Nógrád Megyei Hírlap, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)
2006-11-15 / 267. szám
2 2006. NOVEMBER 15., SZERDA PÁSZTÓI NAPLÓ Reform, de hol vannak a betegek érdekei? Manapság az országos és helyi média vezető híreként szerepel az egészségügyi reform, a magyar egészségügy átalakítását célzó törvénytervezetek parlament részére történő benyújtása. Sokféle hír kapott szárnyra a pásztói kórház jövőbeni helyzetét illetően. Sisák Imrét, Pásztó város polgármesterét kérdeztük a jelenlegi helyzetről. K. L. Pásztó. - Úgy látszik tízévenként aktuális kérdésként vetődik fel a pásztói Margit Kórház léte, vagy nem léte. Az itt élők egészen biztosan emlékeznek még az 1995-1990-os tervezett kórházbezárási akciókra. Hála Istennek a 10-11 évvel ezelőtti történésekre pozitívan tekinthetünk vissza, hiszen nemhogy megmaradt a kórházunk, hanem két ütemben közel 2,5 milliárd forintos rekonstrukciót hajtottunk végre. Most azonban ismételten újabb viharfelhők gyülekeznek a pásztói Margit Kórház felett - kezdte Sisák Imre. - Ez év nyarán többször nyilatkoztam, hogy a pásztói Margit Kórház a pásztóiaké. Nyüván ez jelenleg, de a lehetséges változások után sem változik, már a tulajdonjogot Illetően. Sokféle pletyka kering a kórház privatizációját illetően. Ezek rosszindulatú híresztelések, sem én, sem az önkormányzat újonnan megválasztott kép- viselő-testülete nem szándékozik olyan döntést hozni, amely a Margit Kórház tulajdonlását megváltoztatná. Azt azonban látni kell, hogy a mostanság csak kapacitásszabályozási törvény- tervezetnek nevezett anyag jó néhány kórház esetében kritikus helyzetet teremthet. Ez azt jelenti, hogy azok a kórházak, amelyek kiválasztásra kerülnek az egészségügyi kormányzat részéről, semmiféle aktív fekvőbeteg-ellátó tevékenységet nem végezhetnének 2007. július 1-jétől. Egészen konkrétan, a mi félelmünk az, hogy a döntéstervezet alapján a pásztói kistérség mintegy 34 ezer lakója és a más településekről gyógyulni vágyó betegek Pásztón sem szülészeti, sem egyéb nőgyógyászati, sem sebészeti, sem belgyógyászati fekvőbeteg-ellátásban nem részesülhetnének a pásztói Margit Kórházban.- Lát valamilyen megoldási lehetőséget, illetve mi vezethetett idáig?- Én optimista ember voltam, vagyok és leszek, de úgy gondolom, hogy most valóban közvetlen veszély fenyegeti a kórházat, illetve az ott gyógyulni vágyó betegeket. Azt még tudomásul vettük, hogy korábban bevezették a volumenkorlátot és a degrésszív finanszírozást, amely forrásokat vont el a Margit Kórháztól. Ennek ellenére a kórházunk működését pénzügyi források hiánya nem gátolta. Ez év késő tavaszán azonban már nagyon komoly elvonásokról kaptunk híreket. Az első információk szerint havonta 2006. július 1- jétől az úgynevezett 95 százalékos volumenkorlát miatt 15 millió forinttal tervezték csökkenteni a Margit Kórház egészség- biztosítási pénztári finanszírozását. Ez a volumenkorlát azt jelenti, hogy a kórházunk 2003. évi teljesítményének a 95 százalékát finanszírozták volna részünkre. Nos a baj az, hogy egy úgynevezett kódkarbantartás alapján már csak a 2003. évi teljesítmény 82-84 százalékát fizetik meg részünkre. Ez konkrétan azt jelenti, hogy 2006. október-november-december hónapra várhatóan 18,2 millió forinttal kevesebb forrást kapunk az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól havonta. Ez csak 2006-ban 54,6 millió forint forráskivonást jelent a Margit Kórháztól az aktív fekvő, krónikus és járóbeteg-ellátástól. Ez önmagában is tragikus és 2007-re 180-200 millió forint éves forráskiesést jelentett volna. Most azonban már az Egészségügyi Minisztérium honlapján olvasható az az előterjesztés, amely a kormány részére benyújtandó, „az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről” szóló törvénytervezetet tartalmazza. Ez a törvény lesz hivatott eldönteni elfogadása esetén, hogy mely kórházak végezhetnek aktív gyógyító ellátást és mely kórházak válnak krónikus, ápoló egészségügyi intézményekké. fül-orr-gégészeti ágy megszűntetését tervezik. A pásztói kórházat pedig nemes egyszerűséggel azon kórházak közé sorolták be, amely nem pályázhatna aktív ellátásra. Pásztón nem az a kérdés, hogy marad-e a szüléséges. A kórház léte, vagy nem léte ezt követően a kormány és a parlament kezében van. A törvénytervezetre, amely a pásztói és jó néhány kórház sorsát fogja eldönteni, sajnos kevés ráhatásunk van. velünkben is megírtuk. Az jól látszik, hogy az egészségügyi reform eldöntött tény, mint főcsapás, de az egyáltalán nem mindegy, hogy mindezt hogyan hajtják végre. Pásztó Nógrád megye másik két kórházával egyetemMindenki hallhatott már arról, hogy lesznek úgynevezett súlyponti kórházak. Ezek alapvetően a megyei kórházak, egy- egy megyében lévő speciális ellátást végző szakkórház, illetve a nagyobb megyékben több kórház is betölthet súlyponti kórházi ellátó funkciót. Negyven- nyolc ilyen nevesített intézményről tudunk, amelyek között például a békéscsabai városi kórház sem szerepel. Ugyanakkor a megmaradó ágyszámra a regionális egészség- ügyi tanácsoknál lehetne pályázatot benyújtani a kórházaknak. Most arról folyik a vita, hogy 2006. november 15-én milyen előterjesztés kerüljön a kormány elé. Az a változat, amely nevesíti azon intézmények körét, amelyek még pályázhatnak aktív kórházi ágyakra, vagy az a változat, amely nem nevesítené ezeket, hanem a regionális egészségügyi tanácsokra bízná ezen kórházak megnevezését az ágyszámok elosztásával egyetemben. Azt, hogy melyik variáció győzedelmeskedik, még nem tudjuk, azt viszont igen, hogy az alternatíváktól függetlenül 9000 aktív belgyógyászati, sebészeti, szülészeti, urológiai, szét és a nőgyógyászat, hanem az, hogy egyáltalán a krónikus ellátáson kívül marad-e aktív ellátó fekvőbeteg-intézmény. Pásztót és térségét tehát az a veszély fenyegeti, hogy az egészségügyi kormányzat megszünteti a szülészet-nőgyógyászat, sebészet és a belgyógyászat aktív ágyainak fenntartásához szükséges finanszírozást. Mi lehet a kiút? - tehetjük fel a kérdést önmagunknak. A rövid távú pénzügyi problémák megoldására többféle lehetőség is kínálkozott. Ezek közül az első annak a közös pályázatnak a benyújtása volt, amelyet kezdeményezésünkre a salgótarjáni, a balassagyarmati és a pásztói kórház közösen nyújtottak be, az EÜM 6,5 milliárdos keretére 2006. október 20-ig. Az így elnyerhető pályázati pénzeszköz 200 millió forint lehet. Erről egyébként 2006. november 15- ig dönt az egészségügyi miniszter. A másik intézkedés az ön- kormányzat által kezdeményezett átvilágítás, amelynek a végén intézkedési terv került elfogadásra a bevételek növelése és a kiadások csökkentése érdekében. Ez persze, még egyszer mondom, csak tűzoltáshoz elég- Hogyan tovább, hiszen mégiscsak kíváncsi vagyok a jövőt illetően?- A törvénytervezet társadalmi vitája során az egyik önkormányzati érdekszövetség küldöttjeként kifejtettem abbéli véleményemet, hogy a regionális egészségügyi tanácsokra kellene bízni a súlyponti kórházakon kívül elosztandó ágyszámok kórházak közötti megoszlását. Beszéltem arról a betegeket fenyegető kérdéskörről is, hogy jó néhány nógrádi, valamint az észak-magyarországi régióban lévő település lakói az 50, illetve 30 kilométeres ellátási körön kívül kerülnek. Gondoljunk csak bele laikusként, hogy milyen esélye van a túlélésre egy sziráki, bujáki, ecsegi lakosnak mondjuk szívinfarktus, agyvérzés, vagy egy méhen kívüli terhesség esetében, ha a pásztói kórházban megszűnik az aktív ellátás és Salgótarjánba, Hatvanba, vagy más környékbeli kórházba kell gyógykezelésre szállítani? Ezekben az esetekben nem félórák, órák, hanem néhány perc is beláthatatlan egészségkárosodást okozhat a betegnek. Mindezeket a dr. Molnár Lajos miniszter úrhoz eljuttatott leben hajlandó egy egészséges kompromisszum megkötésére, amely struktúraváltást eredményezhet, de véleményem szerinl a jelenlegi kapacitásszabályozási törvény nem csak a 98 éve eredményesen működő pásztói Margit Kórházat és több száz dolgozóját érintené hátrányosan, hanem a megye lakosságának egészét. Itt szeretném még megemlíteni, hogy a kórház jü vőbeni működését segítendő eg> élő európai uniós pályázatunk van folyamatban, amelyet az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács is támogatott, továbbá a pásztói kórház azon kevés fekvőbeteg-ellátó intézmé nyék közé tartozik, amely még ma is rentábilisan működik nincs szállítói tartozása, Illetve hitelállománya. Bízom abban hogy az egészségügy átalakítása és a 9000 aktív ágy leépítése csak egy elképzelés, amely a jó zan szakmai érvek hatására vál tozhat. Szeretném, ha 2008-ban a Margit Kórház fennállásának századik évfordulóját aktív gyó gyító intézményként ünnepel hetné Pásztó és térsége, s a Mar git Kórház közel 300 dolgozója - zárta mondandóját Pásztó pof gármestere, Sisák Imre. Hasznosról a megyeházára A megyei közgyűlés egyik alelnökévé választották Kriston Pétert, aki az elmúlt nyolc évben mint Pásztó alpolgármestere tevékenykedett. Vele beszélgettünk eddigi pályájáról és az új megbízatásáról.- Pásztón születtem munkás családban, az általános és középiskolát is helyben végeztem - kezdte Kriston Péter. - Az érettségi után Budapesten folytattam tanulmányaimat és 1990-ben szereztem diplomát az Állam- igazgatási Főiskolán. A kollégiumi éveket is beleszámítva kisebb megszakításokkal 12 évig ingáztam a főváros és a pásztói szülőház között, míg végül 1998-ban - alpolgármesterré választásom után - végleg hazaköltöztem. Most már több mint egy éve a hasznosi városrészben vásárolt családi házban élünk.- Munkahelyek?- Gyakorlatilag mindig a közügyek, a közigazgatás és a politika környékén tevékenykedtem. A bátonyterenyei tanácsnál kezdtem majd évekig dolgoztam a Fidesz központi hivatalában, illetve a párt frakciójánál is. Az elmúlt négy évben pedig - az első tiszteletdíjas ciklus után - főállású alpolgármesterként tevékenykedtem. Közben tapasztalatokat szereztem a privát szektorban is, részben mint magánvállalkozó, részben mint reklám és pr-ügynökségek munkatársa, sőt egy ideig a Magyar PR Szövetség irodavezetője is voltam.- A család?- Négy éve vagyok nős. A feleségem asszisztens a pásztói rendelőintézetben, most még otthon van a kétéves kislányunkkal. Egy nővérem van, ő pedig Budán él a családjával.- Mondhatjuk, hogy az önkormányzati tevékenységet kívülről is, belülről is jól ismeri?- Abban az értelemben feltétlenül, hogy akár a Fidesznél, akár a pr-ügynökségnél szakértőként dolgozva az ország számos önkormányzatával vagy ön- kormányzati vezetőjével volt szoros munkakapcsolatom. Ugyanakkor viszont jómagam is 1990 óta vagyok - egy ciklus kivételével - önkormányzati képviselő Pásztón, 1994 óta pedig folyamatosan a megyei közgyűlés tagja vagyok. Mellesleg 2003 ősze óta a Fidesz önkormányzati tagozatának a megyei elnöki tisztségét is betöltőm.- A 16 éves önkormányzati múltjából milyen sikereket és kudarcokat említene?- Pásztó esetében az egészség- ügyi és a szociális intézményi ellátó rendszer többlépcsős fejlesztése egyértelműen sikeres volt, bár a kórház épp most él meg a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően egy válságos időszakot. A város százszázalékos szennyvízcsatorna-hálózatának a kiépülése szintén bármely hasonló település dicséretére válna. A testvérvárosi kapcsolat egyenletes fejlesztését személyes sikerként merem említeni. Kudarcnak kell viszont betudnom, hogy még a kezdeti években nem sikerült gátat szabni néhány balul sikerült önkormányzati vállalkozásnak, továbbá részben ennek következményeként a helyi'gazdaságfejlesztés terén komoly lépéshátrányba kerültünk. Megyei viszonylatban sokkal kiegyenlítettebbek voltak az egyes ciklusok, igazán „katartikus” élményeket pro vagy kontra is nehéz lenne kiemelni.- A következő négy évben a megyei közgyűlés alelnökeként dolgozik. Miként érinti ez a megbízatás? Hogyan lehet összeegyeztetni a pásztói képviselőséggel?- Nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy rám esett az egyik választás. Egyúttal egy nagy lehetőségként tekintek rá, hogy erőmhöz mérten - az álelnökök közötti területi alapú munkamegosztást is figyelembe véve - segítsem Pásztó és Bátonyterenye kistérség lakóinak, önkormányzatainak, civil szervezeteinek és vállalkozásainak az életét. A két megbízatás összeegyeztethetőségéről pedig csak annyit, hogy én eddig is ahhoz szoktam, hogy egy munkanap nem csak nyolc órából áll, így minden csak akarat és munkaszervezés kérdése. Szűkebb pátriám, Pásztó é: Hasznos városrészének az ügye ire különösen oda szeretnék fi gyelni.- A munkája mellett jut-e ele gendő idő a családra, vagy egyél szabadidős-tevékenységre?- Be kell vallanom, hogy e; okozza a legnagyobb nehézsé get. Réka lányom számára külö nősen nehéz elfogadni, hogy a: apu bizony sokszor későn ér ha za és nem tudunk eleget játsza ni. Szerencsére a család megér tő és támogat. A maradék sza bad időmet a mára egyetlenkén megmaradt hobbim, a helytörté neti „kutakodás” és gyűjtögeté: tölti ki, mivel a fiatalkorombai űzött sakkozást és horgászás már korábban felhagytam. Töbl civil szervezetben is aktívan te vékenykedem és a pártbeli tiszl ségeímet ráadásként figyelemb véve nyugodtan elmondhatom hogy soha sem unatkozom.
