Nógrád Megyei Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-06 / 259. szám
2 2006. NOVEMBER NOGRAD MEGYE Nyit a népfőiskola Salgótarján. A Hibó Tamás Művészeti Iskola műsorával, Nagy Ferencné (Sréter Ferenc Népfőiskolái Egyesület, elnökségi tag) köszöntőjével november 8-án szerdán 14 órakor a József Attila Művelődési és Konferenciaközpontban kezdi új évadát a népfőiskola. A sorozat november 15-én szintén délután kettőkor Bakó Éva Csillagjegyek és betegségeink című előadásával folytatódik. Idősek napja ebéddel A közelmúltban rendezte meg a község önkormányzata a település hetven évnél idősebb lakói számára az idősek napi ünnepséget. A programok 14 órakor kezdődtek az általános iskola épületében található közösségi házban. A rendezvényt Lehoczki Szabolcs polgármester beszéde nyitotta, majd az óvodás- és az általános iskolás gyerekek irodalmi és néptáncműsorát láthatták a vendégek. A pilinyi és a szécsény- felfalui asszonykórus is szórakoztatta a meghívottakat Az időseket és a fellépőket ebéddel vendégelte meg az önkormányzat, a zenét Farkas Dénes szolgáltatta. Népszerűsítik az olvasást Somoskőújfalu. A somosi olvasókör és a Somoskőújfalui könyvtár a Nógrádi Mecénás Alapítvány támogatásával „Találkozások” címmel programsorozatot szervez, amelynek célja a mai magyar ifjúsági művek, az olvasás népszerűsítése a gyerekek körében. 2006. november 6-án délután 16 órakor Békés Pál József Attila-díjas író lesz a vendégünk. Az író-olvasó találkozón közreműködik Patakiné Kerner Edit előadóművész. Parkoló és új játékok Karancskeszi. A helyi temető mellett 30-40 férőhelyes parkoló kialakítását tervezi az önkormányzat, így a közelmúltban egy 1050 négyzetméteres magánterületet vásároltak meg erre a célra. Az október közepén elkezdett munkálatok során kővel töltötték fel a területet, majd behengerelték azt és apró kaviccsal szórták le. A pakolok egy részét így már mindenszentekkor is használni tudták a temetőbe látogatók, de a végleges befejezés dátuma tavaszra tolódik. Amennyiben az önkormányzat költségvetése engedi, aszfaltborítást is kapnak a parkolók. Salgótarján a kívülállók szemével (Folytatás az 1. oldalról) Ausztriában a sóbányamúzeum hasonló létesítmény, de az elsősorban élményelemekre épít. A salgótarjáni múzeum azonban, mivel régi bányavágatban alakították ki, az eredeti helyszínnek köszönhetően igen nagy hatással van a látogatókra! Látogatás előtt sokszor látni az arcokon az aggodalmat, hiszen mélyre, a föld alá kell lemenni... Persze Vajda István bányamérnök szellemes és szakszerű idegenvezetése is kellett az élmény teljesebbé tételéhez. Az öblösüveggyár megtekintése szintén nagy élményt nyújtott, a kollégák kellemesen csalódtak, hiszen a vezetőség gondol a szervezett látogatók fogadására, van mintabolt és élményszámba megy az idegen- vezetés, Palaticzky László jóvoltából. Ipolytarnócról szintén csak jót lehet mondani, ott Szarvas Imre, a természetvédelmi terület vezetője kalauzolta a csoportot az ősleletek között. Mivel előző este az eső elmosta az éjszakai túrát, mi még a program zárása után kimentünk Salgóra, fotókat és videofelvételt készítettünk arról, hogy mit láthattak volna vendégeink, ha jó az idő. Ezt a konferencia anyagával együtt meg is kapják, így legalább némileg kárpótolni tudjuk őket az elmaradt élményekért...- Lesz valamiféle folytatás?- A vendégek csak kis darabkát láttak megyénkből, amit sikerült felfedezniük, az tetszett nekik és vonzónak találták. Az már nagyon sokat jelent, hogy többen kijelentették, szeretnének visszajönni ide, méghozzá családostól. A salgótarjáni Tourinform-iroda dolgozói is azt szeretnék, ha minden évben lehetővé tenné a marketingigazgatóság, hogy Nógrád egy-egy részét bemutassuk a szakmának! Azt is meg kell említenem, hogy a helyi szakmai szervezeteknek és a turizmushoz kötődő vállalkozóknak már szerveztünk partnertalálkozókat, és a jövőben is tervezünk hasonló egyeztetéseket. Tavaly például a megyei szállás- és étteremkatalógus elkészítésével kapcsolatban hívtuk össze a kistérség érintett szolgáltatóit, másrészt azzal ismertettük meg a résztvevőket, hogy mi mit tudunk számukra biztosítani, ami jobbá, hatékonyabbá teheti az ő munkájukat is. Lapunk november 2-i, csütörtöki számának 1. oldalán tudósítást közöltünk Salgótarján közgyűlésének első üléséről, amelyen képviselői felszólalásban elhangzott azon kérdés, hogy miért nem hívtak meg a József Attila Művelődési és Konferenciaközpontba helyi szervezetek képviselőit. Parditka Magdolna erre válaszolva elmondta: a salgótarjáni iroda csak a tanulmányút lebonyolításában segédkezett, magát a rendezvényt az Észak-magyarországi Regionális Marketingigazgatóság szervezte. A konferencia a régió Tourinform-irodáiban dolgozók szakmai találkozója volt, amelyen a marketingmunka kapta a fő hangsúlyt. A szakmai tanulmányút Salgótarjánt és környékét kívülállókkal igyekezett megismertetni,' hogy a város jó híre más tájakra is eljusson. „Ülteti a kertet és építi a házat” Evangélikus templom épült a településen, ami már önmagában is nagy tett, úgy meg főleg, ha tudjuk: alig félszáz lelket számlál a gyülekezet. Az Isten házát dr. Fabiny Tamás, az északi evangélikus egyházkerület püspöke szentelte fel vasárnap. Kisbágyon. Kinn borongós, már- séges hangulata minden hívő már kíméletlen időjárás uralko- szívét melengette... A vasárnapi dott, ám benn a templom benső- templomszentelési ünnepséget i'irwiv te ...... v1 v 't i wm N Dr. Fabiny Tamás püspök vezette a templomszentelési ünnepséget dr. Fabiny Tamás, az északi evangélikus egyházkerület püspöke vezette, Szabó András, a Nógrádi evangélikus egyházkerület esperese és Barthos Zoltán, a kisbágyoni gyülekezet lelkésze közreműködésével.- A próféta szavai nyomán: ülteti a közösség a kertet és építi a házat, az Isten házát. A felelősségetek az, hogy legyen itt evangélikusság a következő nemzedékek idején is. A felelősségetek az, hogy gyermekeitek és unokáitok is megismerhessék a keresztény, s ezen belül az evangélikus hagyományokat - szólt a gyülekezet tagjaihoz dr. Fabiny Tamás püspök, majd úgy fogalmazott; azáltal, hogy elkészült Istennek eme hajléka, talán nagyobb lehetőség van arra, hogy a gyülekezet ne fogyjon, hanem növekedjen, vagyis hogy legyen léte, biztonsága és jövője. Császárszalonnán élt a gólya Karcsi, a mi madarunk itt maradt - Költséges a teleltetés Közkeletű tévhit, hogy a gólyák télire azért vonulnak el Afrikába, mert nem bírják a hideget. A hőmérséklettel nem lenne semmi bajuk, viszont a fő táplálékukat jelentő kétéltűek, hüllők, rovarok ősztől tavaszig rejtekhelyeikre húzódnak, hogy fagyott vagy félig fagyott állapotban vészeljék át a hideg hónapokat. Az egerek, a pockok - ők is szerepelnek ám kedves madarunk étlapján - a hó alatt is mozognak, de nehezen csíphetők nyakon, így aztán szegény gólyamadár éhen is halna, ha itthon kellene töltenie a telet. Időnként mégis hallani olyan példányokról, amelyek nem kelnek őszszel vándorútra, s Magyarországon j maradnak - ezek azonban az ember gondoskodására szorulnak. Most nekünk is van ám ilyen, szűkebb pátriánkban rekedt gólyánk! A Karcsi névre hallgat, méghozzá szó szerint is, s a neves balassagyarmati madarász, Kagyerják Pál erdész vette gondozásába az előttünk álló hónapokra. A szügyi Frenyó Gábor, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnökségi tagja, egyben a Cserhát Természeti és Kulturális Értékeiért Alapítvány elnöke kérdésünkre elmondta, hogy bizony meglehetősen költséges dolog gólyát teleltetni.- Karcsi Őrhalomban bújt ki a tojásból, de valamiért nem tudott elindulni testvéreivel együtt a vándorútra. Egyéb táplálék híján császárszalonnán tartották, ami persze teljesen alkalmatlan egy madár számára! Szerencsére nem volt nehéz visszaszoktatni a természetes táplálékra, így ma már nagyrészt halat eszik. A gond ott van, hogy nem egyszerű dolog egy ilyen nagy étvágyú madár teleltetése, hiszen számításaink szerint legalább 40 ezer forintba fog kerülni az eltartása tavaszig...- Ritka a gazdag civil szervezet, azaz van-e pénzük a gólya telelteté- sére?- Arra gondoltunk, hogy valaki jelképesen örökbe fogadhatná, s állhatná a költségeket.. Emellett a Cserhát Természeti és Kulturális Értékeiért Alapítvány számlájára is várnánk támogatásokat, hiszen bármüyen támogatás jól jöhet arra az esetre, ha megszorulnánk. A támogatásokról természetesen adományigazolást adunk annak, aki pénzt áldoz egy fehér gólya megmentésére.- Egyszer a tél is elmúlik...- Karcsi emberhez szokott madár, a nevére is hallgat. Szeretnénk azonban annyira elvadítani, hogy tavasszal csatlakozzon az Afrikából visszaérkező gólyákhoz, s visszatérjen a szabad természetbe! Ami a segítséget illeti, lapunk a nyilvánosság erejével igyekszik megtenni azt A Cserhát Természeti és Kulturális Értékeiért Alapítvány számlaszáma OTP 11741017-20038289. GOLYAAPROK • A magyarországi fehér gólyák nem vállalkoznak a Földközi-tenger átrepülésére, hanem a Balkán-félsziget délkeleti csücskében gyülekeznek, s a Boszporusz felett hagyják el Európát. Innen Kis- Ázsia felett folytatják útjukat, aztán a Jordán folyó völgyét követik a Holt-tengerig, majd a Sínai-félszi- getet keresztezve jutnak el a Nílusig. A folyam mentén elvándorolnak egészen a forrásvidékig, Uganda mocsaras területeire, de sok példány még itt sem áll meg, hanem Dél-Afrikáig is kóborol. • Oda-vissza vándorútjuk során a legmesszebbre eljutó madarak - nem számítva a vándorút rövidebb- hosszabb kitérőit - 20 ezer kilométert tesznek meg. így Magyarországtól legalább tízezer kilométerre távolodnak. • A nagyjából az Elba vonalától nyugatra fészkelő fehér gólyák nem a Boszporusz felett vezető útvonalat használják, hanem az Ibériai-félszigeten gyülekeznek és Gibraltárnál hagyják el földrészünket. Ezek a madarak Nyugat-Afrikában telelnek. • A fehér gólya - számos más, nagy testű gázlómadárral és ragadozó fajjal együtt - képes az energiatakarékos repülésre. A tengerpartokon erős felszálló légáramlatokat, a termikeket kihasználva felköröznek a magasba, majd egyetlen szárnycsapás nélkül, az utazómagasságból alig veszítve órákon keresztül siklanak. Ezután újabb termiket keresnek, s így folytatják útjukat akár egész nap. • Spanyolországban egyre gyakrabban figyelik meg, hogy kisebb-nagyobb fehérgólya-csapatok a szeméttelepeken áttelelnek. A hulladékba kerülő élelmiszereken sirály- és varjúfélékkel osztoznak a téli hónapok során. • A gólyák ivarérettségüket csak ötéves korukra érik el. A fiatal madarak addig vagy Afrikában maradnak tavaszra és nyárra, az utódnevelés időszakára, vagy visszatérnek ugyan a felnőttek csapataival, de egész nyáron át csak kóborolnak. • Magyarországon két gólyafaj él: a közismert fehér gólya mellett a ritka, rejtett életmódot folytató, kizárólag öreg fákon fészkelő fekete gólya is előfordul. Nógrádban leginkább az Ipoly- és a Zagyvavölgyben látható egy-két példány.
