Nógrád Megyei Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-22 / 273. szám

2 2006. NOVEMBER 22., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Karancslejtősi évforduló Most 62 esztendeje annak, hogy a karancslejtősi bányászok megelégelték a háború borzal­mait, a nincstelenséget, megta­gadva a hadbahívó, hadimunká­ra kötelező parancsot, 1944 no­vemberében lementek a bányá­ba és megszervezték az ellenál­lást. A bányaigazgatóság, a csendőrök és a német megszál­lók azonban néhány nap után megtörték a bányászok erejét. Hősies küzdelmükre, az ellenál­lás mártírjaira emlékeznek a karancslejtősi bánya bejárata előtti emlékhelyen az utódok no­vember 25-én, délelőtt 11 órakor. A rövid történelmi áttekintés után - Rákos József, a bányász­szakszervezet Nógrád megyei nyugdíjasbizottságának elnöke teszi ezt - Patinszki Lajos, a ma­gyar antifasiszták és ellenállók megyei szervezetének elnöke mond emlékbeszédet. Lantos Sán­dor, Karancsalja polgármestere ugyancsak méltatja a település­hez tartozó Gusztáv-aknai bányá­szok bátorságát, hősiességét, majd az emlékhely koszorúzása következik. Az emlékezés prog­ramjában közreműködik a kisterenyei bányásznyugdíjas kó­rus. Etesen a kultúrotthonban Páles Lajos Karancslejtősi ellenál­lás című könyvének bemutatójá­ra kerül sor délután 12.30 órakor. Az emlékezést a BDSZ Nógrád Megyei Nyugdíjasbizottsága és a Magyar Antifasiszták és Ellen­állók Nógrád Megyei Szervezete rendezi. Salgótarjánból a Galcsik fogadó és a Penny áru­ház közötti útszakaszról 2 autó­busz indul Gusztáv-aknára, dél­előtt 10 órakor. Bartókra emlékeztek A Nógrádi Mecénás Alapít­vány egy képzőművészeti pályá­zatot hirdetett a megye alkotói számára. A pályázat témája a Bartók-jubileum volt. A beérke­zett anyag jelentős részéből egy kiállítást rendeztek a rétsági vá­rosi művelődési központban. Rendhagyó módon a kiállításnak nem megnyitót, hanem kiállítás­zárót szerveztek. Az eseményt összekötötték a művelődési köz­pont hat éve zajló honismereti akadémia előadás-sorozatával. Az idei témák közt szerepelt a népzene, így szinte magától érte­tődő volt, hogy Bartók Béla mun­kássága nem maradhat méltatás nélkül. Nyugat-Nógrád népzenei múltja nagyon gazdag. Nem vé­letlen, hogy igen sok népdalgyűj­tő dolgozott a térségben, s még ma is találhatók olyan szinte ki­meríthetetlen kútfők, mint a Te­reskén élő Pál Pista bácsi, az utolsó magyarországi dudás. Az előadáshoz, kiváló szakem­bert kértek fel, Kanyó András fu­volaművész, a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneiskola művész-tanára személyében, ki a színes előadását még zenei be­tétekkel is gazdagította. v.j. Salgó-vár gazdára vár Néhány napja népes hallgatóság előtt tartotta meg a Balassi Bálint Megyei Könyvtárban nagy érdeklődés­sel kísért előadását Salgó-vár régészeti kutatástörté­netéről, jelenlegi állapotáról és a jövőbeli elképzelé­sekről dr. Feld István egyetemi tanár, az elmúlt két évtized feltáró kutatásainak vezetője. még előkerülhetnek újabb lele­tek a későbbiekben is. Jelenleg az anyagi feltételek hiányában a munkálatok megszakadtak, de a várrom már mai állapotában is „használható”, nagyszerű helyi és idegenforgalmi látványosság, melynek talán legnagyobb érté­Salgó vára a Boszorkánykőről fotó: faragó zoltán archívuma A neves szakember nem tit­kolta, hogy az elmúlt több mint húsz esztendő során Salgó a szívügyévé vált. Annak idején, a nyolcvanas évek táján szíve­sen vette a város akkori vezetői­nek megkeresését, majd a szak­mai kihívás mellett az is lelkesí­tette, hogy munkáját mindvégig figyelemmel kísérték, támogat­ták, s igen jó kapcsolatokat sike­rült kialakítania a helyi szakem­berekkel, a megyei múzeum munkatársaival, és öröm volt együtt dolgoznia a fizikai mun­kálatokat végző lokálpatrióta nyugdíjas salgói bányászok bri­gádjaival is. A bevezetőben - saját kutatá­sainak tapasztalatait is figye­lembe véve - ismertette a vár történetét, mindvégig kihangsú­lyozva, hogy minden írásos és tárgyi dokumentumot nagy kö­rültekintéssel és kritikai szemlé­lettel kell tanulmányozni és érté­kelni. Salgó esetében is kiderült, hogy a szakirodalomban jártas régészeket is érhetik meglepeté­sek, az pedig teljesen nyilvánva­ló, hogy előzetes megkutatás nélkül, csupán a hiedelmekre és a fantáziára hagyatkozva nem szabad felújítási munkákat vé­gezni, mert akkor véglegesen megfosztjuk magunkat a múlt tisztázásának lehetőségétől. A múlt század elején, elsősor­ban turisztikai célokat szolgáló várfelújítást semmiféle feltáró munka nem előzte meg, ezért csupán az elmúlt években derült ki például, hogy a várnak volt két szépen kiépített ciszternája. A törmelékrétegben talált, kőből faragott ablakbéléselemek, me­lyek egyértelműen lakóépületre utalnak, megdöntötték azt a ko­rábbi elképzelést, hogy az alsó várudvarban csak istállók vol­tak. A falillesztések és a kutató rétegek vizsgálata derített fényt arra, hogy az „ötszögű bástya” tulajdonképpen nem bástya, ha­nem több szintes ágyútorony volt. Az égési rétegek arra utal­nak, hogy a „felső várudvar” he­lyiségeinek - legalábbis az el­pusztulás előtti időszakban - fa- szerkezetű tetőzete lehetett, a „szemes” cserépkályha értékes maradványainak feltalálási he­lyéből pedig az a következtetés vonható le, hogy az a ledőlő ma­gas toronyból zuhanhatott oda. A cserép, kovácsoltvas szerszá­mok és egyéb használati tár­gyak sokaságának maradványa­iból pedig a vár egykori lakói­nak mindennapi életét is ma­gunk elé idézhetjük. A fentieken túl még nagyon sok érdekességet, újdonságot tartalmazó előadás további rész­leteit itt lehetetlen felidézni, az előadó nyomán azonban ki kell hangsúlyozni, hogy a régészeti feltárás gyakorlatilag ugyan már csaknem teljesen befejeződött, ke a vár fokáról nyíló, még a Fel­vidéken is egyedülállóan szép körpanoráma. Az előadás annyira érdekes és gondolatébresztő volt, hogy utána záporoztak a kérdések, a további fejlesztést, felhasználást célzó igények, ötletek, javasla­tok. Volt, aki első lépésként csu­pán azt javasolta, legalább a csúcsszezonban lehetne valami­lyen csekély belépődíjat szedni, ami legalább a felügyelet és a rendszeres takarítás költségeit fedezné. Mások már a somoskői vár példája alapján üdítőital, ké­peslapok és prospektusok áru­sítását is megoldhatónak tarta­nák, ismét mások a várudvaron várjátékokat, hangversenyeket rendeznének, továbbá a falak to­vábbépítésével egy fedett helyi­ségben kis múzeumot alakíta­nának ki. A dúsabb fantáziájú- ak felvezetnék a vizet, villanyt, szívesen látnának egy panopti­kumot, és egy rendszerbe foglal­nák az egész Karancs-Medves vidékét, melynek „zászlóshajó­ja” lenne a salgói vár. De az is ki­derült, hogy talán a legszüksé­gesebb lenne a vár alatti aszfal­tos parkoló környékén legalább egy szemeteskonténert és egy mobil illemhelyet felállítani a már jelenleg is nagy számú tu­rista minimális igényeinek ki­elégítésére. Az alapot a gazdag fantázia megindulásához az előadónak az a sokakat meglepő tájékozta­tása adta, hogy a rekonstruált várrom további sorsa elsősorban rajtunk, a helyi lakosságon mú­lik. Azon, hogy akad-e a várnak jó gazdája, aki felismeri és min­den szempontból kamatoztatni tudja értékeit. A munkálatokat eddig szervező - és helyi, önkor­mányzati pénzeket ez idáig szin­te teljesen nélkülözni kénysze­rülő - Kincstári Vagyonigazgató­ság ugyanis szívesen venné vál­lalkozók jelentkezését. Az orszá­gos tapasztalatokat figyelembe véve többféle megoldás is szóba jöhet. A várak gazdái lehetnek önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek, egyesületek, de magánszemélyek is. Kiváló működtetésre egyik és másik esetben is akad példa, de talán az a legszerencsésebb, ha az ön- kormányzat vállalja fel a gazda szerepét. Ha ezt