Nógrád Megyei Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-05 / 234. szám

2006. OKTÓBER 5., CSÜTÖRTÖK ELETMOD SZÉPSÉG, AUTO, EGESZSEG, CSALAD Jövő nyárra új rendszert alakít ki az EU a naptejek osztályozására Utánozzuk a japánokat! mellrák Az ázsiai nők között ritkább a daganatos betegség Új rendszert szorgalmaz az Eu­rópai Unió bizottsága a napkré­mek címkézésére, mert a jelen­legit nem tartja kielégítőnek. A 2007-ben életbe lépő osztályo­zási renddel szeretnék jobban összehasonlíthatóvá tenni a kü­lönböző krémeket. Jövő nyáron egyebek között az UV-A sugárzásra vonatkozó in­formációkkal kiegészített, a je­lenleginél jóval részletesebb cím­kéjű napkrémek kerülhetnek az üzletek polcaira az Európai Unió­ban. Az unió bizottságának válla­lati és ipari igazgatósága arra készül, hogy új standardot dol­gozzon ki a naptejekre. Brüsszel úgy látja: azok ■ Jövőre már egy­értelmű adatok lesznek rajtuk. a kifejezések, amelyek ma meg­jelennek a napkrémeken, akarat­lanul is abba a tévedésbe ringat­hatják a fogyasztókat, hogy meg­védik őket a nap káros hatásaitól, így például a napkrémek erőssé­gének jelzésére használt faktor­szám, amelyet általában SPF-fel (sün protection factor, azaz nap­védelmi faktor) jelölnek, csak a krém UV-B sugárzást szűrő ere­jét mutatja, a szintén káros UV- A sugárzás elleni védelmi fokoza­tát nem. A különböző gyártók el­térő módon tesztelik a krémeket, és ez fokozza a zűrzavart. Van, aki azt írja rá a termékére, hogy széles spektrumban szűri az UV- B sugarakat, míg más például az „extra UV-B védelem” kifejezést használja. Nem tudni, ezek mi­ként viszonyulnak egymáshoz. Az új szempontrendszer kiala­kításáról egyébként még nem tudni sokat. Annyi azonban már most is kiderült, hogy a nem kö­telező, csak javasolt uniós stan­dardot alkalmazó napkrémeken sokkal részletesebb információk lesznek. ■ Dreissiger Á. Ázsiai nők körében sok­kal ritkábban fordul elő daganatos betegség, mint máshol. A kutatók állítása szerint egészségmegőrzé­sük egyik kulcsa az étren­di különbségekben rejlik. Dreissiger Ágnes Az ázsiai étkezési szokásokat - szemben a nyugati országokkal - az állati fehérjék kifejezetten kismértékű fogyasztása jellem­zi. Többet esznek azonban szója- félékből, tengeri növényekből és halfélékből. Egy nagyobb, ebben a témában végzett kutatás a szó­ja fontosságára hívja fel a figyel­met. E szerint ugyanis napi 50 gramm szója rendszeres fogyasz­tásával 50 százalékkal csökkent­hetjük a rák kialakulásának esé­lyét. A szója rendkívül gazdag növényi színezékanyagokban (izoflavonoidok), amelyek közül a genistin érdemel különös fi­gyelmet. A környezetünkben ta­lálható vegyi anyagokhoz hason­lóan az izoflavonoidok is fito- ösztrogének, vagyis a szerveze­tünkben képesek ösztrogén- szerű hatások kifejtésére. A különbség azonban, hogy míg a vegyi anyagok elősegítik a daga­nat kialakulását, addig a szója épp gátolja azt. A szójában talál­ható ösztrogén ugyanis képes blokkolni a természetes, a szer­vezetünkben található és a vegyi anyagok által bejutott ösztrogén működését oly módon, hogy az ne tudjon kapcsolatba lépni a sej­tekkel. Ellenkező esetben megkez­dődne a sejt osztódása, s az ösztrogén segítségével a rákos sej­tek növekedése. A szója másik óriási előnye, hogy képes a már ki­alakult tumor vér- és tápanyagellá­tásának akadályozására, vagyis gátolja annak további növekedését A szója mellett a tengeri növé­nyek, s köztük is kiemelten a Laminaria egyedülálló gazdag nyomelem- és ásványianyag-for- rás. A benne található rostok se­gítségével elősegíti a belekben felhalmozódott méreganyagok eltávolítását, csökkenti a toxinok A sokféleképpen elkészíthető szójacsíra az egyik titka az ázsiai nők rákkal szembeni védettségének Előzze meg a mellrákot rendszeres önvizsgálattal szervezetünkben töltött idejét. Kutatások bizonyítják, hogy a Laminaria hozzájárul a bél­szakasz egészséges flórájának fenntartásához. Egészségfenn­tartó szerepén túl képes a beteg­ségek és toxinok elleni küzde­lemben a szervezet segítségére lenni, s a rákos sejteket elpusz­títani. Az immunrendszer mű­ködésében résztvevő T-sejtek előállítását is képes fokozni. hazánkban minden negyedik rákos nő melldaganattól szen­ved, és minden tizedik nőnek van esélye arra, hogy ezt a kórt kapja meg. Évente 4500 eml& rákos beteget diagnosztizálnak az orvosok, és mivel a szűrési rendszer még nem megfelelően kiépített, az önvizsgálat élet­mentő lehet. Ha keményedést, gombócot, daganatot, a mell­bimbó behúzódását vagy