Nógrád Megyei Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-24 / 275. szám

2006. NOVEMBER 24., PENTEK 3 BÁTONYTERENYEI NAPLÓ Kisebbségek nyitott tere Nincs szavazati joguk a szocialista városoknak Mintegy két héttel ezelőtt választották meg a regionális fej­lesztési tanács, illetve a megyei területfejlesztési tanács tag­jait. Míg korábban a hat kistérség képviselői meghatározott ciklikussággal meghatározott rotációval bírtak szavazati joggal, most a szécsényi és a bátonyterenyei kistérség kép­viselője nem kapott szavazati jogot. A kisebbségi önkormány­zatok elnökeit és képvise­lőit várták tegnap az Ady Endre Művelődési Köz­pontba, ahol Nyitott tér konferencia címmel tar­tottak tájékoztatót. Az esemény segítséget kí­vánt nyújtani az újonnan megválasztott testületek számára a törvényes és hatékony esélyegyenlősé­get biztosító működéshez. Bátonyterenye. A konferenciát Barna János - a Nógrád Megyei Közgyűlés alelnöke - nyitotta meg, aki elmondta, hogy az el­múlt másfél évtized megmutat­ta, hogy nem csupán létjogosult­sága van a kisebbségi önkor­mányzatoknak, hanem szükség is van rájuk.- A többségi társadalomnak nem elnyomnia, hanem segíte­nie kell a kisebbségeket. A ki­sebbségeknek pedig az egyéni sérelmeket, érdekeket félretéve segíteni kell annak a jövőkép­nek a megvalósulását, amely­ben mindenki büszke lehet nemzetiségére - tette hozzá. Majd így folytatta: ez azonban nagyon távoli cél, sok munka, sok idő szükséges ennek az el­éréséhez. Ezt követően Berki Judit - a Nógrád Megyei Esélyegyenlősé­gi Koordinációs Iroda vezetője - ecsetelte, hogy az esélyegyenlő­ség kiemelt célcsoportjai közé tartozik a roma közösség, annak képviselői, a civil szervezetek, a kisebbségi önkormányzatok és a hátrányos helyzetű kistelepülé­sen élők köre.- Nagyon sok új kisebbségi önkormányzat alakult - mondta - ez azt is jelenti, hogy nekünk feladatunk, hogy minden olyan tudást biztosítsunk a számukra, amellyel megkönnyítjük a tele­pülési önkormányzatokkal tör­ténő együttműködést, segíthe­tünk abban, hogy jól értelmez­zék a kisebbségi és az önkor­mányzati törvényből adódó fel­adatokat. A megnyitót követően Magyarné BaumsteinerMárta - a Nemzeti és Etnikai Kisebbsé­gi Hivatal munkatársa - tartott előadást az új kisebbségi tör­vényről, és az abból adódó fel­adatokról. A nap folyamán a jelenlévők hét témában hallgathattak meg tájékoztatót, de alkalmaz­va a „Nyitott tér” struktúráját a résztvevőknek lehetőségük volt azt megismerni, amelyik őket a leginkább érdekelte. Vá­laszthattak, hogy a kultúra, a nyelv, a pályázatok, a roma in­tegráció, a regionális operatív program, a civil szervezetek, vagy a kisebbségi önkormány­zatok rejtelmeibe nyernek-e bepillantást. A konferencia végén össze­gezték az eredményeket és a ta­pasztalatokat. Hegedűs E. Bátonyterenye. - A tanács tagjai­nak kiválasztását célzó értekezle­ten nem tudtam megjelenni egy befektetői konferencia miatt, kép­viseletemben a bátonyterenyei kistérség önkormányzatainak többcélú társulásának elnökhe­lyettese, Nagy Attila, Mátrave- rebély polgármestere vett részt - mondta Vanya Gábor, Bátony­terenye polgármestere. - Miután tájékoztatott az ott történtekről, csalódottnak éreztem magam, különösen azok tudatában, amit Beeső Zsolt megyei közgyűlési el­nök az ülés előtt kifejtett, és azóta nyilatkozataiban is megerősített. Többször hangsúlyozta, hogy a két politikai meghatározó erőnek együú kell működnie azért, hogy a megye, a megye kistérségei, azon belül a települések újabb lendületet kapjanak. Ehhez ké­pest számomra furcsa az a rend­szer, amit a megyei, illetve a regi­onális fejlesztési tanácsokban ál­lítottak fel. Az eddigi gyakorlat szerint ugyanis - az elmúlt négy év tapasztalatai alapján - a me­gye hat kistérsége oly’ módon de­legálta a tagokat, hogy balassa­gyarmati, rétsági, szécsényi és pásztói, valamint a salgótarjáni és a bátonyterenyei kistérségek képviselői meghatározott cikli­kussággal egy meghatározott ro­tációval bírtak szavazati joggal a megyei területfejlesztési tanács ülésein. Ezzel szemben most elő­állt az a helyzet, hogy rétsági, ba­lassagyarmati, pásztói, valamint a salgótarjáni kistérség, ezen be­lül Mátraszele község önkor­mányzatának vezetője az, aki szavazati joggal bíró tagként részt vehet a megyei területfej­lesztési tanács ülésén. Sem Bátonyterenye, sem Szécsény nem kapott szavazati jogot erre a területre. Másik fontos, és tény­ként megemlítendő dolog, hogy a regionális fejlesztési tanácsba de­legált tagok részéről ezt a tagsá­got Pásztó polgármestere, Sisák Imre János polgármester tölti be. A polgármester kifejtette: ez a tény már csak azért is érdekes, mert a regionális operatív progra­mok elsődleges célja az elmara­dott, kiemelten hátrányos hely­zetű térségek felzárkóztatásának segítése prioritásként és kiemelt feladatként. Mint mondta, Nóg­rád megyében három kiemelten hátrányos helyzetű kistérséget tartanak nyilván: Szécsény, Sal­gótarján és Bátonyterenye kistér­ségét. Mivel Salgótarján megyei jogú városként alanyi jogon kép­viselteti magát a regionális fej­lesztési tanácsban, véleménye szerint a másik két kistérség kép­viselője közül is illő lett volna va­lakinek helyet foglalnia ott, de úgy látszik, sem Szécsény, sem Bátonyterenye kistérsége nem tudja betölteni ezt a pozíciót. Pe­dig ha az elmúlt négy év fejlesz­téseit tekintjük, ez a két kistérség az, amelyik jelentős számú euró­pai uniós pályázatot nyert és haj­tott végre.- Ha Bátonyterenyét tekint­jük, több milliárd forintnyi uni­ós forrást sikerült regionális operatív programokon, gazdasá­gi versenyképességi operatív programokon, humán erőforrás operatív programokon a kistér­ségbe irányítani - mutatott rá Vanya Gábor. - Úgy látom, hogy sem ez a tapasztalat és gyakor­lat, sem az, hogy Bátonyterenye - akár elismerik, akár nem - a megye harmadik legnagyobb vá­rosa, és a harmadik legnagyobb kistérsége, nem jogosít fel ben­nünket arra, hogy egy ilyen dön­tési fórumon szavazati joggal részt vegyünk. Összefogásról beszélünk, itt összefogást is ta­pasztalhatunk, de ebben az ösz- szefogásba vala­miért nem fér­nek bele a szoci­alista irányítású városok. Azt hi­szem, ennek az időszaknak nem a politikai acsarkodásokról kel­lene szólnia, ezt félre kellene tenni, ahogyan ezt az elnök úr is mondta, és a szakmapolitiká­nak, területpolitikának kellene előtérbe kerülnie. Az együttmű­ködésre mi is készek és nyitot­tak vagyunk, de nem szeret­nénk a partvonalon kívülről be­kiabálnak tűnni. Ha erre a szakmai segítségre és tapaszta­latokra nem tartanak igényt, ak­kor sajnos ez esetben és ebben a rendszerben nem tudunk mit tenni. Megpróbáljuk a megnyíló lehetőségeket kihasználni, és mindent el fogunk követni an­nak érdekében, hogy azt a töret­len fejlődést, amit az elmúlt négy évben a kistérségben sike­rült elérni, azt tovább is tudjuk vinni. És ez nem pártpolitika, ez területfejlesztési politika, az itt élő emberek érdekében végzett politikai tevékenység, ha már politikai tevékenységről beszé­lünk, bár ez sokkal inkább szak­mapolitikai, mint pártpolitikai vonalak mentén történik. A polgármester úgy fogalma­zott: a bátonyterenyei kistérség­ben eddig sem Volt pártpolitikai alapon történő megkülönbözte­tés: programok voltak, amelyek támogatást kaptak, ha támogat- hatóak voltak. Az elmúlt négy év­ben több mint 110 pályázatot nyújtottak be a kistérségből és több mint 11 milliárd forintot tud­tak lehívni: a támogatások jelen­tős része EU-forrás volt. A pártat­lanság egyik példájaként említet­te a dorogházai általános iskola felújítására fordított több mint 70 millió forintos pályázati összeget, vagy a nemti tájház, illetve part­fal építésére megítélt támogatáso­kat, amelyek függetlenek voltak attól, hogy akkor éppen milyen színekben regnált a polgármes­ter. Mint mondta, ezt nagyság­rendekkel fontosabbnak tartot­ták, mint a pártpolitikát. Hangsú­lyozta azt is: a térségben véget kellett volna érnie október else­jén a pártok csatározásának, de a jelek szerint ez nem történt meg. Ettől függetlenül várják az elkö- vetRezendő időszak fejleménye­it, azt, hogy ezen rendszerben mit sikerül megvalósítaniuk, el­érniük.- Nem támadási céllal mond­tam mindezt, nem akarom „borí­tékolni”, hogy ez eleve rossz lesz, majd megtapasztaljuk, mit sike­rül megvalósítanunk - mondta végezetül Vanya Gábor. - Meg­vannak az előkészített pályáza­taink, projektjeink, amelyek be­nyújtásra várnak. Mindennek el­lenére furcsa számomra a kiala­kult helyzet, hogy egy, már meg­lévő, szokásjognak is megfelelő hagyományt miért kellett és mi­értvolt szükséges ilyen mértékig felrúgni egyik pillanatról a má­sikra. Természetesen jó munkát és sok szerencsét kívánok a to­vábbiakhoz. Bízom abban, hogy a sokszor hangoztatott pártatlan­ság tényleges pártatlanság lesz. Bízom abban is, hogy szakmapo­litikai irányelvek, és nem pártpo­litikai irányelvek lesznek azok, amelyek meghatározzák a fej­lesztési források felhasználási rendszerét. A konferenciát Barna János (balra) nyitotta meg Az alkotás szerelmesei December elsején ünnepli harmadik születésnapját a bátonyterenyei ART 11 Alkotó Társaskör, a helyi és környékbeli amatőr képzőművészeket összefogó, ter­vezett, rendszeres program alapján működő csoport. Az idei ősz is tartalmas, gazdag és sikeres időszak az alkotókor életében. Karácsonyi koncert Bátonyterenye. A nagybátonyi fa­lusi templomban karácsonyi hangversenyt tartanak decem­ber 10-én 11.45 órától. A műsor­ban barokk muzsikák csendül­nek fel a zeneiskola pedagógu­sai és növendékei előadásában. írók köre alakul Bátonyterenye. Az Ady Endre Művelődési Központ és Könyv­tárban december 8-án 13 órakor kezdődik a bátonyterenyei írók körének alakuló ülése. A kör célja, hogy a városban, a kistérségben és a környező te­lepüléseken az irodalom, az iro­dalmi alkotó munka iránt érdek­lődőknek lehetőséget adjon a műhelymunkára, az irodalmi helytörténeti gyűjtőmunka ki- terjesztésére, kapcsolat létesíté­sére településünkről elszárma­zott irodalmárokkal, alkotókkal, kapcsolat felvételére országos, megyei irodalmi körökkel. A ter­vek szerint évente irodalmi an­tológiával jelentkeznek majd. Pályakezdők jelentkezését is örömmel fogadják. Jelentkezni le­het: (32) 355-551/33, e­mail:baemkk@baemkk.hu Bátonyterenye. Az idősek feszti­válja után, a Szécsényben meg­rendezett XV. Nógrád megyei őszi tárlatra a kör hét alkotójának mű­vét választották be. Babcsány Józsejhé, Bárdos Lászlóné, B. Hor­váth László, Ivitz László, Nagy Ist­ván, Osgyáni Lajos és Tőzsémé Ba­lázs Mária pasztell- és olajképeit mutatták be. Közülük B. Horváth László és Osgyáni Lajos kapták meg Bátonyterenye Város Önkor­mányzatának különdíját. A szécsényi őszi tárlat 2007. január 10-ig tekinthető meg a Krúdy Gyula Városi Művelődési Köz­pontban. A Váci Mihály Gimnázium isko­lagalériájában a közelmúltban nyílt meg az alkotó társaskör kö­zös kiállítása. Tizenhat alkotó több művét is elhozta, amelyek a gobelin, akvarell, olaj, pasztell, grafika területéről, változatos, szép témákban adnak lehetősé­get a műélvezetre. A kiállítást Afo/- nár József, Bátonyterenye alpol­gármestere nyitotta meg, közre­működtek a gimnázium tanulói. A kiállítás december 6-ig, nyolc és tizennégy óra között tekinthe­tő meg. Az Ady Endre Városi Közmű­velődési Központ és Könyvtár Iványi Ödön Művészeti Kisgaléri- ájában a közelmúltban nyüt meg B. Horváth László önálló kiállítá­sa. A több mint negyven alkotást Radios István festőművész aján­lotta az érdeklődők figyelmébe. A megnyitón színvonalas műsorral közreműködött Szeberényiné Érdi Éva és az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola tanulói. A kiállí­tás december 15-ig tekinthető meg az intézmény nyitvatartási idejében. B. Horváth László Hatvannyolc éves. Szakmát ta­nult, felnőttként érettségizett a bá­nyaipari technikumban, majd el­végezte a Budapesti Műszaki Egyetem műszaki oktatói szakát. Harminchárom évig dolgozott a bátonyterenyei szakmunkáskép­ző intézet szakok­tatójaként. 1967- ben kezdett el fes­teni a család és saját örömére. Ön­képzéssel fejlesztette tudását. 1970-ben beiratkozott az akkori Bányász Művelődési Ház rajz­szakkörébe, ahol Radics István festőművész-tanár irányításával dolgozott és tanult. Később tagja lett a Nógrád megyei amatőr kép­ző- és iparművészeti csoportnak. Részt vett a csoport által szerve­zett alkotótáborok munkájában is, ahol grafikát Hibó Tamástól, festé­szetet Földi Pétertől tanult. Kezde­ményezője volt az Art 11 Alkotó Társaskör létrehozásának, annak alapító tagja. Csoportos kiállításo­kon 1972-től vesz részt rendszere­sen, sok egyéni kiállítása is volt. 1985-től tagja a Budapesti Művé­szetbarátok Egyesületének. A ter­mészet, a realista tájképfestés áll hozzá közel, a magyar tájak for­ma- és színvilágát, hangulatát igyekszik megörökíteni, megmu­tatni. Szeret festeni, a festés örö­möt szerez neki. Az évek során többféle kifejezésformában pró­bálkozott, kísérletezett. Minden esetben arra törekszik, hogy ké­pei közérthetőek legyenek min­den ember számára. Osgyáni Lajos Kisterenyén született 1945-ben, parasztcsaládból származik. Az ál­talános iskolában Radics tanár úr rajzórái ébresztették rá a rajzolás, alkotás szépségére, örömére, órá­inak hangulata mai napig él ben­ne. Bár tanára meggyőződéssel ja­vasolta a képzőművészettel való komolyabb foglal­kozást, továbbta­nulást, a rajzolás- festés-faragás csak kedvtelés szintjén maradt meg. Mű­szaki pályát" vá­lasztott, műszaki felkészültségét az évtizedek során mezőgazdasá­gi üzemekben hasznosította. Csa­ládja unszolása ellenére is csak „időszakosan”, rendszertelenül al­kotott, bár többször részt vett ama­tőr képzőművészek táborában, il­letve kiállításokon. Az Art 11 Alko­tó Társaskör alapító tagja, a közös, csoportos kiállításokon túl egyéni kiállításai is voltak. „Kaszafenő” címet viselő diógyökérből faragott kisplasztikáját az idei évben be­válogatták az „Amatőr artium mű­vészet szerelmesei” XIX. országos képző- és iparművészeti tárlat esszenciakiáUítására. Akvarell, olaj, ceruza, vagy éppen fa - az anyag sohasem volt meghatározó­an elsődleges számára, inkább a téma, a hangulat inspirálja, és a megörökítendő élmények, emlé­kek, emberi értékek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom