Nógrád Megyei Hírlap, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-02 / 231. szám
4 2006. OKTÓBER 2., HÉTFŐ NÓGRÁD MEGYE Ugye az alma is vonzza a turistákat?- Valamikor 25-30 éve kutatási-fejlesztési főmérnökként dolgoztam egy nagy termelési rendszerben. Az az időszak volt a hazai agrárium nagy fellendülése. Hihetetlen megújulást hoztunk be, mi fiatal mérnökök, akik akkortájt végeztünk. Bebizonyosodott, hogy nemcsak az iparban, az elektronikában létezik a megújulás, hanem fantasztikus lehetőség rejlik a mezőgazdaságban is - mondja egy önvallomásában Hajas Pál, a Kozárdi Almavölgy megteremtője, az ENSZ élelmezés- ügyi diplomatája, agrármérnök. Hogy ez így van, mi sem bizonyítja jobban, minthogy évente ezrek kíváncsiak a kozárdi csodára, a faluépítő programra, fesztiváljaikra, gyümölcstermesztési kultúrájukra, amely immár nemzetközi színtéren öregbíti a hazai mezőgazdaság jó hírét. Nem csoda, hogy hetente érkeznek a külföldi szakemberek, hogy tanúi legyenek a Dél-Cserhát innovatív feltámadásának. Hajas Pál a sikerévek után, 1987-ben vállalt feladatot az ENSZ élelmezésügyében. Diplomataként teljesített szolgálatot a FAO kötelékében először Vietnamban, majd öt évig Rómában, aztán 4 évig Egyiptomban, s végül újabb öt évig ismét Rómában. Utazó évei alatt sem szakadt el a földtől, bár akkoriban a családi gazdaság méretei meg a választásuk, s ma már úgy tűnik, jó döntést hoztak. Az öntözéses gazdálkodás mellett szólt a gyakori csapadékhiány, így az első lépések egyikeként létrehoztak egy 150 ezer köbméteres víztározót Ez ma horgásztóként e hobbi megszállottjainak egyre kedveltebb célállomása. A tározó jó szolgálatot tett akkor is, amikor megvédte sem közelítették a jelenlegi fél- Magyarország célba ér Ecseget az özönvíz következméNEMZETI FEJLESZTÉSI TERV A ezer hektárt Szabadsága idején sem a tengerparton napozott, hanem felült a kombájn nyergébe, s tevőlegesen is részt vett az aratásban.- Máig büszkén vállalom „Ezüstkalászos gazda” oklevelemet, amelyet 1959-ben kaptam, s nagyobb becsben tartom, mint később megszerzett kandidátusi diplomámat - meséli. - Egy farmgazdaságot szerettünk volna létrehozni, apró lépésekkel. Segítette a törekvésünket, hogy a kilencvenes évek közepén mindenki szabadulni akart a földjétől. így vásároltunk 130 hektárt 98-99 táján kezdtek éledni a vidékfejlesztési lehetőségek, így hát kidolgoztam egy tíz éves programot Akkoriban már félezer hektáron gazdálkodtunk. Természetesen a családban azonnal felmerült, mit is érdemes e dimbes-dombos tájon termelni, a három falut (Csécse, Kozárd, Ecseg) érintő területen. A gyümölcsre esett nyeitől. Elsőként kajszi, mandula és szüva került a kertekbe, később azonban egy olasz élmény hatására meghonosították az intenzív almatermesztést is. Ma ez adja a termés nagy részét, 74 hektáron termelik.- Mai eszemmel már körtét is telepítettem volna, hiszen az alma piaca meglehetősen hektikus, de a probléma mindig új lendületet ad egy újabb fejlesztéshez. Az első osztályú étkezési alma mellett mindig akad másod és harmadosztályú. Ezekből almaié, lekvár, végül pálinka készül. Az ehhez szükséges lekvár és aszalvány készítési technológiát a Baross Gábor pályázaton nyert pénzből szeretnénk megteremteni. Van egy 700 tonna kapacitású hűtőházunk is, így a kiszolgáltatottságunk jócskán csökken - mondja Hajas Pál. A farmgazdaság másik eleme az állatteA kozárdi csoda alapja a mangalicatenyésztés és a háttérben látható gyümölcsteremesztés nyésztés, amely a mangalicára épül. Hét éve működik, szigorú tenyésztési feltételek mellett. Ugyancsak a kiszolgáltatottság csökkentése érdekében valósították meg hidegen sajtoló üzemüket, amelynek persze nem kedvezett a multik által behozott döm- pingolaj, ám megteremtette az alapját a biodízel ágazatnak, amely az egyik lehetséges utat jelenti a jövő építésben.- Természetesen a fejlődésünk nem volt zökkenőmentes - állapítja meg. - A telepítés időszakában tucatjával lopták el a fákat, megkárosították a berendezéseinket, de ide sorolhatom, hogy a hűtőházi engedélyek megszerzésére nem volt elég egy év. Ráadásul pályáztunk az oda vezető útra, ám nem nyertünk, mert idő közben megváltozott a jogi szabályozás. Ellopták a hűtőház táplálását végző transzformátort is. Nekünk kellett vásárolni egyet, 14 millióért.. De megvan, s nem álltunk meg. A Hajas család hamar szembesült azzal a problémával is, miként lehetne fenntarthatóvá tenni a fejlődésüket Nemcsak saját boldogulásuk volt a tét, hanem a Belső- Cserhát munkanélküliségének oldása. Jelenleg félszáz alkalmazottjuk van, nem beszélve az idénymunkásokról.- Mivel lételemünk a pályázás, egy hosz- szabb időszakra szóló program megvalósításába fogtunk - mondja. - 12 év alatt 67 nyertes pályázatunk volt, 2005-ben elnyertük a Vidékfejlesztési díjat is. Mi lettünk a vidék legjelentősebb adófizetői, így hát joggal szerettük volna tudni, mi lesz a befizetett forintjainkkal. Ezért elhatároztuk, hogy a feleségem, Hajasné Banos Márta, aki egyébként is kötődik Kozárdhoz, elindul a polgármesteri választáson. Nyert, s ez azt jelentette, hogy komplex vidékfejlesztésben gondolkodhattunk. Három év alatt 740 millió forintot hoztak a pályázataink, így lett szennyvízelvezetés, faluház, többfunkciós kápolna, stb. Ma már 15 településsel részesei vagyunk a Leader-program egyik akció- csoportjának, s megkezdtük a térség turisztikai attrakcióvá fejlesztését Ehhez 90 millió forintot nyertünk. Megvásároltunk egy füstös kocsmát, átalakítottuk, s egy 12 ágyas panziót varázsoltunk belőle, amelyben étterem is van. Csak Kozárdon 40 vendégágy- gyal rendelkezünk. Bekapcsoltuk a fejlesztésbe a helyi alkotóművészeket is, akik számára alkotótábort rendezünk. Műveik az étterem falán, vagy a kápolnában köszönnek vissza. Áprilisi és szeptemberi fesztiváljaink ma már ezreket vonzzanak, s a nemzetközi kapcsolatoknak köszönhetően szakmai bázisként tartanak minket nyilván. Hajas Pál végezetül elárulta, hogy három nagy projekten dolgoznak, immár 2004-től. Az egyik az Agropark nevet viseli, amit a 21- es út mentén szeretnének megvalósítani, gyümölcs-zöldség logisztikai központtal. A másik a biomassza hasznosítás energetikai céllal. Ennek érdekében csatlakoztak a gyöngyösi főiskola gesztorságával működő klaszterhez. A harmadik nagy program azon a felismerésen alapszik, hogy a termelés egyre inkább nem kifizetődő az agráriumban, vagyis az értékteremtés a szolgáltatások kiszélesítése irányába mozdul el. Kozárd és térségének értéke a zöld környezet, amely ragyogó lehetőséget kínál szabadtéri és szabadidős programok kimunkálására.- A víztározó-horgásztó jelentené ennek az egyik alapját - ecseteli Hajas Pál -, amely köré egy 40 lakásos villaparkot tervezünk. A szabadidős tevékenységek közül a golfban gondolkodunk, de ez még változhat Úgy gondolom, a gazdaság és a fesztiválok egész éven át megfelelő vonzerőt biztosítanak majd mindazoknak, akik itt képzelik el a jövőjüket A modell iránt megvan az érdeklődés, hiszen csak idén egy sor szakembert fogadtunk Dániából, az Egyesült Királyságból, Törökországból, Dél-Afnkából, Izraelből. Reméljük, előbb, vagy utóbb a hazai irányítás is szentel egy kis figyelmet ránk. ▲ TNL További információ a Baross Gábor programról: Brunda Gusztáv projektmenedzser (Dargon Egyesület) Tel: 06-20-9-405-350 Cikkünk a (V Baross Gábor innovációs program támogatásával készült. Több volt ez, mint parkünnep... Bárna. A lelkes készülődés buzdító hangjaira, jeleire figyelt már hetek óta gyerek és felnőtt az egyébként csendes faluban. „Csalfa szemeimet rá se merem vetni...” szólt kora esténként az alkalomra verbuválódott, de máris temperamentumos asszonykórus esti próbáin az ének. Nem ritkán érdeklődő közönség előtt daloltak, táncoltak. Iskolában, óvodában és más színtereken is „az ünnepet” készítették elő a bárnaiak. Mindezt egy, a maga nemében itt páratlan eseménynek számító parképítés indította el... A megújult kultúrházzal és ÁBC-vel szomszédos, a település egésze szempontjából központi területet parko- síttatta az önkormányzat, pályázati támogatással. Szem- revaló lett a füves-bokros, csobogóval szépített, ivókút- tal ellátott hely, ahonnan a pihenőpadok sem hiányoznak. Ennek az ünnepélyes átadása mozgatta meg a szervezőket, segítőket és sokak fantáziáját. Elsősorban az önkormányzat, illetve a Bárnai Asszonyok és Barátok Egyesülete dolgozott azon, hogy igazi faluünnep legyen az elmúlt hét szombatja, de a vízmű kft, a kisebbségi önkormányzat, szülői munkaközösségek, vendéglátóegységek, a helyi vadásztársaság és magánszemélyek is. A kirakodóvásár és az ingyenes játszóház - az óriás ugrálóvárral - nagyon népszerűnek bizonyult. Ahogyan sejteni lehetett, sokan érezték, hogy délután háromkor ott a helyük az üzlet előtti kis téren, ahol hamar megteltek az ülőhelyek. Százak hallgatták meg Hadik József leköszönő polgármester és Varga László, a Salgótarján és Környéke Vízmű Kft. igazgatójának beszédét, mely kezdve az ivóvízhálózat létesítésétől, a község utóbbi tíz évének főbb fejlesztéseiről adott számot. A szalagátvágás, a park megnyitásának ünnepi pillanatait tapssal honorálták a jelenlévők. Pergő ritmusok, magával ragadó fellépések sorával folytatódott az esemény: szerepeltek a műsorban az óvodások majd egyéni és csoportos számaikkal az általános iskolások. Vastaps kísérte a harmadik-negyedikesek zenés produkciót, a Fő nix Tánccsoport látványos táncszámait és a salgótarjáni aerobikcsoport előadását. Az asszonykórus is beigazolta a várakozásokat, remek szereplése zárta a fergeteges sikert aratott műsort, a parkavató hivatalos részét. Korántsem ért azonban ezzel véget az ünneplés: este nyolctól az élőzenés utcabálon és tűzijátékon jó hangulatban szórakoztak a fiatalabb és idősebb bárnaiak, miközben elfogyott a délutánról maradt túrós lepény és más finomság is. Különleges hangszerek találkozója Együttesekkel és szólistákkal, öt helyszínen tartott nemzetközi találkozón különleges hangszerek mutatkoztak be az elmúlt hét végén, a mihálygergei művelődési ház, illetve a Nógrád Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet szervezésében. A színvonalas, jó hangulatú fellépések sora pénteken kora este a szlovákiai Klenócon (Klenovec) nyitóhangversennyel indult, szombaton a mihálygergei művelődési ház adott otthont a hatodik alkalommal megrendezett találkozó eseményeinek, köztük a nemzetközi főzőversenynek, melynek bírái finomabbnál finomabb fogások közül választották ki a legjobbakat. A pálmát a mihálygergei Hársas Vadásztársaság főztje nyerte el. Szász Gyula, plébános mondott áldást a terméskiállítás megnyitásakor, majd felavatták a művelődési intézmény udvarán szépen felújított kemencét. A munka egy helyi erdőbirtokosság felajánlásával és az itt élők közös munkájával valósult meg. A rendezvény legfőbb része, a hangszer-különlegességek - köztük a tárogató, citera, gombos harmonika, fujara - a csoportok bemutatója, valamint az egyéni fellépések minden eddiginél több érdeklődőt vonzottak. Ezután kézművesfoglalkozások, kulturális műsor és táncmulatság szórakoztatta a vendégeket. Nagy közönségsikert aratott a szombat esti lucfalvai szereplés is. Vasárnap az ipolytarnóci, majd a karancskeszi templomban is láthatták a fellépőket, s hallhatták a | magyar, szlovák és lengyel ajkúak 2 „Uram, áldd meg ezt a földet” kezdetű, közös énekét. Felvételeink a karancskeszi római katolikus templomban készültek
