélyben, a Felvidéken, az azóta Kárpátaljává változott Ruténföldön... Nógrádban azonban a domborzati és az éghajlati viszonyok miatt mindig jelentős volt az erdőterületek aránya, a vele való gazdálkodással együtt. A mai állapot szerint a 37 százalék az országos átlagnak csaknem a két­szerese, de ez az előny fogyatkozik: rövidesen átadják Magyarországon a kétmilliomodik hektár erdőt. Persze nem Nógrádban, hanem a nemzeti jelképnek is tekinthető Ópusztaszeren, de hát a mi tájainkon kevés új erdőt telepítenek, mert így is igen kedvező az arány egyes, szinte fátlan alföldi vidékekhez képest... kább az ország környezeti állapotának javí­tását, az értékes erdei életközösségek gyara­pítását szolgálta és szolgálja. EU-tagságun- kat megelőzően nemzeti forrásból, majd azt követően a nemzeti hozzájárulást kiegészí­tő EU-források felhasználásával sok száz­ezer hektár új erdőt hoztunk létre. A 2007- 2013-as időszakban az Új Magyarország vi­dékfejlesztési terv is támogatja az új erdők létrehozását, a folyamat tehát folytatódik. Kiemelkedő esemény a magyar erdőgaz­dálkodás történetében az erdők gyarapodá­sát jelző kétmilliomodik hektár átadása. A jeles alkalmat ünnepeljük 2006. november 9-én, Ópusztaszeren Gráf József földművelés­ügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint Mintaszerűen kezelt bükkös az Ipoly Erdő Zrt. salgótarjáni erdészetének területén, Eresztvényben Földünkön évente Magyarország teljes te­rületével csaknem megegyező nagyságú er­dőterület tűnik el. Az erdőterület fogyásának elsődleges oka a szegénység, a megélhetési kényszer, a természeti erőforrásokkal való tartamos gazdálkodás hiánya. Az erdőterület csökkenése többek között veszélyezteti a fajgazdag erdei életközösségeket, a biológiai sokféleséget, a termőtalajt, a helyi lakosság hosszú távú megélhetését, hozzájárul a klí­maváltozás felgyorsulásához. Miközben szá­mos fejlődő országban erőfeszítéseket tesz­nek az erdők fogyásának megállítására, Ma­gyarországon az elmúlt 80 évben folyamato­san és jelentősen növekedett az erdőborítás. Az 1920-as évek elején még csak 12% volt az erdők területi aránya, ami elsősorban a me­zőgazdaság számára már gazdaságosan nem hasznosítható területek erdősítésének ered­ményeként mára meghaladja a 21%-ot. Hazánk környezeti állapota szoros össze­függésben van természeti értékeink - így erdeink - megőrzésére, fejlesztésére, gyara­pítására tett erőfeszítéseink eredményeivel. A magyar társadalom idejekorán felismerte az erdők jelentőségét, gyarapításuk fontos­ságát, és ez a felismerés társadalmi konszen­zuson alapuló kiterjedt erőtelepítési progra­mokban valósult meg. Az erdészek által irá­nyított erdőtelepítés eleinte elsősorban a ter­mőtalaj védelmét (futóhomok-megkötés, ko­pár hegyoldalak beerdősítése), az akkor sze­rény favagyon gyarapítását, majd egyre in­a szakmai és társadalmi szervezetek képvi­selőinek megtisztelő részvétele mellett. A rendezvény fővédnöke Szili Katalin a Ma­gyar Köztársaság Országgyűlésének elnöke. Állami Erdészeti Szolgálat Fontos forrásmű: Nógrád megye statisztikai évkönyve A korábbi évekhez hasonló formában és tartalommal elsősorban a gazdasági szakemberek, elemzők és dön­téshozók szakmai elvárásait elégíti ki, ám megfelelhet minden más, a megye gazdasága és társadalma iránt érdeklődő információs igényének is a Központi Sta­tisztikai Hivatal (KSH) Miskolci Igazgatóságának gon­dozásában megjelenő Nógrád megye 2005. évi statisz­tikai évkönyve. Az ízléses kiállítású kiadvány az