Nógrád Megyei Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-02 / 256. szám
4 2006. NOVEMBER 2., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Egyenlő esélyt mindenkinek! A Nógrád Megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda 2004. május 24-én kezdte meg működését. Az indulás időpontjában még az esélyegyenlőségi kormányhivatalhoz tartozott, majd a kormányzat döntésének megfelelően az Ifjúsági, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumhoz kapcsolták. Jelenleg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik az ország összes esélyegyenlőségi irodája. A megyei irodáról, az esélyegyenlőségi kérdésekről, feladatokról, célokról beszélgettünk Berki Judittal, a megyei esélyegyenlőségi iroda vezetőjével. H. B. Európai Unióban nincs szükség profeszszionálisan analfabétákra. Nem lesz Mint megtudtuk, az esélyegyenlőség munkahelyük, nem lesz lehetőségük célcsoportjai a halmozottan hátrányos normális élet megteremtésére. Az isko- helyzetű kistelepüléseken élők, a fiata- la és a település felelőssége ezekben a lók, az idősek, a romák, a fogyatékosság- kérdésekben óriási. Fontos, hogy meg tesítésre. Berki Judit kihangsúlyozta az embereknek, rá kell jönniük arra, hogy bár mások vagyunk, mindenkinek joga van ahhoz, hogy ki tudjon jönni az utcára és esetleg el tudjon jutni egy munkahelyre. Fontos, hogy együtt vegyenek részt a programokon egészségesek, illetve segítséggel élők. Ezért már az iskolákban, illetve lehetőség szerint az óvodákban is szerveznek olyan programokat, melynek köszönhetően az egészséges gyerekek fogyatékkal élőkkel találkoznak. Jelenleg nagyon nagy jelentőségű előrelépés az EQUAL-prog- ram, melyben hetven megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő ember vesz részt. A programba jelentkezőknek képzéseket tartanak, illetve lehetőség szerint visszahelyezik őket az integrált munkaerőpiacra. A program fejlesztési partnerségének vezetője a megyei közigazgatási hivatal. A Szent Lázár Megyei Kórház, az Ezüstfenyő idősek otthona, a Kanizsai Dorottya Egészségügyi Szakközépiskola, az ILS Nyelviskola, a Csend Elangjai Alapítvány, a Mozgáskorlátozottak Egymást Segítő Egyesülete és a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ partnerként vesz részt a programban. Jelenleg húsz fő dolgozik szociális gondozóként a kórházban és az idősek otthonban, valamint munkába álltak a középszinten végzett jelnyelvi tolmácsok is. Ki kell emelni a civil szervezetek szerepét, akikkel sok esetben együtt dolgoznak. Berki Judit szerint a civil szervezetek erősödésével erősödik a helyi társadalom. Nagyon jó partnerük a civil ház a programok lebonyolításában. Mindezért az iroda feladata segíteni a civil szervezetek kialakulását, helyzetét. Tréningekkel kapcsolatban megtudtuk, legfőbb céljuk az együttműködés, a közös tervezés, a közös stratégia kialakítása. Berki Judit szerint jelentős előrelépés, hogy részt tudtak venni a regionális szociálpolitikai tervezőhálózat munkájában az NFT2 tervezésekor. Mindezekről szakmai konferenciákat szerveztek a hálózat és a Konszenzus Alapítvánnyal közösen. Megalapították az Esélyegyenlőségi díjat, melyet minden év december 14-én a kisebbségek napjához kötődően adnak át annak a szervezetnek vagy intézménynek, amely a legtöbbet tette az esélyegyenlőség megteremtéséért. A díjat megkapja még két olyan alkotóművész, aki maradandót alkotott a kisebbség területén. Sok fontos feladat vár az irodára az elkövetkezendő időszakban is. Berki Judit elmondta, a kollégák, akik a munkát végig segítették az irodában - Nagyné Fekete Eszter, dr. Csonka Árpád, Nagy Péter, Tariné Plantek Marietta - elköteleződtek az esélyegyenlőségi politika érvényesülése mellett. Nélkülük nem lennének eredmények és nem lenne eredmény a sok nagyon jó partner nélkül, akik az elmúlt két és fél évben minden programunkat, rendezvényünket támogatták, tudásukkal, tapasztalataikkal, és aktív közreműködésükkel. gal élő emberek szervezetei, csoportjai. Az iroda azonban nem egyéni problémákkal, foglalkozik, kivéve a kifejezetten jogsértő panaszokat (például egyenlő bánásmód törvényének megkerülése), illetve diszkrimináció esetét. - Nem vesz- szük át a családsegítő, a gyermekjóléti szolgálat feladatait - emelte ki Berki Judit, hiszen az iroda elsősorban azért jött létre, hogy távlatokban szemlélje az esélyegyenlőség ügyét. Valamint javaslatokat tegyen a jogszabályi környezet megváltoztatására, ha területén hiányosságokat észlel. Kiemelt feladata közé tartozik a halmozottan hátrányos települések problémáinak megoldása. Mit nevezünk hátrányos helyzetű településnek? Minden olyan aprófalvas, zsákutcás községet, ahol nincsen munkalehetőség, ahol nem jó a közlekedés, nincs megfelelő infrastruktúra, nincs kiépülve a szociális ellátórendszer, esetleg hiányosságokkal, küszködik, ahol magas a roma és az idős lakosság létszáma, nincs vagy kevés az értelmiségiek száma. Általában ezeken a településeken nincs munkahely, s mindezek miatt adódik a komplex hátrány. Ezekben a falvakban az emberek jövedelemhiánnyal küszködnek, jelen van az uzsorakamatra kiadott pénz, mely a szegénység további melegágyát képezi. Ugyancsak a településeken élők életét hátráltatja, hogy a kisiskolákban létrejött az úgynevezett hideg integráció. Jelentése, hogy a tehetősebb szülők jobb iskolákba íratják be gyermekeiket. így csak a nagyon hátrányos helyzetű, szegény gyerekek maradnak az intézményben. Sajnos mára az egy településen található iskolák között is kialakult egy bizonyos sorrend, és létrejönnek a szegények iskolái. Mindezek miatt az esélyegyenlőségi intézményeknek társadalmi szemléletformálást kell véghezvinniük, hogy az emberek, önkormányzatok, szervezetek megértsék, a rendszer miatt a gyermekek jelentős részét kirekesztik. Az országos iskolázottsági mutatók, valamint a megyei helyzet is azt igazolja, hogy sok gyerek ötvenszeres hátránnyal indul egy középosztálybeli gyermekkel szemben az iskolában. A család belekerül abba a szegénységi csapdába, ahonnan nem lehet kijutni. Nincsenek távlatok, nincsen jövőkép és a leszakadás a gyermeket érinti a legmélyebben. Mindig arra kell gondolnunk, hogy ők a következő felnövekvő generáció. Ma már az civil szervezetekkel. Azért dolgoznak együtt, hogy közös munkával megtalálják a helyi igényekre, tapasztalatokra, meglévő tudásra épülő lehetőségeket, azért, hogy olyan hosszú távú programokat lehessen elindítani, melyek hosszú távon lehetővé teszik a változást. Arról van szó, hogy aki amúgy is szegény és kirekesztettségben él, azt sokkal több esetben éri diszkrimináció az élet minden területén és emiatt nem tud saját maga mellett érdemileg kiállni - hangsúlyozta ki Berki Judit. Majd hozzátette, sajnos megfigyelhető, hogy a legnagyobb jogsértést az önkormányzatok, illetve a munkáltatók követik el. Az iroda a közelmúltban nagy segítséget nyújtott a szervezeteknek, önkormányzatoknak abban, hogy részt vegyenek a regionális operatív programban, illetve a HEFOP (Humán-erőforrás operatív program) pályázatain. Az egész régióban, illetve megyében egyre gyakrabban problémát okoz, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű térségek gettósodó kistérségekké válnak. Berki Judit kihangsúlyozta, mindent meg kell tenni a térségek végső leszakadásának érdekében. Jelenleg a sóshartyáni településsel dolgoznak együtt egy komplex teleprehabilitációs program előkészítésében. Gettósodó városrészek esetében felül kellene vizsgálni a lakáskiutalásokat is. Számos esetben előfordul, hogy lepusztult állapotban, komfort nélkül, a lakás- törvényi megszegve adnak ki lakásokat és íratnak alá előnytelen szerződéseket azokkal a szegény emberekkel, akik örülnek, ha fedél van a fejük felett. Az iroda feladatai, közé tartozik ennek a problémának a megoldása is, hiszen nem elég odaadni a lakást. Arra is gondolni kell, hogy egy szegény ember miből újítsa fel, milyen forrásból tegye komfortosabbá? Fel kell hívni a figyelmet arra, azokkal a szervekkel is, akik megértik, hogy ezek a „biztosított lehetőségek nem segítik, hanem sok esetben elmélyítik az amúgy is meglévő' szakadékokat az emberek között”. A fiatalok helyzetével kapcsolatban megtudtuk, hogy az ifjúság sok esetben nem tudja a szabad idejét hasznosan eltölteni. Rengeteg gyerek cselleng az utcákon, még a késő esti órákban is. Az eddig megrendezett kamaszparlamentek tapasztalatai alapján elmondható, a fiatalok nyitottak a megoldásokra, de sajnos ml felnőttek sokszor későn, vagy nem jól reagálunk helyzetekre. A parlament megmutatta, hogy a fiataloknak nagyon sok jó elképzelése van, rengeteg ötlettel rendelkeznek. Berki Judit szerint azt is meg kellene vizsgálni, hogy jól működnek-e a települési jelzőrendszerek. Utóbbi azt jelenti, hogy a helyi iskola gyermekvédelmi felelőse, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, a gyámhivatal, a védőnő, az orvos, azaz mindazon szakemberek, akik a gyermekkel kapcsolatba kerülnek minden hónapban, tartsanak érdemben értekezletet a hátrányos helyzetű gyerekek hogy a vízdíjak, lakbérek összege oly mértékben megemelkedett, hogy azt egy három-négy gyereket nevelő, munkanélküli család, ha belehal se tudja fizetni. Végig kell gondolni a rendszert, hasznosítani kell azokat a tapasztalatokat, amelyek rendelkezésre állnak. - A problémákra, ellentmondásokra kell rávilágítani, ez sokszor azt jelenti, hogy bizony konfrontálódni kell - jelentette ki Berki Judit. Emellett az iroda együttműködik érdekében. Látható, hogy a hátrányos helyzetben lévő kistelepüléseken nagyon nagy problémát okoz, ha egy gyermek veszélyeztetett. Hiszen mi történjen vele? Merjék-e kiemelni a családból? Mikor teszik meg a gyermek érdekében az első intézkedést? Mikor jelzi az iskola a problémát? Mindezen kérdésekre próbál választ adni az iroda, együttműködve a szociális szakma képviselőivel. Az iroda a közelmúltban szintén jelentős lépéseket tett a fogyatékkal élő emberek segítésében. - Ameddig egy családban nincs fogyatékossággal élő ember, addig az átlagember nem tudja, milyen nehézségekkel kerülnek szembe nap mint nap az érintettek - mondta Berki Judit, hiszen mi, akik egészségesek vagyunk, nem foglalkozunk kellőképpen ezekkel az emberekkel. Számunkra természetes a lépcsőzés, hogy beszállunk a liftbe, hogy beülünk egy konferenciára és jól hallunk. A fogyatékkal élő embereknek azonban mindez már nem magától adódó. Az iroda folyamatosan felhívja a figyelmet ezekre a gondokra, hiszen ma is épülnek olyan járdák, zajlanak olyan felújítások, ahol nem gondolnak az akadálymentudják-e teremteni a jó színvonalú oktatási feltételeket? Tudnak fejlesztésekre forrásokat előteremteni, és rendelkezésre áll a megfelelő szakos ellátottság? Együttműködnek-e a szülőkkel? A pedagógusok a rendszerváltást követően nagyon nehéz iskolai környezetben találták magukat, ahová begyűrűztek a család és a tágabb társadalmi környezet súlyos szociális problémái, és az ebből adódó ezernyi kihívás. Ezért fontos, hogy a pedagógusok folyamatos képzéseken vegyenek részt, hogy megtanuljanak új pedagógiai módszereket, azért, hogy sikeresebbek legyenek a gyerekek és ők maguk is az oktatásban. Az iroda feladatai közé tartozik, hogy segítse a pedagógus munkáját, szervezzen tréningeket, vezessen módszertani bemutatókat, tegye lehetővé az iskolák számára a hospitációt, az új módszerek megismerését. Alakítson ki jó kapcsolatokat az in- tézményekkel, segítse a munkájukat. Hozzá kell tenni azt is, hogy a megyében és az egész régióban minden harmadiknegyedik gyerek szegény. Ebben is együtt kell dolgozni az illetékeseknek, a gyermekszegénységet csökkentéséért, a védtelenek felkarolásáért. Meg kell találni azokat a programokat, pályázatokat, segítőket, amelyek vagy akik a probléma megoldásában segíthetnek. Át kell gondolni, a helyi szociálpolitikai koncepciókat, a települések esélyegyenlőségi tervét. Berki Judit elmondta, az esélyegyenlőségi iroda a problémák megelőzése, illetve megoldása érdekében együttműködik a polgármesterekkel, képviselő-testületekkel, helyi intézmények képviselőivel, kisebbségi önkormányzatokkal, írásunk megjelenését a Nógrád Megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda támogatta.