mégsem teszi, elengedhetetlen, hogy legalább támogassa az egyéb megoldáso­kat, az pedig mindenképpen kö­telessége, hogy a szükséges inf­rastruktúrát (út, parkoló, sze­métgyűjtés, WC stb.) megte­remtse és működtesse. Foglalkoztatási gondokkal küszködő, szépülni, lakhatóbbá, szerethetőbbé válni akaró, az idegenforgalomra egyre inkább építeni szándékozó városunk­ban íme, a sok, eddig az irodák polcain porosodó „átfogó” tervek mellett (helyett?) most itt van egy konkrét alkalom, melyet va­lakinek meg lehetne, meg kelle­ne ragadnia! Feld István ígéretet tett arra, hogy szakmai, erkölcsi segítsé­gére ebben mindenki számíthat. Fancsik János Nógrád megye újonnan megválasztott polgármestereinek felkészítő konzultációja A Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal - a közigaz­gatás-szervezési és közszolgálati ellenőrzési főosz­tály koordinálásában - 2006. november 15-16-án, a szécsényi művelődési otthonban szervezte meg a megye újonnan megválasztott polgármestereinek szakmai felkészítő konzultációját. Dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet és dr. Szandai László a rendezvényen Az október 1-jei önkormány­zati választásokon Nógrád me­gye 132 helyi önkormányzata közül 38-nál új polgármester, il­letve közgyűlési elnök megvá­lasztására került sor. Munkájuk segítése és a közigazgatási fel­adatok hatékonyabb és gördülé­kenyebb ellátása érdekében - az előzetesen jelzett igényeket is fi­gyelembe véve - a közigazgatá­si hivatal kétnapos szakmai fel­készítő konzultációt szervezett az újonnan megválasztott pol­gármesterek és alpolgármeste­rek részére. A rendezvény megnyitóján a hivatal vezetője, dr. Szandai László, valamint a házigazda Szécsény város polgármestere, dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet polgármester asszony köszöntöt­te a megjelenteket. Az első nap szakmai prog­ramja a helyi önkormányzatok­ról szóló törvényről, a polgár- mesterek jogállásáról, illetve a törvényességi ellenőrzések gya­korlatáról szóló előadással kez­dődött, dr. Máthéné dr. Laczkó Mária, a hivatal törvényességi ellenőrzési és felügyeleti főosz­tálya vezetőjének tolmácsolásá­ban. Ezt követően a résztvevők hasznos és tanúságos tapasztala­ti ismereteket szerezhettek két gyakorló polgármester - dr. Ser­főzőné dr. Fábián Erzsébet és Markó Antal - előadásában, majd a NORDA programigazgatója, Tö- rök Zoltán az önkormányzatok ál­tal elérhető pályázatok sajátossá­gairól tartott beszámolót. A második konzultációs napot Illésné Sándor Katalin igazgató asszony, a Magyar Államkincs­tár Nógrád Megyei Területi Igaz­gatóságának vezetője nyitotta, aki az önkormányzatok gazdál­kodásáról, valamint a polgár- | mesterek önkormányzati gaz­dálkodási feladatairól adott tájé­koztatást. Aradiné OraveczÉva, a Nógrád Megyei Területfejlesztési Kht. igazgatója a területfejlesztés főbb irányvonalait, a Nógrád Me­gyei Katasztrófavédelmi Igazga­tóság munkatársai pedig a pol­gármesterek katasztrófavédelmi feladatait ismertették. A programot dr. Laczkó Zol­tánnak, a hivatal szociális és gyámhivatalának vezetőjének, valamint Ökrös Lászlónak, a Nógrád Megyei Védelmi Bizott­ság titkárának előadása zárta, a szociális és gyermekvédelmi fel­adatok, illetve a polgármesterek védelmi igazgatási feladatai tárgykörökben. A felkészítő konzultáció a köz- igazgatási hivatal és az újdon­sült polgármesterek szakmai kapcsolatának csupán kezdetét jelentette, hiszen a Nógrád Me­gyei Közigazgatási Hivatal és az önkormányzatok kontaktusát immár másfél évtizede főként a folyamatos párbeszéd és az ön­zetlen szakmai segítségnyújtás jellemzi. Deák Edit főosztályvezető Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal közigazgatás-szervezési és köz- szolgálati ellenőrzési főosztály KÉSZÜLT A NÓGRÁD MEGYEI KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL TÁMOGATÁSÁVAL

Next

/
Oldalképek
Tartalom