igaz­gatóság salgótarjáni képviselete munkatársainak igé­nyes és színvonalas szakmai munkáját is dicséri. Az évkönyvben a néhány fon­tosabb országos adatot (mint pél­dául a bruttó hazai termék, a re­álkereset és reáljövedelem inde­xei, a fogyasztói árindex) tartal­mazó fejezetet a társadalom és a gazdaság egészét átfogó össze­hasonlító megyei és regionális (például az alkalmazásban állók­ra és munkanélküliekre, a kere­setekre, nyugdíjakra, a szociális ellátásokra vonatkozó) adatok követik. Ezek az információk az egyes megyék adott régión és or­szágon belüli helyzetének, pon­tosabban pozíciójának megítélé­sében nyújtanak segítséget. Az úgynevezett hosszú időso­rok (az egyes adatok több évtize­des időszakot átfogó,' évenként sorba rendezett halmaza) 1970- ig tekintenek vissza, ezen belül pedig 1995-től már évente is kö­vetik a társadalmi gazdasági vál­tozásokat. Ezek között találjuk a népesség és népmozgalom, a la­kás és közműellátottság adatait, a szociális ellátás, az egészség­ügy, a beruházások, az egyes nemzetgazdasági ágak idősorait, amelyek alapján az időbeli válto­zás tendenciái is megfigyelhe­tők és - adott esetben - a fejődés dinamikájának tartós irányza­tai, trendjei is kiszámíthatók. A következő fejezetek a népes­ség és népmozgalom jellemző mutatóit, a lakosság életkörülmé­nyeit (foglalkoztatottság, kerese­tek, a háztartások jövedelme és fogyasztása, a lakáshelyzet, a közműellátás és a környezet stb.) jelző adatokat tartalmazzák. Kü­lön fejezetekben foglalja össze a kiadvány a főbb nemzetgazdasá­gi ágak (mezőgazdaság, ipar, épí­tőipar, egészségügy, oktatás stb.) adatait. Részletes információk­hoz juthatnak a szakemberek a gazdasági szervezetek adatait (regisztrált szervezetek, egyéni és társas vállalkozások, külföldi érdekeltségű cégek), valamint a beruházások mutatóit tartalma­zó fejezetekből. A „Kistérségek adatai” c. feje­zet feltárja a megye hat kistérsé­gének különböző ismérvek - né­pesség, regisztrált munkanélkü­liek, vállalkozások száma, lakás- helyzet, egyes ágazatok stb. - szerinti szerkezetét. A település- hálózat fejezeten belül néhány fontosabb mutatószám a külön­böző településcsoportok (váro­sok, községek népességnagyság szerint, agglomerációk) összeha­sonlítására ad lehetőséget, a te­lepülésenkénti adatok pedig el­sősorban az adott önkormány­zatnak és a helyi társadalom tag­jainak nyújtanak hasznos infor­mációkat. Ugyanakkor termé­szetesen a más települések ada­taival való összevetést is lehető­vé teszik. A kiadvány egyes fejezetei ele­jén a „Módszertan” található, amelyben a szerzők megadják az alkalmazott fogalmak definí­cióját, kifejtik azok tartalmát, így segítve az olvasót az adatok, mutatók pontos megértésében és értelmezésében. A kiadvány javára válik és ugyancsak az ol­vasót szolgálják a térképek, a függelék, a grafikonok, a meg­jegyzések és jelmagyarázat, amelyek még szakszerűbbé, könnyebben átláthatóvá és szemléletesebbé is teszik az egyébként is informatív, igényes szakmai összeállítást. Az évkönyv jól strukturált for­májában, gazdag tartamával, széles adatbázisával megbízható információkat szolgáltat minden fontos döntés megalapozott elő­készítéséhez, fontos forrásmű le­het szakdolgozatot író főiskolai és egyetemi hallgatóknak, tanul­mányokat, pályázókat íróknak. A napokban megjelenő kiad­vány négyféle formában is meg­rendelhető, illetve megvásárol­ható a KSH Miskolci Igazgatósá­ga salgótarjáni képviseletén. Barátéi. Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom