Nógrád Megyei Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-02 / 256. szám

4 2006. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Egyenlő esélyt mindenkinek! A Nógrád Megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda 2004. május 24-én kezdte meg működését. Az indulás időpontjában még az esélyegyenlőségi kormányhivatalhoz tartozott, majd a kormányzat döntésének megfelelően az Ifjúsági, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumhoz kapcsolták. Jelenleg a Szociá­lis és Munkaügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik az ország összes esélyegyenlőségi irodája. A megyei irodáról, az esély­egyenlőségi kérdésekről, feladatokról, célokról beszélgettünk Berki Judittal, a megyei esélyegyenlőségi iroda vezetőjével. H. B. Európai Unióban nincs szükség profesz­szionálisan analfabétákra. Nem lesz Mint megtudtuk, az esélyegyenlőség munkahelyük, nem lesz lehetőségük célcsoportjai a halmozottan hátrányos normális élet megteremtésére. Az isko- helyzetű kistelepüléseken élők, a fiata- la és a település felelőssége ezekben a lók, az idősek, a romák, a fogyatékosság- kérdésekben óriási. Fontos, hogy meg tesítésre. Berki Judit kihangsúlyozta az embereknek, rá kell jönniük arra, hogy bár mások vagyunk, mindenkinek joga van ahhoz, hogy ki tudjon jönni az ut­cára és esetleg el tudjon jutni egy mun­kahelyre. Fontos, hogy együtt vegyenek részt a programokon egészségesek, il­letve segítséggel élők. Ezért már az is­kolákban, illetve lehetőség szerint az óvodákban is szerveznek olyan progra­mokat, melynek köszönhetően az egészséges gyerekek fogyatékkal élők­kel találkoznak. Jelenleg nagyon nagy jelentőségű előrelépés az EQUAL-prog- ram, melyben hetven megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő ember vesz részt. A programba je­lentkezőknek képzéseket tartanak, il­letve lehetőség szerint visszahelyezik őket az integrált munkaerőpiacra. A program fejlesztési partnerségének ve­zetője a megyei közigazgatási hivatal. A Szent Lázár Megyei Kórház, az Ezüst­fenyő idősek otthona, a Kanizsai Do­rottya Egészségügyi Szakközépiskola, az ILS Nyelviskola, a Csend Elangjai Alapítvány, a Mozgáskorlátozottak Egymást Segítő Egyesülete és a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ partner­ként vesz részt a programban. Jelenleg húsz fő dolgozik szociális gondozóként a kórházban és az idősek otthonban, va­lamint munkába álltak a középszinten végzett jelnyelvi tolmácsok is. Ki kell emelni a civil szervezetek sze­repét, akikkel sok esetben együtt dolgoz­nak. Berki Judit szerint a civil szerveze­tek erősödésével erősödik a helyi társa­dalom. Nagyon jó partnerük a civil ház a programok lebonyolításában. Mind­ezért az iroda feladata segíteni a civil szervezetek kialakulását, helyzetét. Tréningekkel kapcsolatban meg­tudtuk, legfőbb céljuk az együttműkö­dés, a közös tervezés, a közös straté­gia kialakítása. Berki Judit szerint je­lentős előrelépés, hogy részt tudtak venni a regionális szociálpolitikai ter­vezőhálózat munkájában az NFT2 ter­vezésekor. Mindezekről szakmai konferenciákat szerveztek a hálózat és a Konszenzus Alapítvánnyal közö­sen. Megalapították az Esélyegyenlőségi dí­jat, melyet minden év december 14-én a kisebbségek napjához kötődően adnak át annak a szervezetnek vagy intéz­ménynek, amely a legtöbbet tette az esélyegyenlőség megteremtéséért. A dí­jat megkapja még két olyan alkotómű­vész, aki maradandót alkotott a kisebb­ség területén. Sok fontos feladat vár az irodára az el­következendő időszakban is. Berki Judit elmondta, a kollégák, akik a munkát vé­gig segítették az irodában - Nagyné Fe­kete Eszter, dr. Csonka Árpád, Nagy Péter, Tariné Plantek Marietta - elköteleződtek az esélyegyenlőségi politika érvényesü­lése mellett. Nélkülük nem lennének eredmények és nem lenne eredmény a sok nagyon jó partner nélkül, akik az el­múlt két és fél évben minden progra­munkat, rendezvényünket támogatták, tudásukkal, tapasztalataikkal, és aktív közreműködésükkel. gal élő emberek szervezetei, csoportjai. Az iroda azonban nem egyéni problé­mákkal, foglalkozik, kivéve a kifejezetten jogsértő panaszokat (például egyenlő bá­násmód törvényének megkerülése), il­letve diszkrimináció esetét. - Nem vesz- szük át a családsegítő, a gyermekjóléti szolgálat feladatait - emelte ki Berki Ju­dit, hiszen az iroda elsősorban azért jött létre, hogy távlatokban szemlélje az esélyegyenlőség ügyét. Valamint javas­latokat tegyen a jogszabályi környezet megváltoztatására, ha területén hiányos­ságokat észlel. Kiemelt feladata közé tartozik a hal­mozottan hátrányos települések problé­máinak megoldása. Mit nevezünk hátrá­nyos helyzetű településnek? Minden olyan aprófalvas, zsákutcás községet, ahol nincsen munkalehetőség, ahol nem jó a közlekedés, nincs megfelelő inf­rastruktúra, nincs kiépülve a szociális el­látórendszer, esetleg hiányosságokkal, küszködik, ahol magas a roma és az idős lakosság létszáma, nincs vagy kevés az értelmiségiek száma. Általában ezeken a településeken nincs munkahely, s mindezek miatt adódik a komplex hát­rány. Ezekben a falvakban az emberek jövedelemhiánnyal küszködnek, jelen van az uzsorakamatra kiadott pénz, mely a szegénység további melegágyát képezi. Ugyancsak a településeken élők életét hátráltatja, hogy a kisiskolákban létrejött az úgynevezett hideg integráció. Jelentése, hogy a tehetősebb szülők jobb iskolákba íratják be gyermekeiket. így csak a nagyon hátrányos helyzetű, sze­gény gyerekek maradnak az intézmény­ben. Sajnos mára az egy településen ta­lálható iskolák között is kialakult egy bi­zonyos sorrend, és létrejönnek a szegé­nyek iskolái. Mindezek miatt az esély­egyenlőségi intézményeknek társadalmi szemléletformálást kell véghezvinniük, hogy az emberek, önkormányzatok, szervezetek megértsék, a rendszer miatt a gyermekek jelentős részét kirekesztik. Az országos iskolázottsági mutatók, va­lamint a megyei helyzet is azt igazolja, hogy sok gyerek ötvenszeres hátránnyal indul egy középosztálybeli gyermekkel szemben az iskolában. A család beleke­rül abba a szegénységi csapdába, ahon­nan nem lehet kijutni. Nincsenek táv­latok, nincsen jövőkép és a leszakadás a gyermeket érinti a legmélyebben. Min­dig arra kell gondolnunk, hogy ők a kö­vetkező felnövekvő generáció. Ma már az civil szervezetekkel. Azért dolgoznak együtt, hogy közös munkával megtalál­ják a helyi igényekre, tapasztalatokra, meglévő tudásra épülő lehetőségeket, azért, hogy olyan hosszú távú programo­kat lehessen elindítani, melyek hosszú távon lehetővé teszik a változást. Arról van szó, hogy aki amúgy is szegény és ki­rekesztettségben él, azt sokkal több eset­ben éri diszkrimináció az élet minden te­rületén és emiatt nem tud saját maga mellett érdemileg kiállni - hangsúlyoz­ta ki Berki Judit. Majd hozzátette, sajnos megfigyelhető, hogy a legnagyobb jog­sértést az önkormányzatok, illetve a munkáltatók követik el. Az iroda a közelmúltban nagy segítsé­get nyújtott a szervezeteknek, önkor­mányzatoknak abban, hogy részt vegye­nek a regionális operatív programban, il­letve a HEFOP (Humán-erőforrás opera­tív program) pályázatain. Az egész régi­óban, illetve megyében egyre gyak­rabban problémát okoz, hogy a halmo­zottan hátrányos helyzetű térségek get­tósodó kistérségekké válnak. Berki Ju­dit kihangsúlyozta, mindent meg kell tenni a térségek végső leszakadásának érdekében. Jelenleg a sóshartyáni tele­püléssel dolgoznak együtt egy komplex teleprehabilitációs program előkészíté­sében. Gettósodó városrészek esetében felül kellene vizsgálni a lakáskiutalásokat is. Számos esetben előfordul, hogy lepusz­tult állapotban, komfort nélkül, a lakás- törvényi megszegve adnak ki lakásokat és íratnak alá előnytelen szerződéseket azokkal a szegény emberekkel, akik örülnek, ha fedél van a fejük felett. Az iro­da feladatai, közé tartozik ennek a prob­lémának a megoldása is, hiszen nem elég odaadni a lakást. Arra is gondolni kell, hogy egy szegény ember miből újít­sa fel, milyen forrásból tegye komforto­sabbá? Fel kell hívni a figyelmet arra, azokkal a szervekkel is, akik megértik, hogy ezek a „biztosított lehetőségek nem segítik, hanem sok esetben elmé­lyítik az amúgy is meglévő' szakadéko­kat az emberek között”. A fiatalok helyzetével kapcsolatban megtudtuk, hogy az ifjúság sok esetben nem tudja a szabad idejét hasznosan el­tölteni. Rengeteg gyerek cselleng az ut­cákon, még a késő esti órákban is. Az ed­dig megrendezett kamaszparlamentek tapasztalatai alapján elmondható, a fia­talok nyitottak a megoldásokra, de saj­nos ml felnőttek sokszor későn, vagy nem jól reagálunk helyzetekre. A parla­ment megmutatta, hogy a fiataloknak nagyon sok jó elképzelése van, rengeteg ötlettel rendelkeznek. Berki Judit szerint azt is meg kellene vizsgálni, hogy jól működnek-e a tele­pülési jelzőrendszerek. Utóbbi azt jelen­ti, hogy a helyi iskola gyermekvédelmi felelőse, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, a gyámhivatal, a védőnő, az or­vos, azaz mindazon szakemberek, akik a gyermekkel kapcsolatba kerülnek min­den hónapban, tartsanak érdemben ér­tekezletet a hátrányos helyzetű gyerekek hogy a vízdíjak, lakbérek összege oly mértékben megemelkedett, hogy azt egy három-négy gyereket nevelő, munkanél­küli család, ha belehal se tudja fizetni. Végig kell gondolni a rendszert, haszno­sítani kell azokat a tapasztalatokat, ame­lyek rendelkezésre állnak. - A problé­mákra, ellentmondásokra kell rávilágíta­ni, ez sokszor azt jelenti, hogy bizony konfrontálódni kell - jelentette ki Berki Judit. Emellett az iroda együttműködik érdekében. Látható, hogy a hátrányos helyzetben lévő kistelepüléseken na­gyon nagy problémát okoz, ha egy gyer­mek veszélyeztetett. Hiszen mi történ­jen vele? Merjék-e kiemelni a családból? Mikor teszik meg a gyermek érdekében az első intézkedést? Mikor jelzi az isko­la a problémát? Mindezen kérdésekre próbál választ adni az iroda, együttmű­ködve a szociális szakma képviselőivel. Az iroda a közelmúltban szintén je­lentős lépéseket tett a fogyatékkal élő emberek segítésében. - Ameddig egy családban nincs fogyatékossággal élő ember, addig az átlagember nem tudja, milyen nehézségekkel kerülnek szem­be nap mint nap az érintettek - mond­ta Berki Judit, hiszen mi, akik egészsé­gesek vagyunk, nem foglalkozunk kel­lőképpen ezekkel az emberekkel. Szá­munkra természetes a lépcsőzés, hogy beszállunk a liftbe, hogy beülünk egy konferenciára és jól hallunk. A fogya­tékkal élő embereknek azonban mind­ez már nem magától adódó. Az iroda fo­lyamatosan felhívja a figyelmet ezekre a gondokra, hiszen ma is épülnek olyan járdák, zajlanak olyan felújítások, ahol nem gondolnak az akadálymen­tudják-e teremteni a jó színvonalú okta­tási feltételeket? Tudnak fejlesztésekre forrásokat előteremteni, és rendelkezés­re áll a megfelelő szakos ellátottság? Együttműködnek-e a szülőkkel? A peda­gógusok a rendszerváltást követően na­gyon nehéz iskolai környezetben talál­ták magukat, ahová begyűrűztek a csa­lád és a tágabb társadalmi környezet sú­lyos szociális problémái, és az ebből adó­dó ezernyi kihívás. Ezért fontos, hogy a pedagógusok folyamatos képzéseken ve­gyenek részt, hogy megtanuljanak új pe­dagógiai módszereket, azért, hogy sike­resebbek legyenek a gyerekek és ők ma­guk is az oktatásban. Az iroda feladatai közé tartozik, hogy segítse a pedagógus munkáját, szervezzen tréningeket, ve­zessen módszertani bemutatókat, tegye lehetővé az iskolák számára a hospitációt, az új módszerek megisme­rését. Alakítson ki jó kapcsolatokat az in- tézményekkel, segítse a munkájukat. Hozzá kell tenni azt is, hogy a megyében és az egész régióban minden harmadik­negyedik gyerek szegény. Ebben is együtt kell dolgozni az illetékeseknek, a gyermekszegénységet csökkentéséért, a védtelenek felkarolásáért. Meg kell ta­lálni azokat a programokat, pályázato­kat, segítőket, amelyek vagy akik a prob­léma megoldásában segíthetnek. Át kell gondolni, a helyi szociálpolitikai kon­cepciókat, a települések esélyegyenlő­ségi tervét. Berki Judit elmondta, az esélyegyenlő­ségi iroda a problémák megelőzése, illet­ve megoldása érdekében együttműkö­dik a polgármesterekkel, képviselő-tes­tületekkel, helyi intézmények képvise­lőivel, kisebbségi önkormányzatokkal, írásunk megjelenését a Nógrád Megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda támogatta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom