Nógrád Megyei Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-06 / 259. szám
4 2006. NOVEMBER 6„ HÉTFŐ NÓGRÁD MEGYE Hét évtizede egyesült Kis- és Liptagerge Borenszki Ervin országgyűlési képviselő köszöntötte a gergeieket a jeles alkalomból Egyed Rezső polgármester is táncra perdült. Fellépések is színesítették a programot FOTÓK: RIGÓ TIBOR Hetven esztendeje, 1936. október 29-én egyesültek a gergeiek, s született meg a jelenlegi Egyházasgerge - erre emlékeztek a hét végén a településen, de nem feledkeztek meg az idősekről, s a nekik szentelt napról sem, hiszen az ezüst korosztályból többen is átélték a helytörténet ezen mérföldkőnek számító időszakát. Schveiczer Krisztián Egyházasgerge. Kettős ünnepségre invitálta szombaton az önkormányzat a helyi bisztróba a falu lakosságát: elérkezett az idősek napja, s az „összetartozás” hetvenedik évfordulója. Hét évtizeddel ezelőtt, 1936. október 29- én, a gazdasági racionalizálás és a közigazgatás könnyebb működtetése érdekében egyesült raforgó óvoda apróságai, az általános iskola diákjai, s fellépett a gergei asszonyok tánccsoportja is, akiknek az egyházasgergei zenekar szolgáltatta a talpaláva- lót. A mulatság mellett azért a múlt nagy pillanatainak felidézésére is szakítottak időt, tegyünk hát mi is egy kis „kitérőt”... Hosszas előkészületek után, 1936-ban Liptagerge és Kisgerge minden kétséget kizárólag megállapítható, hogy az ősrégi község Egyházasgerge elnevezést viselt annak következtében, hogy a három Gerge közül csak a jelenleg Kisgerge nevet viselő községnek volt temploma”. Az együttes közgyűlés egyhangúlag hozott határozattal az egyesített község képviselő-testületét 16 tagúnak jelölte meg, kiknek felét a legtöbb adót fizetők, felét pedig a választott képviselő-testületi tagok alkotják. Kimondták azt is, hogy az új településen „a körjegyzőn és segédjegyzőn kívül egy bíró, egy törvénybíró, egy pénztárnok, egy közgyám és négy esküdt legyen. A bíró és a pénztárnok váis, amelyben anno szentesítették az egyesítés szándékát. Még a múlt század húszas éveiben banknak épült, ahol a környező települések vagyonos emberei intézték hitelügyeiket - ám jött az 1933-as gazdasági világválság, s megszűnt a pénzintézet. Az épület ekkor átvette a községháza szerepét, amelyet a rendszerváltozásig „játszott”. Ma már Petőfi Sándor nevét viseli, s könyvtárként és közösségi házként működik. A település vezetése ez évben - pályázati támogatás igénybevételével - három és fél millió forintot fordított a teljes belső felújítására, valamint az ajtók és az ablakok cseréjére (a külső homlokzat reEbben az épületben írták alá hetven éve az egyesülés dokumentumait ugyanis Liptagerge és Kisgerge (utóbbi község még az „ősidőkben” Egyházasgergének neveztetett), s a frigyből megszületett a mai település. Az ünnepélyen megjelenteket, s külön a korosokat Egyed Rezső polgármester köszöntötte, de beszédet mondott Borenszki Ervin országgyűlési képviselő is, aki elismeréssel szólt a faluról és lakóiról. Műsort adtak a helyi Napképviselő-testületei véghatározatba foglalták: a két község egyesítése nemcsakhogy nem hátrányos, de gazdasági és szociális szempontokból előnyös és kívánatos. A történelmi tradíciókhoz kívánnak ragaszkodni, amikor kérik a belügyminisztertől, hogy „az egyesítés kimondásakor az új község nevét Egyházasgerge névben kegyeskedjék megállapítani”. Ugyanis „a régi iratokból lasztása az egyesítés utáni 15 éven át felváltva történik olyképpen, hogy egyik községből választandó a bíró, a másik községből pedig a pénztárnok. Hogy az első választásnál melyik községből választassék a bíró és melyik községből a pénztárnok, sorshúzás által döntendő el”. Mára persze sok minden megváltozott... Többször átélte a történelem szeszélyét az az épület konstrukcióját jövőre tervezik). A jubileum alkalmából egy kiállítást is berendeztek: az érdeklődők megtekinthetik az Egyházasgerge 70 éves történetét megörökítő fotókat, de bepillantást nyerhetnek az egyesítés eredeti dokumentumaiba is. Hét évtizede teljes tehát az összetartozás; így a zárás mi más is lehetne: Isten éltessen, Egyházasgerge! Egy abszurd világ képei Balassagyarmat. December 21-ig tekinthető meg a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ Horváth Endre Galériájában a balassagyarmati származású Adorján Attila festőművész kiállítása. A művész a Magyar Alkotó- művészek Országos Egyesületének és a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának tagja, s ahogyan Csemniczky Zoltán szobrászművész köszöntőszavaiban kiemelte: számos pályázati és alkotói díja mellett nemrégiben a rangos Strabag festészeti díjban is részesült. Bárdosi József váci művészettörténész méltató beszédében többek között elmondta: a művek a változó világra reflektálva túlmutatnak az esztétikumon, s a legfőbb forrásig , az életig nyúlnak vissza, rámutatva korunk abszurditására. A képeket az elmúlt évszázad brutalitása sem hagyja érintetlenül: a háború kimódolt formáinak sokfélesége jelenik meg plasztikusan az alkotásokon keresztül: egyként jelen van a műveken a hidegháború, a személyes háború s az ember ember általi megaláztatása. - A hallgatás művészete ez, mely nem egyszer vészterhes aktualitást hordoz magában, s benne foglaltatik a kritikai esztétikum értéktöbblete. A művész sikeresen teremt folyamatosságot a hiperrealizmus és a retro művészet kultúrája között - fejtette ki a művészettörténész, aki melegen ajánlotta az érdeklődőknek a továbbgondolást igénylő festményeket. Szabó A. Egy szövetség negyed évszázada Balassagyarmat. Negyedszázada alapították meg a megyében az Értelmi Fogyatékossággal Élők Országos Érdekvédelmi Szövetsége Nógrád Megyei Közhasznú Egyesületét. Ennek alkalmából ünnepi közgyűlésre került sor a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. A Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány Szakképző iskolája, Speciális Szakiskolája és Kollégiuma diákjai felemelő műsort adtak, mely jól kifejezte a rendezvény célját: a fogyatékossággal élőknek ugyanolyan jogai vannak a méltó emberi léthez, mint egészséges társaiknak. Medvdcz Lajos polgármester köszöntőszavaiban elmondta: a civil szervezetek adják egy város életének sava-borsát, ráadásul a politikai hatalmat is kontrollálják, s ezáltal hozzájárulnak az egészséges demokrácia működéséhez. A városvezető külön is kiemelte a karitatív szervezetek fontosságát, a társadalmi el- és befogadás szükségességét, s ígéretet tett a polgármesteri hivatal, az önkormányzat és az egyesületek élő kapcsolatának kialakítására. Gyene Piroska, az ÉFOÉSZ országos elnöke, aki maga is egy autista fiú édesanyja, beszámolt a 45 ezres tagságú egyesület tevékenységéről. Mint mondta, az országos fogyatékosságügyi tanács tagjaként egyre több követelésüket látják viszont a törvényekben, rendeletekben, s tanácsadóként részt vesznek a döntések véleményezésében. Segítenek a nehezített kommunikációval élők a társadalommal való együttélésének megkönnyítésében, személyesen lehet hozzájuk fordulni, intézményeket hoznak létre, s közreműködnek a szolgáltatásoknak a rászorulókhoz történő eljuttatásában is. Az elnöknő kiemelte a megyei szervezetet Létrehozó Gordos Jánosné tevékenységét, valamint a balassagyarmati Fábri Lászlóné titkár elhivatott munkásságát. Farkas Ferencné, az ÉFOÉSZ megyei elnöke hangsúlyozta: szeretet, emberség és a jövőbe vetett hit kell a fogyatékosok melletti kiálláshoz. - A hivatalos szervek is elfogadták az érdekvédelem, az emberi és állam- polgári jogok biztosítása, az esélyegyenlőség, a rehabilitáció szükségességét. Ma leginkább a társadalmi hátrányok leküzdése és a negatív diszkrimináció megszüntetése a feladatunk- szögezte le a megyei elnök, aki a társadalomba való visszailleszkedés elengedhetetlenségére is felhívta a figyelmet. A rendezvény zárásaként Borkő Edit elnökhelyettes közreműködésével átnyújtották a Frim Jakab-em- lékérmeket. Arany fokozatban Mosó Zoltánné, a ludányhalászi rehabilitációs intézet dolgozója, ezüst fokozatban pedig Szabó István, az ÉFOÉSZ megyei szervezetének alapító tagja részesült. Az alapító tagok emléklapokat vehettek át a szervezet 25 éves fennállására emlékezve. Szabó Andrea