ki- sebesedését, esetleg a bőr jelle­gének vagy színének megválto­zását észleli, vagy az egyik mell mélyebben lóg, duzzadtabb, mint a másik, azonnal fordul­jon orvoshoz! A felsorolt el­változások közül bármelyik lehet a mellrák tünete. HÍRSÁV Élet & Stílus rovatunk heti oldalainak témái KEDD SZÉPSÉG & DIVAT szerda AUTÓS. MOTOR ► CSÜTÖRTÖK EGÉSZSÉG PÉNTEK ÍNYENCSÉGEK SZOMBAT CSALÁD & NEVELÉS A túl sok tesztoszteron megöli az agysejteket A TÚL SOK TESZTOSZTERON öngyilkosságot válthat ki az agysejteknél, és az anabolikák túlzó haszná­lata, amely megnöveli a tesztoszteron hormonszint­jét, drámai méretű vesztesé­get okozhat az agysejtekben - állapították meg az ameri­kai Yale Egyetem kutatói. Kínában virágzik a szervkereskedelem virágzik Kínában a kivég­zett bűnözőkből kioperált szervek kereskedelme, álla­pította meg a BBC egy titkos vizsgálata. A halálra ítéltek szerveit transzplantációra váró külföldieloiek adják el. A petefészekrák az egyik legalattomosabb rákfajta a többszörös petefészek- ciszta sajátos elváltozás: nagyjából 5 mm-es ciszták­ból álló, gyöngyszerű kép­ződmény. Egy sor tévhit kíséri ezt a női bajt, ebben próbál a kiskegyed e heti száma segítséget nyújtani. Sorra vesszük a hiedelme­ket és a tényeket. @ további érdekességek: www.reggel.hu Horkolás és alvászavar a szénanátha mellékhatása Hogyan ehetünk kevesebb vegyszert? európai unió A környezetvédők komoly szigorításokat szorgalmaznak A szénanáthás betegeknél gyak­rabban jelentkezik alvási nehéz­ség, mint a nem allergiás egyé­nek esetében. Korábbi kutatá­sok már foglalkoztak az allergiás egyéneknél alvás közben jelentkező rendellenességek­kel, úgymint horko­lás, légzési nehézsé­gek vagy az esetle­ges légzéskimaradás. Egy 591 férfi és nő részvételé­vel készült vizsgálatban francia kutatók azt vizsgálták, a széna­nátha milyen mértékben rontja a beteg alvásának minőségét. A résztvevőkön évenként jelent­keztek a szénanátha tünetei, és ez okból orvosi kezelés alatt is álltak. A kontrollcsoport 502 tag­ja a betegekkel azonos területen, városban élt A résztvevők alvási és életviteli szokásait felmérő teszt után egyértelműen látszott, a szénanáthás bete­gek alvásminősége elmarad egészséges társaikhoz képest. Míg az ő csoport­jukban a résztve­vők 41,6 százaléka panaszkodott nehézségekről, ez az arány a kontrollcsoportban csupán 18,3 százalék. Álmatlanságról 35,8 százalékuk számolt be, a kont­rollcsoportban csak 16 százalék. A problémák az allergia súlyos­bodásával egyenes arányban nőnek. ■ D. Á. ■ Az alvásminő- ség romlása rontja a teljesí­tőképességet. I Mindegy, mit eszünk, minden árt? Mit együnk, hogy minél keve­sebb ártalmas anyag terhelje a szervezetünket? A visszatérő kérdésre egy kutatás meglehető­sen lehangoló választ ad: még a legigényesebben összeállított étrend sem véd meg bennünket attól, hogy toxikus vegyületek kerüljenek a vérünkbe. A WWF, az élővilág védelmé­re létrejött nemzetközi alap munkatársai öt éven át elemez­ték egy vizsgálati csoport vérét. Az volt a céljuk, hogy nyomást gyakoroljanak az EU-ra, szigorít­sák meg a vegyszerek felhasz­nálását az élelmiszeriparban és a táplálkozással kapcsolatba ke­rülő ipari termékek gyártásánál. A hőálló edénybevonatok, a mű­trágyák és a rovarölő szerek ugyanis számos olyan anyagot tartalmaznak, amelyek nagy valószínűséggel rákot okoznak, vagy megszületése előtt károsít­ják a magzatot. A kutatás azt mutatta ki, hogy a veszélyesnek tartott vegyületek mennyisége általában nem éri el a maximu­mot, viszont szennyező anyag ki- sebb-nagyobb mértékben min­den élelmiszerben megtalálha­tó. Nagy-Britanniában például 27-ből 15 élelmiszerben - vaj­ban, kenyérben, mézben, húsban - legkevesebb két káros vegyület felfedezhető. Lengyelországban, Olaszországban és Görögország­ban legalább 12 veszélyes anyag nyomait találták meg. Paul King, a WWF angliai pro­jektvezetője szerint az a baj, hogy az uniós országokban évtizedek óta keveset változtattak az élel­miszer-ipari szabályozáson, de nem tudják pontosan, milyen ha­tást vált ki a különféle vegyszerek tartós fogyasztása. A jövő hónap­ban ez a téma az EU illetékes tes­tületé elé kerül, ahol a környezet- védők szigorításokat követelnek egészségünk érdekében. A bejelentéssel kapcsolatban John Hoskins, az Angol Királyi Vegyészeti Társaság képviselője így nyilatkozott: „Együtt kell él­nünk azzal, hogy a vüág szennye­zett. Arra kell törekednünk, hogy megelőzzük a környezet további szennyeződését.” ■ Cs. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom