Nógrád Megyei Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-09 / 237. szám
2 2006. OKTÓBER 9., HÉTFŐ NÓGRÁD MEGYE Szüreti mulatságok hét végéje megyeszerte Kápolna, az ég oltalmáért NÓgrád megye. Számos megyei településen rendeztek szüreti felvonulást és mulatságot a hét végén, így például Palotáson és Bujákon. Mindenütt cifra hintó húzta a bírót, s a bírónét, őket tarka népviseletbe öltözött fiatalok menete követte, miközben zenekar húzta a talpalávalóL Az idei szőlőtermés minőségéről a jókora fürtökkel megrakott kosarak árulkodtak. A kígyózó menet itt-ott megpihent, a kisbíró kidobolta hirdetményét, elsorolta az év nagy eseményeit, s kifigurázta a község közismert lakóit Ezután a művelődési házakba vonultak az emberek, akiknek a különböző hagyományőrző csoportok fergeteges fellépéssel kedveskedtek. Szüret lévén, nem maradhatott el a kiadós vacsora, majd a bál sem, ropták hát hajnalig. A mulatságot bizony megemlegetik, egészen egy évig, amikor újra útra kelhet a menet Palotási szüret képekben Bujáki szüret képekben A felszentelés pillanatai (Folytatás az 1. oldalról)- Öröm és ünnep számunkra, hogy a báró Buttler család, az ön- kormányzat és az egyházközség jóvoltából közös összefogással, hittel és akarattal helyreállítottuk a lepusztultságból kimentett történelmi kápolnát - hangsúlyozta Kanyó János polgármester, hozzátéve: igyekeztek az eredeti, s olyan, a régi helyhez hasonló liturgikus környezetet kialakítani, amely méltó a kápolnához és a benne elhelyezett Mária-szoborhoz. Limbacher Gábor néprajzkutató példákkal alátámasztott, rövid előadásában elmondta: egy- egy kápolna jelenléte azt jelképezi, hogy az adott település népe az ég oltalmát keresi, az őt sújtó tragédiákat saját bűnei következményének tartja, vagyis a kápolnaállítás mindig a megtérés vágyát tükrözi.- Összegyűltünk, hogy imád- ságos lélekkel bizonyosságot tegyünk Jézus és Mária iránti sze- retetünkről. Legyen e szent hely az erre áthaladók és téged köszöntők vigasza, reménysége - fogalmazott Varga László, a váci egyházmegye karnagya, majd felszentelte a kápolnát. Ezután műsort adott a helyi hagyományőrző kör, majd Lászlók Péter verselt szívbemarkolóan. Az őszi nap pedig egyre melegebben sütött, elégedetten mosolygott az ég... ÉK és haK Magyarországért (Folytatás az 1. oldalról) fedezték, de a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is támogatta. Egyik legnagyobb szorgalmazója az időközben elhunyt Kamarás József volt - a sors „apró jelzése”, hogy a szobor (az eredeti elképzelésekkel ellentétben) éppen az ő lakóházával szemben lett elhelyezve... - tudatta dr. Stella Leontin. A tervek és az álmok kivitelezője Párkányi Raab Péter helyi művész volt, aki „nagy gonddal, imádsággal és látható örömmel, szeretettel” készítette el a domborművet, melynek felirata az alsó körívben: „Mindszenty József bíboros 1892-1975”. Peremére - Melocco Miklós szobrászművész javaslatára - utólag ráírták: „Magyarország utolsó hercegprímása”. A felső körívben a főpásztor magyarra fordított jelmondata szerepel: Pannónia Sacra, azaz „a szent Magyarországért” - amelyért élt és meghalt Áldásra felemelt keze alatt baloldalt az 1947-es évszám, balassagyarmati bérmálásának időpontja szerepel, a másik oldalon pedig 1956 - utóbbihoz nem szükséges kommentár. Sokat szenvedett, de derűs arcot látunk, kissé szúrós tekintettel. Arcán mosoly suhan át, keze mintha hívna, bátorítana, reményt adva: „ne féljetek, az Isten mindig velünk van!”. Szentekre jellemző tér-idő feletti nyugalommal, az örök életbe vetett hittel, s a feltámadás reményével tekint le ránk.- Legyen ez a dombormű báto- rítónk, erősítőnk, s legyünk igazi emberek, jó magyarok és keresztények! Közbenjárása kísérje szeretettel városunkat és teljes nemzetünket! - hangsúlyozta dr. Stella Leontin Ezután a Szent Felicián kórus és Kamarás lózsef fia, Kamarás Sándor énekelt, majd Csábi István előadóművész idézett Mindszenty József egyik 1947-es szentbeszédéből: „Nemzetünk története megcá- Jblhatatlanul hirdeti, hogy ama korszakok után, amelyekben az Evangéliumot széttépték és a két kőtáblát összetörték, mindig az volt a Jelemelkedés útja, ha az Evangéliumot és a kőtáblákat beépítettük újra felhúzott falainkba S ahol a nemzet így ragyog az egész vonalon jelentkezik az erkölcsi emelkedettség. Ha a három újjáépítés és fel- emelkedés világán végigtekintünk, megállapíthatjuk cáfolhatatlan tényként, hogy újjáépítésünk mindig valláserkölcsi alapon történt (...) Jézus élete, tanítása, történelem- alakító világa a mai lábraállás egyetlen tehetősége. Az alkotó, Párkányi Raab Péter elmondta: Kamarás József 2002- ben kereste meg azzal az ötlettel, hogy Balassagyarmaton Mind- szenty-domborművet kell állítani.- Az előzetes tervben a portré egy szuggesztív, önsanyargató embert ábrázolt A műtermi munka közben ez megváltozott: egy mosolyt varázsoltam az arcára. Úgy gondoltam, hogy Balassagyarmat megérdemli az áldást, s a város polgárai megérdemelnek egy mosolyt.. - fogalmazott a szobrászművész. Ezt követően Mindszenty József szentté avatásáért mondtak imát a jelenlévők. Imádság után „imádság” következett: Molnár András Kossuth-díjas operaénekes adta elő a „Bánk bán” egyik részletét, a „Hazám, hazám...” kezdetű dalt.- Igazság Istene, fogadd a meny- nyek közösségébe József szolgádat, aki igazságodnak rendíthetetlen hirdetője volt a jogtalan támadások viharában. Békesség Istene, úgy alkottad meg az ember szívét, hogy a te szeretetedben megtalálja nyugalmát Add meg ezt József szolgádnak, aki zarándok életében a lelknsmeret őre és észben tartója volt népe körében. Igazakat jutalmazó Istenünk, emeld szentjeid közé József szolgádat, aki Krisztus tarafását hősies lélekkel követte, s az ő áldozatával egyesítette földi életének minden áldozatát - fogalmazott dr. Stella Leontin, majd felszentelte Mindszenty József domborművét, ahol többen is elhelyezték a megemlékezés koszorúit.
